Person/name

Lang Györgyi (1957, Szeged) énekes, színész, műsorvezető, a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-pa-do-do-11944">Pa-Dö-Dő együttes</a> tagja. 1981-ben diplomázott a Színművészeti Főiskolán, majd a Pécsi Nemzeti Színházhoz szerződött. Hét év után hagyta el a társulatot és Budapestre költözött. Falusi Mariann-nal 1988-ban megalapították a Pa-Dö-Dő együttest, miután A rémségek kicsiny boltja című musicalben együtt szerepeltek, és összebarátkoztak. A szórakoztatóiparban már tapasztaltnak mondható páros 1988-ban sikeresen debütált az Interpop Fesztiválon, ennek köszönhették első albumukat. A második lemezük 1990-ben jelent meg, az ezen szereplő - a szovjet katonák Magyarországról való kivonulásáról szóló - Bye-bye Szása című daluk óriási sláger lett. Már csak a megjelenésük miatt is egyedi volt a duójuk: rendszerint színes hajat és öltözéket viseltek. 2017-ig sorra jelentek meg kiadványaik, rengeteg fellépésük volt itthon, koncerteztek Európa-szerte, és Ázsiába is eljutottak. Rendszeres szereplői voltak a médiának, 1999-től televíziós műsorvezetőként, majd később rádiós adások házigazdájaként is találkozhattunk velük. 1978-1998 között Lang Györgyi több magyar filmben szerepelt.
2017 óta a hírek nem Lang Györgyi zenei produkcióiról, hanem többnyire az egészségi állapotáról szólnak. Egy autoimmun-betegség miatt kerekesszékbe kényszerült, majd 2021 végén stroke-ot kapott, részben lebénult, és elvesztette beszédkészségét, de akaraterejének és – többek mellett - Falusi Mariann segítségének köszönhetően részben felépült, és megszokott humorérzékét sem vesztette el. 2022-ben újra láthattuk őt színpadon a Pa-Dö-Dő-vel.
 Hosszú betegség után 66 évesen, 2023 májusában elhunyt. 
 
HZ
 
<a href="https://www.facebook.com/komolygyoresz/">https://www.facebook.com/komolygyoresz/</a>
<a href="https://www.instagram.com/explore/tags/langgy%C3%B6rgyi/?hl=hu">https://www.instagram.com/explore/tags/langgy%C3%B6rgyi/?hl=hu</a>

Lang Györgyi

Pa-dö-dő zenekari fotók

Pa-dö-dő koncertfotók

Szabó János feat. Lang Györgyi - NEMADOMFEL Együttes

A Nemadomfel Együttes olyan integrált zenekar, amelyben a szólisták kivétel nélkül sérült (mozgáskorlátozott, értelmileg akadályozott és látássérült) előadók. Az együttes a Down Alapítvány Művészeti Műhelyéből nőtt ki, ahol már hosszú évek óta énekeltek, színházi darabokat mutattak be közösen az ottani előadókkal. 2002-re kialakult egy olyan baráti és alkotó közösség, amelynek értelmileg akadályozott tagjai mind kiemelkedő zenei és előadói képességekkel rendelkeztek. A csapat rutinos zenészekkel, valamint professzionális hang- és fénytechnikával dolgozik, mely lehetővé teszi, hogy bármilyen színpadon, sztárelőadók mellett is bátran megállja a helyét.
Repertoárjukban saját szerzemények, valamint ismert klasszikus slágerek is megtalálhatók. Több mint 20 éve folyamatosan koncerteznek itthon és külföldön egyaránt, több tízezer ember előtt léptek már föl. Színvonalas zenéjükkel, elgondolkodtató dalszövegeikkel, őszinte lelkesedésükkel és az elmaradhatatlan „nemadomfel” életérzéssel mindenhol emlékezetes élményt nyújtanak a közönségnek. 2020 novemberében egy kicsiknek szóló műsort is előadtak az A38 Hajón, a Hej, Dunáról gyerekprogram keretében.
A zenekar jelenlegi tagjai: Zakál Zoltán (frontember), Vaskó Mária (ének), Nagy Kriszta (ének), Hermann Tibor (rap, ének), Huszka Zoltán (ének), Bődi András (ének), Kocsis Nikol (ének), Kiss Barna (dob, zenei vezető), Mihályi Norbert (konferanszié), Bakró Zsuzsi (táncos) és Györke Nóra (vokál, tánckar vezető).
Eddig négy lemezük – Egy napon várlak téged... (2005), Soha nem adjuk fel (2007), Jobb velünk a világ! (2012), Nemadomfel 4. (2019) – jelent meg, melyeken olyan előadók közreműködtek, mint Révész Sándor, Illényi Katica, Caramel, Rúzsa Magdolna és Kiki.
Az értelmileg akadályozott embereknek van mondanivalója a világ számára, hiszen speciális helyzetükből adódóan, sajátosan látják a világ dolgait, de gyakran pont ez a rendhagyó látásmód ébresztheti rá az átlagembert arra, hogy melyek is az igazán értékes dolgok a világban. A nehézségek idején a 'Nem adom fel!' lelkületre, a bátorításra minden embernek szüksége van, és nincs aki hitelesebben képviselhetné mindezt, mint a fogyatékos emberek. A színpadon teljes mértékben érvényesül a zeneileg valóban tehetséges tagok egyénisége. Ők konferálnak, önmagukat, a saját gondolataikat közvetítik őszintén, egyre nagyobb sikerrel.
HZ
 
