„Autentikus gumipank Budapestről. Sűrű szövegek, laza dallamok, 3 rész buli, 2 rész politika, 1 rész hülyülés!” Így jellemzik magukat a 2007-ban alakult együttes tagjai, akiknek zenei ars poeticája, hogy amit nem lehet négy akkordból megoldani, azt nem is érdemes. A Szabadtéri 4akkordos Performansz (SZ4P) zenekart Csóré Zoltán (ének, gitár), Szentgáli György (gitár, vokál), Renge Zsolt (basszusgitár, vokál) és Pázmándi Soma (dob, vokál) alkotja.
Két EP után (Mézeskenyér, 2009; Káoszbrigád, 2011) jelent meg első nagylemezük (Az új elit, 2015), és még abban az évben elkészült Budapest népének himnusza, a Pótlóbusz. 2018-ban érkezett az újabb „sláger”, az erősen társadalomkritikus szövegű Londonba péknek. 2019 a zenekar második nagylemezének éve (Rocksztárok porszívóznak), és ebbe besegített Siklósi Örs (AWS) és Sipos András (Strong Deformity) is. Közben eljutottak a tehetségkutatóktól a fesztiválszínpadokig, a kis kluboktól az A38-ig. És ők megtalálták a választ arra is, hogy „Miért pózol majdnem minden lány lóval a Tinderen?”
HZ
 
https://www.facebook.com/szabadteri.4akkordos.performansz
https://www.instagram.com/sz4p/
https://www.sz4p.hu/

Szabadtéri 4akkordos Performansz

Elmélkedések Egy Magasabb Rendű Életforma Esetleges Hiányáról - Carson Coma

Zacher Gábor - Szabadtéri 4 akkordos Performansz

Szerelmes fizikus dala - Szabadtéri 4 akkordos Performansz

Kilences Kapucsengő - Szabadtéri 4 akkordos Performansz

Völgy - Szabadtéri 4 akkordos Performansz

Nincs értelme - Szabadtéri 4 akkordos Performansz

Dal a Playlisten - Szabadtéri 4 akkordos Performansz

Popsztár - Szabadtéri 4 akkordos Performansz

Szabadtéri 4akkordos Performansz koncertfotók

Mindössze két évig (l977–1979) létező budapesti rockegyüttes. Felállás: Takáts Tamás (ének), Lakner György (gitár), Czakó Lajos (billentyűsök), Siklós György (basszusgitár), Horváth György (dob). 1977-ben a győri amatőrfesztiválon aranydiplomát nyertek.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 1 (1960–70-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 398.

Forma–1

Forma I

Szabadtéri 4akkordos Performansz - Interjú 2020.

Szabadtéri 4akkordos Performansz - Interjú

Trans-formation

Szabadtéri 4akkordos Performansz koncertfotók (11027484_10152936212902893_4063131675722567104_n.jpg)

Szabadtéri 4akkordos Performansz koncertfotók (72460535_10156869824367893_6286051380658438144_n.jpg)

Szabadtéri 4akkordos Performansz koncertfotók (Képernyőfelvétel (278).jpg)

Szabadtéri 4akkordos Performansz koncertfotók (Képernyőfelvétel (276).jpg)

Szabadtéri 4akkordos Performansz koncertfotók (Képernyőfelvétel (275).png)

Szabadtéri 4akkordos Performansz koncertfotók (Képernyőfelvétel (280).png)

Szabadtéri 4akkordos Performansz koncertfotók (Képernyőfelvétel (279).png)

Trottel zenekari fotók (Trottel_1989_Angila_yoursincereformacio.jpg)

Szabadtéri 4akkordos Performansz koncertfotók (Képernyőfelvétel (277).png)

A nyolcvanas-kilencvenes évek undergroundjából kinövő A38 Hajó 2003-ban nyitotta meg kapuit a Petőfi-híd budai hídfőjénél. Magyarország technikailag egyik legjobban felszerelt koncerthelyszíne és független kulturális központja, amely évente hétszázötven előadóművészeti programot, koncertet szervez. Mindezek mellett hazánk egyik legtermékenyebb, egyik legnagyobb tradíciókkal bíró mozgóképgyártó műhelye, amely évente körülbelül kétszázötven (eddig összesen több mint kétezer) televíziós produkciót készít, valamint helyszínt ad a közszolgálati televízió naponta jelentkező élő magazinműsorának.
Fennállása során eddig több mint tízezer programot, koncertet, kiállítást, színházi előadást szervezett meg és bonyolított le, közel kétezer televíziós műsort, illetve dokumentumfilmet készített és több száz élő televíziós adást bonyolított le. Éves látogatószáma meghaladja a százötvenezer főt, az elmúlt húsz évben több millió látogatót fogadott. Számos elismert külföldi előadó/formáció (pl. az M83, a dEUS, King Krule, Tricky, a Veils, a Vienna Art Orchestra, Anna Calvi és a Gogol Bordello) lépett már fel a helyszínen, ahová azóta is szívesen visszajárnak. A hazai szólóprodukciók és zenekarok számára komoly presztízst jelent egy hajós koncert. A magyar könnyűzene minden műfaja képviselteti magát a nagyterem színpadán, így például az Ivan and the Parazol, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, Lajkó Félix, Jónás Vera, Barabás Lőrinc, Péterfy Bori, a Galaxisok és az Analog Balaton.
Az A38 Hajó jelenlegi tulajdonosi köre egykor a Bahia láncot és kiadót működtette. A klub maga egy egykori szovjet-ukrán nehézáru-szállító uszály átalakításával jött létre, amely 1999-ig látott el szállítási feladatokat a Dunán. Nemcsak klubként, hanem kiadóként, szervezőként, kortárs művészeti galériaként, étteremként és filmes képzőhelyként (A38 Akadémia) is működik.
A klub megnyitójára 2003. április 30-án került sor Maceo Parker szaxofonművész koncertjével. Az első évforduló egybeesett az Európai Uniós csatlakozás estéjével, ezt „titkos” Európa Kiadó-fellépésekkel ünnepelték. A dunai árvizek az évek során többször is akadályozták az A38 Hajó zavartalan működését, előfordult, hogy zárva kellett tartania néhány napig, amíg a folyó vízszintje le nem csökkent. 2010-ben az A38 Hajóhoz került a második ütem, a Dereglye. Eredeti funkciójában kiállítóterem volt, aztán kisebb koncerteket tartottak benne, jelenleg pedig már stúdióknak ad otthont, például a Petőfi Rádió is innen sugároz.
2015-ben újabb építészeti fejlesztés zajlott az A38-on. Ekkor készült el a hajó orrterasza fölött a látványos, 33 négyzetméteres panorámastúdió, amely egy modern felszereltségű televíziós stúdió. Innen jelentkeznek be a Petőfi TV műsorvezetői is. 2017-ben Bognár Attilát, az A38 Hajó vezetőjét a Forbes Urban különszáma beválasztotta a 100 legfontosabb közéleti szereplő közé, akik világvárossá tették Budapestet.
2020 nehéz év volt világviszonylatban és a Hajó életében egyaránt. A járványügyi korlátozások miatt hosszú ideig nem lehetett zenei eseményeket rendezni, így az A38-on sok előadó közönség nélkül állt színpadra; a fellépésekből koncertfilmek készültek, amelyeket a Petőfi TV sugárzott. A pandémia alatt a sor került a Tetőterasz átalakítására, és ott immáron koncertfelvételeket is lehet rögzíteni. 2023-ban, az A38 20. évfordulója alkalmából nagyszabású programsorozattal készültek a szervezők, emellett pedig Szirmai Márton rendezett egy közel egyórás dokumentumfilmet a Hajó múltjáról és jelenéről.
BB

A38 Hajó

Kossuth-díjas zenész, énekes, a Kispál és a Borz énekese, basszusgitárosa és dalszerzője, valamint a Kiscsillag gitárosa, énekese, zeneszerzője. Emellett rendszeresen fel a Budapest Bár produkcióiban.
Lovasi András 1987-től a Pécsi Tudományegyetemen földrajz szakára jár, de tanulmányait nem fejezte be. 1987-től a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-kispal-es-a-borz-55">Kispál és a Borz</a> énekes-hangszerese (kezdetben gitárosa, majd Ózdi Rezső kilépését követően áttért a basszusgitárra), Kispál Andrással együtt pedig a korszakos formáció dalszerzője. Bár a zenekar 2010-ben a Sziget fesztiválon látványosan elbúcsúzott a közönségétől, időnként ezt követően is adtak koncerteket, majd 2023-ben új albummal (Beszorult mondat) címmel jelentkeztek.
Lehet persze mondani, hogy ők is bőven túlélték magukat, de tény, amit a Kispál és a Borz – különösen az ezredforduló előtt – lerakott az asztalra, az a magyar rocktörténelem egyik legfontosabb életműve. Ahogy a hatvanas években az Illés, a hetvenes években a Locomotiv GT, a nyolcvanas években az Európa Kiadó, úgy a kilencvenes években a Kispál és a Borz mutatta fel a legerősebb, ha nem is mindig a legnagyobb tömegeket vonzó rockprodukciót.
A Kispál és a Borz mellett Lovasi András 2001-ben Bandi a hegyről címmel szólólemezt jelentetett meg, majd 2005-ben két ex-Kispálos zenésztárssal, Ózdi Rezsővel (basszusgitár) és Bräutigam Gáborral (dob), valamint a Pál Utcai Fiúk frontemberével, Leskovics Gáborral (gitár, ének) megalapította a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-kiscsillag-56">Kiscsillag</a> zenekart. Emellett 2007-ben a Hangzó Helikon sorozatban Heidl György Lackfi János verseire írt dalait énekelte.
Munkásságáért 2010-ben a magyar könnyűzenében eddig legfiatalabbként, 43 évesen átvehette a legmagasabb állami művészeti elismerést, a Kossuth-díjat. Második szólólemeze, a Tűzijáték délben 2019 elején jelent meg.
Már az ezredfordulón egyértelművé vált, hogy Lovasi András nemzedéki dalnokká nőtte ki magát, akinek fanyar humorú, erősen egyéni, metaforákban gazdag szövegvilága csak a legjobbakéhoz, Bródyéhoz, Dusánéhoz, Hoboéhoz, Menyhárt Jenőéhez mérhető. Persze ahogy a szövegei, úgy gesztusai, színpadi szövegelései is változó színvonalúak, sőt rendszerint kétértelműek. Egyszerre játssza a hülyét és az okosat, a bunkót és a fennköltet, a macsót és a félszeget. Szereti emlegetni, hogy mennyire nem képes egy-egy dalt rendesen eljátszani, közben igenis odafigyel. Mutatja, mennyire spontán, közben nagyon is észnél van. Folyamatosan ironizál, pedig egy részét komolyan gondolja. 
Miközben régóta korunk első számú rock and roll gondolkodója.
JBSz Kapcsolat:
<a href="https://lovasiandras.hu/">https://lovasiandras.hu/</a>
<a href="https://www.facebook.com/LovasiAndrasOfficial/?locale=hu_HU">https://www.facebook.com/LovasiAndrasOfficial/?</a>

Lovasi András

Kollár-Klemencz László (1966, Budapest) énekes, gitáros, dalszerző, aki a Kistehén zenekar frontembereként vált ismertté. Emellett szólóalbumai és különböző zenei projektjei is számottevőek, valamint figyelemre méltóak a szépirodalmi művei.
A nyolcvanas évek közepétől a Boann együttes énekes-gitárosa volt, aztán a zenekar tagjai 1991-ben a magyar származású amerikai David Bornstein énekessel megalakították az <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-andersen-11055">Andersen</a> alterock zenekart. Az együttes több klipjét bemutatták az akkori első számú zenei televíziós csatorna, az MTV 120 Minutes című műsorában. Lemezeik jelentek meg, európai és amerikai turnéjuk is volt. A formáció a Kispál és a Borz, a Sexepil és az Új Nem mellett az alternatív rock új nemzedékének egyik legnagyobb ígéretévé vált, azonban 1994-ben feloszlottak, amikor David Bornstein visszaköltözött Amerikába. A gitáros-dalszerző Kollár-Klemencz nagyon rosszul élte meg az Andersen végét: elfordult a zenéléstől és csak a gyerekeinek zongorázott otthon.
A Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki karán szerezte meg első diplomáját, tájrendező szakon. A zenélés mellett 1991-től a Varga Stúdiónál dolgozott, mint forgatókönyvíró, rendező, animátor, gyártásvezető, rövidfilmek zeneszerzője, grafikai tervező, látványtervező, egészen 1999-ig. Azután alapító tagja volt a MyFILM stúdiónak, amelyben reklámokat, animációkat, rövidfilmeket készítettek.
A Kistehén 2002-ben egy animált karakterként látta meg a napvilágot, majd két évvel később megszületett a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-kistehen-7967">Kistehén</a> zenekar is Kollár-Klemencz László vezetésével. Az együttes összesen hét albumot jelentetett meg. Ironikus, gyakran társadalomérzékeny szövegekkel, költői látásmódjukkal, játékos előadásukkal számos hazai és külföldi fesztiválon arattak sikert. A 2010-ben Kollár-Klemencz által újjászervezett zenekar tagjai 2020-ban döntöttek az elválás mellett, azonban a pandémia miatt halasztani kellett "Minden idők utolsó Kistehén koncertjét", amelyet aztán 2022 áprilisában tartottak meg a Budapest Parkban.
Kollár-Klemencz a Kistehén-évek alatt több szólóanyagot is megjelentetett (Ember a fán, 2008; Legesleges [Erdős Virág megzenésített versei], 2014; Rengeteg, 2016), emellett szerepelt a zenészeket és írókat/költőket egyesítő <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-rajatszas-8306">Rájátszás</a>ban. greCSÓKOLlár néven Grecsó Krisztián költő, íróval zenés irodalmi esteket tartottak. A mai napig aktív tagja a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-budapest-bar-23088">Budapest Bár</a> formációnak. 2019-ben született Zabolátlan lovaim című lírai dalestjét Farkas Róberttel és Dargay Marcellel közösen jegyzik.
Már a Kistehén utolsó éveiben elindult egy melankolikusabb zenei vonalon, a harsány pop-rock szerzemények helyett egyre inkább lassabb, személyesebb, visszafogottabb hangvételű, szövegközpontú dalokat írt. Ez teljesedett ki jelenlegi projektjében, a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-kollar-klemencz-kamarazenekar-5523">Kollár-Klemencz Kamarazenekar</a> zenéjében. Mély érzelmekkel telített, balladisztikus dalok a természetről, egy erdő közepén élő alkotótól és klasszikus zenei, népzenei, világzenei hangszeresekkel, valamint Mákó Kató énekessel felálló zenekarától. Az utóbbi években két albumot adtak ki: Ég az erdő (2020), A folyó (2023).
Kollár-Klemencz László a zene mellett irodalommal és lovakkal is foglalkozik. Rendszeresen publikál irodalmi folyóiratokban, több kötete jelent már meg (Miért távolodnak a dolgok?, 2015; A műanyag kerti székek élete, 2018; Öreg Banda, 2021). Vidéki lakhelyén lovak képzésével, lovaglás oktatással is foglalkozik, a 2012-ben a Szent István Egyetem Állatorvostudományi Karán Hippológus Lovastanár szakán is diplomát szerző zenész.
HZ
 
Kapcsolat:
<a href="https://www.facebook.com/profile.php?id=100063552104268">https://www.facebook.com/profile.php?id=100063552104268</a>
<a href="https://www.instagram.com/kollarklemenczlaszlo/">https://www.instagram.com/kollarklemenczlaszlo/</a>
<a href="https://kollarklemencz.com/">https://kollarklemencz.com/</a>

Kollár-Klemencz László

Nemcsak a neve változott meg, a belseje is átalakult 2012-ben a budapesti Gödör Klubnak: helyet cserélt a ruhatár, a pult és a nézőtér, illetve a koncerttermek kialakítását is újragondolták. A 2014 márciusában átadott, megújult Akvárium Klub még több, még színesebb élményt ad vendégeinek, legyen szó kulturális programokról (a Magyar Klipszemle például itt kerül megrendezésre), élőzenei koncertekről (elsősorban a pop, rock, magyar alter és rap/trap műfajokban) vagy elektronikus DJ-szettekről, afterpartikről (mint a Necc Party, a Tesco Disco és a Lidocain Night).
 Az Akvárium legnagyobb koncertterme, a közel 1300 fős NagyHallt Budapest egyik legkorszerűbb rendezvényhelyszíneként tartják számon. Szinte minden számottevő magyar előadó fellépett már a teremben, így például a 30Y, Azahriah, az Analog Balaton, a Bëlga, Beton.Hofi, ByeAlex, a Carson Coma, a Csaknekedkislány, Dzsúdló, Dé:Nash, Krúbi, az Elefánt, a Follow The Flow, Pápai Joci, Péterfy Bori, T. Danny vagy a Wellhello, de itt tartotta telt házas búcsúlemezbemutató koncertjét a Ricsárdgír is 2023-ban. Sok nemzetközi sztár is megfordult már a NagyHallban, sold outos bulit csinált többek között Borgore izraeli EDM producer, a Milky Chance német rockegyüttes, az August Burns Red amerikai metalcore zenekar és a Kodaline ír indie rock formáció.
A klub másik koncertterme, a közel 700 főt befogadó KisHall, amely külsőleg is a nagyobb helyszín mása, szintén egyedi világítástechnikával és hangosítással rendelkezik. Jelentősége abban rejlik, hogy lehetőséget nyújt rétegprodukciók fellépéseinek, DJ-k vagy zenekarok, sőt családi rendezvények, gyerekkoncertek számára is ideális. 2023-ban telt házat hozott össze a teremben Bongor, a Fiúk, a Lóci Játszik vagy például a spanyol ARON.
A két koncerttermen kívül a helyszín részét képezi a Lokál, az Akvárium Bistro, az AranyHall Konferencia központ és a Terasz. A klub teljes befogadóképessége így mintegy 2100 fő. A Budapest Nightlife Awardson többször is elnyerte már az Akvárium a Legjobb Nagy Klubnak járó elismerést. A versenyben azokat a legjobb budapesti szórakozóhelyeket, klubokat, kocsmákat díjazzák, melyek nagyban hozzájárulnak Budapest imázsának építéséhez.
<span style="font-size: 11pt; font-family: Arial; color: #000000; background-color: transparent; font-weight: 400; font-style: normal; font-variant: normal; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">BB

Akvárium Klub

Énekes-dalszerző-billentyűs, producer, a többség az Amorf Ördögök és az Erik Sumo Band vezetőjeként ismeri, no meg persze a Péterfy Bori &amp; Love Band meghatározó muzsikusaként (ahonnan 2024 elején kilépett). 
„Budapesten lakom, és szürreális zenei szórakoztatással foglalkozom. Az elmúlt évtizedek popzenéjének hatása alatt csinálok furcsa számokat” – írta 2005-ben önbemutatásként az egykori informatikus, aki évekig csak „másodállásban” zenélgetett, sokáig hitt abban ugyanis, hogy e kétlaki élet hosszabb távon is fenntartható. Aztán kiderült, a zenélés és a programozás más életritmust igényel – miként ő fogalmazta: előbbihez sok tér meg idő kell. Így 2004 elején úgy döntött, a továbbiakban csak a zenére koncentrál. 
Ekkor már bő egy évtizede létezett a Tariska Szabolccsal közös <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-amorf-ordogok-7372">Amorf Ördögök</a> (melyhez 1999-től Péterfy Bori is csatlakozott), de Tövisházi emellett olyan szerzői lemezre is vágyott, amelynek ő áll a középpontjában. Ezért két zenésztársával/barátjával – a dobos Dudás Zsomborral és az ütőhangszeres Pápai Istvánnak – kibérelt egy helyiséget, berendezte stúdiónak (Bioton), és nekilátott felvételeket készíteni. Így született meg az <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-erik-sumo-band-feat-kiss-erzsi-6163">Erik Sumo</a> alteregó (a névválasztásban Tövisházi egy távoli rokonára és saját testalkatának ellentétére utalt), és az Amorf Ördögök „zenei szemétszedegetős, összeragasztgatós” módszerével szemben ezúttal minden hangot ők játszottak fel a stúdióban. 
Az Erik Sumo projekt élőben Erik Sumo Band lett, és voltaképpen ennek alapfelállását is ugyanazok a zenészek alkotják, akikből 2007-ben a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-peterfy-bori-love-band-7602">Péterfy Bori &amp; Love Band</a> jött létre. A két zenekar pedig egymás mellett létezett, mégha a saját formációja sokszor amolyan búvópatakként működött, különösen azt követően, hogy annak egyik énekes-frontembere, Harcsa Veronika 2010-ben kivált, és az új énekes, Császári Gergely nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. 
Miként 2022-ben megfogalmazta: „Idővel rájöttem, hogy zenei értelemben hosszútávfutó vagyok. Meg türelmetlen, hajlamos a kapkodásra, egyszerre sokféle projektbe belevágni. De engem egyszerűen nem elégít ki, hogy egyetlen zenekarra koncentráljak. Akkor tudok kreatívan és hatékonyan dolgozni, ha egyszerre többféle feladatot kell megvalósítanom, és ezek egymást táplálják.”  
Az Amorf Ördögök, az Erik Sumo és a Péterfy Bori &amp; Love Band mellett persze számos más projektben is részt vett. Többek között a szövegíró <a href="https://popkulturalis.hu/szemely-tariska-szabolcs-4259">Tariska Szabolccsal</a> Amorf Lovagok néven egy gyerekprodukciót is jegyzett (ahogy ők fogalmazták, „szőrfelállító banda kicsiknek és nagyoknak gügyögés nélkül”), sőt saját nagylemezt is megjelentetett vele (Tócsarobbantó, 2010). 2012 és 2016 között a teljesen más zenei stílust képviselő <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-tudosok-7727">Tudósok</a> negyedik tagja volt. Majd Tariska Szabolccsak közösen Kulka Jánosnak írt egy, a hatvanas évek filmzenés világát megidéző, a sztrók utáni érzéseit is feldolgozó sanzonlemezt, mely 2022-ben Pálmaszív címmel jelent meg. 
„Hatalmas öröm és megtiszteltetés volt mindkettőnknek ezen a lemezen dolgozni – magyarázta mindezt 2022 őszén a <a href="https://recorder.blog.hu/2022/10/06/_ez_valami_szep_uj_korszak_kezdete_albumpremier_kulka_janos_palmasziv">Recorderen</a> – „A zenék végleges formájának kitalálásánál a vezérfonál az európai sanzon XX. századi aranykora iránti rajongásom volt. Első számú favoritom, Serge Gainsbourg Jánosnak is nagy kedvence, de akit még többször hallgattam az elmúlt három évben, az a szintén francia Gilbert Becaud nevű zseniális dalszerző-énekes lemezei és élő koncertfelvételei. A francia géniuszok mellett a Columbo filmsorozat 1971-ben indult első évadának zenéje adta a legtöbb inspirációt. Igyekeztem kedves, simogató hangszerelésekbe öltöztetni a komorabb témájú dalokat is”.
Tövisházi Ambrus az elmúlt évtizedekben a zenekarosdi és lemezkészítősdi mellett számos egész estés filmhez is írt zenét. Többek között az ő nevéhez fűződik Az igazi Mikulás (2005), a Pánik (2008), a Liza, a rókatündér (2015), a Vadlovak – Hortobágyi mese (2021) és a Katinka (2022) szonikus atmoszférájának megteremtése. 
Zenei producerként más előadók munkájában közreműködött, így – mások mellett – a Kiscsillag, Kiss Erzsi, a Pannonia Allstar Ska Orchestra és a Tudósok egyes albumainak végső hangzását ő álmodta meg.
JBSz

Tövisházi Ambrus

Sallai László (1990, Budapest) gitáros, basszusgitáros, billentyűs, énekes és dalszerző, aki zenei újságíróként is tevékenykedik. A hazai alternatív szcéna örökmozgó előadója: frontembere a Felső Tízezernek, a Somersault Boynak és a Captain Average-nek, mindezek mellett tagja a Galaxisoknak és a Platon Karataev zenekarnak is.
2008-ban kezdett komolyabban zenélni: a Budapesten alakult, három magyar és egy finn zenészből álló Pay My Milk! punk-rock zenekar énekese volt. 2012-ben jelent meg egyetlen, angol nyelvű dalokat tartalmazó nagylemezük (Nospanishwax), majd a következő évben a formáció megszűnt.
A Broken Cups post-punk bandában már basszusgitárt ragadott, gyors tempójú, sötét hangulatú zenéjüket 2014-ig élvezhette közönségük, és nem csak idehaza: A Gustave Tiger társaságában koncerteztek Prágában, Bécsben és Berlinben is.
2016-ban jelent meg a Dessert For Dinosaurs párizsi poptrió könnyed hangzásvilágú albuma, amely a Please Don't Stop Playing With Me címet kapta. Aztán kiderült, hogy az albumot nem az őshüllők világát kedvelő három francia, hanem két magyar zenész készítette: Sallai László (ének, gitár, basszusgitár, billentyűk, dobok) és Ködöböcz Gábor (ének, gitár, ukulele, melodika, billentyű).
A képzeletbeli együttes mellett van egy sor valóságos zenekar, amelyekben Sallai László igencsak aktív szerepet játszik: ő a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-zombie-girlfriend-60886">Zombie Girlfriend</a> és a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-galaxisok-7529">Galaxisok</a> basszusgitárosa - mindkét formációban Szabó Benedekkel kollaborál. Sallai a dalszerző-gitáros-énekese a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-the-somersault-boy-7274">Somersault Boy</a> és a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-felso-tizezer-18797">Felső Tízezer</a> zenekaroknak, a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-platon-karataev-7625">Platon Karataev</a> együttesben pedig basszusgitárosként bizonyít.
2020-ban egy válogatáslemez jelent meg Sallai László eddigi zenei munkásságából. A Mi Emberünk (Best Of 2010-2020) címet viselő LP-n 13 dala hallható, amelyeket 5 különböző együttesével "követett el".
"Minden zenekarban tudtam tanulni: a Pay My Milkben megtanultam üvöltözni és frontemberkedni, a Broken Cups-ban pontos(abb)an játszani és kiengedni magamból az állatot, a Somersaultban refréneket és popszámokat írni, a Zombie Girlfriendben normálisan vokálozni, a Galaxisokban pedig egy turnézó zenekarban élni. A Felső Tízezer pedig szerintem mindannak a szintézise, amit eddig csináltam." - nyilatkozta 2017-ben az A38 Magazinnak.
2021-ben egy új, szólóprojektből alakult zenekarral jelentkezett, ez a post-punkot krautrockos és noise-rockos hatásokkal vegyítő Captain Average, amelynek első albuma Heaven Capitulates címmel jelent meg. Idei hír, hogy ismét aktív a 2019 óta hallgató powerpopos-poppunkos zenekara, a Somersault Boy. Koncerteznek, és egy új nagylemez kiadását is tervezik.
A magyar-történelem szakos tanárként végzett Sallai László a zenélés mellett évek óta rendszeresen publikál zenei tárgyú írásokat, kritikákat is.
HZ

Sallai László

Bérczesi Róbert (1976-) énekes-gitáros, a hiperkarma együttes vezetője, akit az ezredforduló táján feltűnt hazai zenészgeneráció legtehetségesebb dalszerző-előadójának tartanak.
A Békés megyei Gyulán született, Baranyában nőtt fel, 15 évig élt Komlón. Ott alakította meg zenekarát 1993-ban, ez volt a Later. Az első demót immár <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-blabla-12784">BlaBla</a> néven 1996-ban rögzítették egy orsós magnó segítségével. Bérczesi - aki korábban trombitán tanult meg játszani - autodidakta módon képezte magát, így lett belőle egy különleges pengetési technikával rendelkező balkezes gitáros. Az együttes főleg környékbeli településeken lépett fel, és több tehetségkutatón is indult. Bérczesi 1996-ban költözött Budapestre, az alternatív rockot játszó BlaBla pedig 1997-ben megnyerte a Generation Next tehetségkutatót, melynek fődíjasaként elkészíthették első stúdiólemezüket (Kétségbeejtően átlagos, 1998). Az igazi áttörés azonban elmaradt, az együttes 2000-ben adta utolsó koncertjét, majd feloszlott.
Bérczesi Róbert 1999-től már egyszemélyes projektként is készített dalokat, <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-hiperkarma-23372">hiperkarma</a> néven. Ezek a számok nem titkoltan Lovasi András hatására születtek. Szövegíróként pedig Bródy Jánost említi meg még példaképként. Egy évre rá már zenekart is szervezett maga köré, de az első kiadványának anyagát szinte egyedül játszotta fel. Ez volt a 2000-ben megjelent hiperkarma című lemez, amely a magyar alternatív zene történetének egyik legkiválóbb, maradandó alkotása. Nemzedékének ezredfordulós életérzését fogalmazta meg olyan dalokkal, mint a Dob+basszus, vagy a Lidocain. Tette mindezt rockos hangzással és olykor rappelve előadott szövegekkel.
A második hiperkarma nagylemezt, a 2003-as amondót már nem csak egyedül Bérczesi rögzítette, hanem az összes zenekari tag munkája benne van, ami a hangzásnak is jót tett. Az album szövegvilága jóval sűrűbb, mint az elsőé, de instrumentális számok is helyet kaptak rajta.
Bérczesi Róbert zenei pályafutásának nagyrészét végigkísérték a drogproblémái. 20 éven keresztül élt különböző szerekkel, hatásukra többször is súlyos állapotba került. 2007-ben emiatt oszlatta fe a hiperkarmát, a zenekar csak 2011-ben indult újra, de még abban az évben újra leálltak. 2014-től kezdtek ismét koncertezni - miután Bérczesi visszatért az elvonóról. A harmadik hiperkarma nagylemez megjelenése így 2014-ig váratott magára. A Konyharegény egy igazán erős anyag lett, mint ahogy a 2017-ben kiadott - a korai hiperkarma világát idéző - Délibáb is.
Közben 2009-ben Bérczesi a Pluto együttesből ismert énekes-gitáros Nemes Andrással megalakította a BioRoBoT nevű formációt. Keveset koncerteztek, de az interneten közzétett néhány számukkal komoly rajongótábort szereztek maguknak. A megalakulás lendületével elkezdett lemezük 2011-ben félbemaradt, Bérczesi csupán a dalok éneksávjait és a dalszövegeket hagyta maga után, ezeket aztán Nemes András rendezte végleges formába és adta ki albumon 2013-ban. Az együttes 2016-ban újra összeállt.
Bérczesi szólóprojektje az Én meg az Ének, amelyben versmegzenésítéseket, népdalokat szokott előadni, ezen kívül még BlaBla-, BioRoBoT- és hiperkarma-számokat akusztikus formában. 2011-ben jelentette meg első lemezét Emléxel? címen. Feldolgozások szerepelnek rajta, többek között Balaton-, Beatrice- és Bizottság-dalok. Ezt követte 2017-ben az Emléxel még? - újabb feldolgozásokkal, népdaloktól kezdve az LGT-n át egy Kispál mixig. A 2020 végén megjelent KaRaNTéNLeMeZ-en már nem feldolgozások, hanem 10 pörgős dal szerepel, amelyek 9 vendégzenész közreműködésével készültek el. 2021-ben Napidalok címmel <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-muller-peter-sziami-4433">Müller Péter Sziámi</a> dalszövegeire írt zenéket. Elmondása szerint ez a lemez volt az első, amelynek munkálatai során sikerült megtapasztalnia, hogy a dalszerzés folyamata józanul is működik. 2023-ban pedig már a második Napidal-lemezük született meg Sziámival, amelynek minden számába duett-partnert hívott maga mellé Bérczesi (Napidalok 2 - Képzeld magad!).
A hiperkarmának 2019-ben jelent meg legutóbbi stúdióalbuma, A napsütötte rész, amelyen inkább az egyszerűbb dalforma kapott főszerepet, és nem a zenei kísérletezés. 2020-ban a hiperkarma 20. születésnapját egy nagykoncerttel ünnepelték a Budapest Sportarénában - majd az együttes tagjai elköszöntek egymástól. 2021-ben Bérczesi újjáalakította a hiperkarmát, a régi társak közül Kis "Sztivi" Tibor gitáros maradt vele. Jelenleg négyfős a zenekar, a formáció tagja még Hámori Benedek dobos - aki 2016-2020 között zenélt már a hiperkarmában - és Szöllőssy Katalin basszusgitáros, akivel annak idején Bérczesi a BioRoBoT-ban is együtt játszott. 2023 szeptemberében megjelent a hiperkarma első - korábbi dalait feldolgozó - angol nyelvű kiadványa, az Exits Exist, amelyet a tervek szerint Londonban is bemutatnak majd. Emellett Bérczesi olykor szólókoncertekkel is megörvendezteti rajongóit. Elmondása szerint, bár sok kreatív zenésszel játszott már együtt, de a mai napig ő maga írja minden hiperkarma-dal zenéjét és szövegét.
A dalszerző, akinek minden új megjelenése esemény a zenész szakmában és a közönség számára egyaránt, 2019-ben Artisjus-díjat kapott, mint Az év könnyűzenei szövegírója, a Napsütötte rész című dalért. Ugyanebben az évben egy sokkolóan őszinte könyvet írt pályafutásának emlékeiből, Én meg az ének. Behúzott szárnyú felfelé zuhanás címmel (társszerző: Kiss László). Bérczesi mély tartalmú és modern megfogalmazású dalszövegeit 2021-ben könyv alakban is kiadták.
HZ
 
