Video/name

Zanga!Zanga - Emil Rulez!

„Mi nem azért csinálunk bossanovát, mert azt majd biztosan szeretni fogják.” – nyilatkozta a jazzpopos együttes egyik alapítója, Hegyi György (gitár, basszusgitár), aki az 1990-es évek közepén Hajós Andrással (ének, gitár, billentyűk) és Verasztó Gyulával (dob) álmodta meg az Emil.RuleZ!-t. Általánosságban jellemző rájuk a humor, ami tetten érhető dalaikban, lemezborítóikon és koncertjeiken is.
Zazie az ágyban című számukkal váltak széleskörűen ismertté. Debütáló albumuk (Zazie az ágyban, 2001) is ezt a címet kapta, amely 2004-re aranylemez lett. Ezt követte a Hisztis 2003-ban, és ugyanebben az évben filmzeneszerzéssel (Boldog Születésnapot!) is foglalatoskodtak.
A zenekarban több tagcsere is történt az évek folyamán. Először Gergely Éva vokalista távozott, helyette érkezett Gereben Zita, a zongorista Cseke Gábor utóda pedig Warnusz Zsuzsa lett. A legjelentősebb változás az együttes életében Verasztó Gyula alapítótag távozása volt 2005-ben, helyét Kisvári Ferenc dobos vette át. Ugyanebben az évben jelent meg az Emil.RuleZ! harmadik albuma (zanga!zanga).
Az Emil.RuleZ! minden, 2005-ig megjelent kiadványát a Twelvetones Records gondozta, és mindegyik aranylemez lett. Hétéves szünet után a Gyere Át! (2012) már a Universal Musicnál látott napvilágot. „Egy helyiségben készült a lemez nagy része, ami így amolyan barkácsjelleget is kölcsönöz az egésznek, de ez nekünk mindig jobban feküdt, mint bevonulni egy profi stúdióba szigorú határidővel.” – mesélte az anyagról Hajós András. A hosszú szünetet azzal indokolták, hogy az Emil.RuleZ! egy hobbizenekar, ami lehetőséget ad a tagok számára, hogy akkor csinálják, amikor az jólesik. Akkor álltak neki a stúdiómunkának, amikor összejött elegendő dal egy lemezhez.
„2005-ben hagytuk abba az intenzív részét; úgy, hogy addig gyakorlatilag minden nyári fesztiválon ott voltunk, kluboztunk. Éveken át vártunk, hogy mikor lesz megint olyan hangulat, hogy kívánjuk a dolgot.” – nyilatkozta a 2013 óta inaktív zenekarról Hajós András, aki 2016-ban Hegyi Györggyel közösen vágott bele a Dalfutár című műsor készítésébe.
BB
 
<a href="http://www.emilrulez.hu/">http://www.emilrulez.hu/</a>
<a href="https://www.facebook.com/profile.php?id=100043006596526">https://www.facebook.com/profile.php?id=100043006596526</a>

Emil.RuleZ!