https://www.facebook.com/nemadomfel
https://www.instagram.com/nemadomfelegyuttes/?hl=hu
https://nemadomfel.hu/zenei-programok/#nevergiveupband

Nemadomfel Együttes

Falusi Mariann (1959, Barcs) jazz- és popénekes, a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-pa-do-do-11944">Pa-Dö-Dő</a> együttes tagja. Artisjus-díjas előadóművész, akit színészként, rádiós és televíziós műsorvezetőként is láthatunk-hallhatunk.
Zenei képzettsége onnan ered, hogy 1977- 1980 között elvégezte a budapesti Bartók Béla Konzervatóriumot, 1979-1983 között pedig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanárképző szakán tanult. 1983-ban jazzénekes kategóriában megnyerte a Ki mit tud?-ot, a Magyar Televízió által szervezett kulturális tehetségkutatóversenyt. 1983-1985 között a Studium Dixieland Band-ben énekelt. (Ebben a zenekarban indult a zenei karrierje Fekete-Kovács Kornél trombitásnak is.) Falusi Mariann Kubában (1985) és Mongóliában (1986) is fesztiválsikereket ért el. Közben hét hónapig élt és dolgozott a hollandiai Rotterdamban.
Filmszerepei is voltak, olyan alkotásokban láthattuk őt, mint a Laura, Eldorádó, Ámbár tanár úr. 1985-1988 között a Pesti Színházban, valamint vidéki teátrumokban játszott (Szeged, Diósgyőr, Szolnok). Presser Gábor - aki 1985-ben a Vígszínház zenei vezetője volt - a Rémségek kicsiny boltja című zenés darab előkészítése során találta meg – a szerinte egymásra nagyon hasonlító - Lang Györgyit és Falusi Mariannt, akik onnantól kezdve elválaszthatatlan páros lettek. Presser invitálására a két énekesnő vokálozott Révész Sándor akkor készülő szólólemezén, majd pedig ennek országos bemutató turnéján is. Illetve az 1986-ban megrendezett Interpop Fesztiválon Falusi Mariann még szólóban indult dalával (Igaz mese), de ugyanezen a fesztiválon, 1988-ban már Lang Györgyivel közösen - és Pa-dö-dő néven - szerepeltek a Siófoki Szabadtéri Színpadon, ahol Laár András szerzeményét, A tengerész című dalt adták elő, amivel a döntőbe jutottak. És ezzel megkezdődött a Pa-dö-dő popduó sikerszériája. Országos ismertség, több ezer koncert, médiafigyelem, és számtalan nagylemez jelezte ezt. Legutóbbi kiadványuk 2017-ben jelent meg (Nyugdíjas Repp).
Falusi Mariann a mai napig folyamatosan koncertezik szólóban, és Lang Györgyin kívül több más előadóval is voltak közös produkciói, így Bíró Eszterrel, a Horgas Eszter és a Class Jazz Band-del, Presser Gáborral, akivel közös albumuk is jelent meg (13 dalunk, 2017). Falusi Mariann 2018-ban szólólemezzel jelentkezett, Királyok és Királynők címmel. Sárik Péterrel és triójával is gyakran fellép, közös kiadványukat 2021-ben adták ki (Jazzkívánságműsor Magyarul 2.).
Énekesként sokoldalúságáról ad bizonyságot: az Olivér vagy a Dr. Bubó musicalek mellett hallhattuk az Óriáscsecsemő című kortárs operában is, de énekelte már Rossini Ünnepi miséjét, jazzt a Budapest Jazz Orchestrával, és a crossover műfajába is kirándulást tett a Honvéd Férfikarral és a Budafoki Dohnányi Zenekarral. Önálló előadói estek és színházi szerepek mellett beszélgetős műsorokkal jelentkezik a rádióban és a kereskedelmi televíziók szórakoztató produkcióiban is gyakori vendég az életvidámságáról ismert énekesnő.
HZ
  
