Person/name

Márta István

Az avantgárd zenei kísérletek között a nyolcvanas évek derekától teljesen önálló vonulatot jelentett Szkárosi Endre (1952–2022) és barátainak tevékenysége. Szkárosi tagja volt a Beatricével biztató közeledést folytató Fölöspéldány irodalmi csoportnak, majd 1984-ben Bernáth(y) Sándorral, a lavinás Nagy Attila Kristóffal és Virágh Lászlóval megalapította a Konnektor-t. A zene és az akcióköltészet szintézisére törekvő társulatnak 1985 és 1987 között Márta István és Jacobi László is tagja volt.
A Konnektor a klasszikus magyar költészet alapdarabjait (Nemzeti dal, A walesi bárdok, A fekete zongora, Halotti beszéd) szólaltatta meg eredeti és avantgárd felfogásban, persze saját szövegalapú kompozíciókkal együtt. Első performanszukat a Lágymányosi Közösségi Házban adták, majd évente többször léptek fel a Szkénén, az FMK-ban és a JATE-klubban, az Egyetemi Színpadon pedig a Lois Ballast, a BP Service, az Art Deco, Dévényi Ádám és az Új Modern Akrobatika társaságában. Később megfordultak a Kassák Klubban, a Radnóti Színpadon, a Vigadóban és az Almássy Téri Szabadidőközpontban is, 1986-ban pedig részt vettek a nagyszabású bolognai D'Art Room fesztiválon. E korai időszak termése az akkoriban rögzített, de csak 1993-ban megjelent Tűzfal kazetta (anyaga 2004-ben a Szkárosi &amp; Konnektor &amp; Bernáthy CD-re szintén rákerült).
A Konnektor második korszakának repertoárját az 1990-ben publikált Rózmari dokumentálja. Ezt már egy kibővült formáció – Szkárosi és Bernáth(y) mellett Gasner János (gitár), Bese Csaba (basszusgitár, szaxofon), Németh Róbert (szaxofon), Mészáros Sándor (számítógép) – rögzítette. Előadásaikon társuk volt még a King’s Fingers Leánykar (Lengyel Edit, Ábrahám Erzsébet, Szabó Csilla, Mádi Ildikó), melynek szerepe igazából a folyamatos mozgásra, az akcionális munkára korlátozódott. (A Konnektor koncertjeinek egyedi jellegét nem csak a zene és a hangköltészet, hanem a nagyszabású, invenciózus színpadképek, az azokban való elhelyezkedés és mozgás együttese adta.)
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 236–237.

Konnektor Rt.

A Művészetek Völgye Fesztivál eredetileg Kapolcsi Művészeti Napok néven indult 1989-ben Márta István zeneszerző kezdeményezésére. Az ötlet abból született, hogy a Balaton-felvidéki Kapolcs település nyári kulturális eseményekkel várja a művészetkedvelő közönséget. Az első években a helyi lakosok és a környező falvak lakói aktívan részt vettek a szervezésben. Márta István így fogalmazott: „Ha a falubeliek nem akarták volna valamiért, vagy nem szerették volna, akkor nincsenek fesztiválok. De akarták és szerették.”
A gyorsan népszerűvé vált rendezvény jelentős mértékben Márta Istvánnak köszönheti mai formáját és hírnevét. Igazgatóként 25 éven át elhivatottsággal és kreativitással vezette a fesztivált, amelynek indulása kihívásokkal járt: „A szervezés is más volt: nem volt mobiltelefon és nem volt Facebook, nem voltak fórumok. Volt egy darab vezetékes készülék a szomszéd faluban, Pulán. Odamentünk át telefonálni, onnan szerveztük a fesztivált.”
A fesztivál azóta Magyarország egyik legjelentősebb kulturális eseményévé nőtte ki magát, mely azóta is a Balaton-felvidéki Kapolcson, Taliándörögdön és Vigántpetenden kerül megrendezésre. Az esemény tíz napon át tart, és számtalan művészeti ágat vonultat fel, beleértve a zenei, színházi, irodalmi és képzőművészeti programokat.
A Művészetek Völgye Fesztivál hosszú történetében több nehézség is felmerült, amelyek komoly kihívások elé állították a szervezőket. 2008-ban a fesztivált nem rendezték meg hagyományos formájában. Márta István bejelentette, hogy „Bűvészetek Völgye” néven szerveznek ugyan programokat, de a fesztivál a megszokott formájában anyagi és szervezési nehézségek miatt elmarad. Hasonló okokból kellett törölni 2009-ben is a teljes jubileumi, 20. Művészetek Völgye Fesztivált.
2015-ben jelentős változás történt a szervezésben, amikor megalakult a Művészetek Völgye Nonprofit Kft., és ezzel sikerült stabilizálni a fesztivál helyzetét és folytatni a rendezvényt. A Művészetek Völgye Fesztivál látogatottsága az évek során jelentősen növekedett. Kezdetben csak néhány száz látogató érkezett. 2010-től évente már több tízezer látogatót vonzott. Az utóbbi években a közel 2000 eseményre több mint 100 ezer érdeklődő kíváncsi.
A fesztivál különleges atmoszférája a helyszínek egyediségének és a gazdag kulturális kínálatnak köszönhető. A programok között szerepelnek színházi előadások, irodalmi estek, gyermekprogramok és kézműves foglalkozások is. Több mint 20 udvar, köztük a Kaláka Udvar, a Petőfi Udvar, a Poket Udvar és a Harcsa Veronika Udvar irodalmi és zenei műsorokkal várja az érdeklődőket, míg a Művészetek Zöldje Udvarban és a SzimBio Udvarban fenntarthatósági témákkal ismerkedhetnek meg a résztvevők.
A fesztivál programjai 2024-ben is változatosak. A Panoráma Színpadon olyan népszerű zenekarok lépnek fel, mint a 30Y, az Elefánt, a Bagossy Brothers Company, a Punnany Massif és a Quimby. Emellett a kisebb helyszíneken, mint a Cirque du Tókert vagy a Közlekedési Múzeum x LŐTÉR, különleges előadásokat és koncerteket tekinthetnek meg a látogatók, például Zorán, Dés László és a Budapest Bár fellépését.

Márta István

Zenész

Kapcsolatok

Konnektor Rt.

Művészetek Völgye