Gryllus Vilmos (1951, Budapest) kétszeres Kossuth-díjas zenész, előadóművész, zeneszerző, a Kaláka folkzenekar gitáros-énekese. Emellett több mint negyven éve készít zenés műsorokat gyerekeknek.
1959-1966 között a Kodály Zoltán alapította Lórántffy Zsuzsanna úti zenei általános iskolába járt, és ez meghatározó volt egész életére. 1969-ben - még gimnazistaként – részt vett a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-kalaka-39218">Kaláka</a> együttes létrehozásában, melyben 10 éven át csellózott, verseket zenésített meg és énekelt, emellett játszott még több más hangszeren is (citera, doromb, charango, koboz, lant, mandolin, nagybőgő, ütőhangszerek). Közben a Műegyetemen építész diplomát szerzett.
1980-ban csatlakozott Levente Péterhez és Döbrentey Ildikóhoz, gyerekszínházi társulatukban ő volt a zenész-zeneszerző. Egy nemzedék nőtt fel rádiós (Ki kopog?, 1979-1992) és  televíziós (Égből pottyant mesék, 1991-1996) műsoraikon. Munkakapcsolatuk másfél évtizedig tartott.
1992-től kezdte el kiadni daloskönyveit. Ezekben a gyerekek számára írt dalait adja közzé, azokat, melyeket az óvodás-kisiskolás korosztály könnyen meg tud tanulni, és szívesen el is énekel.
1996-tól ismét együtt énekel és muzsikál - mint „állandó törzsvendég”, és immáron elsősorban gitárosként - a Kalákával, részt vesz a felnőtteknek szóló koncerteken, a lemezfelvételeken, és a külföldi turnékon szerte a világban, de a gyerekeknek szóló előadásait egyedül tartja. Az 1990-es évektől színházi darabokhoz szerzett zenét, és televíziós produkciókban is gyakran láthattuk őt.
Számtalan önálló kiadványa jelent meg, a legutóbbi ezek közül a 2021-es Lassan, tünődve, amelyen tíz magyar költő verseit zenésítette meg. Több - felnőtteknek szóló - közös lemeze van testvérével, <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-gryllus-daniel-6947">Gryllus Dániel</a>lel.  Fia, Gryllus Ábris (1985) a kísérleti elektronika területén jeleskedő zeneszerző.
Gryllus Vilmos kétszeres Kossuth-díjas előadóművész, a legmagasabb állami kitüntetést mindkét alkalommal megosztva kapta a Kaláka tagjaival (2000, 2020). Ezek mellett több más elismerést is kapott zenei munkásságáért.
HZ
 
<a href="https://www.facebook.com/GryllusVilmos">https://www.facebook.com/GryllusVilmos</a>
<a href="https://www.instagram.com/explore/tags/gryllusvilmos/">https://www.instagram.com/explore/tags/gryllusvilmos/</a>
<a href="http://gryllusvilmos.hu/">http://gryllusvilmos.hu/</a>