<a href="https://www.facebook.com/falusimariannofficial/?locale=hu_HU">https://www.facebook.com/falusimariannofficial/?locale=hu_HU</a>
<a href="https://www.instagram.com/falusimariann.official/?hl=hu">https://www.instagram.com/falusimariann.official/?hl=hu</a>

Falusi Mariann

Lang Györgyi (1957–2023) és Falusi Mariann (1959) A Rémségek kicsiny boltja című musicalben szerepeltek együtt, aztán olyannyira összebarátkoztak, hogy 1988-ban Pa-Dö-Dő néven szintipop duóban indultak az Interpop fesztiválon. A televíziós szereplés hatására nemcsak országos ismertségre tettek szert, hanem a következő évben nagylemezt jelentethettek meg, részben neotonos segítséggel. Majd 1990-ben jött a Pa-Dö-Dő 2: Kiabálj, melyről a Bye-Bye Szása című dal a korszak egyik legnagyobb slágere lett. A feltűnő ruhákban, bakancsban és rikító hangviseletben tündöklő, erősen teltkarcsú vicces énekduó a kétezres évek közepéig évi rendszerességgel jelentet meg változó színvonalú és sikerességű korongokat, majd Lang Györgyi betegsége (sclerosis multiplex) miatt erősen visszavett a lendületből. 3 éven át, 2019-2022 között nem is volt fellépésük, de aztán egy teltházas budapesti koncerttel visszatértek.
Első közös szereplésükre Falusi Mariann így emlékszik vissza: „Kettőnk közül Györgyinek volt erőteljesebb a színpadi jelenléte, a későbbi merészségemet neki köszönhetem.” A Vígszínházban 1985-ben bemutatott Rémségek kicsiny boltja című zenés darab énekes szerepeire – a színház akkori zenei vezetője - Presser Gábor választotta ki a két lányt. Majd meginvitálta őket az éppen akkoriban készülő Révész Sándor-szólólemez felvételeire is, mint vokálénekeseket. Részt vettek a Révész-album lemezbemutató koncertjein is. Az egyik ilyenen látta őket Erdős Péter, a Hanglemezgyár popmenedzsere, aki ajánlatott tett Mariann-nak és Györgyinek: amennyiben elindulnak az 1988-as Interpop fesztiválon, és dalukkal a döntőbe jutnak, akkor csinál nekik egy lemezt. Így született meg a Pa-dö-dő, és 1989-es első nagylemezük. A zenekar neve, a „pas de deux” egyébként egy balettban használt francia kifejezés, ami szabad fordításban annyit tesz, mint „tánc kettesben”.
A rendszerváltozás idején több dal is született a történelmi eseményről. Ezek közül az egyik legnépszerűbb a Pa-dö-dő Bye-bye Szása című dala volt, amely mind a mai napig a duó talán legnagyobb slágere. Az aktualitásra mindig is fogékony Pa-dö-dő dala 1990-ben jelent meg, és szövege a szovjet katonák Magyarországról való távozásáról szól, amely végül 1991 júniusában fejeződött be. Ennek a dalnak a zenéjét Novai Gábor szerezte, szövegét pedig – a lányok mellett - Gréczy Zsolt jegyzi, aki akkor még újságíróként dolgozott, később lépett politikai pályára.
Az évek során járták az országot, több ezer fellépésük volt, - és hogy el ne feledkezzen a róluk a közönség - évente adtak ki új lemezt, dalaikból rengeteg sláger lett (Szabó János, Fáj a fejem, Azt csinálok, amit én akarok, Te vagy a legjobb dolog a héten). Olyan előadók számait adták elő, mint Bródy János, Hajós András, Galla Miklós, Pierrot, Müller Péter Sziámi. Legutóbb 2017-ben jelentkeztek új felvételekkel (Nyugdíjas Repp). A Pa-dö-dő tagjait gyakran láthattuk kereskedelmi televíziók műsoraiban, és egy rádióadón kulturális műsort vezetnek kettesben.
JBSz, HZ
 