Kapcsolat:
<a href="https://www.facebook.com/berczesirobert/?locale=hu_HU">https://www.facebook.com/berczesirobert/?locale=hu_HU</a>
<a href="https://www.facebook.com/hiperkarmazenekar?ref=page_internal">https://www.facebook.com/hiperkarmazenekar?ref=page_internal</a>

Bérczesi Róbert

Áron András „Apey” (1988, Budapest) a hazai zenei szcéna egyik legsokoldalúbb egyénisége: zenekaraival, a korábban Apey &amp; the Pea néven ismert Lazarvs-szal és a Trillionnal metalos, rockos zenét játszik, egy szál gitáros szólóestjein azonban a líraibb dalok jutnak főszerephez, akusztikus, folkos, countrys, blues-os hangzásvilággal. Korábban olyan zenekarok tagja volt, mint a Kelly Hits the Blue Sky (2003-2009), Neck Sprain (2008-2015) és a Grand Mexican Warlock (2015-2016).
Az Artisjus- és kétszeres Fonogram-díjas zenész 2010-ben jelentette meg első önálló albumát (Feathers, Black Flowers), amit 2016-ban a Foxes, 2018-ban a Stranger követett. 2020 őszén érkezett eddigi legkiforrottabb szólóanyaga, a Book of Changes.
Áron András legkedvesebb előadói közé Johnny Cash, Bruce Springsteen, Bob Dylan és Neil Young tartozik. Úgy érzi, párszor kiégett már karrierje során, de ezt normálisnak tartja: minden zenész kiég az ismétlődésben, ha sokat utazik, koncertezik, interjúkat ad. Mindenestere újabb zenekarral bővült az Apey-lista: 2020-ban alakult Blahalouisiana-, The Qualitons- és The Pontiac-tagokból az Aron Andras &amp; The Black Circle Orchestra, ami az énekes-gitáros szólóprojektjének dalait játssza teljes zenekaros kivitelben. 2021-ben jelent meg a formáció első albuma, a Changes címmel, melyen a Book of Changes lemez dalait hangszerelték újra.
HZ
<a href="https://www.facebook.com/apeymusic/">https://www.facebook.com/apeymusic/</a>
<a href="https://www.instagram.com/apey.aronandras/">https://www.instagram.com/apey.aronandras/</a>
<a href="https://apey.hu/">https://apey.hu/</a>

Áron András "Apey"

Furulyás, énekes, a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-kerekes-band-8248">Kerekes Band</a> frontembere.
Ütőgardonos öccsével, Viktorral városi családba születtek, de a revival mozgalomhoz tartozó szülei révén erősek a falusi kötődések. Édesapjuk Berzeviczy-Fehér János fazekas, körtemuzsikakészítő, édesanyjuk viseletkészítő, a Népművészet Mestere, aki a Heves-megyei népviseletek motívumaikból kiindulva ma is hordható, saját kollekciót hozott létre. A nagyszülők a palócföldi párszáz fős zsákfaluban, Fedémesen laktak, a Fehér-testvérek gyerek- és kamaszkorukban hozzájuk jártak ki rendszeresen. 
Ének-zene tagozatos általános iskolába jártak, édesanyjuk hatására a Szederinda néptáncegyüttes táncosai lettek. Zsombor 1993-ban az Egyszólam népzenei táborban a dudás-furulyás Dsupin Pállal találkozva vette kezébe a furulyát. 1995-től pedig Viktorral és más barátokkal – immár Kerekes együttesként – rendszeresen tartottak táncházat az egri Ifjúsági Házban. 
A zenekar az ezredforduló idején formálódott Kerekes Bandé, hozták be a moldvai népzenébe a tájidegen hangszereket (kezdetben csak a brácsát, később a gitárt és basszusgitárt), kezdték vegyíteni a népzenei alapokat funkos, jazzes, rockos és elektronikus elemekkel. Nem foglalkoztak azzal, hogy a hagyományban mit illik és mivel –, kizárólag azt nézték, miként lehetne még erőteljesebb hangzásúvá, még döngölősebbé tenni a maguk zenéjét. Így alakult ki az a funkos improvizatív „csűrdöngölős” stílusuk, amit ők maguk ethno funkként határoztak meg. A Kerekes Band pedig a hazai világzenei színtér egyik legnépszerűbb formációja lett. 2005 táján döntöttek úgy, hogy abbahagyják a táncházakat, és kizárólag a színpadi produkciókra fókuszálnak. 2020-tól pedig már a band szót is elhagyták, azóta egyszerűen úgy hívják őket: Kerekes.
JBSz

Fehér Zsombor

Generációja egyik legtehetségesebb jazzgitárosa. A nagyközönség leginkább a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-harcsa-veronika-663">Harcsa Veroniká</a>val közös duója révén ismeri. Játékára – tanárain kívül – Pat Metheny, John Scofield, Michel Petrucciani és Keith Jarrett vannak a legnagyobb hatással.
Gyémánt Bálint kezdetben autodidakta módon tanult gitározni, majd tizenkét évesen beiratkozott a XII. kerületi zeneiskolába, klasszikus gitár szakra (tanárai: Gyelmis Szilvia és Győri István). A klasszikus zene mellett lenyűgözte a jazz adta szabadság lehetősége, így a gimnázium utolsó évében megkereste <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-juhasz-gabor-jazzgitaros-56129">Juhász Gábor</a> jazzgitárost, és végképp eldöntötte, hogy a jazzre teszi fel az életét. 
Érettségi után két évet tanult a Kőbányai Zenei Stúdióban (Tornóczky Ferenc tanítványaként), ekkor hozta létre első saját formációját, a Gyémánt Bálint Triót (rajta kívül Bornemissza Ádám basszusgitár, Varga Bendegúz dob), majd 2004-től a Liszt Ferenc Zeneakadémia Jazztanszékén képezte tovább magát. 2007-ben fél évet ösztöndíjasként a Norvég Zeneakadémián töltött.
2007-ben csatlakozott – állandó vendégként – a Harcsa Veronika Quartethez, szerepelt annak You Don't Know It's You (2008), Red Baggage (2008) és Lámpafény (2011) albumain is. Emellett Harcsa Veronikával rendszeresen fellép <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-harcsa-veronika-gyemant-balint-duo-24160">duó</a>ban, eddig három közös lemezt – Lifelover, 2013, Tell Her, 2016 és Shapeshifter, 2019 – jelentettek meg (utóbbit kvartettként, miután csatlakozott hozzájuk a bőgős Nicolas Thys és a dobos Antoine Pierre.)
Egykori mesterével, Juhász Gáborral közösen 2011-ben jelentette meg a Budapest című albumot, melyen a két gitárművész a város jellegzetes és számukra fontos helyszíneit idézi meg a dalok és improvizációk nyelvén.
Saját, változó felállású power triójával eddig két albumot publikált (True Listener, 2017, Vortex of Silence, 2024).
Miként 2024 januárjában a Fidelióban <a href="https://fidelio.hu/jazz-world/a-csend-orvenye-megerkezett-gyemant-balint-masodik-szololemeze-180362.html">nyilatkozta:</a>  „Mindig annyi minden érdekelt és nyújtott örömet számomra, hogy nehéz lenne egyetlen zenei irányt definiálnom akár a pályám, akár az új lemez kapcsán. Volt idő, amikor küzdöttem ez ellen, de az „egységesítés” inkább gúzsba kötött, mint felszabadított volna. Az alkotói utam jelen szakaszában éppen azt sikerült realizálni, hogy nem félek egy album eklektikusságától, hiszen az előadók egységesítik és legitimizálják azt. A Vortex of Silence tartalmaz lírai és rockos megszólalásokat, de szerintem a népdalfeldolgozásunk is organikus részét képezi az egésznek.”
JBSz

Gyémánt Bálint

Henri Gonzalez „Gonzo” (1993) énekes, gitáros, zeneszerző és szövegíró már tizenéves korában perkázott és kongázott a Karib-tenger térségéből származó apja latin zenekarában. Jelenleg a 2011-ben alapított Fran Palermo frontembere. 2013-ban egy évre Londonba költözött, ami a zenekar számára az átmeneti feloszlást jelentette.
Angliai tartózkodása alatt összegyűlt dalötleteiből 2015-ben megszületett a feltámadt formáció első albuma. A dalokat Henri maga hangszerelte, és részben a szövegeket is ő írta. Azóta film- és reklámzenét is szerzett. Népszerű szóló projektje is, amely során Henri Gonzo néven, egy szál gitárral áll a színpadon.
Henri Gonzalezzel a “hőskorszak”, az 1960-as évek klasszikus brit popja éled újjá – némi latinos tűzzel frissítve. Ehhez társul egyéni öltözködési stílusa, a legkülönbözőbb színű ruhaösszeállításokban áll színpadra. A zenélés mellett grafikusként dolgozik, és festményeket készít.
2020-ban ismerkedett meg Simon Márton költővel, akinek hatására kezdett verseket megzenésíteni, majd idővel magyar nyelvű dalszövegeket írni. 2022-ben indította útjára magyar nyelvű projektjét, a Henri Gonzo és a Papírsárkányokat, melyben zenésztársai többek mellett a multiinstrumentalista Farkas Zazie és a guineai-magyar származású basszusgitáros, Issiaga Camara.
HZ
 
<a href="https://www.facebook.com/henrigonzo/">https://www.facebook.com/henrigonzo/</a>
<a href="https://www.instagram.com/henrigonzo/">https://www.instagram.com/henrigonzo/</a>

Henri Gonzalez "Gonzo"

A fiatalabb folkgenerációból a legnagyobb reményekkel kecsegtető – és a mai negyvenesek nemzedékéből a legnagyobb sikereket elérő – énekesnő kétségkívül a Makón született, Bagon nevelkedett Palya Bea (1976-11-11).
Lovász Irénhez és Szvorák Katalinhoz hasonlóan Palya – a bagi néptánccsoportban – szintén gyerekkora óta táncol és énekel. Tizenhat évesen a moldvai népzenét játszó budapesti Zurgó együttes énekese és tánctanára lett, majd igen sok sávon élte az életét. Egyrészt tudományos alapossággal foglalkozott a magyar énekes népzenével (2002-ben az ELTE Néprajz Szakán diplomázott), másrészt a magyar mellett a bolgár, a cigány, a török és a szefárd zsidó folkba, illetve az indiai klasszikus zenébe is megmerítkezett, harmadrészt az autentikus vonalból folyamatosan és sokfelé elkalandozott. Énekelt a jazz-folkos Laokoón csoportban, a világzenés Folkestrában, a hagyományőrző Kárpátiában, az elmúlt évtizedekben az énekelt vers műfajában mozgó Sebő együttesben, a balkáni népzenét játszó Daradunában, a Szőke Szabolcs-féle Hólyagcirkuszban, és még ki tudja hol.
2005-ben alapította meg saját együttesét, a Palya Bea Quintetet. A Hangzó Helikon sorozatban Weöres Sándor Psyché című művét adta elő. 2008 tavaszán látott napvilágot első külföldi kiadású lemeze, az Adieu les complexes, mely Magyarországon háromszoros platina minősítést kapott. Miként akkor a Népszabadságban nyilatkozta: „Nem tudatosan kalandozgatok, egyszerűen ilyen vagyok, keresem azokat a formákat, zenéket, szavakat, amelyek a leginkább alkalmasak arra, hogy az érzéseimet kifejezhessem. Hogy a szólisztikusabb megoldásokat miként tudom keverni azzal a zenekari hangzással, amit igazán szeretek. Ráadásul ebben a műfajban a zene és szöveg színvonala viszonylag ritkán találkozik olyan ideális harmóniában, mint mondjuk Patricia Barbernél vagy Joni Mitchellnél. Persze mindezt tovább keverem etnikus színekkel. Nem azért, mert ez divat, hanem mert ebből nőttem ki.”
2009-ben az Extremely Hungary magyar kulturális évad keretében a New York-i Carnegie Hall-ban, majd Washingtonban, a Kennedy Centerben adott nagy sikerű koncerteket. A 2009 tavaszán megjelent, dupla platina Egyszálének-en saját dalokat és népdalokat énekelt, majd hatvanas évekbeli táncdalokat adott elő (Én leszek a játékszered, 2010). Az elmúlt bő tíz esztendő pedig egyrészt a megállapodásáról, gyermekei születéséről és cseperedéséről szólt, másrészt az elválásról, melyeket rendre nagylemezekben (Nő, 2014, Tovább nő, 2016, Hazatalálok, 2018, Élet, 2020, LéleKzet, 2022) dolgozott fel.
Önéletrajzi esszékötete Ribizliálom címmel 2011 októberében jelent meg. Két lánya van: Lili 2012 októberében, Panni, 2017 januárjában született.
JBSz
 
Az előadó weboldala: <a href="https://palyabea.hu/">https://palyabea.hu/ </a>
Az előadó Facebook-oldala: <a href="https://hu-hu.facebook.com/PalyaBea/">https://hu-hu.facebook.com/PalyaBea/ </a>
Az előadó Instagram-oldala: <a href="https://www.instagram.com/palyabea/">https://www.instagram.com/palyabea/</a>

Palya Bea

Ghánában fehérnek, Magyarországon feketének számít, ott Veronikának hívják, itt Senának, Accra és Budapest között utazva mégis mindig ugyanazt mondja: hazamegyek. Miközben angolul számol és angolul ír szöveget, a nemrég a tizenötödik születésnapját ünneplő Irie Maffiában pedig jamaicai gyökerű ska/reggae-t énekel.
Az immár kétgyerekes családanya, Dagadu Veronika Sena (1983) ugyanolyan spontánul éli az életét, amilyen természetesen árad belőle a zene. Amit amúgy sosem tanult, vérbeli autodidakta muzsikus, csak megy a füle és a szíve után. Talán ezért is közelít mindenhez kicsit másként, mint a képzett zenészek, ami adott helyzetben kétségtelen frissítően tud hatni, mégha esetenként érzi is az ebből fakadó korlátokat.
A zene szeretetét otthonról hozta: édesapja főként bluest és jazzt, édesanyja klasszikusokat és világzenét hallgatott. A hiphoppal a nővérén keresztül ismerkedett meg, ahogy Magyarországra is utána jött 2001-ben, és szintén őrajta keresztül találkozott DJ Bosival és Mangóval. Általuk került be az underground hiphop Love Allience és Gimmeshot körbe, azzal együtt pedig a budapesti földalatti zenei életbe.
Az első, akkori énjének megfelelően kellőképp sokszínű szólólemezét (First One, 2003) szintén ebben a közegben készítette, aztán inkább különböző formációkban tesztelgette a képességeit, lehetőségeit. Így lett az Irie Maffia és a Barabás Lőrinc Eklektric énekesnője, később a francia Refactory szólistája, dolgozott együtt DJ Vadimmal, illetve Márkos Albert W.H.-projektjében Shakespeare szonettjeit olvasta/rappelte/énekelte kortárs improvizativ zenei alapokra.
Az Irie Maffia mellett 2013-ra látta elérkezettnek a második – az előzőhöz képest sokkalta poposabb megszólalású – szólóanyaga (Lots Of Trees) megjelentetését, amit két évvel később egy DJ Vadimmal közös korong (Grow Slow) követett. Eddigi legutolsó, a saját neve alatt megjelent soulos-afrobeates nagylemeze (Feathers, 2017) igazi élő hangzású anyag, merthogy rá a dalokat döntően egyben vették fel. Miközben a 2021 decemberében a Művészetek Palotája Külterén adott koncertjén a trió felállású Sena DagaDub projektben a ghánai-magyar énekesnő újabb, meditatív, spirituális oldalát mutatta meg.
2022 októberétől heti rendszerességgel tette közzé Ghana Live Sessions! videóit.
JBSz
 
Az előadó Facebook-oldala: <a href="https://hu-hu.facebook.com/senadagadu/">https://hu-hu.facebook.com/senadagadu/</a>
Az előadó Instagram-oldala: https://www.instagram.com/senadagadu/?hl=hu

Sena Dagadu

Ütőhangszeres, rapper, showman, televíziós személyiség, végzett pszichológus, de mindenekelőtt a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-quimby-7445">Quimby</a> alapító és máig meghatározó tagja. 
Dunaújvárosban született, <a href="https://popkulturalis.hu/szemely-kiss-tibor-22250">Kiss Tibor</a>-ral gyerekkori barátok, vele játszott akkor is, amikor az 1988-ban debütált October zenekar repertoárjában megpróbáltak összebékíteni egymástól amúgy távol eső zenei világokat, mint Iggy Pop, Howlin' Wolf, a Rolling Stones, a Cure, a Talking Heads vagy a Jesus and Mary Chain. Érettségi után viszont szétszaladt a ménes, a rendszerváltozás környékén hosszú időt töltött az Egyesült Államokban, majd 1991-ben az időközben Budapestre költözött baráti társasággal zenekart alapított, mely 1991 végén már Quimbyként lépett fel a Tilos az Á-ban. A történet innentől közismert.
A Quimby átmeneti leállása idején,  2003-ban zenésztársával, Gerdesits Ferenc dobossal megalapította saját formációját, A Kutya Vacsoráját (nagymamája mondogatta: „A zenélés az a kutya vacsorája”), mely a Quimby újjászületése után is megmaradt. 
Varga Livius mindig is nyughatatlan embernek számított, aki sok sávon éli az életét: zenei pályafutása mellett televíziós műsorokat vezetett (TV Sziget, Gang, Abszolút, Sztárvársz, Otthon Idegenben), számos filmben szerepelt (Ponyvapotting, Kontroll, József és testvérei – Jelenetek a Parasztbibliából, Hasutasok), amatőr természetbúvárként szintén több természetfilmben hallható a hangja), emellett pedig az ELTE Bölcsészettudományi Karán pszichológusként szerzett diplomát. 
Az utóbbi években – különösen a pandémia óta – csoporttréningeket vezet, coachként dolgozik. És hogy mi mozgatja ezeket az egymástól sokszor távol álló területeken? A Momentán Társulat honlapján készült <a href="https://momentantarsulat.hu/hir/varga-livius-momentan-fohos-interju-szorgalom-es-munka-nelkul-nem-lehet-improvizalni">villáminterjúban</a> tömören annyit válaszol: a kommunikáció. „Kommunikálok az emberekkel testnyelvvel, verbalitással vagy a leggyorsabb úton, érzelmek  segítségével. Legyen vállalati csapatépítés, tréning, egyéni tanácsadás, ez közös a munkáimban. És minden »titulusom«, végzettségem mellett jógi vagyok, ami az intelligens univerzummal való közvetlen kapcsolat. Ez is egyfajta kommunikáció. Az élet mibenlétét kutató ember vagyok, akinek fontos a megerősített tudat a mindennapokban.”
JBSz

Varga Livius

A Gyergyószentmiklóson alakult erdélyi Bagossy Brothers Company a kétezertízes évek végének egyik roppant népszerű formációja, mely folkos, soft rockos stílusú zenéjével nemcsak hazája, hanem az egész Kárpát-medence egyik legnépszerűbb magyar koncertzenekarává nőtte ki magát. Olyannyira, hogy 2022. január 14-én már Magyarország legnagyobb fedett csarnokában, a Papp László Budapest Sportarénában adhattak sokvendéges nagykoncertet.
A névadó Bagossy-testvérek – Bagossy Norbert (gitár, ének), Bagossy László (basszusgitár, vokál) – 2013 májusában alapították a zenekart Tatár Attila (gitárok, vokál), Kozma Zsombor (hegedű, harmonika, billentyűsök) és Bartis Szilárd (dobok) társaságában. Az első években főként Erdélyben koncerteztek, még ott jelentették meg puritánabb, ösztönösebb bemutatkozó albumukat (Elviszlek, 2015), majd miután számaikat számos magyarországi rádióadó is játszani kezdte, egyre gyakrabban bukkantak fel és egyre nagyobb helyszíneken koncerteztek Budapesten is. A mai napig változatlan felállásban játszó erdélyi zenekar népszerűsége gyors ütemben és egyenletesen emelkedett, eddigi pályafutása során négy nagylemezt (az említett Elviszlek-en túl: A Nap felé, 2017, Veled utazom, 2019 és Fordul a világ, 2021), egy szimfonikus koncert CD-t (Csendes vizeken, 2020, közreműködik a Heureka Pop Orchestra), egy EP-t (Vakít a kék, 2016) és számtalan klipet jegyez.
A Bagossy Brothers Company valamennyi albuma többszörös aranylemez lett, a Veled utazom pedig hatszoros platina minősítést ért el. Többek között olyan slágerek fűződnek a nevéhez, mint a Van egy ház, az Esti ének, a Vakít a kék, a Harmonikás, a Van ez a hely, az Olyan Ő, a Táncolj Ildi!, a Visszajövök, a Boldog idők, a Fekszünk a strandon, az Iszom a bort, a Csak az ég tudja vagy a Fordul a világ.
Miként Bagossy Norbert 2021 nyarán a Magyar Kultúra magazinnak nyilatkozta: „Még csak nyolcévesek vagyunk, úgyhogy bőven van feldolgozásra váró témánk. Szerintem ma már nem engedheti meg magának egy zenekar, hogy évekre eltűnjön. Felgyorsult a világ, és ha nem vagy szem előtt, elfelejtenek vagy megunnak. De nem kényszerből írunk, hanem késztetésből: azt csináljuk, amit szeretünk, így természetesen jönnek belőlünk a dalok.”
JBSz 
Kapcsolat: <a href="https://www.facebook.com/bagossybrothers/">https://www.facebook.com/bagossybrothers/</a>
<a href="https://bagossybrotherscompany.com/">https://bagossybrotherscompany.com/</a>
<a href="https://www.instagram.com/bagossybrotherscompany/?hl=hu">https://www.instagram.com/bagossybrotherscompany/?</a>
 Cikkeink: <a href="https://index.hu/kultur/popkult/2023/01/29/bagossy-brothers-company-erdely-gyergyoszentmiklos-zene-dal-tiz-ev/">https://index.hu/kultur/popkult/2023/01/29/bagossy-brothers-company-erdely-gyergyoszentmiklos-zene-dal-tiz-ev/</a>

Bagossy Brothers Company

Előadóművész, képzőművész, dalszövegíró, a Quimby gitáros frontembere. Előadóként a kezdetek óta részt vesz a Budapest Bár koncertjein, lemezein is.
Szociálisan érzékeny, erős igazságérzetű, becsületesen dolgozó pedagógus családban született, édesapja, az irodalomtanár Kiss Kálmántól örökölte dalírói vénáját, a zenei érzéket pedig az apai felmenőitől. Kisgyerekként csillagásznak készült, e vágykép később rajztanári pályára szelídült, ehhez társult tizenhat éves kora körül a rock, mint a túltengő hormonok levezetésének kézenfekvő médiuma. Zenei világát főként a nála öt évvel idősebb bátyja formálta, ő hozta a kisvárosi polgárcsaládba a nagyvilági poszthippi hangulatot és a határokat negligáló rock and roll szeretetét. Tőle leste el az első akkordokat, amelyeket sokáig a közösen használt Jolana gitáron pengetett.
Későbbi társai közül Varga Livius és Mikuli Ferenc ekkor már vele játszott, az 1988-ban debütált October zenekar repertoárjában megpróbáltak összebékíteni egymástól amúgy távol eső zenei világokat, mint Iggy Pop, Howlin' Wolf, a Rolling Stones, a Cure, a Talking Heads vagy a Jesus and Mary Chain. Majd 1991-ben az időközben Budapestre költözött baráti társaság, nagy lendülettel írták újabb számokat, majd 1991 végén már <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-quimby-7445">Quimby</a>ként léptek fel a Tilos az Á-ban. A történet innentől közismert.
Egyszer egy újságíró azt kérdezte tőle, miként csinálja, hogy ír, zenél és fest egyszerre. Mire azt válaszolta, „amit élek, azt játszom; amit játszom, azt festem; amit festek, azt írom."
A zenekarral párhuzamosan a kilencvenes években Kiss Tibor folyamatosan festőművésznek készült, úgy vélte, a zene csak hobbi, amolyan társas szórakozás. Mire azonban befejezte az egyetemet, a Quimby annyira beütött, hogy eltartotta. Ő viszont élte tovább a maga rock and roll életét, ami aztán 2002-ben kegyetlenül benyújtotta a számlát.
Tizenhárom hónapig szinte a nulláról építette fel önmagát egy komlói rehabilitációs intézetben. Amikor viszont visszatért közénk, újra fontossá vált számára a zene és a Quimby főnixmadárként született újjá. És szárnyalt egészen addig, mígnem 2020 tavaszán alkoholproblémák amiatt újra vissza nem került a rehabra. 
Még 1997-ben lediplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, azóta is fest meg rajzol, időről időre ezeken keresztül fejezi ki az érzelmeit, gondolatait. De közben írja a dalszövegeket is, melyek sokak szerint önálló versekként is megállják helyüket. Közülük az első válogatás 2006-ban, a József Attila Kör kiadásában jelent meg (Ventilátor blues). 
A 2012-ben publikált Neonradír kötetében új oldaláról mutatja be magát – az évekig készülő album életének és gondolatainak képeskönyve: az egyetemista, szárnyait bontogató festő, a mámor démonaival megküzdő sztár és az újrakezdő művész alkotásainak gyűjteménye, amelynek minden oldala önálló műalkotás.
„Azáltal, hogy ennyiféle dologban vagyok, csomószor azt érzem, hogy képzőművésznek nem vagyok elég képzőművész, zenésznek se vagyok elég. Valahol pont a periférián. Nem vagyok naprakész, nem jártam annyit kiállításokra, nem mozgok kortárs festők között, hanem inkább zenészek között, de azokhoz meg túlságosan képzőművész vagyok. Kicsit ilyen senki földjén érzem magam.” – mesélte egy 2023-as <a href="https://www.youtube.com/watch?v=9TxQh30E9oQ">talkshow</a>-n.
JBSz
https://quimby.hu/

Kiss Tibor

Pálinkás Tamás énekes, gitáros és dalszerző. Alapító tagja volt a progresszív metált játszó Isten Háta Mögött zenekarnak, valamint a pophagyományokat követő Tej és Atomki formációknak. Jelenleg a Nagyúr együttes énekese.
A korai Kispál-t kedvelő és a Vágtázó Halottkémekért rajongó újpalotai fiú gimnazista korára zenei "mindenevő" lett: amerikai grunge-zenekarok mellett lelkesen hallgatta a Pantera metálját, a Prodigy elektronikus számait és a Jamiroquai funk zenéjét is. Ezzel a széles látókörrel felvértezve vetette bele magát a hazai zenei világba, és 1999-ben társaival megalapította az <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-isten-hata-mogott-8335">Isten Háta Mögött</a> együttest. Az underground formáció már-már kultikussá vált a kétezres évek első évtizedében, a közönség és a szaksajtó is elismeréssel fogadta lemezeiket. És a zenekar rendelkezett egy karizmatikus, erős színpadi jelenlétű énekes-gitárossal Pálinkás Tamás személyében. Jellegzetes énektechnikája mellett a zenekar végjegyévé váltak dalszövegei, amelyekre jellemző a magyar alternatív rock hagyományainak felhasználása - bevallottan inspirálta Lovasi András szövegírói stílusa - de a szürrealista képalkotás és a nyelvi formaelhagyás is teret kap szerzeményeiben.
Az IHM-nek 2007-ben volt egy leállása, ezalatt a zenekar több tagja is külföldön próbálkozott a megélhetéssel. Pálinkás zenekari társával, Hortobágyi László dobossal egy évet töltött Írországban, valamint Londonban. Hazatérésük után még kiadtak két nagylemezt, aztán 2011-ben felfüggesztették működésüket, 2015-ben pedig végleg elköszöntek egymástól. Az énekesnek közben volt egy időszak az életében, amikor - saját elmondása szerint - meggyűlt a baja a drogokkal.
2012-ben hozta létre <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-tej-7499">Tej</a> nevű zenekarát, amelyben az eddig játszott progresszív metált elborult popzenére cserélte. Zenésztársaival tánczenévé formált dalaikból két nagylemeznyit megjelentettek ugyan, azonban nem jött a remélt befutás, ezért 2020-ban a zenekar bejelentette feloszlását, Pálinkás pedig saját projektbe kezdett Atomki néven, amelyben a zene igen közel áll a “tejes” elképzelésekhez - letisztult, de kissé elvont popzene. A 2021-ben megjelent Atomki EP címe: Fsz Kvn Vol. 1. Az évek során dalszerzőként, szövegíróként illetve énekesként együttműködött több más előadóval: Kozma Orsi, AWS, Blind Myself, Halott Pénz.
2021 óta tagja jelenlegi zenekarának, a Nagyúrnak, amelyben mások mellett együtt játszik az Isten Háta Mögött egyik alapítójával, Bokros Csaba gitárossal. 2022-ben jelent meg a debütáló nagylemezük Szemét címmel, A Nagyúr hangzásra egy rockosabb, néhol metálosabb stílust képvisel, mégis tele van a Tejből ismerős popzenei hatásokkal. Pálinkás Tamás a banda énekese, szövegírója, és az ő feladata, hogy afféle producerként "rendbe tegye" a többiek zenei ötleteit.
2022 végén így beszét magáról az After Podcast adásában: „Egy olyan arc, aki úgy néz ki, mint én, ilyen arca van, ilyen szövegeket ír, és ennyire nem képes arra, hogy egy normális beszélgetést hajtson végre a saját karrierjének az érdekében, abból nem lehet semmi.” A mainstreamtől és a tudatos karrierépítéstől mindig távol tartotta magát. Pályafutása egész ideje alatt a zenélés mellett munkát vállalt. Jelenleg az egészségügyben dolgozik, évekkel ezelőtt elvégezte az audiológus-képzést, azóta idős embereknek segít a megromlott hallásuk javításán, helyreállításán.
HZ
 