Gryllus Vilmos

A modern magyar big band élet megteremtésében katalizátor szerepet játszó Fekete-Kovács Kornél (1970) a kilencvenes évek első felében a Magyar Rádió képviseletében több alkalommal részt vehetett az európai műsorszolgáltatók éves közös nagyzenekara, a European Jazz Orchestra műhelymunkáiban. S abban az ötödik trombitás posztján fújva is olyan erős élmények érték, amelyek aztán egy életre meghatározták az érdeklődését.
1998-ban megkereste őt a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-cotton-club-singers-54978">Cotton Club Singers,</a> hogy augusztusban a Budai Parkszínpadon adandó nagyszabású koncertjükre egyrészt hangszereljen meg nekik néhány dalt, másrészt állítson össze egy nagyzenekart. A ritmusszekció adott volt, Fekete-Kovács pedig az eseményre összetrombitált néhány vele egykorú ismerőst. Nem sokkal később a Cotton Club Singers menedzsmentjében dolgozó, a big band muzsikáért élő-haló Léderer Tamás felvetette, hogy jó lenne ezt folytatni, a kezdeti időszakhoz szükséges anyagi bázist pedig ő megteremti.
Fekete-Kovács Kornél: „A Cotton Club Singers népszerűségben sokat adott ennek az új formációnak, amelytől ők meg szakmailag tanulhattak sokat. Fél év alatt viszont kiderült, mindketten mást gondolunk a big band jazzről, így mindenki ment tovább a maga útján. Markánsan megváltozott a repertoár, s innentől kezdve hívtak Budapest Jazz Orchestrának. Léderer Tamás sokáig maradt velünk, aztán elfogyott a lelkesedése. Kezdetben mindenféle próbatermekben – például a budafoki gyártelepen – készültünk, elképzelhetetlen körülmények között, huzatban, fagyban, de csináltuk. 1999-ben Lukácsházi Győző segítségével sikerült az első önálló koncertsorozatunkat megszervezni az IBS-en. De bárhová pályáztunk, teljes szélmalomharcnak tűnt. Aztán 2001-ben a BMC-nél kijött a zenekar első nagylemeze, rajta a Budapest Jazz Suite című darabommal, s attól kezdve, úgy éreztem, sikerült áttörnünk valamit.”
A Budapest Jazz Suite megjelenése után a hazai zenei életben addig is hiánypótló feladatokat betöltő Budapest Jazz Orchestra státusza valóban megváltozott. Egyre sűrűbben érkeztek a felkérések, egyre komolyabb posztokon figyeltek fel rájuk, egyre nagyobb rendezvényeken (Budapesti Tavaszi Fesztivál, Budapesti Őszi Fesztivál) léptek fel. Amikor pedig 2003-ban Dave Liebmannal elkészítették második nagylemezüket, attól kezdve a határokon túlról is megindult az érdeklődés.
A<a href="https://popkulturalis.hu/eloado-budapest-jazz-orchestra-55241"> Budapest Jazz Orchestra</a> az évek alatt óhatatlanul összeforrt Fekete-Kovács Kornél nevével. Ő maga is a sajátjaként tekintett rá. Hisz ő hívta a zenészeket, ő készítette a hangszereléseket, ő írta a pályázatokat, ő tárgyalt a koncertszervezőkkel, szponzorokkal, mindenkivel. A sikerek hatására azonban másokban is felébredt a zenekar-vezetői ambíció, megindultak az együttesen belüli intrikák, és 2005-re olyan konfliktushelyzet alakult ki, amelyből Fekete-Kovács egyetlen kiutat látott: új formációt alapított. A hagyományos big band felállású, de kortárs megszólalású <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-modern-art-orchestra-44222">Modern Art Orchestra</a> élén pedig lényegében újra kellett pozicionálnia magát.
Fekete-Kovács Kornél: „Háromféle big band-felfogás létezik. Az első, a „moonlight orchestra” a harmincas–negyvenes évek klasszikus repertoárját játssza, főként bálokon és egyéb rendezvényeken, eredeti hangszerelésben és megszólalásban. A másik irányzat képviselői – ide tartozik a Budapest Jazz Orchestra is – sokkal szélesebb skálán mozognak, szélesebb igényeket akarnak kiszolgálni, ha kell moonlight orchestra, ha kell csak kísérő fúvósszekció, de felkérésre hazai és külföldi szerzők darabjait is megszólaltatja. A harmadik vonal pedig – a Modern Art Orchestra ezt képviseli – a saját arculat kialakítására, az önálló műhelymunkára fókuszál. Társaimmal 2005-ben úgy gondoltam, nem akarunk semmilyen külső elvárásnak eleget tenni, csak oda megyünk, ahol a mi produkciónkra kíváncsiak, vagy ahol minimum a saját hangszereléseinkben megszólalt zenei világot játszhatjuk. Kicsit befelé élünk, de nyitottak vagyunk. (…) Sokat próbálunk és ezek talán fontosabbak, mint maguk a koncertek. Elsősorban nem azért muzsikálunk, hogy csillogtassuk a tudásunk a színpadon, a mi utunknak – külön-külön és együtt is – a fejlődésről, a haladásról kell szólnia. Fontosabb számunkra, hogy próbáljuk tökéletesíteni magunkat és a darabokat, mint hogy hányszor koncertezünk egy hónapban.”
A hazai jazzélet mindenesetre sokat profitált ebből a 2005-ös szakításból, hisz azóta mindkét formáció járja a maga karakteres útját. A Budapest Jazz Orchestra azóta is modern mainstream nagyzenekarként működik, a hazai és külföldi jazzfesztiválok állandó résztvevője, a Cannes-i MIDEM-től a Marciac Jazzfesztiválon és a bécsi Porgy &amp; Bess Clubon át a Művészetek Palotájáig sokfelé koncertezik. Produkcióiban nagy hangsúlyt kap a harmincas évek swing aranykora, mindenekelőtt Glenn Miller és Benny Goodman világa. Az elmúlt évtizedekben olyan nemzetközi sztárokkal adott közös koncertet, mint Joe Lovano, George Duke, Peter Erskine, Jasper van’t Hof, Bob Mintzer, Al Di Meola vagy Chris Potter. Miközben Oláh Kálmánnal, Kevon Mahoganyval és Butch Lacyvel készített nagylemezeket. Új vezetője, a szaxofonos Kollmann Gábor a Magyar Jazz Szövetség vezetőségének munkájában is aktívan részt vett, így a BJO immár a szervezet programjaként többnapos országos big band találkozót rendez évente, főként amatőr nagyzenekar részvételével.
A jazzre nyitott klasszikus zenészekből és klasszikus zenére nyitott jazzmuzsikusokból álló Modern Art Orchestra az elmúlt években viszont még inkább a kortárs hangvétel felé mozdult el. Mindez a leginkább a szerzőként is jeleskedő tagok – Bacsó Kristóf, Hárs Viktor, Mester Dániel, Oláh Szabolcs, Fekete-Kovács Kornél, Subicz Gábor, Ávéd János, Korb Attila – nyitottságából fakad. A zenekar 2009-es albumán (Eclectic Path) valamennyien szóhoz jutottak, a MAO legfrissebb nagylemeze (Circular, 2014) pedig kizárólag Bacsó Kristóf szerzeményeit tartalmazza. Közben pedig folyamatosan járták a világot. Elég csak a legutóbbi egy évüket végignézni: turnéztak Rhoda Scottal, a Mezzofortéval, a Harlem Gospellel, a New York Voice-szal, 2014 tavaszán a szerzői pályájának 50. évfordulóját ünneplő Ennio Morricone partnerei voltak, e könyv írásakor, szeptemberben pedig épp az Egyesült Államokban turnéztak.
A két hazai professzionális big band helyzetét nagyban segítette, hogy 2008-ban a módosított előadó-művészeti törvényben a regisztrált előadói szervezetek közé bekerült a jazznagyzenekar fogalma. Innentől kezdve ugyanis a pályázatokon is másként bírálták el őket.
JBSz
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd: A magyar jazz története, Budapest, Kossuth Kiadó, 2014, p. 253–255.