<a href="https://www.facebook.com/PDD25">https://www.facebook.com/PDD25</a>

Pa-Dö-Dő

1987-ben a szervezőknek nem sikerült összekalapoznia a megrendezéshez szükséges ötmillió forintot, így a fesztivál elmaradt, de 1988. július 19. és 23. között – a két elődöntőn és a döntőn – ismét megjelentek a siófoki szabadtéri színpadon a hazai intézményrendszer újabb sztárjelöltjei. Előzetesen korrupciós ügyekről, összefonódásokról suttogtak a kulisszák mögött, majd a fesztivál után a bizonyítékokkal megszorongatott ORI igazgatójának, Bulányi Lászlónak az öngyilkossága mintegy igazolta is a mendemondákat.
Tény, hogy ezen a fesztiválon valóban furcsa szempontok alapján történhetett az előzetes válogatás, hiszen a legtöbb közönségszavazatot kapott zenekar sem generált tízezer forintnyi telefonforgalmat. Az elődöntőben az egyik fellépő playbackről tátogott, mások pedig akkor is bekerülhettek, amikor a nevezési határidő lejárt. Miközben azért a versenyen olyan későbbi popsztárok vettek részt, mint Anita, az Exotic, a Fan-Fan, Gombóc, a Känguru, a Moho Sapiens, a No, a Pa-Dö-Dö, Pap Rita, a Rózsaszín Bombázók, a Szolid Party és Zámbó Jimmy.
A verseny nagydíját végül Anita, az I. díjat és a szerzői díjat Zámbó Jimmy, Siófok város díját a Rózsaszín Bombázók kapta. Különdíjjal jutalmazták a Casablancát és a Hetedik Kontinenst.

Interpop '88

A rendszerváltozás után a korábbi monolitikus, felülről beszabályozott, vertikálisan tagolódó poprockkultúra helyét Magyarországon is egyre inkább a több pólusú, horizontális, erősen differenciálódó popkultúra vette át. Ennek az egykori megtűrt underground vagy a támogatott mainstream éppúgy részét képezte, mint a tiltott, marginalizálódó rétegkultúrák vagy a késő Kádár-korszakban születő új ifjúsági szubkultúrák. A kilencvenes években jól elkülönülő fő ág jött létre: az értékorientált, új zenei-ideológiai törekvéseket magába foglaló alternatív kultúra (újhullám, kortárs rock, világzene, grunge, újprogresszívek), a piacorientált, popularitásra törekvő, fogyasztói kultúra (diszkó, house, euro-dance, szintipop, fiú és lányzenekarok, rap), valamint az agresszív, szélsőséges, ezért marginalizálódó kultúra (skinhead, hardcore). 
                     
Nem jött létre önálló alternatív közeg
A popkultúrának ezek az egymástól markánsan elkülönülő irányzatai már a kádári puha diktatúra utolsó éveiben is léteztek. Akkor egyértelműen úgy tűnt, hogy a beatgeneráció tagjainak pozíciókba kerülésével, az egyre szélesedő, új középosztályának létrejöttével, az iskolarendszer átalakulásával, kiterjedésével összhangban az alternatív kultúrából lehet az új mainstream. Aztán a rendszerváltozást követően hamar nyilvánvalóvá vált, hogy egyrészt az alternatív kultúra régebbi és újabb képviselői nem tettek komoly kísérletet arra, hogy a mainstreamtől eltérő kulturális-zenei-piaci-média közeget hozzanak létre, másrészt nem állt szándékukban a létező, elavult struktúra átalakítása sem.
Bár a rendszerváltozás idején a megalakult kis kiadóknál számos alternatív produkció kapott nyilvánosságot, a remélt áttörés, az országos ismertség nem következett be. Csupán annyi történt, hogy megjelentek a régóta kiadásra váró vagy korábban parkolópályára kényszerített produkciók, amelyek a beatkorszakkal ellentétben már nem nemzedéki, hanem csak szűk – igaz, véleményformáló – értelmiségi-baráti-egyetemi-főiskolai-újságírói körben terjedtek, hatottak.
Csaknem hasonló sorsra jutottak (leszámítva a legendásodás folyamatát) a nyolcvanas évek második felében startoló, tehetségkutató vetélkedőkön, kis klubokban felbukkant előadók. Az alternatív létből kellő nyilvánosság, közönség- és médiatámogatás hiányában ők sem tudtak továbblépni a születő újkapitalizmus szigorú törvényei között. 
Bár kezdetben a magyar alternatív rockzenekarok is szép számmal szerepeltek a multik üzleti terveiben, ezeket később módosították, mert a kiadók portfóliójában – a nemzetközi trendeket és a piaci logikát követve – mindinkább a profitorientált produkciók kerültek előtérbe. A kilencvenes évek elején már csak azok jöhettek számításba (Kispál és a Borz, Tankcsapda, Nyers, PUF, Quimby), akik átküzdötték magukat a hazai vadkapitalizmus akadályain, és eközben kellő népszerűséget is szereztek ahhoz, hogy érdemes legyen szerződtetni őket.
Az alternatív kultúra kibontakozásának és áttörésének esélyeit rontotta, hogy bár a nyolcvanas évek végén nálunk is megjelentek a kortárs rockkal szimpatizáló darkok, gothok, rapperek, újromantikusok. Magyarországon ezek a csoportok társadalmi méretekben jelentéktelenek voltak azokhoz a tinédzser tömegekhez képest, akik körében már a piackonform magatartásforma és gondolkodásmód, a fogyasztásra szocializálódó kapitalizmus vált általánossá. 

