Friss
Keresd meg a kedvenceidet
Éld újra a koncertet
Legnézettebb előadók
Klasszik pop
Magyarországon a hetvenes évek elején a pop- és rockzene újabb fordulóponthoz érkezett. Olyan átalakulási hullám söpört végig a zenei életben, amelyre azóta sem volt példa. Az Illést kivéve gyakorlatilag minden élvonalbeli zenekar stílust és/vagy tagságot váltott ebben az időszakban, de a másod-harmad vonalban is rengeteg mozgás történt a különböző formációk között.
Ezek a társadalmi-kulturális életben mutatkozó változások egybeestek a nemzedékváltással. A beatzenét ügynek tekintő, felemelő, diadalra juttató, a zenészekkel a hatvanas évek elején-közepén induló „nagy generáció” kiöregedett a tizenéves korból, és tanulmányait befejezve munkába állt, belevetette magát a lakásszerzés, a munkahelyi beilleszkedés, a családalapítás problémáiba. 1971-ben disszidálási hullám jelezte, hogy vannak, akik perspektívátlannak ítélik a helyzetüket, egy másik kisebbség a kívülállást, a szabadúszást választotta, a nagy többség azonban különböző munkahelyekre vonult vissza, és az előző évek utópiáitól eljutott a napi realitásokig. 1971-ben a Népszabadság szóvá is tette: eltűnt a közönség, mert a koncertek csendesebbé váltak, és bár a klubok előtt hétvégeken még mindig sorok állnak, az előző évek csodaváró hangulata már a múlté.
Demjén Ferenc
1946-
Zalatnay Sarolta
1947-
Hungaria
1967-1995
Bergendy
1958-2017
Delhusa Gjon
1953-
Fonográf
1974-1984
Apostol
1970-1981
Gemini
1964-1979
Folk és világzene
Vélhetően azért maradt a táncházmozgalom ennyire virulens, mert az öntevékenység hajtotta előre. Akik beleszédültek, azok nagyon akarták. És nem sajnálták beletolni az energiát. Pedig, ha jobban belegondolunk, az elmúlt negyvenvalahány évben minden az ellen hatott, hogy sikeres legyen. Hisz a kezdetektől értékközpontú volt, amatőr lelkesedéssel teli, rengeteg munkát és tudományos elmélyülést igénylő, kevés anyagi elismeréssel járó. Mégis.