Fekete-Kovács Kornél

A nagyközönség popprodukciókban (az Emil.RuleZ vokalistájaként és a Geszti Péter vezette Gringosztár énekeseként) csodálkozhatott rá a 2008-ban a jazztanszakon végzett énekes tehetségére, pedig akkor már régóta saját jazz combót is vezetett. A kétezres években számos hazai együttessel dolgozott/dolgozik alkalmanként, például a Budapest Jazz Orchestrával, a Modern Art Orchestrával, Hárs Viktor zenekarával, a Transform Quintettel, a Nagy János Trióban is közreműködött. Nem mellesleg pedig a Téli Márta vezette, öt jazzénekesnőből és négytagú zenekarból álló formációnak, a Jazzjetnek volt a tagja. 
Szimpatikusan szerény, manírok nélküli énekes, aki számára az éneklés minden körülmények között lelki ügy marad. Egyetlen hajlításában vagy gesztusában sem akar másnak (többnek) látszani, mint ami – ez a hozzáállás a mai wannabe-világban feltétlen becsülendő. 2008-ban alapította saját zenekarát, a tehetséges muzsikusokból (Horváth „Tojás” Gábor, zongora, Bécsy Bence gitár, Bata István basszusgitár, Gálfi Attila dob) álló Gereben Zita Quintetet. A formáció 2010-es bemutatkozó albuma, a Ready For The Sun – melyek Gyémánt Bálint (gitár) és Nagy János (zongora) is játszott – érzékeny kezekkel megformált, a jazzből bátran kitekintő, kellően személyes és nyíltszívű dalok sorozata. Mondhatni, egyfajta átmenet a jazz és a populárisabb műfajok között, egyben jelezte az irányt, amelyre a kvintett tovább haladt. A 2012-es folytatásban, az Our Places-en ugyanis már a pop, a funk és az r&amp;b dominált és nincs ez másként a 2017-es, immár teljesen magyar nyelvű korongon (Az én fesztiválom), melyen továbbra is bátran keveri az akusztikus hangzást és az elektronikus tánczenével. És ezzel Gereben Zita végképp kilépett a hazai popszíntér színpadára.
JBSz
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd: A magyar jazz története, Budapest, Kossuth Kiadó, 2014, p. 280.