Kapcsolat:
<a href="https://www.facebook.com/nagyur.band/">https://www.facebook.com/nagyur.band/</a>
<a href="https://www.facebook.com/tejtejtejtej/">https://www.facebook.com/tejtejtejtej/</a>

Pálinkás Tamás

Trombitás, zeneszerző, zenekarvezető. A többség a Barabás Lőrinc Eklektric-ből imseri, annak 2010-es megszűnése óta főként szólóban (Barabási Lőrinc Live Act) és fúziós jazzcombójával (Barabás Lőrinc Quartet) koncertezik. Hangszeres előadóként rendszeresen lépett fel olyan Dj-kkel, mint Dermot, Suhaid, Palotai és Cadik.
A zene szeretetét a családból hozta (anyai nagymamája ének-földrajz tanár volt, képzőművész édesapja zongorázott, édesanyja csellózott, de egyikük sem hivatásszerűen), és mivel egy kézzel született, olyan hangszert kellett választania, amit így is teljes értékűen meg tud szólaltatni. Így esett a választása a trombitára, amit amúgy rengeteg zenei stílusban használnak, a popzenétől a jazzen át a klasszikusokig. 
Tizenkét éves korától a budapesti Szabolcsi Bence Zeneiskola fúvós tanszakán tanult klasszikus trombitálást, de már akkor is kipróbálta magát más stílusokban. Diáktársaival Füstölgő Ventilek néven alapított zenekart, és huszadik század eleji ragtime, boogie-woogie és klasszikus jazzdarabokat hangszerelt át a három trombita, harsona, dob felállású formációra. 1999 és 2001 között a Kőbányai Zenei Stúdió növendéke lett, majd felvették a Liszt Ferenc Zeneakadémia jazztanszékére, ahol Fekete-Kovács Kornél tanítványaként 2006 májusában végzett.
Egyetemi évei alatt több zenekarral koncertezett, rendszeresen hívták különböző latinos, funkys és popos együttesekbe, többek között az <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-irie-maffia-4219">Irie Maffiá</a>ba (melynek 2005 és 2009 között volt tagja), a Soulwhatba (mellyel Ausztráliába is eljutott), az Uptown Felazba és a Brownfieldbe. Bekerült az underground hiphop Gimmeshot kollektíva kultiplexes bulijaira, melyek során nemcsak erős impulzusokat kapott, de több, később meghatározó társával – így DJ Dermottal (scratch, sampler, harsona) és a ghánai-magyar énekes <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-sena-dagadu-47609">Senáv</a>al – is megismerkedett. Majd 2005 novemberében megalapította saját zenekarát, melynek élén már a maga zenéjét játszhatta.
A 2010-ig létező <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-barabas-lorinc-eklektric-23314">Barabás Lőrinc Eklektric</a> zenei világa teljességgel új színt vitt a budapesti zenei életbe. A legmeghatározóbb pillérek az underground hiphop, a Davis/Truffaz-féle elektronikus alapú jazz és azok az egyszerű, szinte fülbemászó popdallamok, amiket akár a kádban ülve is lehet dúdolni. Ehhez jönnek még az alkalmi reggae-s, dubos kalandozások, kísérleti zenei kikacsintások. Ráadásul mindezek természetesen, izzadtságmentesen keveredtek a trombitás-zeneszerző dalaiban. 
A Barabás Lőrinc Eklektric formációval párhuzamosan Barabás Lőrinc 2007 és 2010 között <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-random-szerda-58449">Random Szerda</a> néven vezetett heti improvizatív klubestet Budapesten, ahol hétről hétre változó felállásban szabadzenélős esteket tartottak. (Lámpás Klub, A38, Take Five). Ezekből az estekből 2008-ban egy válogatás lemezt adott ki Small Talk címmel. (Mígnem a jammelés hagyományain alapuló sorozat 2019 októberében újraindult a Budapest Jazz Clubban.)
Aztán Barabás Lőrinc irányt váltott, az elektronikus zene felé fordult, 2011-ben részt vett a SAE Institute Electronic Music Production Course nevű képzésén New Yorkban, hazaérve rendre szólóban játszott (<a href="https://popkulturalis.hu/eloado-barabas-lorinc-live-act-23315">Barabás Lőrinc Live Act</a>). 2015-ben pedig megalapította fúziós, popjazzes <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-barabas-lorinc-quartet-23316">Barabás Lőrinc Quartet</a>-t, mellyen azóta számtalan albumot jelentetett meg.
JBSz Kapcsolat:
<a href="http://www.barabaslorinc.com">www.barabaslorinc.com</a>
<a href="https://www.facebook.com/search/top?q=barab%C3%A1s%20l%C5%91rinc">https://www.facebook.com/barabaslorincofficial</a>

Barabás Lőrinc

Tariska Szabolcs (1976-) énekes, szövegíró, aki az ezredforduló környékén a hazai elektronikai színtér kiemelkedő csapata, az Amorf Ördögök tagja volt.
Eredeti szakmája művelődésszervező, egyszerűbben szólva népművelő. Ha kedve tartja, olykor a filmes szakmában tevékenykedik asszisztensként, színészként, forgatókönyvíróként. Képesítései: művészeti menedzser, kiállításrendező, színjátszó rendező, marketing és reklám ügyintéző. Mostanában inkább otthon marad, bevásárol és főz - árulja el róla egykori zenekarának rajongói oldala.
Az <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-amorf-ordogok-7372">Amorf Ördögök</a> 1993-ban Tövisházi Ambrus zeneszerző-billentyűs-énekes és Tariska Szabolcs szövegíró-énekes alapította. Az együttes többek közt a sanzont, a diszkót, a tangót, a balkáni népzenéket és a reggae-t elegyítette zenéjében. 1998-ban csatlakozott hozzájuk énekesnőként Péterfy Bori. Három stúdióalbumot és egy válogatáslemezt, és néhány kislemezt jelentettek meg. "Kacat-pop" stílusú dalaik szövegeit nagyrészt Tariska Szabolcs írta. 2007-ben jelentették be feloszlásukat.
Tariska Szabolcs és Tövisházi Ambrus 2010-ben Amorf Lovagok néven létrehozta eredetileg gyerekeknek szóló formációját, amely még abban az évben Tócsarobbantó címmel egy nagylemezt is kiadott „szőrfelállító banda kicsiknek és nagyoknak gügyögés nélkül” – ajánlással. 2015-ig készítettek felvételeket, olykor vendégénekesekkel - Nagy Istvánnal (Esti Kornél), Vécsi Tiborral (Korai Öröm) és Endrei Dáviddal (Brains, Tudósok). Dalaik különböző stílusokban fogantak, úgy mint „mocsárdiszkó”, „winnetoupunk”, valamint „űrdiszkó”. Jelent meg közös kislemezük a Pa-Dö-Dő-vel is (Kék Pelikán, 2015).
Közben 2007-től az egykori Amorf Ördögök tagságának többsége <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-peterfy-bori-love-band-7602">Péterfy Bori &amp; Love Band</a> néven folytatta a zenélést. Tariska Szabolcs nem tagja a formációnak, de mind a mai napig dalszövegeket ír nekik. Mint ahogy számtalan más előadó is énekli szerzeményeit, többek között a Compact Disco, Dallos Bogi, Kamarás Iván, a Kiscsillag, Kozma Orsi, a Magashegyi Underground, Odett, és Zséda albumain hallhatunk Tariska-szövegeket. Állandó szerzőtársával, Tövisházi Ambrussal legutóbb Kulka János színész számára írtak egy nagylemeznyi dalt (Pálmaszív, 2022).
Tariska Szabolcs 2010-ben A Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetésben részesült, a független magyar könnyűzenében kifejtett alkotó művészeti tevékenységért. 2018-ban Artisjus-díjat kapott, az év könnyűzenei szövegírójaként.
HZ
Kapcsolat:
<a href="https://www.facebook.com/szabolcs.tariska/">https://www.facebook.com/szabolcs.tariska/</a>
<a href="https://www.instagram.com/tariskaszabi/">https://www.instagram.com/tariskaszabi/</a>
<a href="http://tariskaszabi.hu/">http://tariskaszabi.hu/</a>

Tariska Szabolcs

Delov Jávor (1980, Budapest) dobos, ütőhangszeres, a hazai alternatív zenei produkciók és jazzszíntér egyik legfoglalkoztatottabb zenésze. A Random Trip alapítója, és immár 14 éve projektvezetője ennek a különböző zenei stílusukat összehozó spontán élőzenés klubest-sorozatnak.
Nyolcéves korától klasszikus ütős szakon tanult egy zeneiskolában. 1992-től az Óbudai Népzenei Iskola bolgár népidob szakán végzett egy évet. Középiskolás éveiben is ének-zene szakos volt.
1996-ban barátjával és gimnáziumi osztálytársával, Bársony Bálinttal (Back II Black) alapította meg első zenekarát. 1997-től nagyon sok ismert és kevésbé ismert előadóval és formációval lépett fel (Auth Csilla, Borbély Mihály, Firstwood Gospel Team, Fugato, Jazzterday, Király Linda, Africa Molatako Band, M'Pivazu, Nikola Balkan Syndicate, Passengers, SoulWhat!, Tóth Vera, Vénusz). 2002-ben felvételt nyert a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemre, ahol jazz-dob szakon szerzett diplomát 2007-ben. 2004-től 2005-ig a manchesteri University of Salford ösztöndíjas hallgatója volt, és egy éven keresztül fekete zenészekkel játszott egy gospel formációban.
Hazatérése óta számtalan zenekarban szerepelt állandó tagként vagy vendégzenészként, ilyen többek között az Anna &amp; The Barbies, Barabás Lőrinc Eklektric, Farkasházi Réka és a Tintanyúl, Fábián Juli &amp; Zoohacker, valamint a Révész Sándor-Závodi János féle Piramis Évek produkció. A virtuóz dobos jelenleg a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-turbo-8180">Turbo</a> pszichedelikus rockzenekar tagja, valamint aktív résztvevője a Vibe Changers zenei vállalkozásnak, amely klubest-sorozat és egy tehetségkutató elegyét foglalja magába.
2007-2010 között Barabás Lőrinc mellett állandó szereplője volt a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-random-szerda-58449">Random Szerda</a> elnevezésű koncertsorozatnak. Az örömzenélés helyszíne nyaranta az A38 Hajó tetőterasza volt, télen pedig rendszeresen a Take Five jazzkocsmába költöztek.
2009-ben ő volt a változó felállású improvizációs csapat, a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-random-trip-7592">Random Trip</a> alapítója, azóta háromszáznál is több hazai és külföldi muzsikussal zenéltek együtt. A mai napig töretlen népszerűségnek örvendő, legismertebb hazai alkalmi zenés koncertsorozatban Delov Jávor a dobolás mellett a szervezés oroszlánrészét is vállalja. Az irányítást pedig zenésztársával, DJ Q-Cee lemezlovassal együtt végzi. 2023 őszétől - kétheti rendszerességgel - már Bécsben is látható és hallható a Random Trip.
HZ
 
Kapcsolat:
<a href="https://www.facebook.com/delov.javor.9/?locale=hu_HU">https://www.facebook.com/delov.javor.9/?locale=hu_HU</a>
<a href="https://www.instagram.com/delovjavor/?hl=hu">https://www.instagram.com/delovjavor/?hl=hu</a>

Delov Jávor

Szepesi Mátyás (1975, Budapest) gitáros, énekes, dalszövegíró és producer, a Konyha zenekar frontembere.
14 éves korában kezdett el gitározni. Zenei pályafutása az Egyszercsak nevű formációban indult, amelyet két barátjával, Giret Fruzsina énekesnővel és Mester Miklós basszusgitárossal alakítottak 1997-ben. Az első öt évük kemény felkészülés volt, amely alatt klubokban zenéltek, dalokat írtak és próbáltak rálelni saját egyedi hangzásvilágukra, amelyet végül a populáris rockzenében találtak meg. A végleges felállás 2002-ben alakult ki, amikor az együttes két újabb taggal gyarapodott: ifj. Födő Sándor billentyűs-ütőhangszeressel, valamint Árkosi Péter dobossal. Két nagylemezük is megjelent a Tom-Tom Records gondozásában: Egyszercsak (2002), Megintcsak (2004). A formáció 2005-ben feloszlott.
Szepesi közben már más előadóknak is írt dalszövegeket. 2010-ben megalakította a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-konyha-7961">Konyha</a> zenekart. Ő a hatvanas-hetvenes és a kétezres évek elejének garázsos-karcos gitárzenéit egyaránt idéző trió gitáros-énekese. A zenekar azóta is a nyári fesztiválok állandó fellépője. A Dal 2019 televíziós verseny során az elődöntőig jutottak. 2021-ben már az ötödik nagylemezüket adták ki. A Konyhával párhuzamosan 2011-2018 között Szepesi Mátyás a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-magashegyi-underground-4254">Magashegyi Underground</a> gitárosa is volt. A két szerepkörről így nyilatkozott 2015-ben az A38 Magazinnak: "... a kettőben teljesen más feladatom van - ott gitáros vagyok egy karizmatikus énekesnő és három termékeny dalszerző mellett, itt énekes-frontember és dalszerző vagyok - így sokkal jobban tudok mindkét csapatban arra koncentrálni, hogy azt nyújtsam, ami az adott dalba-szituációba-satöbbi a legjobban kell." 2019-ben aztán a Magashegyi Underground közleményben jelentette be, hogy Szepesi Mátyás a továbbiakban nem koncertezik a zenekarral, de ezután is velük marad, mint menedzser és szövegíró.
A színpadon általában kalapban megjelenő zenész emellett 2011-től a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-random-trip-7592">Random Trip</a> koncertek alkalmi közreműködője. Sikerei közül kiemelkedik az, hogy A Dal 2019 legjobb dalszövegírója díjat a Százszor visszajátszott című dalért neki ítélték oda, valamint ugyanabban az évben a Petőfi Zenei Díjátadón elnyerte a legjobb dalszövegírónak járó kitüntetést. Ezután külsős dalszövegírói felkéréseknek is eleget tett (Margaret Island, Biga, Takács Nicolas, Hooligans, Odett, Nagy Bogi, Veress Mónika Nika). 2019-ben indította a Rímek párban című előadás-sorozatot, amelyben dalszövegírókkal beszélget. Emellett évek óta aktív szervezője nyári dalszövegíró táboroknak. Ő a kuratóriumi elnöke a Fábián Juli Emlékalapítványnak, amelynek célja olyan zenészek támogatása, akik hosszan tartó betegség miatt nem tudnak fellépni-alkotni-dolgozni.
Szepesi Mátyás 2022-ben az Artisjus Év dalszövegírója díját vehette át.
HZ

Szepesi Mátyás

A Dél-alföldit alapító három szaxofonos közül ketten később a hazai etnojazz/világzenei színtér meghatározó alakjaivá váltak. Az önmagát leginkább zeneközelítőként definiáló, zenei polihisztor Ágoston Béla (1966) szerénysége talán csak tehetségével vetekszik. Szaxofonon, basszusklarinéton, brácsán, gitáron, kecskedudán, steel drumon és szájharmonikán játszik, hozzá, ha kell, énekel. Nagy teherbírású, karakteres muzsikus, nyitott és fogékony minden színvonalas produkcióra.
Bő két évtizedes pályafutása alatt többek között a Mecseki Free-ben, a Kispál és a Borzban, a Dél-alföldi Szaxofonegyüttesben, a Vízöntőben és a Kampec Dorolesben fújta. Emellett mániákus zenekar-alapító. Felsorolni is reménytelen, mennyi saját formációt vezetett az elmúlt két évtizedben. A legfontosabbak talán az Ágoston Kvartett, az Agostones, az egykoron roppant népszerű, az elektronika, a folk és a hiphop metszéspontjában harsányan ingadozó Zuboly.
No és persze egyik legutolsó alakzata, a Gabona, amelyben egyrészt régi magyar népzenei dallamokat szólaltatnak meg, másrészt modern hangszerekkel megmutatják, miként szólt az Osztrák-Magyar Monarchia egyik képzeletbeli zenekara, „ha a dobos keletről, a tubás nyugatról, a harmonikás délről, a szaxofonos pedig északról érkezett Budapestre”.
JBSz
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd: A magyar jazz története, Budapest, Kossuth Kiadó, 2014, p. 248–249.
 
 
Kapcsolat:
<a href="https://www.facebook.com/people/%C3%81goston-B%C3%A9la/100063273155387/">https://www.facebook.com/people/%C3%81goston-B%C3%A9la/100063273155387/</a>

Ágoston Béla

Németh Róbert (1972, Budapest) gitáros-énekes-dalszerző, a magyar indie-rock zenei színtér egyik úttörője, az egykori Heaven Street Seven basszusgitárosa, aki tagja volt a Pegazusok Nem Léteznek zenekarnak is. A zenélés mellett íróként, újságíróként és rádiós műsorvezetőként is tevékenykedik. Az 1990-es évek eleje óta dolgozik különféle lapoknak, jelenleg a HVG munkatársa, a Wanted podcast társalapítója. 2021-ben Nem vagyok itt címmel jelent meg regénye.
1995-ben alapító tagja volt a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-heaven-street-seven-12757">Heaven Street Seven</a> zenekarnak. Az indie-gitárpopot játszó, angol nyelven éneklő formációról sokan és sokáig azt hitték, hogy egy hazánkba tévedt ausztrál vagy amerikai zenekar. A basszusgitáron játszó és a dalszerzésben is tevékeny Németh Róbert és csapata 2000-ben jelentetett meg első ízben teljes egészében magyar nyelvű számokból álló albumot (Cukor). Húszéves fennállásuk alatt olyan előadókkal léptek fel egy színpadon, mint az R.E.M., Radiohead, Fun Lovin Criminals és Morrissey. 2015-ben elbúcsúztak a közönségüktől, de azóta is összeállanak néha egy-egy koncertre, legutóbb 2021-ben léptek fel együtt.
Német Róbert közben már 2012-től a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-pegazusok-nem-leteznek-7649">Pegazusok Nem Léteznek</a> együttes tagja is volt, ahol basszusgitáron és billentyűs hangszereken játszott. Kiváló hangszerelésű, melankóliával erősen fűszerezett dalaik értő fülekre találtak a hallgatóságban, egészen 2019-ig, mikor is a zenekar bejelentette, hogy vége, és egy A38 Hajón megtartott búcsúkoncerten elköszöntek rajongóiktól.
2020 óta Németh Róbert a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-horhos-75058">horhos</a> formációval is készített felvételeket. The Waste Land vol. 1-5 címet viselő kiadványukon egy gitárcsilingelésekből, tücsökciripelésből, kutyaugatásból, természethangokból, elektronikus és városi zajokból, vonathangból és sok minden másból összegyúrt zenedarab hallható.
Németh Róbert 2016-ban intim hangvételű, közvetlen, személyes dalokat vett fel debütáló önálló lemezére (Nincsen mozgás az eseményhorizonton). Szólóprojektjét zeneileg többek között Cseh Tamás, Másik János, a Balaton, Lou Reed, a Velvet Underground, Beck és Damon Albarn albumai inspirálták. Egyszerre melankolikus és lendületes gitárpop-dalokkal teli második szólólemeze (A kibaszott végtelen űr) 2019-ben látott napvilágot. Legutóbbi albuma, a gitárcentrikus Vihar után az ég (2022) két éven át készült Lázár Domokos produceri és hangmérnöki felügyelete mellett. A kritikusok szerint énekes-frontemberként erre a lemezre szabadult fel igazán az eddigi zenekaraiban jobbára a háttérben meghúzódó zenész.
BB, HZ
 
Kapcsolat:
<a href="https://www.facebook.com/nemethrobertmusic/">https://www.facebook.com/nemethrobertmusic/</a>

Németh Róbert

Igazi kortárs polihisztor: festő, író, zenész, a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-tudosok-7727">Tudósok</a> együttes frontembere. Merthogy a zene művészetének csupán egyik megnyilvánulása, az őt feszítő kreatív őrület és dadaista abszurd csak úgy tódul kifelé a különböző csatornákon. Hogy aztán mindennapi valóságunktól terhelt festményekben, regényekben, dalokban vagy albérlet-performanszokban öltsön alakot.
Abban a vajdasági közegben, ahonnan ő jön, ez az abszurdban tobzódó, radikálisan ironikus és romantikusan önironikus polihisztor kifejezésmód persze sokkalta jellemzőbb, életszerűbb, közérthetőbb. Csínyre éhes gyerekkora óta voltaképpen mindenben az ősrobbanást keresi. Ahogy ő mondaná, a „mindent elsöprő, semmilyen gátat nem ismerő állati szent energia vegytiszta formáját”. Amikor elszakad minden ér és pillér, korábban nem tapasztalt univerzumok tárulnak fel előtte, melyek akkora örömöt és kielégülést hoznak számára, hogy utána átmenetileg visszatérhessen oda, ahová amúgy tartozik. Ezért is hozta létre 1986-ban, alig húszévesen, az újvidéki magyar kolóniában a maga dadaista internacionalista szabadcsapatát. Összetrombitálta a környék legfurcsább szerb és magyar figuráit, a judobajnok dobost, a festőművész basszusgitárost, a panelszobájában fából és bádogokból űrhajót eszkábáló gitárost és a mindent felülíró Badát, hogy a Május 1 Galériára keresztelt pincéből együtt ordítsanak bele a nagyvilágba. Csapjanak bele abba az ösztönös muzsikálásba, amelynek első öt évéről nem maradt fenn dokumentum, így kizárólag az idővel szektorhibára hajlamos memóriákra hagyatkozhatunk: abban egy indulatos hendrixes élményvilág ötvöződött John Coltrane kortárs zenéjével, a Kraftwerk minimál elektronikájával és az Ornette Coleman-féle free jazzel. De akárhogy is volt, ez a kollektív őrület kellőképp ellenállóbbá tette őket az egyre démonibbá váló környezettel szemben.
Művészeti tanulmányait Belgrádban folytatta, majd 1991-ben a katonai behívó elől menekülve költözött át Magyarországra. Álmok, vágyak és a szüntelen elkeseredettség között libikókázva próbálta túlélni a mindennapokat. A leginkább angol nyelvtudását sikerült kamatoztatnia, előbb a Fehér Házba hívták sztárpolitikusok EU-konform kupálásához, aztán az egyik legnevesebb budapesti ügyvédi iroda kérte fel ugyanerre. Számára teljességgel ufószerű világba tévedt, de legalább volt miből finanszíroznia, amikor albérletről albérletre menekült az időközben népesedő családjával. S miközben – szavait idézve – „magányos, őrült életek örvényébe került kényszerpszichiáterként”, a művészet jelentette számára az egyetlen menedéket. Festeni, írni, zenélni, minden mennyiségben. S ilyenkor megint úgy érezte, lehet még jó az élet.
Közel a hatvanhoz képben, hangban, szövegben, anekdotában és városi legendában oly egyedi, gazdag és változatos életművet tett le az asztalra, amit generációjában meglehetősen kevesen. Mondhatni, feltétlen süvegelendő. Még akkor is, ha tele van abszurd felhanggal, provokatívan radikális fintorokkal. Néha olyan, mintha a halál kamionja gázolna át rajtunk. De közben folyamatosan nevet és nevettet. Egyre hangosabban és egyre keserűbben. És ott feszül benne az a különös kettősség: míg alapértékeit tekintve hagyománykövető, gesztusaival folytonosan felrúgja azt. Ahogy vajdasági barátja, az Európa-hírű Boris Kovač találóan megjegyezte: drMáriás az apokalipszis igazi trubadúrja.
JBSz 
Forrás: Jávorszky Béla Szilárd: Az apokalipszis trubadúrja (drMáriás portré), megjelent: Népszabadság, 2011. november 28.
 
Kapcsolat:
<a href="https://drmarias.hu/">https://drmarias.hu/</a>
<a href="https://www.facebook.com/drMarias/?locale=hu_HU">https://www.facebook.com/drMarias/</a>

drMáriás (Máriás Béla)

G. Szabó Hunor (1979, Mezőtúr) dobos, énekes, gitáros, basszusgitáros és zeneszerző, aki több jazz-, rock-, és pszichedelikus rock zenekarban szerepelt eddigi karrierje során.
Először gitározni, majd dobolni kezdett. Miután leérettségizett, Budapestre költözött, ahol zeneelméletet és zongorát tanult. 1999-2004 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolára járt, ahol jazzdob szakon végzett. Közben játszott a Komisz kenyér és a Triton együttesekben, a Kardos Négyesben, a kétezres évek elejétől az <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-egy-kiss-erzsi-zene-12655">Egy Kiss Erzsi Zene</a> formációban, 2003-tól az Smárton Trió tagja volt, 2006-tól a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-dzsindzsa-zenekar-23348">Dzsindzsa zenekar</a>ban dobol.
2008-ban alapító tagja volt a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-the-qualitons-7306">Qualitons</a> együttesnek, amely úgy hozta vissza a hatvanas évek hangulatát a beat-soul zenéjével, hogy közben újításokat is hozzáadott ahhoz. Hunor 2012-ig dobosa és énekese volt a formációnak, ezután előlépett frontembernek, énekelt és gitározott. 2014-ben megjelent második albumukra (Tomorrow’s News) már kizárólag vokális, angol nyelven előadott dalok kerültek.
„Régi angol zenéken nőttem föl, tehát beivódott az agyamba ez a fajta éneklés. Hallgattam magyar dalokat is, de ez volt a fő csapásirány, és azt érzem, hogy ennek a zenének ez a nyelv áll igazán jól.” - nyilatkozta G. Szabó Hunor a KULTer.hu-nak.
Magyar előadók közül a Qualitonst hívták meg elsőként élőben fellépni a legendás seattle-i KEXP rádió műsorába, 2019-ben, ahol Hunorék a Zöld sárga című Kex-feldolgozást is eljátszották, magyarul. Azonban a külföldön is egyre ismertebb és sokat koncertező, az Echoes Calling (2018) és a Kexek (2019) lemezekkel zeneileg is csúcsra jutó The Qualitons 2022 tavaszán bejelentette a feloszlását.
"Hunor akkor már nem akart zenekarozni, elfáradt a sokévnyi munkában, illetve kicsit mindannyian elfáradtunk." - árulta el Boros Levente dobos egy idei interjúban.
2023 végén aztán újjáalakult a zenekar, de immár G. Szabó Hunor nélkül, aki a Qualitons mellett az évek során több más rock- és jazzformációban is zenélt. 2012-től Szabó Balázs Bandájának tagja, 2014-től a Jónás Vera Experiment, 2015-től a Trio Querbes, 2016-tól a Mongooz &amp; the Magnet dobosa volt. A mai napig rendszeresen együtt zenél Borbély Mihállyal, valamint Dresch Mihállyal, és Vörös Niki jazzénekessel is színpadra szokott lépni azok különböző formációiban.
2015-ben zenét írt a Tünet Együttes elnevezésű alkotói társulás Az éjszaka csodái - tánc, tüll, tablet című előadásához. Szerepel a W.H. formációban, amely egy supergroup Senával, Márkos Alberttel és Gryllus Samuval. Shakespeare-szövegeket adnak elő kortárs zenei bravúrokkal ötvözve. Játszott Lovasi András 2021-ben megjelent szólóalbumán, és dobolt a Kispál és a Borz 2023-as visszatérő nagylemezének két dalában. És van közös produkciója párjával, Németh Juci énekesnővel is, ahol sajátos felfogásban és hangszereléssel adják elő régi kedvenc dalaikat.
G. Szabó Hunor két másik dobos, Halmos András és Boros Levente társaságában 2021-ben Trigon, 2023-ban Lumen Improv Session címmel jelentkezett egy-egy kiadvánnyal, amelyeken három érzékeny zenész finom, részletgazdag, egymásba kapcsolódó játékát hallhatjuk. Dobosként szerepelt - a szintén mezőtúri származású - Lázár tesók 2023-as lemezének felvételén és az albumbemutató koncerteken is.
HZ
 
Kapcsolat:
<a href="https://www.facebook.com/g.szabo.hunor">https://www.facebook.com/g.szabo.hunor</a>
<a href="https://www.facebook.com/jucihunorofficial/">https://www.facebook.com/jucihunorofficial/</a>

G. Szabó Hunor

Kevés hozzá fogható fiatal zenész van nálunk, aki ennyire képben van a magyar rockzene múltjának értékeivel, és azt folyamatosan képviseli a kortársak felé is, miközben nem téveszti szem elől a mai irányzatokat sem. Neve összeforrt a hatvanas-hetvenes évek zenéjét a mai szónikus környezetbe átültető, külföldön is sikereket arató <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-ivan-the-parazol-7318">Ivan &amp; the Parazollal,</a> melynek a 2010-es megalakulása óta énekes-frontembere.
Zeneileg a nagy generáció nemzedéki lázadását éli, miközben sosem téveszti el a dátumot. És sosem próbált a rosszfiú szerepkörben tetszelegni. Miként egy <a href="https://mandiner.hu/kultura/2016/12/az-egyszerut-kell-jol-csinalni-vitaris-ivan-interju">2016-is interjúban</a> megfogalmazta: „Nem én vagyok, aki szakadt nadrágban, bebaltázva üvölti a Sex Pistolst. Bár volt olyan zenekarom, ahol külvárosi srácokkal nyomtuk a Deep Purple-t, nem vagyok Deák Bill Gyula. A Fearless-t viszont el tudom énekelni úgy a Pink Floydtól, hogy az jó és hiteles legyen. Más mélységeim és magasságaim vannak. Mi nem azért kezdtünk zenélni, hogy két akkordot jól megfogva kivonyítsuk magunkból a bennünk feszülő nagy szomorúságot és felháborodást.”
Középosztálybeli értelmiségi családból származik, édesanyja filmfordításokat készített, édesapja keramikus művész volt. A szülei tízéves korában elváltak, elnézték, de nem támogatták, hogy a fiúk a Városmajori Gimnáziumban rockzenekarokban énekelt, ezért is haladt inkább a műszaki pályán, járt a BME-re. De mire átvette az ipari termék és formatervező mérnöki diplomáját, már végérvényesen elköteleződött a zene mellett. És a mai napig megmaradt egy „jókedvű, egyszerű ősrockot játszó banda” (copyright Stumpf András) frontemberének. És ma is ugyanaz igaz rá, mint ami az Ivan &amp; the Parazol első albumának kísérőfüzetébe jellemzi őket: „erő, energia, lazaság, szexualitás és szabadság”.
Miként egy említett interjúban megfogalmazta: „Szeretem a régi zenéket, gyűjtöm is, ma már kevés magyar zenekar van, amelyet nem ismerek. Olympia, Atlantis, Scampolo. Nem az a lényeg, hogy régiek, hanem hogy nagyon jó zenék. Inspirálnak. (…) Az egyszerűség, könnyedség is lehet sokrétegű. (…) Szerintem jól állnak nekünk ezek a dalok is. Ötnegyedben is lehet ám bulizni.”
JBSz

