A nagyközönség popprodukciókban (az Emil.RuleZ vokalistájaként és a Geszti Péter vezette Gringosztár énekeseként) csodálkozhatott rá a 2008-ban a jazztanszakon végzett énekes tehetségére, pedig akkor már régóta saját jazz combót is vezetett. A kétezres években számos hazai együttessel dolgozott/dolgozik alkalmanként, például a Budapest Jazz Orchestrával, a Modern Art Orchestrával, Hárs Viktor zenekarával, a Transform Quintettel, a Nagy János Trióban is közreműködött. Nem mellesleg pedig a Téli Márta vezette, öt jazzénekesnőből és négytagú zenekarból álló formációnak, a Jazzjetnek volt a tagja. 

Szimpatikusan szerény, manírok nélküli énekes, aki számára az éneklés minden körülmények között lelki ügy marad. Egyetlen hajlításában vagy gesztusában sem akar másnak (többnek) látszani, mint ami – ez a hozzáállás a mai wannabe-világban feltétlen becsülendő. 2008-ban alapította saját zenekarát, a tehetséges muzsikusokból (Horváth „Tojás” Gábor, zongora, Bécsy Bence gitár, Bata István basszusgitár, Gálfi Attila dob) álló Gereben Zita Quintetet. A formáció 2010-es bemutatkozó albuma, a Ready For The Sun – melyek Gyémánt Bálint (gitár) és Nagy János (zongora) is játszott – érzékeny kezekkel megformált, a jazzből bátran kitekintő, kellően személyes és nyíltszívű dalok sorozata. Mondhatni, egyfajta átmenet a jazz és a populárisabb műfajok között, egyben jelezte az irányt, amelyre a kvintett tovább haladt. A 2012-es folytatásban, az Our Places-en ugyanis már a pop, a funk és az r&b dominált és nincs ez másként a 2017-es, immár teljesen magyar nyelvű korongon (Az én fesztiválom), melyen továbbra is bátran keveri az akusztikus hangzást és az elektronikus tánczenével. És ezzel Gereben Zita végképp kilépett a hazai popszíntér színpadára.

JBSz

Forrás:

JÁVORSZKY Béla Szilárd: A magyar jazz története, Budapest, Kossuth Kiadó, 2014, p. 280.