Gereben Zita

Hajós András (1969, Budapest) énekes, gitáros, billentyűs és dalszerző, akit a széles nyilvánosság az Emil.RuleZ! zenekar frontembereként ismert meg. Zenei tevékenysége mellett nagy népszerűségnek örvend, mint televíziós, rádiós és online műsorkészítő, stand up humorista, médiaszemélyiség, előadóművész és kritikus.
Lassan találta meg az útját: érettségi után volt rakodómunkás és pincértanonc, elkezdte a tanítóképzőt, aztán 1998-ban az ELTE szociológia szakán szerzett diplomát, majd sajtósként, kommunikációs vezetőként, illetve sales managerként dolgozott. Kipróbálta magát a politikában is: egy időben Budapest 2010-ig regnáló főpolgármesterének volt beszédírója és kampánystábjának tagja.
Zenei pályafutása - a gyerekkori kötelező zongoraoktatás, a zenei általános, és rendszeres operába járás után - 1993-ban kezdődött, amikor Hegyi György (basszusgitár, gitár, dalszerző) és Verasztó Gyula (dob) társaságában megalakította az <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-emilrulez-31828">Emil.RuleZ!</a> alternatív jazzegyüttest. Hajós András a formáció énekes-gitáros-billenytűs-dalszerzője volt. Sajátos stílusa és humora népes rajongótábort szerzett a zenekarnak. Négy albumuk jelent meg: Zazie az ágyban (2001), Hisztis (2003), zanga!zanga (2005), illetve hét év szünet után a Gyere át! (2012).
2013-ban érkezett a ZeneHajó, a Fekete-Kovács Kornél - Hajós András szerzőpáros alkotása, amely a jazz különböző stílusaiba ágyazott humoros történeteken keresztül igyekszik a fiatal korosztállyal megismertetni a jazzmuzsikát.
Az Emil.RuleZ! 2013 óta inaktív, ami Hajós Andrásról nem mondható el. A kétezres évek elejétől már országos ismertségre tett szert, mint - közéleti és szórakoztató - televíziós műsorok állandó szereplője. Saját televíziós műsorai közül néhány cím: Magánszám, Késő este Hajós Andrással, Benne leszek a tévében. A 2003-ban bemutatott Kelj fel komám ne aludjál című Jancsó Miklós-filmben debütált a mozi világában. Azóta szerepelt a Boldog születésnapot! (2003), Magyar vándor (2004), Zsiguli (2004), Szűzijáték (2006) és a Megy a gőzös (2007) című alkotásokban. Emellett filmzenéket is szerzett, és fellépett színházi előadásokban is.
2016-ban Hegyi Györggyel közösen kezdett bele a Dalfutár című zenei műsor készítésébe, amelynek Hajós András - a biciklis dalfutár - a mai napig alkotója és műsorvezetője. Nem mellesleg szarkasztikus humorát és gyermeki kíváncsiságát adja a produkcióhoz. Az epizódokban megbíz egy-egy zeneszerzőt, szövegírót, zenei producert és énekest, hogy egymás munkájára építve, de egymás kilétéről nem tudva írjanak egy dalt, amelyet végül közösen fel is vesznek. A sikeres műsor 2019-ig egy kereskedelmi televízión futott, azóta pedig a legnézettebb nyilvános videómegosztó oldalán látható. A Dalfutár 2017-ben az Artisjus év könnyűzenei produkciója díjat nyerte el.
A Dalfutár mellett Hajós Andrást 2023-ban egy hetente jelentkező comedy talk show egyik házigazdájaként is láthatjuk-hallhatjuk, emellett a média szinte minden szegletében gyakori és szívesen látott vendég.
HZ
 