Vitáris Iván

Az utóbbi évek egyik legtehetségesebb magyar dalszerzője, a bajai születésű Szabó Benedek 2013 tavaszán alapította zenekarát, a Szabó Benedek és a Galaxisokat, amellyel eddig hat albumot (Kapuzárási piknik, 2013; A legszebb éveink, 2015; Focipályákon sétálsz át éjszaka, 2017; Lehet, hogy rólad álmodtam, 2018; Cím nélküli ötödik lemez, 2020; Történetek mások életéből; 2020) jelentetett meg.
Szabó Benedek még a bajai Gyökkettő vezetőjeként bontogatta szárnyait, majd az egyszemélyes projektként indult, angolul megszólaló, a hálószobapop színtérről kinövő, 2011-re koncertzenekarrá váló Zombie Girlfriend frontembereként lett ismert. Aztán úgy gondolta, a 26. születésnapján egy szólólemezt jelentet meg, melyen az összest dalt magyarul énekli. A Kapuzárási piknik-en – mint a Recorder.hu írta – Szabó „ahhoz a hangulati világhoz tér vissza, mely meglehetősen ritka a hazai palettán: köznapi, generációs hangulatokat bemutató, ugyanakkor bátran nagyon személyesek a lemez sorai. Zeneileg az akusztikus, ha úgy tetszik folkos hangulat uralkodik, de a billentyűs hangszerekkel színezett dalok nagyon megkapóak, sokszor egészen megrázóak is.”
Szabó Benedek szerzői kiadású lemezét élőben már zenekari kísérettel mutatta be. A 2013-ban Galaxisok névre keresztelt formáció tagjai: Futó Péter (billentyűk), Bradák Soma, (ütőhangszer). Futót idővel Günsberger Ákos (gitár, billentyű) váltotta, később csatlakozott hozzájuk Sallai László (basszusgitár). Már ebben a felállásban készítették a folytatást (A legszebb éveink, 2015), és nagyjából ugyanez a személyesség jellemzi a következő albumot (Focipályákon sétálsz át éjszaka, 2017) is. Miközben zeneileg sokat érettebbek a dalok, azok középpontjában továbbra is a kor huszonéveseinek kétségei, vágyai és félelmei álltak. Aztán a 2018-as, jórészt zongora-központú Lehet, hogy rólad álmodtam-on Szabó a szövegeiben inkább a globális félelmek felé nyitott. Miközben egyáltalán nem titkolta, hogy a lemezzel az volt a célja, hogy „tessék, itt vannak olyan számok, amilyeneket hallani szeretnétek, csak mind arról szól, hogy kapjátok be.”
Aztán 2020-ban mindjárt két albumot is publikált (Cím nélküli ötödik lemez, Történetek mások életéből). Előbbit ismét telepakolta fülbemászó dallamokkal, egyben rajta – az immár 33 éves szerző – végleg leszámolt azzal a közkeletű vélekedéssel, hogy a huszonévesek szószólója lenne, helyette sokkal inkább az otthon maradó harmincasok slágereit vonultatta fel. Utóbbit pedig – mely amúgy az első, amelynek borítóján Szabó Benedek neve nem szerepel, simán csak Galaxisok néven jelent meg – pedig a pandémia miatti kényszerű leállás hívta elő, és a grandiózus, sokszínű albumon mindazok a stílusok (afrobeat, soul, pszichedelikus folk, kamarapop, újhullám, tropicalia) megtalálhatók, „melynek képzeletbeli szereplői a hetvenes-nyolcvanas évek fiktív utcáit, lakásait, tájait lakják be és töltik meg kalandos történeteikkel”.
A nyolcvanas évek újhullámos hangulatát idéző hetedik nagylemezük (Minket ne szeress!) 2023-ban jelent meg, amely hangzás és szövegvilág tekintetében egyaránt a Galaxisok eddigi legnyersebb anyaga. A baljós, melankolikus hangulatú nyolc dalt a próbateremben, utólagos javítások és színezgetések nélkül rögzítették.
JBSz
 Kapcsolat: <a href="https://www.facebook.com/galaxisok/">https://www.facebook.com/galaxisok/</a>
<a href="https://www.instagram.com/galaxisok/">https://www.instagram.com/galaxisok/</a> Cikkeink: <a href="https://index.hu/kultur/popkult/2023/01/04/szakitos-szam-zene-dal-elefant-margaret-island-galaxisok-dzsudlo-analog-balaton/">https://index.hu/kultur/popkult/2023/01/04/szakitos-szam-zene-dal-elefant-margaret-island-galaxisok-dzsudlo-analog-balaton/</a>

Galaxisok

Szekeres András (1974, Leningrád), a Junkies zenekar énekese és dalszerzője, aki 2014 óta szólóban is aktív punk-rock zenész. A Szovjetunióban született, orosz anya és magyar apa gyermekeként. Dunaújvárosban nőtt fel. Imádja a családját, a tacskókat, a chilit, - és a zenét.
Gimnazista korában, Dunaújvárosban az akkor alakult Quimby zenekar roadja volt. 1994-től frontembere a Junkies-nak, 2000-ben megalapította másik zenekarát, a Milket, amely 2006-tól Stereomilk néven adta ki lemezeit. Szerzőtársával és barátjával, Barbaró Attilával 2010 óta akusztikusan is előadják dalaikat a Szekeres x Barbaró formációban. Takács Vilkóval is rendszeresen ad akusztikus koncerteket, a legkülönbözőbb stílusok nagy slágereit átdolgozva.
Szerzőként más előadóknak is írt dalokat, Tóth Gabi, a Hooligans, a Mrs. Columbo, és a Kalapács zenekar is játssza szerzeményeit.
Szekeres András eddigi két szólóalbuma a 2014-ben megjelent Holnapután, és a 2018-as A túlon innen. Ezeken a lemezeken a dalok személyesebb hangvételűek, mint amit a Junkies-ban megszoktunk tőle, befelé forduló témákat dolgoz fel bennük, és a szövegekben az irónia helyét inkább az önirónia veszi át. 2023-ban újabb szólóalbummal jelentkezett (Funkcionális ámokfutás).
HZ
 
<a href="https://www.facebook.com/szekeresandrasofficial/">https://www.facebook.com/szekeresandrasofficial/</a>
<a href="https://www.instagram.com/szekeresandris/">https://www.instagram.com/szekeresandris/</a>

Szekeres András

Az értelmiségi családban született, Budaörsön felnőtt Lee Oliver énekes-gitáros (1988) tanulmányait a Kőbányai Zenei Stúdióban végezte gitár szakon. Ezzel párhuzamosan járt a Műszaki Egyetemre is, amit két hét után otthagyott. 
A félig kínai származású gitáros aktív szereplője a magyar könnyűzenei életnek, 2008 és 2013 között az egyik legnépszerűbb hazai Deep Purple Tribute zenekarban, a Cry Free-ben gitározott. Jelenleg Áron András "Apey" formációjában, a Trillionban gitározik, és a számára anyazenekarként működő, 2014-ben alakult ék zenekar énekes-gitárosa. Emellett Egyedi Péter MMAMT projektjének is a tagja. 
Angol nyelvű szólóprodukcióit egy szál akusztikus gitárral kíséri, koncertjein időnként ék-dalok is felcsendülnek.
BA
 
Facebook: <a href="https://www.facebook.com/oliverlee1988/">https://www.facebook.com/oliverlee1988/</a>
Instagram: <a href="https://www.instagram.com/oliwonders/?hl=hu">https://www.instagram.com/oliwonders/?hl=hu</a>

Lee Oliver

Ha Fekete Jenő jelenti a hagyományt, úgy a másik egykor <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-palermo-boogie-gang-11403">Palermo Boogie Gang</a>-frontember, Szabó Tamás (1968) a szüntelen kísérletezgetést. Egyrészt már korábban is számos hazai popprodukcióban (Zorán, Charlie) vett részt, másrészt 1997 őszén a fiatal kora ellenére több bluesformációban (Mama Killed A Chicken, Paid Holyday, Deep Fried) is megfordult zongorista Nemes Zoltánnal megalapította a Spo-Dee-O-Dee-t. Hozzájuk csatlakoztak később huszonéves muzsikusok (Szűcs Gábor, gitár, Varga László, bőgő, Torma Gábor, dob). Három, stilárisan eléggé heterogén korongot (Drinking Wine, 1999, Boogie Woogie Barbershop, 2000, Ain’t Got No Money, 2002) publikáltak 2003-as feloszlásukig.
A Spo-Dee-O-Dee után Szabó Tamás a bluesos, szvinges Largo Cammino formációban játszott, 2011 óta pedig a tradicionális blues vonalat a beattel és countryval elegyítő Mojo (korábban Mojo WorKings) alapító tagja.
Szabó emellett rendszeresen adott ki szólólemezeket. Első két korongja (The Tailor’s Clothes, 1997, The New Lodger, 1999), sokszínű, eklektikus munka, a 2001-es Blue Orange pedig szokatlan vállalkozás, és egyben arra kísérlet, hogyan lehet beleilleszteni a harmonikát a klasszikus zenébe, illetve a klasszikus darabokat hogyan lehet ötvözni a mai könnyűzenei hangzással. A 2003-as Part Of Silence-en filmzenei anyagok hallhatók, míg a két évvel későbbi All Comes Back-en Nemes Zoltánnal közösen New Orleans hangulatát igyekeznek felidézni.
Miként 2020-ban a Kortárs Online-on nyilatkozta: "Nincs még egy hangszer, ami ilyen szinten jelen lehet a hétköznapjaidban. Elfér a zsebedben, bármikor játszhatsz rajta. A szájharmonika nagyon emberi hangszer. Nincs rajta semmiféle áttét, se húr, se billentyűk: megfújod, és a lyukakon keresztül jön a hang. Emiatt a kapcsolatot is közvetlenebbnek érzem vele."
JBSz
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 337–338.

Szabó Tamás (szájharmonikás)

Zongorista, orgonista, zeneszerző, többek között a Barabás Lőrinc Eklektric, a Qualitonson, a Smárton Trió, a Sena Band meghatározó muzsika. És ott van a saját formációja, a 2009 óta működő Kéknyúl.
A zene szeretetét a családból hozta, ahol amúgy tanárként, mérnökként, orvosként vagy informatikusként keresték a kenyérre valót, de autodidakta módon mindenki játszott valamilyen hangszeren. Középiskolában kezdett jazzt hallgatni, főként a kotta nélküliség vonzotta benne, ő is úgy szeretett volna zongorázni, hogy az ne mindig a reprodukcióról szóljon, hanem készségszinten legyen meg, és azt játszhassa, amit éppen érez vagy gondol, stílustól függetlenül. 2002-ben felvételizett a jazztanszakra, közben meg informatikát tanult a műegyetemen. Mígnem 2007-ben úgy döntött, hogy végérvényesen a zenére teszi fel az életét. 
Már egyetemi évei alatt is párhuzamosan több zenekarban játszott, de a kétezres végén igazi álláshalmozó lett, a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-barabas-lorinc-eklektric-23314">Barabás Lőrinc Eklektric</a>től a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-the-qualitons-7306">Qualitons</a>on és a Smárton Trión át a Tritonig sokfelé megfordult. És hát ott a saját zenekara, a 2009 óta létező <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-keknyul-22532">Kéknyúl,</a> ahol már nemcsak zenél, de számokat is ír. Vagy a Premecz Mátyás Organ Trio, amellyel túlnyomó részt szintén saját szerzeményeket adnak elő, miként a Facebook oldalukon írják, "stílusuk egészséges keveréke a jazznek, a bluesnak és néhol a funknak, és tetten érhetőek a nagy előadók, például Lonnie Smith és Jimmy Smith vagy a Led Zepelin hatásai is."
Mindezek mellett pedig Premecz Mátyás az elmúlt évtizedek egyik nagy Hammond-megszállottja. És hogy miért használja előszeretettel azt a hangszert, amely már akkor is divatjamúlt volt, amikor ő született, egy 2009-es interjúban így válaszolt: „Egyszerűen fantasztikus a hangja. Amikor kamasz koromban meghallottam Keith Emersont játszani rajta, azonnal megfogott. Végül három éve sikerült vennem egy 1953-ban gyártott B2-est, ami akkor gyakorlatilag egy roncshalmaz volt, még a bútorzata is hiányzott, úgy kellett hozzá utólag készíttettem egy asztalossal. Aztán az idők során fokozatosan kiegészítettem B3-as alkatrészekkel, így ma gyakorlatilag az utolsó szögig megegyezik a legendás hangszerrel, csak minimum három orgonából pakoltam össze. A digitális hangszerek sosem tudják nyújtani azt a játékélményt, mint a régi analógok. Fontos szó az élmény, mert a hangját elég jól tudják reprodukálni, csak az élményt nem. Az ipar mindig afelé megy, hogy minél kisebb legyen a test, közben meg épp annak nagyságától lesz elementáris a hang. Meg a Hammond életben tartásában van némi western romantika hangulat is, ahogy az ember hősiesen küzd ezzel a koros nagy hangszerrel. A régiség amúgy is nagy divat mostanság, szépen ellene megy a fogyasztói társadalomi szemléletnek, s már ezért is szimpatikus számomra.”
JBSz Kapcsolat: <a href="https://www.facebook.com/premeczb3">https://www.facebook.com/premeczb3</a>

Premecz Mátyás

Bár a kilencvenes évek magyarockjának arculatát – a Tankcsapda és a Quimby mellett – nagyban meghatározó pécsi formáció, a Kispál és a Borz régóta húzódó krízishelyzetére csak 2010-ben került a Szigeten pont (azóta persze ők is több koncertet adtak), 2005 tavaszán Lovasi András – amolyan feszültség-elterelőnek, mozgástér-bővítőnek – Kiscsillag néven összetoborzott egy hobbizenekart. Benne pedig végre ismét kedvére gitározhatott. Az őskispálos Ózdi Rezső (basszusgitár) és Bräutigam Gábor (dob) mellé bevette másik frontembernek a Pál Utcai Fiúk vezérét, Leskovics Gábort. Szándékai szerint ő maga a „második vonalba” húzódott volna, szerzőként és előadóként egyaránt, hisz félő volt, hogy szerzeményei és énekhangja túlontúl kispálossá teszik a Kiscsillagot is.
Nos, ez a kezdetekkor sem jött annyira össze, hisz a Kiscsillag bemutatkozó albumán (Greatest Hits Vol. 01., 2006) nemcsak hogy Lovasi szerezte a dalok túlnyomó többségét, de döntően ő maga is énekelte el azokat. A lemezen amúgy nem cifráztak, nem bonyolítottak, nem púdereztek semmit: ez a negyvenöt percnyi anyag primer, közvetlen, odatett. Talán ezért is ütött akkorát.
A 2009 februárjában érkezett folytatás (Örökre szívembe zártalak) már közel sem hozta ezt a szintet, a MAHASZ-listán mégis jobban szerepelt, sőt, átmenetileg vezette is azt. Viszont ahogy az elsőre (Russian In The School), úgy erre a korongra is rákerült egy, a neves kosárlabda szövetségi kapitány, Rátgéber László által írt és énekelt angol nyelvű, punkos lendületű dalt, a Fishing On Orfű-t, melyhez nemcsak nagysikerű videóklip készült, de a Lovasi András és Kálocz Tamás fémjelezte Fishing on Orfű (Alter)feszt is erről kapta a nevét.
Bräutigam Gábort már az Örökre szívembe zártalak felvételei előtt a Kispál és a Borz akkori dobosa, Mihalik Ábel váltotta fel. Vele további két CD készült: a 2011-es, Az év hazai alternatív albuma Fonogram-díjat nyert Néniket a bácsiknak! és a 2014-es Szeles, melyen ismét régi fényében tündökölt a zenekar. Miközben az utóbbi megjelenését felvezető három – videóklippel is megtámogatott – dal (Nagyon megy, Tigrisszem, Őrkutya) közül az első kettő rá sem került a korongra, a harmadik meg áthangszerelve. Viszont az anyag – melynek producere, akárcsak az első kettőé, ismét Tövisházi Ambrus volt – szépen szerepelt a MAHASZ albumlistáján, mi több, azon egészen a második helyig jutott.
Ezt követően azonban ismét megbomlott a csapategység, előbb 2014 szeptemberében Ózdi Rezső, az alapító basszusgitáros távozott a zenekarból, majd nem sokkal később Mihalik Ábelt Bajkai Ferenc váltotta a dobok mögött. Nagyjából ekkor lett a Kiscsillag tagja a dalszerző, multiinstrumentalista Szesztay Dávid. Már vele készült a 2016-ban a színházakban bemutatott új zenés műsor, a hanghordozóra csak egy évvel később rögzített Semmi konferencia.
Az eddigi utolsó korongra (Tompa kések) 2020 márciusáig kellett várni, mely éppen a pandémia kitörésekor jelent meg, így a lemezbemutató turnéja őszre csúszott. Az albumhoz készült két klip (Nem szégyellem, Láng) szintén a világjárványhoz kapcsolódott: előbbit a zenekar tagjai odahaza forgatták mobiltelefonnal, utóbbit a Kiscsillag-rajongók által beküldött videókból szerkesztették össze.
JBSz
Kapcsolat:
<a href="https://www.facebook.com/kiscsillag/">https://www.facebook.com/kiscsillag/</a>
<a href="https://www.instagram.com/kiscsillagzenekar/?hl=hu">https://www.instagram.com/kiscsillagzenekar/?hl=hu</a>

Kiscsillag

Az alterock Óriás frontemberét, Egyedi Pétert korábban az indie-gitárpop Annabarbi gitárosaként és a kultikus progmetál Isten Háta Mögött basszusgitárosaként ismerhette meg a nagyközönség. 2005 őszén a basszeros Örményi Ákossal alapította ezt a kezdetben hobbizenekarnak indult alkalmi formációt, melyben a Kispál és a Borz akkori dobosával, Michael Zweckerrel jammelgettek. Közel egy évnek kellett eltelnie, mire az Óriás koncerteket adott (ekkorra Zweckert az IHM-társ Hortobágyi László váltotta fel), végül 2007-re alakult ki az a power rocktrió – Egyedi Péter (ének, gitár, dalszerzés), Örményi Ákos (basszusgitár), Nagy Dávid (dob) –, mely azóta is együtt tolja a banda szekerét.
Már a 2007-es, címnélküli ötszámos EP is jelezte, hogy erre a karakteres rockformációra érdemes odafigyelni (róla a Hangtörő rákerült a BudapestRockNRoll ötödik válogatáslemezére is), a 2008 őszén érkezett debütáló album (Jön) pedig ugyanezt a dallamos gitárpop és a zúzósabb alterock között lavírozó zenei világot hozta – ugyanazon az egyenletesen magas színvonalon. A korong legismertebb dala a Fát dönteni lett.
A következő évek intenzív koncertezéssel teltek, készítettek több videóklipet (Az a kellő hő, Az egyikben ott, Gyere gyere), meg kiadták azt a második albumot (Példák hullámokra), melyet több mérvadó zenei fórumon az év legjobb magyar lemezei közé soroltak. Népszerűségben talán ekkor értek el a zenitre, eljutottak az összes jelentős hazai nyári zenei fesztiválon, és ekkoriban turnéztak a Turbóval és a 30Y-nal. Miközben a 2011-es esztendő egy újabb EP-t (Gondalapos) és újabb sikeres klipeket (Erősebben szorítsd, Mindenki írja) hozott.
Az Óriás – az EMI-kaland után ismét saját kiadásban publikált – harmadik albuma (Tűz, víz, repülő) 2013 márciusában látott napvilágot, a törökbálinti SSR stúdióban készült felvételeket Takács Zoltán Jappán és Varga Ádám felügyelte. Róla a Helyet tudni és a Leszek dalokhoz készítettek újabb videóklipeket.
Egyedi Péter – aki időközben a Rájátszás nevű, a költészetet és a popzenét azonos platformra hozó projekt tagja is lett, és egyre jobban elmerült a Fishing On Orfű fesztivál szervezésében – társaival 2017-ben még kiadott egy változatlanul erős, bár az addigi életműhöz sok újat nem adó albumot (Minden villany ég), aztán egyre inkább a saját dolgaira koncentrált. Ahogy a Recorderben 2018 decemberében fogalmazta: „Összeraktunk egy lemezt, amit mindenki nagyon tudott szeretni, lett két vendéggel egy állandósult, jól működő felállásunk – minden fasza volt, kivéve egy dolgot: hogy hova tartunk. Nekem minden kreatív energiámat elkezdte lefoglalni a saját szólóanyagom.”
Így született meg az MMAMT, azaz a Mindenkinek Megvan A Maga Története. Az Óriás meg alkalmanként azóta is koncertezik – legutóbb épp a Fishing on Orfű fesztiválon.
JBSz
 
A zenekar Facebook-oldala: <a href="https://hu-hu.facebook.com/oriasorias/">https://hu-hu.facebook.com/oriasorias/ </a>
A zenekar Instagram-oldala: https://www.instagram.com/orias_orias/?hl=hu

Óriás

Bár a Magashegyi Underground története – Kardos-Horváth János és Fodor Máriusz duójaként – 2004-ben indult egy tatabányai főiskolán, ám a szintén ekkor startoló Kaukázus miatt (ahol Kardos-Horváth volt a frontember, Fodor pedig a billentyűs) hamar parkolópályára került a projekt. A két zenész 2006-ban mégis megkereste Bocskor Bíborkát, a Megasztár 3. szezonjában 6. helyet elért énekesnőt, és a vele rögzített Szeplős váll című daluk a következő esztendő egyik nagy sláger lett (nem kis részben a megújult Petőfi Rádiónak és a frissen alapult magyar MTV-nek köszönhetően).
A Kaukázus és a Magashegyi Underground története rövid időre eléggé összefonódott; az Anglia klipjében még együtt szerepelt Kardos-Horváth János és Bocskor Bíborka (a dal végül a Magashegyi Underground koncertjein lett sláger), a Hőemelkedés című akusztikus Kaukázus-dalból később ugyancsak a Magashegyi csinált bulislágert, míg a Kaukázus a koncertjein rendszeresen előadta a Szeplős váll-at.
Nagyjából a Kaukázus 2009-es feloszlásában egy időben indult újra a Magashegyi Underground, ezúttal már Kardos nélkül. A Bocskor Bíborka (ének), Fürész Gábor (basszusgitár), Szabó Imre (basszusgitár), Fodor Máriusz (billentyűk), Toldi Miklós (dob), Szalai Anesz (billentyű), Demeter Zoltán (gitár) felállású zenekar hamar népszerű lett jókedvű, tempós, enyhén lakodalmas jellegű koncertjei révén. A 2010-es bemutatkozó lemezen (Ezer erdő) viszont már igyekeztek távolodni ettől a zenei világtól, azt inkább egy slágeres, erősen akusztikus alapokon nyugvó, bukolikus zenei világ jellemezte. A szövegeket nagyrészt Tariska Szabolcs jegyezte, és az albumról a Szívtakarítás, a Szerelemtabletta és a Metróhuzat lett sláger.
A Magashegyi Underground titokzatosságához mindig is hozzátartoztak a korábban kizárólag koncerteken hallható „B oldalas” dalok. Ezek egy részét – plusz megjelent számok remixeit – publikálták a 2011 januárjában kiadott, ingyen letölthető kiadványukon (Ezer város). A két hónappal későbbi újabb kislemezhez (Ragyogás) egy négyszámos (szintén ingyen letölthető) maxi dukált. Ezt követően viszont távozott Demeter Zoltán és Szalai Anesz (megalapították az Anez formációt), ekkoriban érkezett a csapatba a gitáros Szepesi Mátyás. A következő dal (Rázz fel) csak 2012 elején jelent meg, a második nagylemezre pedig egészen 2013 végéig kellett várni.
A Tegnapután újabb elmozdulást jelentett a korai vidám, tempós zenei világtól: kifejezetten borongós, gyakran időjárási képeket használó szövegvilág és zene jellemezte. Róla a Rázz fel mellett szintén nagy sláger lett a Beck Zolival (30Y) közös Árnyék, az Álmatlanság és az Esőnap. Az artisztikusságra törekvést mutatja, hogy két dal (Csend, Szinopszis) szövegét Závada Péter (Akkezdet Phiai) jegyzi, aki az előbbiben vendégként is szerepel.
A viszonylag sikeres albumot 2015-ben a tempós Vágta című dal követte, ám az újabb nagylemezen (Talált tenger, 2016) a zenekar ismét visszavett a tempóból, és tökéletesre csiszolt, gyakran szomorú popdalokkal próbálta a lassan apadó rajongótábort megtartani (slágerek: Szemszavak, Végtelen kékség, Holdfényváros). Az ezt követő néhány mérsékelt sláger (Itt leszel, Egytől hétig, A legszebb tévedésünk, Beszélek, Viszlát szomorúság) mellett a 2020 végén megjelenő nyolcszámos meglepetéslemez (Titkos életem) okozott kisebb feltűnést.
A Magashegyi Underground a kiváló kezdés, a számos jó dal és az énekesnő, Bocskor Bíborka egyszerre esetlen, egyszerre igéző színpadi jelenléte ellenére nem igazán futotta ki a formáját – ráadásul mostanában Bíborkát anyai örömök kötik le.
SzL
 Kapcsolat:
<a href="https://www.magashegyi.com/">https://www.magashegyi.com/ </a>
<a href="https://www.facebook.com/MagashegyiUnderground">https://www.facebook.com/MagashegyiUnderground</a> <a href="https://www.instagram.com/MagashegyiUnderground/">https://www.instagram.com/MagashegyiUnderground/</a>

Magashegyi Underground

A 2006-ban mezőtúri gimnazisták alapította zenekar a hazai alternatív zenei szintér egyik karakteres szereplője. Az elmúlt tizenöt évben különösebb médiatámogatottság nélkül tudtak stabil közönséget kiépíteni Budapesten és vidéken egyaránt. Eddig hat nagylemezt (Egytől egyig, 2009; Boldogság, te kurva, 2011; Ne félj, 2014; Éjszaka van, 2016; Eltűnt idő, 2018, Nyitva hagytam, 2022) jegyeznek. Személyes hangvételű dalaikban az őket, és generációjukat foglalkoztató szövegeik mellett fontos társadalmi és közéleti témákra is reflektálnak.
A zenekart Lázár Domokos énekes-gitáros, Veress Imre gitáros és Pályi Ádám basszusgitáros alapította 2006-ban. A szalagavató bálon Pink Floyd dalokat játszottak. A gimnázium utolsó évében épp Kosztolányit tanulta a csapat, végül így találtak rá a zenekar nevére. Miként 2010-ben a Népszabadságban nyilatkozták: „Teljes letargiában voltunk: hogyan lesz ebből zenekar, ha még normális neves sem tudunk találni magunknak?”.
„Egy zenekar, amelyet ha nem feszít szét a tehetség és egyben marad, a következő évtized meghatározó formációja lehet Magyarországon” – állította 2009-ben az első nagylemezüket megjelentető Lovasi András róluk, hozzátéve, hogy ilyen fiatalon, ilyen karakteres zenét játszani rendkívül ritka szerte kis hazánkban. Nem meglepő hát, hogy azok után, hogy a Kiscsillag, a Heaven Street Seven és a Pál Utcai Fiúk zenekarokkal léptek fel, 2010 augusztusában a Sziget Fesztivál nagyszínpadán ők lehettek a Kispál és a Borz búcsúkoncertjén az előzenekar.
Eddigre már túlvoltak az első klipjükön (Panodráma), szinte az összes tehetségkutatót megnyerték, melyen elindultak, így jutottak el az International Live Award bécsi középdöntőjébe is. Az ekkor megjelent bemutatkozó album (Egytől egyig) kellően karakteresen ötvözte a kurrens angolszász rockzenei hatásokat (Arctic Monkeys, Editors, Franz Ferdinand, Radiohead) a nyolcvanas évek magyar undergroundjával (Európa Kiadó, Balaton, Trabant), némi Cseh Tamás és Kispál és a Borz beütéssel.
Az Esti Kornél nemcsak zenekar, hanem baráti társaság is, ezért történt meg velük, hogy 2012 őszén énekest cseréltek: Nagy Istvánt Bodor Áron (1991. 06.02, Veszprém) váltotta. Ezzel kialakult az a hat fős felállás – Bodor Áron (ének, billentyűsök), Lázár Domokos (gitár, ének), Veress Imre (gitár), Horváth Kristóf (gitár), Pályi Ádám (basszusgitár), Lázár Ágoston (dob) –, amely azóta is összetart.
2014-ben már Bodorral készült a Ne félj, melyet a megjelenésekor pár napra ingyenesen letölthetővé tettek. Az albumról különösen a címadó Ne félj és a Rohadt eső lett „sláger”, a 2016-os Éjszaka van-ról – mely sokak szerint a legérettebb, legjobban összerakott anyaguk – szintén a címadó dal és a Nem kár vált a legnépszerűbbé. A tízéves jubileumukat a budapesti Akvárium Klub NagyHall termében ünnepelték, az eseményre az addigi pályájukat bemutató kisfilm is készült.
2017-ben az A38 Hajón, a MüPa Fesztiválszínház termében, majd a Budapest Parkban léptek fel, 2018 végén az újabb anyagot (Eltűnt idő) pedig háromestés koncerten mutatták be az A38 Hajón. Ez amúgy az első lemezük, melynek számait nem sávonként, hanem egyszerre játszották fel.
2019. december 3-án a Művészetek Palotája nagytermében adtak tematikus koncertet Itt maradtam az éjszakában címmel. Ugyanez lett a címe 2020 decemberében annak a nagyszabású kiadványnak, mellyel a zenekar sajátos módon összegezte addigi munkásságát: egyrészt 15 dalát több mint 30 művész segítségével újraértelmezte, másrészt mellékelték hozzá Bátori Gábor ’jim’ (sinco) egyórás filmjét, melyet Ember Márk színművész és a zenekar főszereplésével készített.
A pandémia 2020-as kitörése elég rosszkor jött nekik, épp felívelő pályán haladtak, végül csak 2022 áprilisában rukkoltak elő új anyaggal (Nyitva hagytam).
JBSz
 
