Az avantgárd zenei kísérletek között a nyolcvanas évek derekától teljesen önálló vonulatot jelentett Szkárosi Endre (1952–2022) és barátainak tevékenysége. Szkárosi tagja volt a Beatricével biztató közeledést folytató Fölöspéldány irodalmi csoportnak, majd 1984-ben Bernáth(y) Sándorral, a lavinás Nagy Attila Kristóffal és Virágh Lászlóval megalapította a Konnektor-t. A zene és az akcióköltészet szintézisére törekvő társulatnak 1985 és 1987 között Márta István és Jacobi László is tagja volt.

A Konnektor a klasszikus magyar költészet alapdarabjait (Nemzeti dal, A walesi bárdok, A fekete zongora, Halotti beszéd) szólaltatta meg eredeti és avantgárd felfogásban, persze saját szövegalapú kompozíciókkal együtt. Első performanszukat a Lágymányosi Közösségi Házban adták, majd évente többször léptek fel a Szkénén, az FMK-ban és a JATE-klubban, az Egyetemi Színpadon pedig a Lois Ballast, a BP Service, az Art Deco, Dévényi Ádám és az Új Modern Akrobatika társaságában. Később megfordultak a Kassák Klubban, a Radnóti Színpadon, a Vigadóban és az Almássy Téri Szabadidőközpontban is, 1986-ban pedig részt vettek a nagyszabású bolognai D'Art Room fesztiválon. E korai időszak termése az akkoriban rögzített, de csak 1993-ban megjelent Tűzfal kazetta (anyaga 2004-ben a Szkárosi & Konnektor & Bernáthy CD-re szintén rákerült).

A Konnektor második korszakának repertoárját az 1990-ben publikált Rózmari dokumentálja. Ezt már egy kibővült formáció – Szkárosi és Bernáth(y) mellett Gasner János (gitár), Bese Csaba (basszusgitár, szaxofon), Németh Róbert (szaxofon), Mészáros Sándor (számítógép) – rögzítette. Előadásaikon társuk volt még a King’s Fingers Leánykar (Lengyel Edit, Ábrahám Erzsébet, Szabó Csilla, Mádi Ildikó), melynek szerepe igazából a folyamatos mozgásra, az akcionális munkára korlátozódott. (A Konnektor koncertjeinek egyedi jellegét nem csak a zene és a hangköltészet, hanem a nagyszabású, invenciózus színpadképek, az azokban való elhelyezkedés és mozgás együttese adta.)

JBSz–SJ

Forrás:

JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 236–237.