Kapcsolat:
<a href="https://www.facebook.com/HajosAndrasHivatalos/?locale=hu_HU">https://www.facebook.com/HajosAndrasHivatalos/?locale=hu_HU</a>
<a href="https://www.facebook.com/dalfutar">https://www.facebook.com/dalfutar</a>
<a href="https://www.instagram.com/andras.hajos/">https://www.instagram.com/andras.hajos/</a>

Hajós András

Bruzsa Gábor

Faltay Csaba

Warnusz Zsuzsa

Kisvári Ferenc

Hegyi György dalszerző, zenész, zenetörténeti oktató, az egykori Emil.RuleZ! alapító tagja, a zenekar több slágerének szövegírója.
Hajós András és Hegyi György a 90-es évek közepén indította el a hobbizenekarként definiált, az évek során az amatőrből mégis profivá érett <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-emilrulez-31828">Emil.Rulez!</a>-t. Hegyi György gitáron, valamint basszusgitáron játszott a formációban, és a dalszerzésből is kivette a részét. Olyan slágerek megírásában volt Hajós partnere, mint a Zazie az ágyban, Nagy Fenekű Nők Napja, vagy a Hello.Tourist! 2001-2005 között három, "arannyá változott" lemezt jelentettek meg, majd ezután a zenekar tagjaiban kihunyt a szereplés iránti éhség. Az öt és fél évig tartó önként vállalt hallgatás után 2012-ben tértek vissza, amikor megint összegyűlt egy lemeznyi új dal. Ezt az albumot még alaposan "megturnéztatták", de 2013 óta nincs friss hír a formációról.
Hegyi György már a szünet alatt is kipróbálta magát a zene más területein. Szövegíróként vett részt Bíró Eszter Állati Zenés ABC című, kicsiknek szóló albumának elkészítésében. A 2015. év már a Szobakutya formációban találta őt, Farkas Saci énekesnő társaságában készített egy tucatnyi slágert, amelyekkel elárasztották az internet népét. A dalcímek közül egynéhány: Mindenki valamilyenista, Rút sybarita váz, Delirál a világ.
2016-ban Hajós Andrással közösen vágott bele a Dalfutár című zenei műsor készítésébe. Hegyi György azóta is a nagy sikerű produkció szerkesztője és narrációírója. Emellett jó pár éve a Kőbánya Zenei Stúdióban rocktörténetet és szövegírást tanít a jövő zenészeinek. Ugyancsak a zeneiskolához köthető Hegyi 2019-ben alakult <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-tao-zenekar-102813">TAO</a> nevű zenekara. Az éneklős-táncolós alterpopot játszó együttes tagjai közül mindenki vagy tanár, vagy növendék volt Kőbányán.
Hegyi György szövegíróként olyan előadóknak szerzett dalokat, mint Halász Judit, Szűcs Gabi, Oláh Ibolya, Jónás Vera, és a MattSet zenekar.
Az egykori rádiós ma egy podcast szerkesztő-műsorvezetője, emellett továbbra is tanít a kőbányai zenesuliban, és életben tartja a TAO zenekart, valamint "Dalfutárkodik". Ő a Legendás Dalok programsorozat házigazdája, amelyben népszerű magyar zenészekkel igyekeznek megvilágítani egy-egy emlékezetes hazai dal kultúrtörténeti hátterét. A Szószólók című előadásokon pedig a magyar szövegközpontú könnyűzene feltörekvő, valamint befutott alkotóival beszélget a céljaikról, a módszereikről és a zenéről.
HZ
 
Kapcsolat:
<a href="https://www.facebook.com/hegyi.gyuri.dalszoveg">https://www.facebook.com/hegyi.gyuri.dalszoveg</a>
<a href="https://www.facebook.com/taozenekar/">https://www.facebook.com/taozenekar/</a>