<a href="https://www.estikornelband.hu/">https://www.estikornelband.hu/</a>
<a href="https://www.facebook.com/estikornelzenekar/">https://www.facebook.com/estikornelzenekar/</a>

Esti Kornél

Gerendás Dániel (1997, Budapest) dobos, dalszerző és producer. Édesapja <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-gerendas-peter-11186">Gerendás Péter</a> előadóművész, zeneszerző, aki már korán felfigyelt fia rendkívüli ritmusérzékére. Dani 4 évesen kezdett dobolást tanulni, később a konzervatóriumban jazz-pop-rock tanszakra járt, majd klasszikus ütőhangszereken tanult.
Hétéves korában édesapja zenekarának tagja lett. Azután játszott latin, pop, jazz, rock és metál formációkban. Az aktív sessionzenélés mellett 2014-től a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-margaret-island-7895">Margaret Island</a>, a KosziJanka project és 2018-ig a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-the-biebers-7348">The Biebers</a> voltak a fő zenekarai. Olykor Gerendás Tesók néven együtt zenél testvéreivel, Hannával és Rubennel. 2017 óta aktív részese a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-random-szerda-58449">Random Szerda</a> fellépéseinek is a finom, dallamos, virtuóz játékáról ismert dobos, aki igyekszik továbbadni ütőhangszeres tudását táborokban, tanfolyamokon és kurzusokon.
Sokáig a dobolás volt nála a fókuszban, de aztán más kifejezési formákat is keresett a zenében. 20 év után figyelme a zeneszerzés és a producerkedés felé fordult. 2020-ban elindította önálló projektjét GERENDĀS néven. Azóta mentorált pályakezdő előadókat, valamint több zenésszel készített közös felvételt (B. Nagy Réka, Miller Dávid, Kapitány Máté, Beatrick, Járai Márk, Kama, Metzker Viktória, Hiro).
HZ
 
Kapcsolat:
<a href="https://www.facebook.com/gerendasofficial">https://www.facebook.com/gerendasofficial</a>

Gerendás Dániel

Hogy az új évezred rockfronton milyen új tehetségeket dobott felszínre, a legjobb példa a hiperkarma. 1999 végén egyszemélyes projektnek indult, a 2000-es szigeti bemutatkozásra viszont hús-vér zenekarrá alakult át és azóta öt remek nagylemezt (hiperkarma, 2000; amondó, 2003; Konyharegény, 2014; Délibáb, 2017, A napsütötte rész, 2019) jegyez.
Vezetője, Bérczesi Róbert (1976, ének, gitár) generációja talán legtehetségesebb dalszerző-előadója. A gyulai születésű, de Komlón felnőtt muzsikus a kilencvenes évek második felét a Blabla zenekar élén töltötte, mely 2000 februárjában Tatabányán lépett fel utoljára. Bérczesi ekkor már hiperkarma néven készített demót, és ehhez megkérte társnak Dióssy D. Ákost, a Kispál és a Borz billentyűsét. Az augusztusi Szigetre összeállt egy csapat, ősszel pedig megjelent az első nagylemez (hiperkarma, 2000), mely az év egyik legerősebb hazai rockalbuma lett. Mutatja ezt az is, hogy a következő másfél évben három különböző maxit (Dob+basszus, Lidocain, hiperkarma) is kimásoltak róla. A lemezből körülbelül kétezer példány ment el, de hatása ennél sokkal nagyobb volt. Talán azért, mert szerencsésen ötvöződött rajta a rockos gitárhangzás, a dobgépes hiphop ritmusok és a rappes szövegelés. Vagy egyszerűen csak azért, mert végre egy huszonéves előadó szólt a huszonévesekhez, és sikerült jól megformált szövegekbe, jól megformált dalokba foglalnia generációja életérzéseit.
Az első, komoly szakmai visszhangot kiváltott nagylemez után Bérczesi Róbert egyáltalán nem kapkodta el a folytatást. Az időközben állandósult kíséretével – Bacsa Gyula FX (zongora), Kis Tibor Sztivi (gitár), Varga László Laca (basszusgitár), Zaják Péter Zacsi (perka), Torma Gábor Frenk (dob) – járta az országot, bulizgatott, és csak 2003-ban készült el a folytatással. Az amondó-n már egyetlen dobgéphang sincs, viszont a meglehetősen szövegcentrikus hiperkarmától meglepő módon három instrumentális dal is rákerült.
Aztán Bérczesi egyre mélyebbre merült a drogok világába, 2007-ben a hiperkarmát is feloszlatta, és bár 2011-ben újraindította, csak 2013 végén tette le végleg a szereket és elvonóra vonult. Miként 2014 októberében a Recordernek nyilatkozta: „Olyan mintha tizenkét éven keresztül lenyomtam volna a fejemet a víz alá, és a vízalatti világban éltem volna. Most meg újra a szabadban vagyok és nézelődök. Ez alatt a tizenkét év alatt, amit betépve töltöttem a víz alatt, nagyon sok szöveget és zenét írtam. Ezeknek az összegzése ez a tizenegy dal”
Az időközben kitisztult énekes-gitáros tehát 2014 őszére készítette el az újkori magyar rocktörténelem talán legjobban várt harmadik nagylemezét (Konyharegény), amelyet sokan a hiperkarma-trilógia pályaösszegző részének tekintenek. Régi társaival újra koncertezett, 2017-ben pedig jött a változatlanul erős, a kései Blabla és a korai hiperkarma világát idéző folytatás (Délibáb), amit két évre rá a boldogság témáját körbejáró, rádióbarátabb számokat tartalmazó, eddig utolsó albuma (A napsütötte rész, 2019) követett. A formáció változatlan népszerűségét jelezte, hogy 2020. február 7-én húszéves pályáját a Budapest Sportarénában adott koncertjén összegezhette.
Bérczesi Róbert 2021 végén Napidalok címmel új szólóanyagot jelentetett meg, melyen – életében először – más szerző szövegeit zenésítette meg és vette fel egy albumra.
Elmondása szerint ez a lemez volt az első, amelynek munkálatai során sikerült megtapasztalnia, hogy a dalszerzés folyamata józanul is működik. Két évvel később újabb Napidal-lemez született (Napidalok 2 – Képzeld magad!, 2023), többek között Leskovics Gábor, Frenk, Kirschner Péter és Bagossy-Bíró Barbara közreműködésével.
Az időközben újjászervezett – Bércesi Róbert mellett Kis Tibor gitáros, Hámori Benedek dobos és Szöllőssy Katalin basszusgitáros alkotta – Hiperkarma zenekar 2023 szeptemberében jelentette meg első angol nyelvű albumát Exits Exist címmel, amelynek dalait még az év novemberében Londonban is bemutatták.
JBSz
Kapcsolat:
<a href="https://www.instagram.com/hiperkarmaofficial/?hl=hu">https://www.instagram.com/hiperkarmaofficial/?hl=hu</a>
<a href="https://www.facebook.com/hiperkarmazenekar/">https://www.facebook.com/hiperkarmazenekar/</a>

hiperkarma

A spanyol-kubai-magyar származású Henri Gonzalez „Gonzo” 2011-ben alakult formációjának stílusát előszeretettel nevezik vagabond rock and rollnak, és ebben a gitár, dob, fúvós hangszerek dominálta zenében az indierock, a folk és a karibi, illetve mediterrán hangulatok keverednek. Az eddig három EP-t (Museum of Clouds, 2012; Natural Cash, 2013, Sun in Splendour No. 14, 2015) és három LP-t (Fran Palermo, 2015, Razzle Dazzle, 2016, Crocodile Juice Bar, 2020) megjelentető zenekar évek óta a budapesti buliélet megkerülhetetlen zenekara.
Az ötgyerekes családban legidősebbként felnövő Henri Gonzo amúgy már tinédzserként játszott édesapja latin jazzes zenekarában, aztán ösztönösen lázadt a szülői világ ellen, és inkább az indie-rockban keresett fogódzót. Barátaival utcazenélt, megszülettek első saját dalai, majd lett saját zenekara is. A 2011-ben életre hívott, kezdetben öttagú Fran Palermo alig két évvel később feloszlott, aztán 2015-ben újraéledt és ma már nyolc-kilenc muzsikus alkotja (fontosabb tagok: Dimitris Topuzidis (gitár, ének), Árvay Gábor (billentyűsök), Pintér Benedek (basszusgitár), Ország Kornél (dob), Bihaly Áron (trombita).
Trópikus, jungle rock jellegű bulizós zenéjük növekvő népszerűségét jelezte, hogy első, címnélküli nagylemezüket 2015-ben már teltház előtt mutathatták be az A38 Hajón. Eddigi legutolsó anyaguk (Crocodile Juice Bar, 2020) pedig úgy lett kísérletezőbb és stilárisan szerteágazóbb, hogy közben hűek maradtak a tőlük megszokott hangzáshoz.
A zenekar eléggé öntörvényű dalszerző-frontemberéről, Henri Gonzoról az Index forgatott dokumentumfilmet, több neves magazin (ELLE, Instlye) készített róla több oldalas portrét, a Forbes beválogatta a „30 sikeres fiatal 30 alatt” összeállításába, szerepelt a Dalfutár harmadik évadában és az ő nevéhez köthető a FOMO – Megosztod, és uralkodsz című film két betétdala (Jeopardy, Coin in the Fountain).
A kezdetek óta angolul éneklő Henri pályáján viszont a pandémia érdekes fordulatot hozott, a kényszerű karatén idején ugyanis sorra írta magyar nyelvű dalait, melyeket Henri Gonzo és a Papírsárkányok néven jelentet meg. 2022 márciusában megjelent első dala, a TV Hangyák, és a várhatóan 2023 tavaszán kiguruló album amolyan előfutáraként 2022 decemberében egy hatszámos, címnélküli EP-t adott ki.
JBSz
Kapcsolat:
<a href="https://www.facebook.com/franpalermomusic/">https://www.facebook.com/franpalermomusic/</a>
<a href="https://www.instagram.com/franpalermoband/?hl=hu">https://www.instagram.com/franpalermoband/?hl=hu</a>

Fran Palermo

Mátyás Attila (1963, Budapest) gitáros, énekes, dalszerző, a hazai rockélet egyik legsokoldalúbb szereplője, aki az F.O. System, a Sex Action, az Action és az Agnus Dei zenekarok tagjaként vált ismertté. 2002-től önálló előadóként, 2007-től saját kísérőzenekarával, a Mátyás Attila Banddel lép fel.
1981-től zenél aktívan. Gimnáziumi zenekarokban játszott, majd az első komolyabb fellépése Delhusa Gjon mellett volt.
Az <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-f-o-system-11032">F.O. System</a>et Mátyás Attila és Jerabek Csaba (basszusgitár) alapította 1986-ban. Az együttes kezdetben punkzenét és feldolgozásokat játszott, majd később dark rock műfajú saját számokkal jelentkezett. A zenekar dallamvilágával és dalszövegeivel az 1980-as évek zenei szcénájának egyik kiemelkedő képviselőjévé vált.
Mátyás Attila 1990-ben a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-sex-action-8321">Sex Action</a> alapító tagja lett, a hamar nagy népszerűséget szerző, nyers és kemény zenét játszó formáció gitárosa volt egészen 1995-ig.
Ezután megalakította az <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-agnus-dei-56596">Agnus Dei</a> nevű, pszichedelikus rockot játszó együttesét, amelynek 1995-98 között volt dalszerzője, énekese és gitárosa.
Mátyás Attila az Agnus Dei megszűnése után néhány évig szünetet tartott, majd szólóban kezdte megvalósítani zenei ötleteit. Első szólólemeze 2002-ben jelent meg Föld és az Ég címmel, amely keveréke lett a rock, a pop, és az underground zenének. Azután ismét zenekart szervezett maga köré, és 2007 óta a mai napig <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-matyas-attila-band-8230">Mátyás Attila Band</a> néven koncerteznek. Második albuma, a Mélyen 2008-ban jelent meg, amelyet mindenki számára ingyenesen letölthetővé tett saját weboldalán. Újra kezded című lemezét 2011-ben adta ki, ezt követte 2015-ben a Karma című album, amelyen nemcsak saját csapatával, de több neves hazai rockdobossal is együtt dolgozott. 2018-ban Lélegzet címmel jelent meg az énekes-gitáros új lemeze. 2021 elején Mátyás Attila új anyaggal jelentkezett, együttesével a járványidőszak alatti lezárások során készítette el a Legyen elég című albumot.
Lemezeit saját műtermében, a 2001-ben létrehozott budapesti Merkaba Stúdióban készíti el. Ugyancsak Merkaba alkotói néven ismeretterjesztő és természetfilmekhez ír aláfestő zenéket.
Decadencer nevű, 2019-ben alakult post-wave formációjával is láthattuk őt, ugyanebben az évben már egy lemezük is megjelent (That's you).
Közben régebbi zenekaraival is újra és újra színpadra lépett: 2004-től újra él a Sex Action, 2006-tól pedig ismét van F.O. System. 50. születésnapja alkalmából, 2013. novemberben Mátyás Attila négy zenekarával is (Agnus Dei, F.O. System, Mátyás Attila Band, Sex Action) különleges, teltházas koncertet adott az A38 Hajón.
HZ
 
<a href="https://www.facebook.com/MatyasAttilaBand/?locale=hu_HU">https://www.facebook.com/MatyasAttilaBand/?locale=hu_HU</a>
<a href="https://www.instagram.com/matyasattilaband/?hl=hu">https://www.instagram.com/matyasattilaband/?hl=hu</a>
<a href="http://matyasattila.com/">http://matyasattila.com/</a>

Mátyás Attila

2004. december 7-én ünnepelte az egyik legegyénibb hangú amerikai dalszerző-előadó, Tom Waits az 55. születésnapját, és ez remek apropót jelentett arra, hogy Podlovics Péter menedzser megvalósítsa régi álmát: összehozza zenészbarátait egy különleges estre, ahol csak és kizárólag a szívüknek oly kedves mester dalait játsszák. Az A38 Hajó gyomrában az első alkalommal igazi fiestát rendeztek, az alapzenekar mellett vendégművészek sora váltotta egymást a színpadon, aztán a produkció elsöprő sikere – mind a közönség, mind a zenészek oldaláról – arra sarkalta Podlovicsot, hogy ezt a tisztelgő aktust minden évben Tom Waits születésnapja környékén megismételje. A kezdeti bővebb zenészkör idővel szépen letisztult arra a hét muzsikusra – Ian Siegal (ének, gitár), Ripoff Raskolnikov (ének, gitár), Kiss Tibor (ének, gitár), Varga Livius (ének, ütőshangszerek), Varga Laca (basszusgitár), Nagy Szabolcs (zongora), Frenk (ének, dob, zongora, gitár) –, akik gyakorlatilag azóta alkotják ezt a különleges formációt. Egyetlen ponton történt változás: 2018-ban a produkcióba belefáradó Kiss Tibort váltotta a holland T-99 frontembere, Mischa Den Haring (ének, gitár).
A Braindogs – melynek neve Tom Waits 1985-os Rain Dogs című számára (ami egyben akkori nagylemeze címe) utal – sokkal több egyszerű tribute-zenekarnál, hisz esetükben szó sincs arról, hogy egy az egyben akarnák interpretálni az eredeti szerzeményeket. A zenekar tagjainak zöme maga is dalszerző, mi több, sokszor hasonló srófra jár az agyuk a mesterével, nem beszélve arról, hogy semmi szükségük sincs arra, hogy Waits köpönyegével takarózzanak, hisz gyakorlatilag mindenki a saját jogán népszerűbb, mint ebben a produkcióban. Elég ha arra gondolunk, hogy a külföldiek közül az angol Ian Siegalt az egyik legtehetségesebb fehér soul-blues énekesként tartják számon (maga Tom Waits is elismerőleg nyilatkozott róla az egyik lemeze kapcsán, ami valahogy a kezei közé került), az osztrák születésű, tiszteletbeli magyar bluesman, Ripoff Raskolnikov pedig közel harminc éve visszatérő vendége a hazai színpadoknak, egyike közép Európa legjobb dalszerzőinek.
Ez a hét muzsikus egytől-egyig kellően mély tisztelője a mester munkásságának, így Podlovics szerint könnyű összetrombitálni a produkciót. A muzsikusok szinte sose tartanak próbát, 2019-ig amúgy is évente egyszer-kétszer léptek színpadra, elégnek bizonyult a hangbeálláson összenézni bizonyos számokat. Amiket aztán a maguk szája íze szerint adnak elő. 2019-ben önálló CD-t is megjelentettek (Real Live Brains: Celebration Of Tom Waits), mi több, ennek anyagával – szakítva az addigi évi egy alkalmas hagyománnyal – turnéztak is.
JBSz
Kapcsolat:
<a href="https://www.facebook.com/braindogs/">https://www.facebook.com/braindogs/</a>

Braindogs

A Cloud 9+ sajátossága, hogy az élőhangszeres rock/hiphop zenét ötvözik az elektronikus drum&amp;bass és dubstep elemekkel. Feszes dob és basszus alapok, effektelt gitárok és masszív elektronikus hangminták adják a zenei alapot, a két frontember pedig dallamos énektémákkal és dinamikus rappel járul hozzá a produkcióhoz. A Szivák Zsolt (ének), Skeeny Boy (ének), Biksi Gábor (basszusgitár, szintetizátor), Tóth Bertalan (gitár, szintetizátor), Koller Márk (dob, samples) felállású zenekar a nevét a „Cloud 9“ amerikai kifejezésről kapta, amely „eufórikust“ jelent, és ők ezt fejelték meg még egy + jelzővel.
A 2012-ben alakult formáció a 2013 elején megjelent Supernova című dalával hamar nagy népszerűségre tett szert. Még ugyanebben az évben következett a Breathe In, majd 2014-ben a Lights, a The Way You Are és az I.N.Y.T. Ezek közül valamennyi rákerült a zenekar bemutatkozó CD-jére (Supernova, 2015), megfejelve a Freestylersből ismert MC SirReal-lel közös Jump Higher-rel.
2016-ban újabb kislemez (Bassline) érkezett, majd az ezt követően publikált újabb (Sasquatch, Love Can’t Destroy, Radio, Against The Wall) már a 2017-ben kiadott újabb albumot (The Next Step) promótálták, illetve vezették fel. Ugyanebben az évben jelent meg a Peter Jabin és MC Kemon (Irie Maffia) közreműködésével készített Take Me négyszámos EP.
A szélesebb ismertséget számunka mégsem ez, hanem a 2018-ban kiadott slágerük (Hide The Pain, a klip főszerepében Arató „Hide The Pain“ Andrással) hozta meg számukra. Ezt követően kezdtek magyar nyelvű dalokat is előadni, elsőként is a Járai Márkkal (Halott Pénz) és a Fura Csével közös Valaki mondja el-t, majd az AWS-sel összehozott nagysikerű Viszlát nyár. Ezek a dalok már a 2019-es új nagylemez, a Mixtape előfutárai voltak.
Ekkoriban a doboknál Koller Márkot Markó Ádám váltotta, Skeeny Boy pedig időközben elhagyta társait. Még ebben az évben érkezett a szintén AWS-sel közös Engedd el, a pandémia első hullámát a Lose Control című dallal vészelték át, majd előbb a Karanténkoncertet, majd a Raktárkoncertek sorozatban is felléptek. A 2021-es év három új dalt hozott (Elmúlt rég, az MC Kemonnal közös Flaming Lamborghini és a klipjében Janklovics Péter humoristát szerepeltető Zuhannék), az eddigi 2022-es dal (a Subscribe-ból ismert Csongor Bálinttal közös Level Up) elvben azt jelzi, hogy hamarosan új nagylemez érkezik. Miközben a Cloud 9+ híres a jó hangulatú, pörgős koncertjeikről: 2022 márciusban az Akváriumban pont egy ilyennel ünnepelték megalakulásuk tízéves jubileumát.
SzL
 
Az előadó Facebook oldala: <a href="https://www.facebook.com/cloud9plus/">https://www.facebook.com/cloud9plus/</a>
Az előadó Instagram oldala: <a href="https://www.instagram.com/cloud9plus/?hl=hu">https://www.instagram.com/cloud9plus/?hl=hu</a>

Cloud 9+

Hitelesebben tudom üdvözölni azt, hogy nem jó, mint azt, hogy jó - Likó Marcellel beszélgettünk

A talányos nevű Vad Fruttik zenekart 1996-ban alapították várpalotai fiatalok, Likó Marcell énekes-gitáros, Pápai László basszusgitáros, Józsa Zoltán dobos, valamint Herter Tamás és Benkő Csaba gitárosok.
A szárnypróbálgató alternatív ötösfogat 1999-ben egy tehetségkutatót megnyerve majdnem készíthetett egy nagylemezt, ám ennek meghiúsulása az együttes leállásához vezetett. Hat évvel később, újabb felállásban aktivizálták magukat: a már Likó Marcell, Herter Tamás, Józsa Zoltán, valamint Győrffy Gyula billentyűsök, Kaszás Gábor basszusgitáros és Kerekes Gergely gitárosok alkotta csapat ekkor egy pályázat segítségével rögzíthette több szerzeményét, köztük a rádiókban sikeressé vált Szerelmes dal-t, majd a csapat első, elektronikus, eklektikus és minden tekintetben ígéretes albumának (Rózsikámnak digitálisan, 2006) megjelentetésére is lehetőség nyílt.
A sikerek és a sokasodó fellépések ellenére/hatására ismét tagcserék következtek és létrejött a jelenlegi Vad Fruttik, Likó Marcellel, Kerekes Gergellyel, Győrffy Gyulával, valamint Hock Zoltán basszusgitárossal és Hock Attila dobossal. Az egymást érő koncertturnék, fesztiválok, klipforgatások ugrásszerűen növekedő népszerűséget hoztak a zenekarnak, amely 2008-ban készítette el második albumát (Egy éjszaka Bohémiában), amelynek egyes nótái mintha a hatvanas évek táncdalénekeseinek slágereit parodizálnák.
Az igazi kitörést a Lehetek én is dal, illetve a Fénystopposok album hozta el a zenekar számára. Ezen a 2010-ben megjelent korongon már olyan – Likó Marcell tipikusnak és optimálisnak kicsit sem nevezhető gyermekkora, tudatmódosító szerekkel kapcsolatos „élményei”, valamint a várpalotai lakótelep sivársága ihlette – felkavaró szerzemények hallhatók, amelyek képesek bárkit hatásuk alá vonni, függetlenül attól, mennyit tapasztalt meg személyesen mindabból, amiről az énekes énekel. Ugyanez a szuggesztív, néhol költői szövegvilág, valamint a billentyűsök uralta alterock gitárzene jellemzi a Darabok (2013) és a Tudom milyen (2015) című korongokat is, melyeket a szakma „az év hazai alternatív vagy indie-rock albuma” Fonogram-díjjal jutalmazott.
A zenekar munkásságának sajátos színfoltja a korábbi slágereket (Embergép, Pipacs, Városlakó, Válaszok nélkül, Nekem senkim sincsen) elektronikus köntösbe öltöztető High Tech (2017), s ez a remixlemez egyben korszakhatárnak is tetszik az együttes történetében. A Szabad vagy címmel 2018-ban napvilágot látott korongon ugyanis új utak keresésére indultak az időközben többnyire családapákká vált zenészek, és ez a keresés a legutóbb megjelent hanghordozók – a 2020-as Nagyvad EP és a 2022-es, bántalmazó kapcsolatokról szóló Elég című single, – tanúsága szerint sokáig nem ért véget. Aztán 2022 decemberében robbant a hír: az új album (Elválaszt) megjelenésével egy időben hárman (Hock Zoltán, Hock Attila és Győrffy Gyula) is elhagyták a zenekart, helyükre Tokár Gábor, Dexter és iamyank érkezett, akik Likó Marcell szerint új lendületet, frissességet adtak a formációnak. Azóta két kislemezt adtak ki Égessük el (2023) és Nincs vissza (2024) címmel. 
Mindenesetre akit jobban érdekel a Vad Fruttik dalainak háttere, a zenekar megalakulásának története és vezetőjének élete, bővebben olvashat mindezekről Likó Marcell és Géczi János később színpadra is állított Bunkerrajzoló (2015) című könyvében, míg Likó Marcell dalszövegeit az Énekelt és nem énekelt dalok (2016) című kötet gyűjtötte egybe.
CsO

Vad Fruttik

A 2005-ös Megasztárban feltűnt Puskás Pétert – többek között musicalszínészként (Olivér!, A padlás, József és a színes, szélesvásznú álomkabát), sikeres, saját szólólemezzel rendelkező énekesként (A lemez, 2007), a Jóban-rosszban című szappanopera Svédjeként, számos mozifilm (56 csepp vér, Casting minden, Made in Hungaria) szereplőjeként, illetve különböző televíziós műsorok (Mokka, A szövetség, Magyarország szeretlek!) játékosaként, vezetőjeként, közreműködőjeként – már jól ismerte az ország, amikor 2012-ben megjelent a színen a „titokzatos” The Biebers együttes. Azért az idézőjeles jelző, mert a csapat már sikert sikerre halmozott a nyolcvanas évek zenei atmoszféráját korunk hangzásvilágával ötvöző pop-rock-funk dalaival, amikor még mindig nem lehetett tudni, kik is állnak a világhírű kanadai popsztárra, Justin Bieber-re utaló zenekarnév mögött. Amikor pedig kiszivárgott, hogy Puskás Péter és testvére, Puskás Ádám Dániel a formáció alapítói, a Biebers már újabb eredményekkel büszkélkedhetett.
Bemutatkozó kislemezük (Sorry, 2013) év hazai modern pop-rock hangfelvétele lett a Fonogram-díjkiosztón, 2014-ben a hazai modern pop-rock kategóriában elnyerték a Fonogram díjat, 2015-ben játszottak Robbie Williams és az Imagine Dragons budapesti koncertjén, továbbá megjelent első, angol nyelvű albumuk (The Biebers, 2015), rajta olyan slágerekkel, mint a Dance, a Stay, a korábban említett Sorry, a Feelings vagy a Girls Like Boys.
A csapat történetének újabb mérföldkövét a második album (Vár a holnap, 2017) jelentette, amelyen már személyeseb hangvételű, magyar nyelvű szerzemények hallhatók (például Valami mást, Minden a miénk, Üzenet a lányoknak), olyan közreműködőkkel, mint Herrer Sári, Fluor Tomi és MC Kemon. A Puskás Péter és Ekanem Bálint Emota énekesek, Puskás Ádám Dániel billentyűs-énekes, Rusz András gitáros, Belegrai Gábor basszusgitáros és Gudics Márton dobos felállású csapat jelenleg a harmadik nagylemezén dolgozik, amelyről már több romantikus, érzelmes popdallal (Az első évad, Későn érkezem, Lehetett volna másképp) megismerkedhettek a rajongók, és várhatóan 2023 elején jelenik meg.
CsO
 
A zenekar Facebook-oldala: <a href="https://hu-hu.facebook.com/TheBiebers/">https://hu-hu.facebook.com/TheBiebers/ </a>
A zenekar Instagram-oldala: https://www.instagram.com/thebiebersofficial/?hl=hu

The Biebers

Laár András (1955, Budapest) énekes, gitáros, dalszerző, színész, költő, spirituális tanító és humorista, a KFT együttes és a L’art pour l’art Társulat alapító tagja.
Tízéves korától három évig hegedülni tanult. 1971-től két évig gitárórákra járt, majd autodidaktaként fejlesztette zenei tudását. 1975-1979 között a Küllőrojt együttesben játszott, ahol zenésztársa volt <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-bornai-tibor-9181">Bornai Tibor</a> is, akivel mind a mai napig tart a munkakapcsolata.
1979-1980 között a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-panta-rhei-8090">Panta Rhei</a> zenekar gitárosa volt. A progresszív rockot játszó debreceni formáció első nagylemezének készítésében Laár András is tevékeny szerepet vállalt, de mire az album megjelent, addigra ő már továbbállt.
1981-ben megalapították a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-kft-10549">KFT</a> együttest, amely azóta is működik, mégpedig - egy rövid időszakot leszámítva - változatlan felállásban: Laár András (gitár ének), Bornai Tibor (billentyűs hangszerek), Márton András (dob), II. Lengyelfi Miklós (basszusgitár).  A KFT nagy korszaka 1991-ig tartott, de azóta is gyakran találkozhatunk velük, koncerteznek, lemezeket adnak ki.
Laár a KFT mellett 1984-től kezdve a mai napig több más formációban is bizonyította zenei tehetségét, néhány név ezek közül: Kamara Rock Trió, Tantra Magyar, Tűzforrás, Javasok és garaboncok, Laár András Grotex Bend.
1986-ban volt első önálló fellépése Budapesten a Török Pál utcai Pinceszínházban, amely nagyrészt Laár abszurd verseire épült. Még ugyanezen évben megalakult a Laár pour Laár Társulat, amely aztán 1987-től a mai napig <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-lart-pour-lart-tarsulat-12207">L’art pour l’art Társulat</a> néven működik. Az ezt követő években színházi estjeik hatalmas sikert arattak. A társulat televíziós műsoraiban pedig már Laár Andrást milliók kedvelték meg Besenyő Pista bácsi szerepében.
1990-ben buddhista pappá avatták, miután elvégezte a Kőrösi Csoma Sándor Buddhológiai Intézet buddhista-papképző szemináriumát. 1991-ben 108 alapítótársával együtt létrehozta a Tan Kapuja Buddhista Egyházat és ezzel párhuzamosan a Tan Kapuja Buddhista Főiskolát. Azóta is foglalkozik spirituális tanítással.
2004 óta jelennek meg könyvei, amelyek között abszurd versek ugyanúgy találhatóak, mint testi és szellemi útmutatások, vagy éppen mesék. 2009-ben megjelent első szólólemeze a Tündértantra, melyen szanszkrit, hindi és magyar nyelvű dalok szerepelnek. Ezt azóta újabb önálló kiadványok követték.
2006-ban művészi tevékenységének díjazásaként, a KFT együttes 25 éves fennállása alkalmából, a zenekar többi tagjával együtt megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét. 2021-ben a humorművészetben nyújtott kiemelkedő teljesítményéért Karinthy-gyűrűvel jutalmazták. Jelenleg is találkozhatunk vele önálló műsoraiban, amelyekben helyet kap a zene, az abszurd humor, a beszélgetés és a meditáció is.
HZ
Kapcsolat:
<a href="https://www.facebook.com/laarandras/?locale=hu_HU">https://www.facebook.com/laarandras/?locale=hu_HU</a>
<a href="https://www.instagram.com/laarandras/">https://www.instagram.com/laarandras/</a>
<a href="https://laarandras.hu/">https://laarandras.hu/</a>

Laár András

Az utóbbi évtized egy legizgalmasabb és legsokoldalúbb hazai dalszerző-előadója, Jónás Vera (1987. június 20.) első nagylemeze (Game, 2013) kapcsán pályája kezdeteiről így nyilatkozott a Recorder-nek: „Nem zenész családból jövök, viszont a zene esszenciális tényezője volt az életünknek. Rendszeresen kopogtak a szomszédok a bulik miatt, komoly táncolások zajlottak nálunk. Aztán mivel nagy világjáró a családom, így az autóban állandóan zenét hallgattunk. Igazából apukámmal van meg egy szoros összetartás zenében, mert vele lehetett furcsa dolgokat (Frank Zappa, King Crimson, Steppenwolf) is hallgatni, magamban meg inkább a popvilág dalait hallgattam. Egyébként a Liszt Ferenc Zenei Általános Iskolában kezdtem Zuglóban és ott jártam zongorára is, de azt nem szerettem. Szorongtam a kották és a helyes ujjrend miatt. Ami engem igazán érdekelt a zenében, az az volt, hogy klimpírozhassak a billentyűkön. Azt, amit szeretnék.”
Ez a szabadságvágy hajtotta akkor is, amikor az ETLE társadalomtudományi szakának elvégzése után Nagy-Britanniába kötött ki, ahol a London Centre of Contemporary Music-ban 2012-ben vehette át az énekes-dalszerzői diplomáját. Ekkoriban már régóta írta azokat az angol nyelvű dalait, melyeket elsősorban a Pyjama Sessions zenekar élén szólaltatott meg. Jónás énekelt, gitározott és élő elektronikát használt, mögötte pedig igazi multikulti zenekar játszott: egy olasz zongorista, egy kolumbiai basszusgitáros és egy chilei dobos. A sokáig a brit és a magyar főváros között ingázó énekes-dalszerző aztán 2011-ben Budapesten megalapította a Jónás Vera Experimentet (Csizmás András, bőgő, Dés András, ütőhangszerek).
Ebben a felállásban vették fel a 2013 őszén publikált bemutatkozó nagylemezt (Game, producer: Moldvai Márk), mely kétségkívül az egyik legegyénibb és legeredetibb magyar debütalbum. Mégha voltaképpen bárhol készülhetett volna Európában, annyira univerzális a megszólalása és a mondanivalója. Vélhetően azért is, mert Jónás Vera már kamasz korában is sokkal inkább a nemzetközi produkciókat hallgatta és nem a magyarokat. Az angol nyelven való éneklés számára adta magát. Az albumot 2013 decemberében – a Bin-Jip társaságában – az A38 Hajón mutatták be, és ekkor már kész volt a címadó dalhoz készült klip is.
A formációt amúgy korábban beválogatták az Egyesült Államok Külügyminisztériuma által támogatott OneBeat programba is (Jónás Vera korábban rengeteget dolgozott emberjogi alapítványoknál, táboroztatott gyerekeket, meg uniós ifjúsági cseréket szervezett), melynek keretében kéthetes floridai workshopon vehettek részt, sőt, az Egyesült Államok keleti partvidékén turnéztak.
A jazzgitáros Fenyvesi Márton (aki amúgy már évek óta élénk alkotói kapcsolatban állt Jónással) a 2014-es Wanted EP-n lett a csapat tagja, melyben időközben G. Szabó Hunor (dob) váltotta Dés Andrást. Ebben a felállásban rögzítették a Jónás Vera Experiment következő albumát (Tiger, Now!, 2016), mely sokkalta dinamikusabb és harapósabb lett elődjénél. Miközben megmaradt rajta Jónás egyedi és eredeti hangja, Fenyvesi révén az elektromos gitár és rockosabb futamok is lényegesen hangsúlyosabbak lettek a produkcióban.
A Tiger, Now!-n hallható az első magyar nyelvű feldolgozás (Szél hozott, szél visz el), amivel Jónás Veránál áttört egyfajta gát. A következő gátszakadást talán a Dalfutár című televíziós műsorban való szereplése hozta, annak kapcsán ismerkedett meg Hegyi Györggyel, aki a 2018-as Borzongásaim című dalának szövegét írta. (Ekkor ugyan már évek óta játszotta koncerten a Grecsó Krisztiánnal közös Ne felejts el-t, de az azóta sem jelent meg hivatalosan.)
Az utóbbi években Jónás Vera pályája olyan szakaszába ért, amikor már kevésbé nagylemezben, sokkal inkább dalokban (Borzongásaim, Last Song, Evergreen [Ost X], Bring On, Mélyvíz) gondolkodik. Mondhatni, több időt és teret hagy az újabb szerzeményeknek. De azt is mondhatni, hogy az élete lett boldogabb és kiegyensúlyozottabb, minthogy a benne lévő feszültségeket feltétlenül dalok füzérébe öntse. Nem mellesleg számos más projektben (Soharóza, Bécsi Bence) is részt veszt.
Aztán 2022 áprilisában mégis elénk tárt egy újabb - immár fele-fele részben angol és magyar nyelven énekelt dalcsokrot (Hold). A két album között hat év telt el, és az általa csak nyunyurgázásnak nevezett időszakban alkotói szempontból sok mindent átértékelt. Miként a Lángoló-n nyilatkozta.: „Az elmúlt évek legnagyobb fejlődése, hogy jobban érdekel végre az, hogy mit mondok, mint az, hogy elég jó vagyok-e ahhoz, hogy megszólaljak. Ha egy szóval kéne summáznom, azt mondanám: átégtem. Már nem csak a magán jellegű témáim foglalkoztattak, észrevettem a körülöttünk egyre furábban csavarodó világot. Hogy valami egyre közeledik, ami nem lesz vidám. Engem a magyar popzenében kifejezetten zavar a sok semmitmondó szöveg, ami egyfajta álpozitív “feel good” hangulatot kíván erőltetni. Nekünk most üvöltenünk kéne és nyomni a csengőt, hogy ébresztő emberek, süllyed a hajó. Azért is lett Hold a lemez címe, mert tetszik, hogy két értelme van. Angolul azt jelenti megfogni, megtartani valamit, magyarul pedig, hogy most nem a napos oldal következik, jön egy árnyékolt világ, amibe bele kell mennünk és ha lehet, tudatosan kell látnunk."
JBSz
 
<a href="https://verajonas.com/">https://verajonas.com/</a>
<a href="https://www.facebook.com/verajonasmusic/">https://www.facebook.com/verajonasmusic/</a>
<a href="https://www.instagram.com/verajonas_/">https://www.instagram.com/verajonas_/</a>

Jónás Vera

Farkas Róbert 2007-ben eredetileg egyetlen nagylemez erejéig szervezte össze cigányzenekara köré az akkori magyar zenei élet tíz jelentős alakját, hogy friss lendületet adjon a kávéházi cigányzenei hagyománynak. Az alkalmi produkciónak azonban akkora közönségsikere lett, hogy a csapat azóta is többé-kevésbé együttmaradt, és azóta is teltházas sikerrel lépnek fel színházakban, fesztiválokon vagy koncertpódiumokon.
Száz évvel ezelőtt Budapesten több mint hatszáz kávéház működött, és ezeknek legalább a felében szólt élőzene. Cigányzene, tánczene, revü egyaránt. Ezt a hagyományt szerette volna feltámasztani Farkas Róbert, aki a Zeneakadémián ismerkedett meg későbbi zenésztársaival, Farkas Mihállyal (cimbalom) és Ökrös Károllyal (harmonika, zongora). Negyedikként csatlakozott hozzájuk Mihály öccse, Farkas Richárd (bőgő). Úgy érezték, a Jávor Pál, Kalmár Pál, Kabos Gyula vagy Karády Katalin által énekelt egykori slágerek úgy érdekesek és érvényesek igazán a 21. században, ha azok előadásához olyan kortárs énekeseket keresnek, akik a fiatalok számára is befogadhatóvá teszik ezeket a közel száz éves dallamokat.
„2007-ben az volt a célunk, hogy a régi pesti dalokat leporoljuk, és egy másfajta hangszerelésben, előadásban mutassuk be a közönségnek. Az énekeseket is arra kértem, hogy ne kultúrtörténeti szemlélettel énekeljék el a dalokat, hanem mintha ők írták volna őket, vagy a mostani korban születtek volna ezek a dalok” – nyilatkozta 2020-ben Farkas Róbert a Mandinernek. Így sikerült az ügynek megnyernie – alfabetikus sorrendben haladva – Frenket, Keleti Andrást, Kiss Erzsit, Kiss Tibort, Kollár-Klemencz Lászlót, Lovasi Andrást, Németh Jucit, Rutkai Borit, Szalóki Ágit és Szűcs Krisztiánt. Ez az elsőre merésznek tűnő kollaboráció pedig olyannyira bevált, hogy a Budapest Bár igazi szórakoztatóipari brand lett, mely a nagyvárosok művelődési házaiban és színháztermeiben azóta is éppúgy teltházakat vonz, mint az A38 Hajón vagy a Művészetek Palotájában. Nem mellesleg a nyári fesztiválok egyik legkeresettebb produkciója.
Az első két Budapest Bár lemezen (Volume 1., 2007, Volume 2: Tánc, 2009) régi magyar filmslágereket, kuplékat és táncdalokat dolgoztak fel, a nemzetközi kitekintésű Volume 3: Zene-re (2010) már külföldi muzsikusokat – Mazz Swift (ének, hegedű), Brian Kellock (zongora), João Egashira (gitár) – hívtak, a 2011-es Volume 4: Hoppá!-n pedig minden korábbinál szélesebbre nyitották a zenei horizontot, egyben újabb korszakokat formáltak a maguk képére. Ezen a régi magyar nóták és táncdalok mellett a Hungaria, a Beatles vagy a Doors közismert szerzeményei is helyet kaptak. Mindeközben pedig csatlakozott a produkcióhoz Behumi Dóri, Ferenczi György, később Mező Misi és Presser Gábor is.
2013-ban válogatást jelentettek meg Fényes Szabolcs dalaiból (Szerdán tavasz lesz), a 2014-es Volume 5: Húszezer éjszakás kaland-on már a Locomotiv GT és az ABBA egy-egy dala is terítékre került, a 2015-ös Klezmer – címének megfelelően – a zsidó szórakoztató hagyományokat idézte. A 2017-es Budapest Bár Vol.7: Budapest abból a szempontból mindenképpen újat hozott a pályájukon, hogy rajta szereplő tizenöt dalból már nyolc kifejezetten erre a lemezre született. Eddigi legutolsó korongjuk (Budapest Bár Vol. 8: Ha megtehetnéd) 2020 tavaszán került piacra.
És hát változatlanul igaz, hogy ezek között a dalok között minden korosztály talál magának valót, egész családok járnak a koncertekre, így a Budapest Bár a maga újszerűen, kifinomult cigányzenei háttérrel előadott örökzöld táncdalaival, filmslágereivel, kupléival nemcsak korszakokat és zenekultúrákat, hanem generációkat is köt össze.
JBSz
 
A zenekar weboldala: <a href="https://budapestbar.hu/">https://budapestbar.hu/ </a>
A zenekar Facebook-oldala: https://hu-hu.facebook.com/budapestbarband/

Budapest Bár

Huszadik születésnap - Ünnepel az Anna & The Barbies

A zenekar motorja, Pásztor Anna (1972. november 26., Budapest) korábban táncosnak készült, több koreográfiát is készített, végül az énekesnői pálya mellett döntött, emellett dalainak szövegeit is döntően maga írja. 2004 őszén testvérével, Pásztor Sámuel gitáros-dalszerzővel megalapította az Anna and the Barbies-t, mely a kezdeti eklektikusabb időszakot követően olyan dallamos és rádióbarát zenét játszó rockzenekarrá vált, amelynek azért van töke is.
A számtalan tagcserén átesett formációra egy, a Moulin Rouge-ban adott nagyszabású R&amp;B/hiphop koncerten figyelt fel egy angol menedzser, az ő segítségével jelent meg 2005 tavaszán az angol nyelvű bemutatkozó nagylemez (Passionfruit). Ezt hallva kereste meg őket a hazai CLS Music, és adta ki a zenekar első magyarországi CD-jét (Medallion, 2007). Az azon hallható Tangó és az Álmatlan című dalokra készített klipeket a frissen induló hazai MTV is hónapokon át rendszeresen játszotta, utóbbi a Youtube-on több százezres nézettséget hozott.
Az Anna and the Barbies – melyben ekkor a testvérpáron kívül Jeff A. Matrixx billentyűzött, Heiligh Tamás basszusozott és Delov Jávor dobolt – 2008 nyarán Lenny Kravitz előtt melegíthette a közönséget a Budapest Sportarénában. Aztán az év végén az RS9 Színházban bemutatott MonoPorNO avagy Julie című zenés dráma zenei kísértetét nemcsak a zenekar adta, de a címszerepet is Pásztor Anna játszotta.
2010 júliusában újabb megtiszteltetés érte őket: az A-ha magyarországi előzenekara lehettek (megint a Sportarénában). Nem meglepő hát, hogy a szeptemberben megjelent újabb korongot (Gyáva forradalmár) már teltház előtt mutatták be az A38 Hajón. A buli érdekessége, hogy a GY.Á.R. animációs csoport készítette 3D-s videóklipet (Don’t Fit In) itt láthatta először a közönség, ráadásul 3D-s szemüvegben.
A zenekarban ekkor már Vághy Tamás billentyűzött, a dobok mögött Bubnó Márk ült, idővel pedig a basszusgitárosi szerepet Hernádi Dávid vette át. A Gyáva forradalmár-ról elsősorban a Gombóc lett sláger, a Petőfi Rádió kiemelt rotációban játszotta. A közönség ugyancsak jól fogadta a 2012-es folytatást (Ánem!), ezen hallható a 4kézláb, illetve a youtube-on több mint 2,5 milliós nézettséget produkáló, Kiss Tiborral (Quimby) közös Márti dala. Az Anna and the Barbies ekkoriban az ország egyik legkeresettebb zenekarának számított, nemcsak eljutottak az összes fontosabb vidéki klubba, de lényegében minden komolyabb nyári fesztiválon fellépek.
2014-ben fennállásuk tizedik születésnapunkat nagyszabású koncertshow-val (SYMA csarnok) és egy újabb albummal (Szabadesés) ünnepelték. A cirkuszművészetet, a kortárs költészetet és a legmodernebb vizualitást ötvöző, pszichedelikus színpadi látványviláguk – benne a hol boszorkaként, hol sámánként megjelenő énekesnővel – teljesen egyedivé tette őket a hazai zenei életben. A 2017-es Utópiá-t ugyancsak jól vették a rajongók, akárcsak a két évvel később Indiánt, bár ez a korong a 15. jubileumi évnek csak az egyik manifesztima. Ennek szerves része volt a Nemzeti Színházban adott dupla koncert is, ahol a Pásztor Anna által rendezett, azonos című darabban a technológia, a modern világ kiüresedésével szembesítették a közönségét.
A pandémia alatt az Anna and the Barbies is leállt, és egyelőre tetszhalott, bár 2022 júniusában épp a Művészetek Palotájában adott akusztikus koncertet. Pásztor Anna pedig nemrég úgy nyilatkozott: „mindig mindent máskor csináltam, mint amikor a társadalom elvárta tőlem. Huszonévesként még kimondottan fiús voltam, harmincasként kattantam rá a tanulásra, negyvenes éveimben lettem édesanya, és az ötödik X-hez közeledve kezdtem el versenyszerűen táncolni.”
JBSz

Anna & The Barbies

Szokolay Dongó Balázs (1965, Tótkomlós) népzenét, valamint népzenei ihletésű improvizatív zenét játszik dudán, furulyán és szaxofonon.
Mezőgazdasági majd rajzpedagógiai tanulmányok után autodidakta módon kezdett a zenével foglalkozni. Kezdetben bluest, később népzenét, megint később free jazzt játszott „csöveken” – elsősorban dudán, furulyán és szaxofonon. Népzenészként többek között a Kündü, a Magyar Dudazenekar, a Békés Banda és a Vasmalom zenekarokban fújt, megfordult a Makámban és a Csík zenekarban, turnézott a Tékával és a Vujicsics együttessel, később <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-palya-bea-8114">Palya Bea</a> és <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-sebestyen-marta-6894">Sebestyén Márta</a> zenekarainak meghatározó tagja volt. 
Zenei pályafutása során a kezdetektől napjainkig tartó fontos műhelymunka a jazz és népzene határmezsgyéjén alkotó zenekar, a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-del-alfoldi-szaxofonegyuttes-41134">Dél-alföldi Szaxofonegyüttes.</a> Saját együttese a Dongó és Barátai zenekar. A formáció eredetileg a Dunaújvárosi Táncszínház kíséretére jött létre, mára önálló koncertező zenekarrá vált. 1999-tól dolgozott együtt egykori elmaradhatatlan társával, Bolya Mátyással (koboz, citera).
A szólómunkái mellett az elmúlt években főként a Corpus Harsona Quartettel, Fábri Gézával, Kónya Istvánnak, Fassang Árpáddal, Fabulya Andreával és Geröly Tamással (valamennyi előadóval duóban), valamint a Rustico és a Fohász formációval lép fel.
2003-tól az Óbudai Népzenei Iskola dudatanára. Hangszerei: furulyák (somogyi hosszúfurulya, kis magyarországi pásztorfurulya, erdélyi furulya, román kaval, szlovák fujara, (tilinkó), dudák (magyar duda, dráva-menti horvát duda, mohácsi duda, bánáti szerb duda), szopránszaxofon, tárogató, dorombének.
Szokolay sosem azt nézte, hogyan kell szabályosan megszólaltatni egy hangszert, hanem arra törekedett, hogy abból lehetőleg az és úgy szólaljon meg, ahogy ő elképzelte. Pályafutása során kapott is érte hideget-meleget mind a népzenészektől, mind a jazzisták részéről. Mire rendre csak megvonta a vállát és annyit válaszolt: „Mondhatnám azt, hogy amit csinálok, az free folk, de ezt sokan vagy nem értik, vagy félremagyarázzák. Persze, a szó hagyományos értelmében nem játszom se jazzt, se autentikus népzenét, és nem is törekszem rá. Amúgy sem kell mindig mindent kategóriákba tuszkolni. Külföldön érdekes módon sosem kérik számon ezt rajtam.”
Ahogy a honlapján hozzáteszi. „A népdal nem porosodó múzeumi kottafejek gyűjteménye, hanem elevenség és élet. Mindig újra éljük, mindig újra improvizáljuk, nem csak memorizáljuk. Az én tanulmányaim nem álltak másból, mint sok-sok népdal bemagolásából. De aztán, amikor játszom a dalokat, elindul a zenei fantázia. Meghallok hangokat, s megyek utánuk. Ma megyek utánuk, nem tegnap. Tehát kortárs.”
JBSz
 
Kapcsolat:
<a href="https://www.facebook.com/people/Szokolay-Dong%C3%B3-Bal%C3%A1zs-Official/100063683824394/">https://www.facebook.com/people/Szokolay-Dong%C3%B3-Bal%C3%A1zs-Official/100063683824394/</a>

Szokolay Dongó Balázs

„Mindig is vizuális alkat voltam, csak a festéshez béna, ezért szavakkal dolgozom” – summázta ars poeticáját Szendrői Csaba, az Elefánt frontembere, amikor együttese dalainak rendkívüli vizualitásáról kérdezték. Ezek a szavakkal festett és a hallgatóban felsejlő, megelevenedő szuggesztív képek ugyanis a 2012-ben alakult, szombathelyi gyökerű budapesti zenekar igazi védjegyei, ezek emelik ki leginkább a hasonló alterock csapatok sorából.
Persze előbb az ismeretlenségből kellett kiemelkednie a formációnak, amihez esetükben a Kodály Method elnevezésű audiovizuális projektsorozat adott lendületet. Klipet készíthettek Magányos című dalukhoz, majd felléphettek a program résztvevőinek közös koncertjén, és ez egyúttal a zenekar kibővülését is magával hozta: Szendrői Csaba énekes és Tóth András gitáros mellett Horváth Bence Ede basszusgitáros, Kovács Zoltán billentyűs és Németh Szabolcs dobos is a csapat része lett.
Debütáló EP-jük (Kék szoba, 2012) egyedi hangvételű, posztsanzonként definiált szerzeményei hamar felkeltették a közönség érdeklődését, így első stúdióalbumukkal (Vérkeringő, 2013) a honi könnyűzene vérkeringésébe is bekerülhettek. Valamire való rockfesztivált már nem rendeztek nélkülük, együtt játszhattak nagy elődjeikkel, a Kiscsillaggal, a Quimbyvel és a Vad Fruttikkal, de Szimler Bálint Balaton Method című 2015-ös zenés filmje is velük kezdődik.
Későbbi lemezeik (Gomoly, 2015, Minden, 2017, EL, 2019) készítésénél mindig a kreatív utakat és a megújulás lehetőségeit keresték, ami sokszor egészen meglepő eredményre vezetett. Akad albumuk, amelynek szinte minden dala más műfajt képvisel, sőt az egyes szerzeményeken belüli, néha egészen szélsőséges hangulat- vagy stílusváltások sem ritkák.
Noha a zenekart sosem gyötörte megfelelési kényszer, sikerült megfelelniük mindenkinek, amit a növekvő rajongótábor és Szendrői Csaba Artisjus-díja (Az Év könnyűzenei alkotója, 2018) egyaránt igazol. Az énekes-szövegíró nevével egyébként az utóbbi években a könyvesboltokban is találkozhatunk: válogatott versei Mintha muszáj lenne címmel 2019-ben, ironikus életbölcsességei, facebookos megnyilvánulásai A dolgok és amik mögöttem vannak címmel 2021-ben láttak napvilágot. Következő műve – tervei szerint – egy novelláskötet lesz, az új Elefánt-albumon pedig a zenekar tagjainak, illetve rajongóinak legizgalmasabb álmait, álomképeit szeretnék majd megzenésíteni.
CsO 
Kapcsolat: <a href="https://www.elefantofficial.com/">https://www.elefantofficial.com/</a>
<a href="https://www.facebook.com/elefantofficial/">https://www.facebook.com/elefantofficial/</a>
<a href="https://www.instagram.com/elefantofficial/">https://www.instagram.com/elefantofficial/</a> Cikkeink: <a href="https://index.hu/kultur/popkult/2023/01/04/szakitos-szam-zene-dal-elefant-margaret-island-galaxisok-dzsudlo-analog-balaton/">https://index.hu/kultur/popkult/2023/01/04/szakitos-szam-zene-dal-elefant-margaret-island-galaxisok-dzsudlo-analog-balaton/</a>

Elefánt

Szeder – alias Szeder-Szabó Krisztina (1987) – egyike a hazai pop-rock világ műfaji kategóriákba nehezen sorolható művészeinek. Pályája kezdetén egy rockzenekarban és egy akusztikus duóban csiszolgatta/csillogtatta énekesi, gitárosi és dalszerzői képességeit, mostani művésznevén pedig 2013 óta alkot és koncertezik folyamatosan változó létszámú és összetételű kisérőzenekarával.
Hab a tetején című debütáló mimialbuma 2014-ben látott napvilágot hét könnyed, jazzes, sanzonos, pop- és népzenei motívumokkal fűszerezett szerzeménnyel, amelyek közül a Reggeli dal aratta a legnagyobb sikert. Következő nagylemezén (Táncolj velem élet, 2016) már komplexebb hangzásvilágú, de ugyanolyan üde, játékos, szókimondó, sajátos humorról és életszemléletről tanúskodó nóták – többek között a kissé provokatív Feri feneke – hallhatók, mint a korábbi korongon. A 2018-ban megjelent C’est d’air specialitásai a francia és magyar nyelvű sanzonok, a 2019-es rockosabb, artpoposabb Bátran lépek-en Szeder legmélyebb érzelmeimről és tapasztalásaimról vall, továbbá billentyűsként is bemutatkozik, míg a 2021-es Belső napfény EP karantén alatt született dalai már a béke és harmónia megteremtéséhez mutatnak irányt az erre fogékony hallgatóknak.
A lemezről-lemezre újabb utakat, kifejezésformákat kereső Junior Artisjus-díjas művész – ha ideje engedi – más formációkkal is fellép, illetve gyerekek, fiatalok zeneoktatásával foglalkozik, mégpedig a dal-és szövegírás, valamint a zenetanítás összekapcsolásával, hogy a tanítványok kreativitása kiteljesedhessen és egyfajta komplex önkifejezésmódot sajátíthassanak el.
Csikor Ottó Kapcsolat: <a href="https://www.facebook.com/szederofficial">https://www.facebook.com/szederofficial</a> <a href="https://www.facebook.com/Salana.music">https://www.facebook.com/Salana.music</a> <a href="https://www.instagram.com/szederzene/">https://www.instagram.com/szederzene/</a> <a href="https://www.instagram.com/salana.music/">https://www.instagram.com/salana.music/</a>

Szeder

A legtöbben a KFT együttes dalszerző-billentyűseként ismerik, pedig Bornai Tibor (1955, Budapest) a rendszerváltozás óta egy tucat szólólemezt jelentetett meg, három sikeres (gyermek)musicalt jegyez, a nyolcvanas évek második felétől meg olyan előadóművészeknek írt dalokat, mint Koncz Zsuzsa, Somló Tamás, Mácsai Pál vagy Ács Enikő.
Hatéves korától tanult zongorázni, visszaemlékezése szerint hetedik általánosban alapította első – amúgy végtelenül obszcén nevű – zenekarát, tizenöt évesen mutatkozott be énekesként, és közben lépdelt előre a zenekarosdiban. Az 1972 és 1975 között működő Bogyó volt az első komolyabb formáció, és az első, amelyben Laár Andrással játszott együtt (ebben bontogatta szárnyait amúgy Molnár János Torma is). Bornai közben az ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnáziumban leérettségizett, 1974-től pedig kottagrafikusként dolgozott a Zeneműkiadó Vállalatnál (1981-től lett hivatalosan is szellemi szabadfoglalkozású alkotó). 
1975-ben létrejött a Küllőrojt (az útszéli gyomnövény nevére a növényhatározóban bukkantak rá), ezt keresztelték át 1977-ben Almáriumra (Laár András, hegedű, gitár, Bornai Tibor, zongora, cselló és Szőllősi Mihály fuvola, gitár). Ekkoriban kapta Dráni ragadványnevét, melyről 2021-ben a Nőiváltón így nyilatkozott: „körülbelül a hetvenes évek közepén Laár András rám nézett, és azt mondta, hogy az én világhoz való hozzáállásom komolyságát legkifejezőbben a Dranath szó adja vissza (Hindu név, jelentése elemző – a szerk.). És akkor egy ideig Dránáth voltam. Aztán a Dránáth becenévnek lett egy beceneve, az a Dráni. Anyukám hívott Tibinek utoljára.”
1978-ban Bornai Tibor Koncz Zsuzsa kísérőzenekarába került, Laár András pedig a Panta Rhei tagja lett, de 1981-ben újra egyesítették soraikat, megalakult a KFT együttes, mely a Bábu vagy című dalával szó szerint berobbant a köztudatba.
Bornai 1984-től dalokat írt Koncz Zsuzsának, az énekesnő 1988 és 1997 között megjelent albumain rendre szerepelt (dalszerzőként, producerként és billentyűsként is), Nagy Natália számára komplett nagylemezt készített (Legyél állat, 2001). Emellett dolgozott – alfabetikus sorrendben haladva – Ács Enikő, Eszményi Viktória, Görbe Nóra, Kováts Kriszta, Mácsai Pál, Sivók Irén és Somló Tamás albumain. 2013-ban Vámos Miklóssal közös CD-t (Kalózzene) jelentetett meg.
A rendszerváltozás időszakában a magyar zenészeket és orosz népdalénekesek összehozó Baba Yaga zeneszerző-billentyűse. 2001-ben Ultramarin, 2002-ben Komoly Férfiak néven alapított zenekart, utóbbival albumot (Tesztoszteron, 2002) is publikált.
Bornai Tibor a szövegírás, a zeneszerzés és a zongorázás mellett festőként, íróként és fordítóként tevékenykedik, önálló esteket tart, és mindemellett filmzenéket, betétdalokat komponál. 
Fontosabb filmzenéi: Emma és Böbe (Szabó István, 1992), Zimmer Feri (Tímár Péter, 1997), Végre itt a nyár! (Fonyó Gergely, 2002), Ötödik íz (Szeles Tamás, 2014), Brazilok (M. Kiss Csaba, Rohonyi Gábor, 2017).
Színházi produkciói: A mumus (zenés gyerekdarab), 1994, A Hókirálynő (zenés darab Andersen meséjéből), 2000, Website Story (musical), 2004
JBSz

Bornai Tibor

A 2010 februárjában Budapesten alakult, a kétezertízes években szédítő karriert befutó Ivan &amp; the Parazol alapvetően a hatvanas-hetvenes évek klasszikus rockzenei világát idézi meg, de mindezt alanyi jogon és nem epigonként teszi. Az induláskor saját bevallásuk szerint olyan produkciót szerettek volna létrehozni, „ami nem ismer országhatárokat, ahol kompromisszumokról csak egymást közt lehet szó, ami megmutatja, hogy hogyan játsszák most a rock ’n’ rollt, amivel kreálhatnak egy saját, folyamatosan táguló zenei játszóteret.” Hét éven át változatlan összetételben – Vitáris Iván (ének), Balla Máté (gitár), Beke István „Bex” (billentyűsök), Tarnai János (basszusgitár) és Simon Bálint (dob) – nyomták, azóta két ponton változott a felállás, Beke István 2020-ban kiszállt, nem sokkal azt követően, hogy az immár négy főre olvadt társaságban Springer Márton vette kézbe a basszusgitárt.
Mire 2012 októberében kijött az első albumuk (Mama, Don’t You Recognize Ivan &amp; The Parazol?), már túl voltak sok mindenen. Több dalukhoz (Marshall, In Air, Take My Hand) videóklipet készítettek, játszottak az MR2 Akusztik című műsorában és megnyerték a Hard Rock Rising nemzetközi tehetségkutató verseny hazai versenyét. 2013-ban pedig ők kapták az MTV Europe Music Awards legjobb magyar zenekarának járó díját.
Több számuk szerepelt a Megdönteni Hajnal Tímeát című filmvígjátékban, 2014 februárjában a Papp László Budapest Sportarénában a Deep Purple magyarországi vizitje előtt ők melegíthették a közönséget, alig egy hónappal később kijött a második nagylemezük (Mode Bizarre), rajta az aktuális Sziget himnuszává választott Together-rel. Zárásként az év végén ők is felléptek az 50. évfordulóját ünneplő Illés Beatünnep koncertjén.
A Mode Bizarre a MAHASZ-lemezeladási listán egészen a negyedik helyig jutott. Bár ezt a kereskedelmi sikert sem a harmadik (The All Right Nows, 2015), sem a betegsége miatt időközben visszavonult Tarnai János nélkül készített negyedik albummal (Exotic Post Traumatic, 2019) nem sikerült megismételniük, az Ivan &amp; the Parazol az évtized egyik legkeresettebb koncertprodukció lett. 2017/18-ban az amerikai Rival Sons előzenekaraként turnéztak, felléptek együtt többek között a Budapest Parkban is. Nem sokkal korábban pedig a Művészetek Palotájában a legendás magyar progresszív rock formáció, a Syrius előtt tisztelegtek.
A pandémia időszakában az addig döntően angolul éneklő zenekar megírta a teljesen magyar nyelvű Budai Pop-ot (2021) a kiadványhoz ráadásul könyvet is mellékeltek, amelyben szépírók novelláiban elevenednek meg az új dalok. A formáció 2022-ben három kislemezt adott ki: két saját dalt (GTH, Polarizmus), valamint az Európa Kiadó Mocskos Idők című szerzeményének feldolgozását, a legendás alterock együttes vezetője, Menyhárt Jenő közreműködésével. Aztán ismét változás állt be a csapat összetételében: 2024. februárjában a közösségi oldalukon jelentették be, hogy basszusgitárosuk, Springer Márton elhagyta a zenekart. 
JBSz
 