Hegyi György

A nyolcvanas-kilencvenes évek undergroundjából kinövő A38 Hajó 2003-ban nyitotta meg kapuit a Petőfi-híd budai hídfőjénél. Magyarország technikailag egyik legjobban felszerelt koncerthelyszíne és független kulturális központja, amely évente hétszázötven előadóművészeti programot, koncertet szervez. Mindezek mellett hazánk egyik legtermékenyebb, egyik legnagyobb tradíciókkal bíró mozgóképgyártó műhelye, amely évente körülbelül kétszázötven (eddig összesen több mint kétezer) televíziós produkciót készít, valamint helyszínt ad a közszolgálati televízió naponta jelentkező élő magazinműsorának.
Fennállása során eddig több mint tízezer programot, koncertet, kiállítást, színházi előadást szervezett meg és bonyolított le, közel kétezer televíziós műsort, illetve dokumentumfilmet készített és több száz élő televíziós adást bonyolított le. Éves látogatószáma meghaladja a százötvenezer főt, az elmúlt húsz évben több millió látogatót fogadott. Számos elismert külföldi előadó/formáció (pl. az M83, a dEUS, King Krule, Tricky, a Veils, a Vienna Art Orchestra, Anna Calvi és a Gogol Bordello) lépett már fel a helyszínen, ahová azóta is szívesen visszajárnak. A hazai szólóprodukciók és zenekarok számára komoly presztízst jelent egy hajós koncert. A magyar könnyűzene minden műfaja képviselteti magát a nagyterem színpadán, így például az Ivan and the Parazol, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, Lajkó Félix, Jónás Vera, Barabás Lőrinc, Péterfy Bori, a Galaxisok és az Analog Balaton.
Az A38 Hajó jelenlegi tulajdonosi köre egykor a Bahia láncot és kiadót működtette. A klub maga egy egykori szovjet-ukrán nehézáru-szállító uszály átalakításával jött létre, amely 1999-ig látott el szállítási feladatokat a Dunán. Nemcsak klubként, hanem kiadóként, szervezőként, kortárs művészeti galériaként, étteremként és filmes képzőhelyként (A38 Akadémia) is működik.
A klub megnyitójára 2003. április 30-án került sor Maceo Parker szaxofonművész koncertjével. Az első évforduló egybeesett az Európai Uniós csatlakozás estéjével, ezt „titkos” Európa Kiadó-fellépésekkel ünnepelték. A dunai árvizek az évek során többször is akadályozták az A38 Hajó zavartalan működését, előfordult, hogy zárva kellett tartania néhány napig, amíg a folyó vízszintje le nem csökkent. 2010-ben az A38 Hajóhoz került a második ütem, a Dereglye. Eredeti funkciójában kiállítóterem volt, aztán kisebb koncerteket tartottak benne, jelenleg pedig már stúdióknak ad otthont, például a Petőfi Rádió is innen sugároz.
2015-ben újabb építészeti fejlesztés zajlott az A38-on. Ekkor készült el a hajó orrterasza fölött a látványos, 33 négyzetméteres panorámastúdió, amely egy modern felszereltségű televíziós stúdió. Innen jelentkeznek be a Petőfi TV műsorvezetői is. 2017-ben Bognár Attilát, az A38 Hajó vezetőjét a Forbes Urban különszáma beválasztotta a 100 legfontosabb közéleti szereplő közé, akik világvárossá tették Budapestet.
2020 nehéz év volt világviszonylatban és a Hajó életében egyaránt. A járványügyi korlátozások miatt hosszú ideig nem lehetett zenei eseményeket rendezni, így az A38-on sok előadó közönség nélkül állt színpadra; a fellépésekből koncertfilmek készültek, amelyeket a Petőfi TV sugárzott. A pandémia alatt a sor került a Tetőterasz átalakítására, és ott immáron koncertfelvételeket is lehet rögzíteni. 2023-ban, az A38 20. évfordulója alkalmából nagyszabású programsorozattal készültek a szervezők, emellett pedig Szirmai Márton rendezett egy közel egyórás dokumentumfilmet a Hajó múltjáról és jelenéről.
BB

Zanga!Zanga - Emil Rulez! (2006. 02. 23.)

Kapcsolatok