<a href="https://www.facebook.com/ivanandtheparazol/">https://www.facebook.com/ivanandtheparazol/</a>
<a href="https://www.ivanandtheparazol.com/">https://www.ivanandtheparazol.com/</a>
<a href="https://www.instagram.com/ivanandtheparazol/">https://www.instagram.com/ivanandtheparazol/</a>

Ivan & The Parazol

Az egyik legeredetibb szabadcsapat kétségkívül a dadaista Tudósok, melynek vezetője, drMáriás (Máriás Béla, 1966, ének, szaxofon, trombita) a nyolcvanas évek vége óta provokál és meghökkent, elszomorít és nevettet bennünket. Versben, rajzban, zenében, performance-ban.
A nyolcvanas évek második felében drMáriás a belgrádi zeneakadémián népzenét és zenetörténetet tanult, illetve különféle jazzformációkban vett részt. Ezzel párhuzamosan avantgárd zenével, képzőművészettel foglalkozott, Cage és Brötzmann koncertjeit hallgatta, majd mintegy válaszként 1988-ban Újvidéken megalapította a Tudósokat, melyben akkoriban – mint megfogalmazta – „csapásmérő szövegek ötvöződtek egy hendrixes élményvilággal és a free jazzel”. A nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján főként Újvidéken és Belgrádban koncerteztek, de ellátogattak Budapestre, ahol a Tilos az Á, a Fiatal Művészek Klubja, a Fekete Lyuk, a szentendrei Vajda Lajos pincegaléria és hasonló helyeken léptek fel.
A katonai behívó és zaklatások elől aztán drMáriásnak menekülnie kellett, Magyarországon új formációt alapított, majd amikor Bada Dada (Bada Tibor, 1963–2006, ének) szintén átjött, 1992-ben friss társakkal folytatták a Tudósok történetét. A kilencvenes évek közepén adott koncertek azonban nagyban függtek Bada hullámzó lelki világától, voltak nagyon erős és eredeti megnyilvánulásai, és voltak értelmezhetetlen helyzetek. Bada végül 1996-ban távozott a zenekarból, és a Tudósok onnantól valóban zeneibb vizekre evezett.
Az azóta évente, kétévente megjelent korongok egyaránt a jazz, a kísérleti zene, a performance, a költészet határán mozognak, sok humorral és öniróniával. A kétezres évek második felében különösen erős volt a csapat – drMáriás mellett Endrei Dávid (1982, basszusgitár), Jeli Gergely (1977, dob) játszott –, és bár Tövisházi Ambrus (1976, billentyűsök) 2012-es csatlakozása után sokat is poposodott a Tudósok hangzása, koncertjei és albumai továbbra is kellőképp ütöttek. Miközben a zenekar New York-tól Berlinen át Gyergyószárhegyig, a kortárs zenei fesztiváloktól az avantgárd jazzklubokon át a pubokig sokfelé megfordult a világban.
A Tudósok eddigi utolsó stúdióanyaga (Akkor is nevetek) 2019-ben jelent meg, de 2021-ben – a Tudósok 35. születésnapjára – kihoztak egy válogatáslemezt (Buta szeretnék lenni), mely a zenekar 1993 és 2018 között megjelent számainak újramasterelt változataiból áll.
2023-ban új lemezt készítettek Himnikus idők himnuszai címmel, amelyen a társadalomkritikát, humort, iróniát, lendületet és szabadságérzést egy új szintre emelték.
JBSz
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 453–454.
A zenekar Facebook-oldala: https://hu-hu.facebook.com/tudosok/

Tudósok

Magyarország jelenlegi egyik legnépszerűbb hiphop zenekara, a Halott Pénz Marsalkó Dávid egyszemélyes projektjének indult 2004-ben. A név egyes vélemények szerint egyfajta szembenállást tükrözött a pénzközpontú, kivagyi rap attitűd ellen, Marsalkó azonban egy 2019-es interjúban leszögezte, hogy a kifejezést (deadmoney) a pókerből vette: az asztalnál ülők mondják ezt arra a játékosra, akinek szerintük semmi esélye a győzelemre. 
A formáció sokáig csak egy volt a sok pécsi hip-hop zenekarból: a 2009-es első album (Fejjel lefelé) és a 2010-es második (Fogyasztás előtt felrázandó) még nem mutatta meg a slágerpotenciált. Viszont már jól érzékeltette a frontember önazonos mondanivalóját, felemelő, pozitív dalszövegeit és remek szókapcsolatait.
Az országos ismertséget az ötletes klippel megtámogatott 2012-es Feneked a gyengém hozta el, majd a 2013-as évben érkezett az első közös dal a Halott Pénz „másik hangjával“, Járai Márkkal (Ugyanúgy hallasz) és egy újabb nagy sláger (a Diaz-zal és Menthával közös Hello lányok). Az év végén publikált harmadik albumot (Szólj anyunak, hogy a városban vagyok) már egy héttagú zenekar szólaltatta meg az A38 Hajón, melyben Marsalkó és Járai mellett Boros „Venom” Gábor DJ-zet, Prifer Barnabás gitározott és vokálozott, Papp Samu billentyűzött, Mihalovics „Ninja” Dávid basszusozott és Varga Mátyás dobolt. Az én legjobb rap vagy hip-hop kiadványának járó Fonogram-díjat elnyerő lemez még három kisebb slágert fialt (Hétfő, szerda, szombat, kedd, Minden szobába kell egy álom, Farkasok dala), és nem késett sokat az első MR2 Akusztik, Eleven és Nagy-Szín-Pad fellépés sem.
2014-ben két új dal (Nem érinthet meg, Valami van a levegőben) érkezett, majd 2015-ben jött a nagy áttörés. A Wellhello-val közösen ők jegyezték a Volt Fesztivál hivatalos himnuszát (Emlékszem, Sopronban), a formáció mindeddig egyetlen feldolgozásdala, a Darabokra törted a szívem pedig a magyar popzenei élet élvonalába katapultálta őket. A Halott Pénz első ízben játszhatott teltház előtt az Akvárium Klub nagytermében, kétszer megtöltötte a Budapest Parkot, a Valami van a levegőben pedig elnyerte Az év dalának járó Fonogram-díjat.
A 2016-os album (Ülni. Örülni. Megőrülni.) további nagy slágereket fialt (Majd, Erre még meghívlak, Máshogy néztél rám), taroltak a Petőfi Zenei Díj átadón (Az év dala, Az év együttese, Az Év videóklipje. Az újabb daluk (Élünk kellett volna) révén a 2017-es Petőfi Zenei Díjátadón szintén remekül szerepeltek (Az év videóklipje, Az év együttese, Az év férfi előadója), majd jött két sláger, a Pécsről és a fiatalkori élményekről szóló Otthon, és a szomorkásabb Ahol a május földet ér.
Ezen a nyáron a legnagyobb hazai fesztiválok legnagyobb színpadjaira hívták őket, ez a diadalmenet 2018-ban is folytatódott. Miközben sorra hozták ki az újabb slágereket (Mindenre ráveszel, Hajtól szívig, Amikor feladnám), melyek közül az utolsó azóta is gyakorta koncertzáró szám. A zenekar a 15. születésnapját a VOLT Fesztiválon ünnepelte, olyan sztárvendégekkel, mint Rúzsa Magdi, a Wellhello, Papp Szabi, Mentha, vagy Bérczesi Robi. Az i-re a pontot pedig az első, nagysikerű Budapest Sportarénás koncertjük tette fel 2019 decemberében.
A pandémia első hulláma idején jelent meg a Melletted, majd 2020 őszén a Rúzsa Magdival közös szám, a Szeretni, akit nem lehet. Majd érkezett az újabb nagylemez (Ha mindenkit boldoggá akarsz tenni, árulj fagyit), amit 2021 tavaszán szinte naponként és dalonként „szivárogtatott ki” a zenekar. Közülük a legnépszerűbb talán a Szívedből minden kell és a Nincsen véletlen, de a két OHNODY-val közös dal is emlékezetes maradt (Többet kéne mosolyognom, Aki elvisz majd messze). Majd a karanténidőszak lezárásával 2022-ben jött a következő teltházas Budapest Aréna koncert, egy vadonatúj dallal (Mielőtt megismertelek).
SzL
 Kapcsolat: <a href="https://www.facebook.com/HalottPenzOfficial/">https://www.facebook.com/HalottPenzOfficial/</a>
<a href="https://halottpenz.hu/">https://halottpenz.hu/</a>
<a href="https://www.instagram.com/dedmani/?hl=hu">https://www.instagram.com/dedmani/?</a>
Cikkeink: <a href="https://index.hu/kultur/popkult/2023/01/08/cseh-tamas-kern-andras-csik-zenekar-demjen-ferenc-wellhello-zene/">https://index.hu/kultur/popkult/2023/01/08/cseh-tamas-kern-andras-csik-zenekar-demjen-ferenc-wellhello-zene/</a>

Halott Pénz

A Péterfy Bori &amp; Love Band a 21. század egyik legjobb magyar popzenekara.
Pedig amikor 2007 áprilisában Tövisházi Ambrusék bejelentették az Amorf Ördögök feloszlását, még kevesen sejtették, hogy az annak romjain alakult, az Amorf Ördögök legutolsó formációjának nagy részét magába foglaló formáció – élén az addigi hobbiénekes színésznővel – néhány év leforgása alatt az egyik legizgalmasabb, egyben legnépszerűbb popprodukcióvá nővi ki magát.
Azon a nyáron még maga a Kaukázusi Krétakör megbecsült tagja, Péterfy Bori sem tudta, hogy mit akar, hogy kell-e neki ez egyáltalán. Debütáló nagylemezének anyaga nagyjából készen állt, igazi csajos produkció volt, de hát mégiscsak pasik írták neki a dalokat, mégha értelemszerűen az ő személyiségére, habitusára faragva. Mondta, hozzá a leginkább a nyolcvanas évek magyar undergroundja áll közel, annak is elvágyódós, melankolikus, szplínes vonulata, a Trabant és a Balaton világa. Esetleg olyasmi, amit akkoriban az amerikai Elysian Fields képviselt.
Ehelyett a három alkotótárs, Tövisházi Ambrus, Lovasi András és Tariska Szabolcs energikus, rockos életprogramot próbált beleültetni, ő meg sokáig tétován téblábolt a színpadon, igyekezett belepörögni abba, ami körülötte zenében örvénylett. Aztán ahogy érett, úgy tisztult a mozgása és az éneke, úgy találta meg a maga előadói stílusát. A kilenc életű macskanőt, mely egyfelől roppant szívós és erős, közben meg rendkívül törékeny és sebezhető.
Miközben szerencséje is volt: az épp profilt váltó Petőfi Rádió benne találta meg a maga ideális popdíváját, aki úgy közérthető és közszerethető, hogy közben nem a kereskedelmi médiából ömlő egyenpop része. Persze, kezdetben főként a Hajolj bele a hajamba című számát rotálták, koptatták közhelyesre, s vezettek félre sokakat, hisz aki csak ezt a könnyed kézzel odavetett slágert ismerte tőle, a koncertjén simán becsapva érezhette magát. De hát mégiscsak általa ismerte meg a nagyközönség, lett a színésznőként már régóta jól jegyzett Péterfy Boriból országosan ismert popdíva, aki a következő években bármerre ment, mindenhol telt ház fogadta és vastaps búcsúztatta. Az életkor, nemi és zenei hovatartozás szempontjából egyaránt heterogén közönség részéről.
Az együttes első, címnélküli albuma 2007 októberében jelent meg, és három év alatt elérte a platina fokozatot. A már említett Hajolj bele a hajamba mellett különösen a Vámpír, az Ópium és A pénz miatt maradt emlékezetes. Amikor két évvel később kijött a 2, Péterfy Bori már országos sztárnak számított, erről a korongról mindenekelőtt a Bűvös vadász és a Téged nem lett nagy sláger. Aztán fél évre rá érkezett a 2B, néhány belassult friss dallal és pár régebbi hasonszőrű újraértelmezésével. Az együttes – az énekesnő terhessége miatt – 2011 januárjában két teltházas A38-koncerttel búcsúzott el időlegesen a közönségétől, de 2012 májusában a Péterfy Bori &amp; Love Band visszatért a színpadra, nem sokkal később pedig a boltokba került az újabb, slágeresebb CD (Fehér éjszakák), melynek valamennyi dalához készítettek videóklipet.
A zenitre nagyjából ebben az időszakban jutottak el. Ezt követően a kísérőzenekar addigi alapvető egysége is megbomlott, előbb a gitáros Mészáros Ádám, majd a dobos Laskai Viktor is távozott a csapatból, már nélkülük vették fel a 2016 áprilisában publikált ötödik albumot (Szédülés). A Péterfy Bori &amp; Love Band azóta további két CD (Bori X, 2017, Szikra, 2020) jelentetett meg, és ha az eddigi anyagokat szépen egymás tesszük, azt lájuk, hogy Péterfy Borinak annyi arca van, ahányféleképpen nézünk rá. Sőt több.
Miközben 2022-ben az év könyve lett az önéletrajzi Boriköny.
JBSz
 Kapcsolat: <a href="https://peterfybori.hu/">https://peterfybori.hu/ </a> <a href="https://hu-hu.facebook.com/peterfybori/">https://www.facebook.com/peterfybori</a> <a href="https://www.instagram.com/peterfybori/">https://www.instagram.com/peterfybori/</a> Cikkeink: <a href="https://index.hu/kultur/popkult/2023/01/01/reisz-gabor-van-valami-furcsa-es-megmagyarazhatatlan-ujj-meszaros-karoly-liza-a-rokatunder-zene-film/">https://index.hu/kultur/popkult/2023/01/01/reisz-gabor-van-valami-furcsa-es-megmagyarazhatatlan-ujj-meszaros-karoly-liza-a-rokatunder-zene-film/</a>

Péterfy Bori & Love Band

Carson Coma

Elmélkedések Egy Magasabb Rendű Életforma Esetleges Hiányáról

What A Time To Be Alive

Cringe Days

Nem vagyok ideges

Én még sohasem

Peti és én

Song About My Grandma

Let's Call It A Day

She's A Sinner

Kreolkék Pillanatok

Folk és világzene

A Rákfogó-műhely a hetvenes évek elején nagyon sok kiváló képességű zenészt bocsátott útjára, de egyikük alakját sem övezi – sem a zenészek, sem a közönség körében – olyan legenda és tisztelet, mint Orszáczky Jackie-ét. Egybehangzó állítások szerint zenei tudásban, emberi karakterben hozzá hasonlatos egyénisége nem volt a hazai rockéletnek. Igazi rocker volt, aki megjelenésében, gondolkodásában, életformájában azonosult a zenéjével, és azzal az új ifjúsági kultúrával, ami e zene köré szerveződött.
Gyerekkorában klasszikus zenét tanult (zongora, hegedű), majd 1966 tavaszán bátyjával, Lászlóval együtt basszusgitáros-énekesként a Syncom zenekarhoz csatlakozott. (Ekkor került oda Horváth Charlie is.) A Benczúr utcai Postás klubban játszottak, Orszáczky első dalát Tiltakozó ének címmel a Metro játszotta Schiffer Pál rövidfilmjében. A slágervonal helyett azonban zenei érdeklődése Bartók és a kelet-európai népzenék, illetve a rhythm and blues, a soul és a jazz felé fordult, de ekkor ismerkedett meg József Attila és más költők életművével is.
1967 nyarától saját bluesegyüttese élén Rolling Stones- és Cream-dalokat adott elő, rövid ideig játszott a Dogsban, majd a Mogyorósi-trióban, végül 1969-ben csatlakozott az újjáalakult <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-syrius-klasszikus-6771">Syrius</a>hoz, amelynek kezdettől fogva eszmei vezetője, komponistája volt. Alig néhány hónap alatt pedig az elismerésért küzdő progresszív rock irányt mutató egyénisége lett. Az Ausztráliában sikeresen turnézó, idehaza állandóan falakba ütköző Syriusból 1973 nyarán lépett ki, majd Szakcsi Lakatos Béla (zongora), Kőszegi Imre (dob) és Babos Gyula (gitár) társaságában számos jam session jellegű koncerten gyűjtötte össze a hetvenes évek elejének zenész kiválóságait.
Figyelme közben a nagyobb lélegzetű zenei formák felé fordult. Előbb szerepet vállalt A fekete tó balladája című rádiómusicalben, majd 1974-ben az Egyetemi Színpadon egy alkalmi társulat mutatta be a Lányok álma című szatíráját. 1974 tavaszán azonban végképp belefáradt az itthoni haszontalan küzdelembe, elfogadott egy szerződést, és április 8-án Ausztráliába utazott.
Ott először a kísérleti rockzenét játszó Bakery együtteshez csatlakozott, 1975-ben viszont már session zenészekkel adta ki első lemezét (Beramiada). 1976-ban Ausztrália legnépszerűbb énekesnőjének, Marcia Hinesnak lett zenei irányítója, szerzője, hangszerelője. Először 1977-ben látogatott haza, amikor egy session jellegű koncerttel hosszabb időre elbúcsúzott a magyar zenei élettől.
A nyolcvanas években főként zenei rendezőként, hangszerelőként, stúdiózenészként dolgozott, új zenei kifejezési formákat keresve számos rövid életű zenekart alapított (Bland Frenzy, Stanmore Groovers, Soul Agents), majd a soul felé fordult, 1991-ben már egy ilyen jellegű csapattal lépett fel Budapesten Jack Bruce előtt, és adott ki több lemezt. Orgona, dob, basszusgitár felállásban (Godmothers) szólistákat (Lily Dior, Monique Morrell, Tina Harrod) kísért, majd utóbbival, gyermekének anyjával stabilizálta a munkakapcsolatot.
1994-ben Grandmasters néven rhythm and blues zenekart alapított, majd az évtized második felében Orszáczky Budget Orchestra néven adott ki egy dupla, összefoglaló CD-t, amely jól tükrözi sokoldalú zenei-szakmai munkásságát. Az évtized végétől többnyire trió formációban, Jackie Orszaczky Band néven szerepel (tagjai Hamish Stuart, dob, Savid Symes, basszusgitár és alkalmanként Anna Orszaczky, hegedű). 1999-ben és 2000-ben nagy zenei fesztiválokat szervezett Erskineville-ben, 2001-ben Sydneyben közös albumot készített Tátrai Tiborral, és ebben az évben a Syrius-emlékkoncert alkalmából hosszabb időt töltött Magyarországon. 2003-ban zenekarával ismét járt itthon, ezúttal a Petőfi csarnokban koncertezett, 2006-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét, 2008 februárjában azonban hosszan tartó betegség után meghalt.
Orszáczky Jackie-t a szakmában általános szeretet és tisztelet övezte. És bár a hazai zenészátlagból kimagasló, az országot különböző okokból elhagyó, később legendássá váló magyar muzsikusok közül talán ő tudta felmutatni a legerősebb és legkoherensebb életművet, azért, valljuk be, Ausztráliában neki sem sikerült azt a pályát befutnia, mint amit Magyarországról való távozásakor sokan jósoltak neki.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 1 (1960–70-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p.

Orszáczky Jackie Miklós

A modern metált játszó AWS az Ants With Slippers, azaz Papucsos Hangyák rövidítése – ezt a nevet adta együttesének 2006-ban négy zenekedvelő budakeszi gimnazista, majd az évzáró ünnepség keretében megtartották első fellépésüket. Ekkor még csak feldolgozásokat játszott a Siklósi Örs énekes, Brucker Bence és Kökényes Dániel gitárosok, valamint Veress Áron dobos alkotta modern metal formáció, majd Varga Marcell basszusgitáros 2008-as csatlakozását követően már saját dalokkal is bővíttették repertoárjukat. Tehetségkutató versenyeken indultak, koncertezni kezdtek, többek között a Petőfi Csarnok Budapestrockendroll fesztiválján, valamint a Szigeten és az EFOTT-on találkozhatott velük a közönség.
Első nagylemezük, a zömében angol nyelvű Fata Morgana 2011-ben jelent meg, lezárva történetük első fejezetét. Az új korszak kezdetét a 2012-ben kiadott Világposztolás című EP jelentette, melyen – ahogyan a későbbi korongokon is – már kizárólag magyar nyelvű dalok hallhatók. A váltás jó döntésnek bizonyult: második és harmadik albumuk (Égésföld, 2014, Kint a vízből, 2016) az első tíz helyezett közé került a Mahasz Top 40-es listáján. Időközben két tagcsere is történt a basszusgitárosi poszton: Varga Marcellt 2013-ban Varga Gergely, míg őt 2017-ben Schiszler Soma váltotta.
Bár a zenekar szekere addig is lendületesen haladt, futószalagon jöttek a koncertek, turnék, fesztiválok, klipforgatások, az igazi áttörést a 2018-as év hozta, amikor Viszlát nyár című szerzeményükkel megnyerték A Dal-t, így ők képviselhették hazánkat a 63. Eurovíziós Dalfesztiválon. A Lisszabonban megrendezett könnyűzenei seregszemléről a 21. helyezéssel és a legjobb effektekért járó Buzz Award díjjal érkeztek haza, majd ugyanabban az évben a világ egyik legnagyobb rockfesztiváljára, a német Wacken Open Air-re is meghívást kaptak. A zenekar ezután még egy stúdióalbumot (Fekete részem, 2018) és két koncertlemezt (Madách, 2018, Park Live, 2020) készített.
Utóbbi sajnos az utolsó közös korongjuknak bizonyult. Siklósi Örsnél ugyanis 2020 júniusában leukémiát diagnosztizáltak és 2021 februárjában elhunyt a kezelések alatt is számos új dalt író 29 éves énekes. Brucker Bence, Kökényes Dániel, Veress Áron és Schiszler Soma szeptemberben nagyszabású búcsúkoncerttel, 2022-ben pedig hatállomásos turnéval és az Útvesztő című dal videoklipjével állítottak neki emléket.
A 2023-as évet egy új dal (Odaát) és a hozzá tartozó videoklip megjelentetésével kezdték az AWS tagjai, kiegészülve Stefán Tamás énekessel. A premier után tavasszal vidéki turnéra indultak, melynek zárásaként a Budapest Parkban léptek fel. Visszatértek a nyári fesztiválok nagyszínpadjaira és sorban adták ki új dalaikat. 2024-ben előbb három összefüggő videoklippel jelentkeztek, majd májusban az Innen szép nyerni című albumuk is megjelent 12 dallal és egy társasjátékkal.
 CsO
 
<a href="https://www.facebook.com/awszenekar/">https://www.facebook.com/awszenekar/</a>
<a href="https://www.instagram.com/awsofficial/">https://www.instagram.com/awsofficial/</a>

Müller Péter Sziámi (Kovalcze Végh Péter Iván, 1951. december 12.) igazi reneszánsz ember: író, költő, műfordító, énekes, dalszövegíró, színész, filmrendező, van tanári, cirkuszrendezői és rádiószerkesztői diplomája, de a Jonathan Miller Könyvkiadó, a Miskolci Nemzetközi Operafesztivál és – Gerendai Károly mellett – a Sziget Fesztivál létrehozása is neki köszönhető.
Legtöbben énekesként és dalszövegíróként ismerik, hiszen ezirányú tevékenységével – hozzávetőlegesen 250 dal megírásával és előadásával – vált a magyar alternatív kultúra megkerülhetetlen alakjává. Első zenekara a rövid életű, de annál nagyobb jelentőségű URH (Ultra Rock Hírügynökség) volt, aztán a szintén szépemlékű Kontroll Csoportban folytatta, majd az 1980-as évek második felétől a különböző névváltozatú és felállású Sziámi zenekar(ok) frontembereként tevékenykedett.
Barátja és szerzőtársa, Gasner János 2009-es halálakor megszűntette az együttest, aztán 2012-ben mégis a folytatás mellett döntött. Az Európa Kiadó három korábbi tagjával, Kirschner Péter (gitár), Varga Orsolya (billentyűk) és Magyar Péter (ütőhangszerek), valamint Angler Ákos dobossal, Duka László hegedűssel és Szeifert Bálint basszusgitárossal új formációt alapított AndFriends néven, amely a Látom, ha hiszem című albummal mutatkozott be 2014-ben.
Később a zenekar neve Müller Péter Sziámi andFriends-re módosult és összetétele is sokat változott az elmúlt évek során: pillanatnyilag Kirschner Péter gitáros, Kónya Csaba basszusgitáros, Tóth Márton dobos, valamint Bakos Zita billentyűs zenélnek a karizmatikus frontember mellett. A csapat folyamatosan járja az országot, koncertjeiken korábbi Sziámi, URH és Kontroll Csoport dalokat is előadnak, gyakran hívnak vendégeket (például a Romano Drom zenekar vagy Pintér Béla Társulata tagjait), de a nevükhöz fűződik a nagy sikerű Halleluja! című produkció is, amelyben a világhírű kanadai énekes-költő, Leonard Cohen legnagyobb slágereit adják elő magyarul.
Négy éve látott napvilágot az együttes második, új és „felújított” dalokat tartalmazó stúdióalbuma (Nevess magadra, 2018), amit több kislemez követett 2020-ban és 2021-ben (ilyen például a pandémia apropóján készült Beteg a világ, illetve a Tézisek a kultúráról, a Melyik oldalra állsz? és a Boldog Új Évet!). Sziámi mindemellett rendszeresen koncertezett a Szakcsi Lakatos Béla zongoraművésszel létrehozott Pianissimo Duóval, szerepel az értelmi sérült színészek alkotta Baltazár Színház előadásaiban, de ő indította útjára tavaly Napidal Sziámival elnevezésű kezdeményezést is, melynek keretében közel 200 szerző több mint 1100 dalt komponált. A megzenésített napidalok közül néhány felkerült a formáció legújabb albumára is, amely 2023 decemberében jelent meg Szeretetszédelgő címmel.
„Világ életemben mindig azt csináltam, amit szeretek csinálni, és azokkal, akikkel szeretem csinálni” – nyilatkozta tavaly, a 70. születésnapja apropóján feltett kérdésre. A fáradhatatlan aktivitás és kifogyhatatlan kreativitás forrása alighanem itt keresendő.
CsO
 
A zenekar weboldala: <a href="https://sziamiandfriends.com/">https://sziamiandfriends.com/ </a>
A zenekar Facebook-oldala: <a href="https://hu-hu.facebook.com/MPSzAndFriends/">https://hu-hu.facebook.com/MPSzAndFriends/</a>

Müller Péter Sziámi AndFriends

2002-ben a Sziget fesztivál legnagyobb slágere kétségkívül Igor Lazin amúgy nem túl szép, de kedves, bájos, szerethető rajzfigurája, a kistehén volt, aki csak ül a fa tetején, lógatja a lábát és jól érzi magát. Ha pedig leül, zöld lesz a segge is. Ennek a dalocskának az előadójaként debütált a Kistehén zenekar, élén Kollár-Klemencz Lászlóval (1966), aki még az Andersen nevű alterock zenekarban tűnt fel a kilencvenes évek hajnalán, de annak 1994-es feloszlása után inkább a Varga Stúdióra koncentrált, ahol amolyan mindenesként (forgatókönyvíró, rendező, animátor, gyártásvezető, rövidfilmek zeneszerzője, grafikai tervező, látványtervező) dolgozott.
Az Ééén vagyok a kis tehééén, ülök a fa tetejééén kezdetű reklámdal is kezdetben csak egynek tűnt a sok feladat közül, de a bájos rajzfigura annyira betalált, hogy köré spontán módon szerveződött egy zenekar. Mely lényegében minden albumán másként nevezi magát (a skála a Kistehén Tánczenekartól a Kistehén Melankólikusokig terjed).
A debütáló nagylemez (Zene a nyulaknak, 2002) sikere után, az időről időre megjelenő lemezeiken mindig szerepelt országos sikerű sláger. A 2004-es Csintalan-ról a Szájbergyerek, a két évvel későbbi, életigenlő Szerelmes vagyok minden nőbe-ről a címadó dal és a Virágok a réten, a komikus-ironikus Jó csávó a Markó (Picsába az űrhajókkal, 2010), vagy a már megjelenésekor kultikussá vált, közéleti vonatkozásokkal teli, Erdős Virággal közösen írt Ezt is elviszem magammal (Elviszlek magammal, 2012).
A közel húsz éves fennállása alatt számtalan tagcserén átesett zenekar (melynek felállása 2010-ben teljesen újjászerveződött) a maga sokszínű hangzásvilágával, impulzív, dallamos gitárzenéjével és karcos, mondanivalóban gazdag szövegvilágával mindig is egyedi színfoltja volt a hazai alternatív zenei palettának. A 2014-es Szomjas nők és a 2019-es Bocsánat című nagylemezek után viszont 2022 tavaszán feloszlottak.
„Pár éve kezdtem el érezni, hogy a pop-rockot kinőttem, de már több mint tíz éve elindultam azon a melankolikusabb zenei vonalon, aminek az első hozadéka volt az Ember a fán Kistehén lemez – nyilatkozta az okokról a Librariusnak 2021 novemberében Kollár-Klemecz. – Egymás után jöttek a lassabb, személyesebb, visszafogottabb hangvételű, szövegközpontú albumok, és egyre inkább éreztem, hogy ez a világ sokkal közelebb áll hozzám, mint a Kistehén harsány pop-rockos világa. Amikor megírtuk a Bocsánat című utolsó lemezünket, már tudtam, hogy nem szeretnék több hasonló zenét készíteni, mert ez már nem az a nyelv, amin igazán ki tudom fejezni magam.”
Mindezt néhány nappal a Művészetek Palotájában bemutatott, Dargay Marcellel és Farkas Róberttel közös Zabolátlan lovaim projekt előtt nyilatkozta Kollár-Klemencz, aki korábban már két szólóanyagot (Legesleges [Erdős Virág megzenésített versei], 2014, Rengeteg, 2016) is megjelentetett, emellett szerepelt a zenészeket és írókat/költőket egyesítő Rájátszásban. Új formációjában Jacques Brel, Yves Montand, Dalida, Vlagyimir Viszockij, Johnny Cash, Benjamin Clementine, Paolo Conte, Marlene Dietrich számai mellett Cseh Tamás és Kex-dalokat bújtatta új köntösbe.
JBSz
 Kapcsolat:
<a href="https://hu-hu.facebook.com/KiSTeHeN/">https://www.facebook.com/KiSTeHeN</a>

Kistehén

Billentyűs, aki jelenleg a Special Providence zenekarban, az abból kinőtt dob-zongora projetkben (Markó Ádámmal), illetve Mózes Tamarával duóban játszik.
Oláh Kálmánnal egyidős, de egészen más kulturális közegből indult zongorista az a fajta jazzmuzsikus, akinek koncepciója, érdeklődési köre, formációja folytonosan változik, mondhatnánk projektekben gondolkodik, így próbál kiteljesedni. Nyolcéves korában kezdte klasszikus tanulmányait, később az improvizáció és a komponálás felé fordult, gimnazistaként a progresszív rock vonzotta. Amikor azonban meghallotta Keith Jarrett és a Chick Corea Elektric Band lemezeit, azok hatására a jazztanszakon kötött ki, ahol 1996-ban vehette át diplomáját. Az első albumait még Kutas Zsoltként megjelentető muzsikus ezt követően vette vissza családja eredeti nevét, az Ivory Tower című nagylemezét már Kaltenecker Zsoltként jegyezte, az 1999-es Songs From The 20th Century pedig elnyerte az év jazzlemeze díjat.
2003-ban az addig kizárólag zongorán játszó Kaltenecker Zsolt átesett a másik végletbe, és attól kezdve a szintetizátort tekintette elsődleges hangszerének. Miként később nyilatkozta: „Végképp elegem lett/van abból, hogy a koncerthelyszíneken szinte sosincs rendes zongora, és/vagy gond van az erősítésével. Így bármennyire törekszem bizonyos hangszínek, árnyalatok elérésére, nem tudom őket élőben megmutatni. A digitális zongorákat sem szeretem. A szintetizátorokat viszont igen, általában könnyen magammal vihetem őket és a hangosításukkal sincsen gond. De legfőképpen az új hangszínlehetőségek izgattak. Értelemszerűen idő kellett ahhoz, hogy a szintetizátorokon is megtaláljam a saját hangom, ami úgy 2005-re sikerült. Azóta tettem még egy kitérőt a Hammond orgona felé is – ebben a két kéz függetlenítése, az önálló basszusozás vonzott –, de különböző okok miatt végül újra a szintetizátoroknál, nevezetesen egy Minimoog Voyagernél és egy Nord Wave-nél kötöttem ki. Úgy érzem, jobban és egyénibben tudom magam kifejezni rajtuk, mint zongorán vagy orgonán.”
2008-ban Kaltenecker előbb megalapította az egyetlen nagylemezt megért K.L.B. Triót, majd csatlakozott Harcsa Veronika, Gyémánt Bálint és Andrew J kortárs kísérleti elektronikus popzenét játszó formációjához, a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-bin-jip-677">Bin-Jip</a>hez, ahonnan azonban két évvel később kilépett. 2017-ben viszont Pátkai Rozina, Lantos Zoltán és Mózes Tamara társaságában ismét a tagja lett – igaz, csak egyetlen esztendőre.
Saját triójával, az 1705-tel (Kaltenecker Zsolt – billentyűsök, Piri Béla – basszusgitár, Dés András – ütőhangszerek) 2015-ben nagylemezt (Zone) jelentetett meg, közben csatlakozott a műfajok között hullámzó <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-special-providence-8301">Special Providence</a>-hez (2014-ben Cséry Zoltán helyét vette át, nagylemezdokumentumai: Essence Of Change, 2015; Will, 2017). Az utóbbi években pedig főként a Special Providence dobosával, Markó Ádámmal (lásd: Space Junk, 2022) és Mózes Tamarával (lásd: Futurized) ad koncerteket és jelentet meg a populáris zene különböző irányzatai (psichedelikus rock, trip-hop, elektronikus tánczene), illetve a modern jazz improvizatív világa között bátran és hatásosan kalandozó nagylemezeket.
JBSz

Kaltenecker Zsolt

A Beatrice frontembereként közismert Nagy Feró az elmúlt közel fél évszázadban a magyar poptörténet egyik igazi örökmozgója, aki saját zenei teljesítményei (Beatrice, diszkó, punk, ős-Bikini, Hamlet, István, a király) mellett a rendszerváltozás környékén és után számtalan más fronton (Garázs, Rockkalapács, lemezkiadó, szövegíró, rockszövetség, politika) bukkant fel és hagyott nyomott.
Erdélyi menekült munkásszülők gyermekeként Letenyén született és Budapesten nőtt fel, a hatvanas évek második felében a Richmond Heads és a Zárvatermők együttesben énekelt, majd 1971-ben „benősült” az addig Csuka Mónika által vezetett női zenekarba, a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-beatrice-539">Beatricé</a>be. A hetvenes évek közepén előbb a glam rockkal, majd a diszkóval próbálkoztak (az 1977-es funkys Gyere, kislány, gyere az első hazai diszkósláger), aztán 1978-ban Nagy Feró új társakkal (Lugosi László, gitár, Gidófalvy Attila, billentyűsök, Miklóska Lajos, basszusgitár, Donászy Tibor dob) hozta létre a hetvenes évek végének egyik legizgalmasabb és legbotrányosabb Beatricéjét.
A nyolcvanas évek második felétől (saját formációi mellett) folyamatosan segítette a feltörekvő fiatal zenekarokat. Nagy szerepe volt a Pokolgép első lemezének (Totális metál, 1986) megjelentetésében, melyen a dalok nagy részének szövegét is ő írta. 1989-től ő vezette a Magyar Rádió nagy hallgatottságú Garázs című műsorát, mely rengeteg induló zenekar számára nyújtott bemutatkozási lehetőséget (nem beszélve a hozzá kapcsolódó válogatáslemez-sorozatról). Akárcsak a Magyar Televízióban a Rockkalapács, melynek szintén műsorvezetője volt. Az 1990-ben indított Nagyferó Produkció pedig számos dokumentum értékű produkciót jelentetett meg abból a zenészkörből, amelynek tagjai közül akkoriban sokaknak ez volt az egyetlen lehetősége hanghordozó megjelentetésére (többek között Kispál és a Borz, Nulladik Változat, Perfect Name, Rotor, Stress, Sex Action, Vidámpark). Miközben 1992-ben a Magyar Rockszövetség társelnökévé választották.
A rendszerváltozás után Nagy Feró a politizálásba is bedobta magát: 1990-ben indult a köztársasági elnökválasztáson, aztán a FIDESZ rendszerzáró házibulijának lett az egyik szereplője, rövid időre bekukkantott az MDF-hez is, végül pedig csatlakozott a MIÉP-hez, hogy – megfogalmazása szerint – a „nemzet csótányából” a „nemzet ébresztője” legyen. 1999-ben kilépett a pártból és attól kezdve (az utóbbi éveket leszámítva) aktívan nem foglalkozott a politikával.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 270.

Nagy Feró

A rendszerváltozás után a korábbi monolitikus, felülről beszabályozott, vertikálisan tagolódó poprockkultúra helyét Magyarországon is egyre inkább a több pólusú, horizontális, erősen differenciálódó popkultúra vette át. Ennek az egykori megtűrt underground vagy a támogatott mainstream éppúgy részét képezte, mint a tiltott, marginalizálódó rétegkultúrák vagy a késő Kádár-korszakban születő új ifjúsági szubkultúrák. A kilencvenes években jól elkülönülő fő ág jött létre: az értékorientált, új zenei-ideológiai törekvéseket magába foglaló alternatív kultúra (újhullám, kortárs rock, világzene, grunge, újprogresszívek), a piacorientált, popularitásra törekvő, fogyasztói kultúra (diszkó, house, euro-dance, szintipop, fiú és lányzenekarok, rap), valamint az agresszív, szélsőséges, ezért marginalizálódó kultúra (skinhead, hardcore). 
                     
Nem jött létre önálló alternatív közeg
A popkultúrának ezek az egymástól markánsan elkülönülő irányzatai már a kádári puha diktatúra utolsó éveiben is léteztek. Akkor egyértelműen úgy tűnt, hogy a beatgeneráció tagjainak pozíciókba kerülésével, az egyre szélesedő, új középosztályának létrejöttével, az iskolarendszer átalakulásával, kiterjedésével összhangban az alternatív kultúrából lehet az új mainstream. Aztán a rendszerváltozást követően hamar nyilvánvalóvá vált, hogy egyrészt az alternatív kultúra régebbi és újabb képviselői nem tettek komoly kísérletet arra, hogy a mainstreamtől eltérő kulturális-zenei-piaci-média közeget hozzanak létre, másrészt nem állt szándékukban a létező, elavult struktúra átalakítása sem.
Bár a rendszerváltozás idején a megalakult kis kiadóknál számos alternatív produkció kapott nyilvánosságot, a remélt áttörés, az országos ismertség nem következett be. Csupán annyi történt, hogy megjelentek a régóta kiadásra váró vagy korábban parkolópályára kényszerített produkciók, amelyek a beatkorszakkal ellentétben már nem nemzedéki, hanem csak szűk – igaz, véleményformáló – értelmiségi-baráti-egyetemi-főiskolai-újságírói körben terjedtek, hatottak.
Csaknem hasonló sorsra jutottak (leszámítva a legendásodás folyamatát) a nyolcvanas évek második felében startoló, tehetségkutató vetélkedőkön, kis klubokban felbukkant előadók. Az alternatív létből kellő nyilvánosság, közönség- és médiatámogatás hiányában ők sem tudtak továbblépni a születő újkapitalizmus szigorú törvényei között. 
Bár kezdetben a magyar alternatív rockzenekarok is szép számmal szerepeltek a multik üzleti terveiben, ezeket később módosították, mert a kiadók portfóliójában – a nemzetközi trendeket és a piaci logikát követve – mindinkább a profitorientált produkciók kerültek előtérbe. A kilencvenes évek elején már csak azok jöhettek számításba (Kispál és a Borz, Tankcsapda, Nyers, PUF, Quimby), akik átküzdötték magukat a hazai vadkapitalizmus akadályain, és eközben kellő népszerűséget is szereztek ahhoz, hogy érdemes legyen szerződtetni őket.
Az alternatív kultúra kibontakozásának és áttörésének esélyeit rontotta, hogy bár a nyolcvanas évek végén nálunk is megjelentek a kortárs rockkal szimpatizáló darkok, gothok, rapperek, újromantikusok. Magyarországon ezek a csoportok társadalmi méretekben jelentéktelenek voltak azokhoz a tinédzser tömegekhez képest, akik körében már a piackonform magatartásforma és gondolkodásmód, a fogyasztásra szocializálódó kapitalizmus vált általánossá. 

Trendkövető tinédzserek
A nyolcvanas években az új technikai innovációk, a CD, a videóklip és a VHS-kazetta megjelenése alapvetően alakította át a poptermelés és -fogyasztás szerkezetét. Magyarországon ezek a változások – a szokásos sokéves fáziskésésnek köszönhetően – épp a rendszerváltozás idejére estek. Amikor 1988 őszén megjelent az első CD, hivatalosan még csak pár száz lejátszó készülék volt az országban. Elsőként az Omega és a Neoton albumát nyomták ki 2-2000 példányban, amelyeket először az őszi BNV-n árusítottak 550 forintért. Aztán Székesfehérvárott – Kelet-Európa első CD-gyárában – nagyban is megkezdték a termelést. Bár a termékek 80 százaléka eleinte a nyugat-európai piacra készült, a VTCD 1990 óta hazai CD-k kiadásával is foglalkozott. Eleinte évi 12-15 kiadványt vállaltak fel ezer-ezer példányban (olyan előadóktól, mint a Bikini, az Első Emelet, a Hungaria, Katona Klári, Komár László, Koncz Zsuzsa, Máté Péter, a Napoleon Boulevard, a Neoton, az Omega és Szécsi Pál), de Koltai Róbert Sose halunk meg című filmjének zenéje már tömegsikert aratott (20 ezret adtak el belőle).
A változásokat elősegítette, hogy a nyolcvanas évek fordulóján ezek a műfaji, üzleti, technológiai változások nálunk egybeestek a nemzedékváltással. És a nagy többség számára a pop is fogyasztási cikk lett. A kilencvenes évek elejétől a hazai popüzlet már különböző stílusokba, trendekbe sorolva szállította a fogyasztásra szánt termékeket, sztárokat. Az új tizen- és huszonéves korosztály pedig hamar a kereskedelmi rádiók és televíziók befolyása alá került, a kommersz popcorn-kultúra (vagy hazai megfelelőjének) fogyasztója lett. A kereskedelmi szempontok szerint kialakított kínálatba nem fértek bele sem a hazai, sem a külföldi alternatív vagy progresszív zenei törekvések sem. A world music sokáig éppúgy periferiális jelenség maradt nálunk, mint a grunge vagy a hip hop.

Válságban a koncertszervezés
A kilencvenes évek elején a közönségigények átalakulását, a piaci változásokat, a tradicionális rockzenei stílusok, formák, üzletágak iránti érdeklődés csökkenését már jelezték a különböző listák, nézőszámok, mutatók. 1991-ben az eladott lemezek alapján készülő sikerlistát már a Bonanza Banzai vezette, Gergely Róbert, a Manhattan, az Edda és Szandi előtt, miközben a Top 10-be még olyan előadók és formációk fértek be, mint a Locomotiv GT, Demjén Ferenc, Zámbó Jimmy, a Republic és a Rapülők. 
Aztán 1992-ben a Magyar Hírlap közölte az ország egyik leglátogatottabb vidéki nyári koncerthelyszíne, az Agárdi Popstrand statisztikáját, ahol 150–260 forintos jegyárak mellett a legtöbben (4000-en) az Edda fellépésére váltottak belépőt, ezt követte a Manhattan (1500), a Pa-Dö-Dö (1400) és az R-Go (1400). Miközben Demjén Ferenc és a Republic 1000–1000, az AD Stúdió, Deák „Bill” Gyula, az Exotic, Vincze Lilla és Zorán mindössze 300–400 nézőt vonzott. A Neotonra Pécsett 3000 fős koncerthelyen 400-an voltak kíváncsiak, az Eddára és a Pokolgépre 1000 fős bulihelyen 630, illetve 560 néző váltott jegyet, ugyanakkor az R-GO 70–100 fős jegyeladásokkal turnézott. 
A Tavaszi Fesztivál-on Koncz Zsuzsa három telt házas koncertet adott a Budapesti Kongresszusi Központban, amelyeknek az összköltsége 803.200 forint volt. A jegyeladásokból, reklámból származó bevételek 864.000 forintot tettek ki, így tehát a vállalkozás koncertenként 20-20 ezer forint nyereséget hozott. Demjén Ferenc viszont hiába töltötte meg az Erkel Színház nézőterét, lemezbemutató koncertjének összbevétele csak 366.400 forint volt, ugyanakkor a fellépés költsége 409.800 forintra rúgott. Vagyis ebben az esetben a telt ház is 43.400 forint ráfizetést eredményezett. Szponzor nélkül ezért a továbbiakban már a legnagyobb sztárok sem koncertezhettek.
Az alternatívoknak és a feltörekvőknek ennél jóval rosszabbul ment. A 800 ezer forintos költségvetésű, háromnapos HungaroCarrot fesztivál például 400 ezer forint veszteséget hozott a Petőfi Csarnokban. Ugyancsak hasonló nagyságrendű bukás volt a Ring Kiadó reprezentatív gálája, amelyen A Rock gyermekei és a Csillag születik akció legtehetségesebb zenekarai vonultak fel, és amelyre 520 néző váltott jegyet.

A sztárcsinálók
Magyarországon a rendszerváltozás idején a nagy gyakorlati tapasztalattal rendelkező zenészek – menedzserként, művészeti vezetőként, igazgatóként – leszerződtek a megalakuló hanglemezkiadókhoz (Nívó, Proton, Rákóczi, Magneoton, Rózsa, Craft), majd a multinacionális cégek betelepülésével elfoglalták azok felkínált igazgatói, ügyvezetői székeit. (Szigeti Ferenc – Zebra, Universal, Benkő László – Hungaroton, Pásztor László – Warner)
A kilencvenes években a nagy öregek mellett megjelentek a hazai show bizniszben azok a zenész üzletemberek is (Környei Attila, Berkes Gábor, Pierrot, Hauber Zsolt, Tabár testvérek), akik pályájukat a nyolcvanas évek végén sikeres vagy kevésbé sikeres zenekarokban kezdték, és gyorsan kifutó karrierjük után a kilencvenes évek elejétől producerként vagy menedzserként kívánták hasznosítani tapasztalataikat, kapcsolataikat. Mivel a multik egyre kevesebb figyelmet fordítottak a magyar előadókra (inkább a készárut vették át a beszállítóktól), ezeknek a független lemezkiadóknak, producereknek, zeneszerzőknek még nagyobb tér nyílt felfedezetteik befuttatására.

90s mainstream pop

Németh Alajos (1956, Budapest) dalszerző, hangmérnök és producer. Basszusgitáron, nagybőgőn és szintetizátoron játszik. 1974 óta van a zenei pályán, a fontosabb együttesei: Mini, Dinamit, Bikini. Az utóbbi két formációban együtt játszott bátyjával, Német Gábor dobossal.
Németh Alajos - vagy ahogy a zenészszakmában emlegetik őt: Lojzi - gyermekként hegedülni tanult. A könnyűzenére áttérve basszusgitározni kezdett, amihez eleinte nem sok kedve volt, de aztán Orszáczky Jackie játékát hallva felismerte a basszusgitárban lévő lehetőségeket. Hangszeres tudását a Zeneakadémia Bartók konzervatóriumának jazz tanszakán fejlesztette.
Még nem töltötte be 18. életévét, amikor 1974-ben Berki Tamás meghívta őt az <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-interbrass-7014">Interbrass</a> jazz-rock együttesbe, ahol egy évet játszott.
1975-ben már a Török Ádám vezette <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-mini-6779">Mini</a> együttes tagja, és máig úgy véli, hogy az ott töltött négy év volt életének legfelhőtlenebb korszaka. A Mini repertoárján akkoriban a rhythm and blues és jazz-rock szerzemények mellett az elektronikus rock jegyében született számok is helyet kaptak. 1978-ban megjelent első nagylemezük (Vissza a városba) több dalát is Németh Alajos zeneszerzőként jegyezte.
1979-ben alapító tagja volt a viharos körülmények között létrejött supergroupnak, a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-dinamit-9319">Dinamit</a> együttesnek. Hároméves fennállásuk alatt az „őszinte, kőkemény rock” jelszavát zászlajukra tűzve készítették vegyes megítélésű albumaikat. A basszusgitáros 2001-ben azt mondta, az első pillanattól érezte, hogy rossz felé mennek, mert a külsőségek voltak a fontosak náluk, s nem a belső értékek.
A Dinamit megszűnését követően, 1982-ben Nagy Feróval „kitalálták” az <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-bikini-os-bikini-744">Ős-Bikini</a> zenekart, amely friss hangzást hozott a hazai rockzenébe, két megjelent albumuknak pedig ott van a helye a korszak legjelentősebb kiadványai között.
Nagy Feró távozása után, 1985-ben Németh Alajos összehozta - a Dinamit, a Piramis, és a Rolls zenészeinek közreműködésével - az évtized egyik sikerzenekarát, a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-bikini-10606">Bikini</a> együttest, amely - egy 1993-1997 közötti szünetet leszámítva - azóta létező formáció. Az 1985-ös felállásból Németh Alajos és D. Nagy Lajos énekes ma is a Bikini tagja. A basszusgitáros-zenekarvezető fokozatosan vált az együttes zenei főszereplőjévé is dalaival és szövegeivel. Apránként a stúdiófelvételeket irányító producer munkáját is átvette.
Számtalan sláger, rengeteg lemez, hatalmas népszerűség, teltházas turnék - röviden összefoglalva ez volt a Bikini elmúlt négy évtizede. Ugyan 2022-ben volt megalakulásuk 40. évfordulója, de az országjáró ünnepi turnét 2023-ban tartják meg.
A zenekar 2012 óta nem jelentkezett friss kiadvánnyal, azonban Németh Alajos 2015-ben Sóhajok lépcsőháza címmel elkészítette első szólólemezét, amellyel saját szavai szerint „egész Erdélynek szerelmet akart vallani”.
Két állami kitüntetéssel büszkélkedhet: 2013-ban a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét kapta meg, 2019-ben Máté Péter-díjat vehetett át. Emellett kétszeres Artisjus-díjas (2007, 2013) és Fonogram-díjas (2008) előadó.
2022 óta ő az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület elnöke.
HZ
 
<a href="https://www.facebook.com/alajos.nemeth/">https://www.facebook.com/alajos.nemeth/</a>

Németh Alajos

Sokan a Mano Negra/Manu Chao vagy a Gogol Bordello fémjelezte mulatós hullám friss feltörekvőjét látták/látják ebben a 2009-ben Miskolcon alakult zenekarban, amely valóban sikeresen gyúrta össze a kocsmapunkot a balkáni cigányos zenével. Az énekes Szűcs Levente és a gitáros Mihályfi Máté vezette soktagú formáció öndefiníciója szerint speed-folk-freak-punk zenét játszik, vagy ahogy megfogalmazták: „a zúzós punkot, a pattogó skát, a sodró pszichedéliát vagy éppen a melodikus témáikat fűszerezte magyar, balkáni és cigány dallamokkal.” A Bohemians eddig öt elementáris erejű nagylemezt (Boros utca 1., 2011, Stone Soup, 2012, Utcabetyár, 2013, Csavargó, 2017, Gubancos, 2021) jegyez, de azok egyike sem tudja igazán visszaadni azt az őrült-hedonista hangulatot, amely a koncerteken annyira magával ragadja az érdeklődőket. A zenekar további tagjai: Palágyi Máté (hegedű, ének), Fehér Gábor (basszudgitár), Dankó Dániel (dob) és Kondor Domonkos (trombita).
A legenda szerint Szűcs Levente és Mihályfi Máté egy végtelenül hosszúnak tűnő vörösboros-pálinkás éjszaka után határozta el, hogy zenekart alapít. Végigjárták Miskolc klubjait és éjszakai szórakozóhelyeit, míg rátaláltak a zenei elképzeléseiknek leginkább megfelelő hegedűsre, szaxofonosra, basszusgitárosra és dobosra. Már a 2011-ben megjelent bemutatkozó albumukkal (Boros utca 1.) sikeresen turnéztak a Baltikumtól Németországon át Spanyolországig, a következő években pedig szinte a teljes kontinens bejárták. Majd miután 2016-ban a Bohemian Betyars megnyerte a Nagy-Szín-Pad című tehetségmutató versenyt, eljutottak a Távol-Keletre, Kínába, Japánba, Dél-Koreába, ahol igazi egzotikumnak számítottak.
„Minden embernek megvan a saját &gt;folkja&lt;: a gyökerei, a személyes története. Ebből merít és épít fel maga körül egy világot – nyilatkozta Szűcs Levente azzal kapcsolatban, hogy a nagy nemzetközi sikerek ellenére miért ragaszkodnak annyira a borsodi megyeszékhelyhez. – Nekem, nekünk Miskolc ez a &gt;folk&lt;. De még meg sem volt a zenekar, amikor már tudtam, hogy egyszer elhagyom a várost és Pestre költözök. Ha egy vidéki srácnak mehetnékje van, akkor általában irány Pest. És én már 15-16 évesen tudtam, hogy egyszer ezt szeretném: együtt lakni a barátaimmal Budapesten. Ami össze is jött. De annak ellenére, hogy elköltöztünk Miskolcról, a várost szeretem, és nagyon jó volt ott felnőni.”
Az RTL Klub 2016-ban a Farm című valóságshow főcímdalának a zenekar Megjöttek a fiúk című számát választotta, ahogy három évvel később szintén ők játszák a Drága örökösök vígjátéksorozat főcímdalát is (Majd’ meghalok).
2024 májusában 15. születésnapi koncertjüket adják a Budapest Parkban. Emellett új lemezzel is készül a zenekar. Az album koncepciója hazai - köztük a Parno Graszt és a Platon Karataev - valamint külföldi zenekarokkal való együttműködéseken alapul, ilyen a katalán La Pegatina együttes, akikkel már meg is jelent a közös daluk, Quatre Grapes címmel.
JBSz, HZ

Bohemian Betyars

Másik János (1952, Kisbajcs) zeneszerző, énekes, előadóművész. Főbb hangszerei: zongora, gitár, bandoneon, ütős hangszerek. Cseh Tamás alkotótársa volt, jeleskedett a jazz-műfajban, majd a hazai underground megkerülhetetlen alakja lett, játszott a Trabant és a Balaton zenekarban, sokáig az Európa Kiadó tagja volt.
Konzervatóriumi tanulmányait Győrött végezte, majd a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola jazz tanszakán tanult tovább. Az 1972 évi Ki mit tud? tehetségkutató verseny jazz kategóriájában nyertes <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-interbrass-7014">Interbrass</a> zenekar tagja lett, később évekig zenei vezetője. 1976-ban szerzett tanári diplomát a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán.
1972-1983 között a hazai jazz élet egyik meghatározó zenésze volt. A világhírű jazz gitáros, Szabó Gábor őt választotta billentyűsének két magyarországi koncertjére (1974, 1977). Közben a Jazz Tanszakon improvizáció technika órákon adta tovább tudását. 1977-től Kőszegi Group zongoristájaként bejárta Nyugat-Európát, Kőszegi Imre, Tony Lakatos, Dandó Péter, Babos Gyula, Tornóczky Ferenc, és más ismert muzsikusok társaságában. A Csaba Deseő Jazz Quintet &amp; Friends 1977-es Ultraviola című lemezén zeneszerzőként és billentyűsként is közreműködött. A 80-as évek elején játszott Dés László zenekarában, a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-dimenzio-7020">Dimenzió</a>ban és tagja volt a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-supergroup-7029">Supergroup</a> nevű jazz-rock társulásnak.
1975-ben <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-cseh-tamas-6979">Cseh Tamás</a>sal és Bereményi Gézával közösen megírták és előadták a Levél nővéremnek című előadást, melyből lemez készült. A korszakos jelentőségű kiadvány 1977-ben jelent meg. A szerzőhármas még két közös színházi, illetve lemez produkciót készített: Levél nővéremnek 2. (1994) és az Igazi levél nővéremnek (2001) címmel.
Az 1980-as évek elejétől érdeklődése az underground felé fordult, részt vett a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-balaton-trabant-10031">Trabant</a> zenekar felvételein, turnézott a Balaton és <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-europa-kiado-8246">Európa Kiadó</a> zenekarokkal. Utóbbi együttessel a kapcsolata egészen 2017-ig tartott. 1994-ben Menyhárt Jenővel, az Európa Kiadó frontemberével jelentettek meg közös anyagot MJMJ címmel. 1997-ben elkészítette a Peepshow-mennyország című albumot, amely nagyrészt Bálint István író, költő szövegeire épül. 2001-ben kiadott önálló lemezének címe: Iguana Bár.
1987-ben az általa alapított <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-trance-balance-11002">Trance Balance</a> zenekar a világzene egyik legfontosabb hazai képviselője lett. A zenekar 1988-as lemezét napjainkban a nemzetközi DJ-társadalom fedezte fel újra.
Társszerzőként több lemez zenei anyagának elkészítésében vett részt: Bontovics Kati: Ártatlan bűn (1979), Ruttkai (1982), Darvas Iván: Összegyűrt szavak (1983), Kern (1985).
Az 1980-as években színházi darabhoz is készített zenét. Karrierje során számos magyar és nyugat-európai filmhez írt zenét. Néhány ezek közül: Habfürdő (1980), Egymásra nézve (1982), Városbújócska (1985), Meteo (1990), Simon Mágus (1999), Hídember (2002), Hunky Blues (2009), Szerelempatak (2013), Vándorszínészek (2018).
A 2000-es évektől a Másik János Heart Rock Company formációival koncertezik. Önálló estjein a dalait énekli és időnként verseiből is felolvas.  A Heart Rock Company olyan alkotói műhelyként működik, ahol a zenei élet különböző területeiről ismert muzsikusok is megfordulnak.
2019-ben versenydarabot írt, amelyet Vörös Eszter és a Budapesti Vonósok Fantáziák bandoneonra és vonószenekarra címmel adtak elő.
1991-ben Szemző Tiborral közösen a filmkritikusok B. Nagy László-díját kapta meg a Meteo című film zenéjéért. 1996-ban A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (polgári tagozat) kitüntetést vehette át.
HZ
 
<a href="https://www.facebook.com/janosmasik">https://www.facebook.com/janosmasik</a>
<a href="http://janosmasik.com/">http://janosmasik.com/</a>

Keresés

Szabadtéri 4akkordos Performansz

Elmélkedések Egy Magasabb Rendű Életforma Esetleges Hiányáról - Carson Coma

Elmélkedések Egy Magasabb Rendű Életforma Esetleges Hiányáról - Carson Coma

Zacher Gábor - Szabadtéri 4 akkordos Performansz

Szerelmes fizikus dala - Szabadtéri 4 akkordos Performansz

Kilences Kapucsengő - Szabadtéri 4 akkordos Performansz

Völgy - Szabadtéri 4 akkordos Performansz

Nincs értelme - Szabadtéri 4 akkordos Performansz

Dal a Playlisten - Szabadtéri 4 akkordos Performansz

Popsztár - Szabadtéri 4 akkordos Performansz

Zacher Gábor - Szabadtéri 4 akkordos Performansz

Szerelmes fizikus dala - Szabadtéri 4 akkordos Performansz

Dal a Playlisten - Szabadtéri 4 akkordos Performansz

Kilences Kapucsengő - Szabadtéri 4 akkordos Performansz

Szabadtéri 4akkordos Performansz koncertfotók

Völgy - Szabadtéri 4 akkordos Performansz

Nincs értelme - Szabadtéri 4 akkordos Performansz

Forma–1

Szabadtéri 4akkordos Performansz koncertfotók

Popsztár - Szabadtéri 4 akkordos Performansz

Forma I

Szabadtéri 4akkordos Performansz - Interjú 2020.

Szabadtéri 4akkordos Performansz - Interjú

Trans-formation

A38 Hajó

Lovasi András

Kollár-Klemencz László

Akvárium Klub

Tövisházi Ambrus

Sallai László

Bérczesi Róbert

Áron András "Apey"

Fehér Zsombor

Gyémánt Bálint

Henri Gonzalez "Gonzo"

Palya Bea

Sena Dagadu

Varga Livius

Bagossy Brothers Company

Kiss Tibor

Pálinkás Tamás

Barabás Lőrinc

Tariska Szabolcs

Delov Jávor

Szepesi Mátyás

Ágoston Béla

Németh Róbert

drMáriás (Máriás Béla)

G. Szabó Hunor

Vitáris Iván

Galaxisok

Szekeres András

Lee Oliver

Szabó Tamás (szájharmonikás)

Premecz Mátyás