Trendkövető tinédzserek
A nyolcvanas években az új technikai innovációk, a CD, a videóklip és a VHS-kazetta megjelenése alapvetően alakította át a poptermelés és -fogyasztás szerkezetét. Magyarországon ezek a változások – a szokásos sokéves fáziskésésnek köszönhetően – épp a rendszerváltozás idejére estek. Amikor 1988 őszén megjelent az első CD, hivatalosan még csak pár száz lejátszó készülék volt az országban. Elsőként az Omega és a Neoton albumát nyomták ki 2-2000 példányban, amelyeket először az őszi BNV-n árusítottak 550 forintért. Aztán Székesfehérvárott – Kelet-Európa első CD-gyárában – nagyban is megkezdték a termelést. Bár a termékek 80 százaléka eleinte a nyugat-európai piacra készült, a VTCD 1990 óta hazai CD-k kiadásával is foglalkozott. Eleinte évi 12-15 kiadványt vállaltak fel ezer-ezer példányban (olyan előadóktól, mint a Bikini, az Első Emelet, a Hungaria, Katona Klári, Komár László, Koncz Zsuzsa, Máté Péter, a Napoleon Boulevard, a Neoton, az Omega és Szécsi Pál), de Koltai Róbert Sose halunk meg című filmjének zenéje már tömegsikert aratott (20 ezret adtak el belőle).
A változásokat elősegítette, hogy a nyolcvanas évek fordulóján ezek a műfaji, üzleti, technológiai változások nálunk egybeestek a nemzedékváltással. És a nagy többség számára a pop is fogyasztási cikk lett. A kilencvenes évek elejétől a hazai popüzlet már különböző stílusokba, trendekbe sorolva szállította a fogyasztásra szánt termékeket, sztárokat. Az új tizen- és huszonéves korosztály pedig hamar a kereskedelmi rádiók és televíziók befolyása alá került, a kommersz popcorn-kultúra (vagy hazai megfelelőjének) fogyasztója lett. A kereskedelmi szempontok szerint kialakított kínálatba nem fértek bele sem a hazai, sem a külföldi alternatív vagy progresszív zenei törekvések sem. A world music sokáig éppúgy periferiális jelenség maradt nálunk, mint a grunge vagy a hip hop.

Válságban a koncertszervezés
A kilencvenes évek elején a közönségigények átalakulását, a piaci változásokat, a tradicionális rockzenei stílusok, formák, üzletágak iránti érdeklődés csökkenését már jelezték a különböző listák, nézőszámok, mutatók. 1991-ben az eladott lemezek alapján készülő sikerlistát már a Bonanza Banzai vezette, Gergely Róbert, a Manhattan, az Edda és Szandi előtt, miközben a Top 10-be még olyan előadók és formációk fértek be, mint a Locomotiv GT, Demjén Ferenc, Zámbó Jimmy, a Republic és a Rapülők. 
Aztán 1992-ben a Magyar Hírlap közölte az ország egyik leglátogatottabb vidéki nyári koncerthelyszíne, az Agárdi Popstrand statisztikáját, ahol 150–260 forintos jegyárak mellett a legtöbben (4000-en) az Edda fellépésére váltottak belépőt, ezt követte a Manhattan (1500), a Pa-Dö-Dö (1400) és az R-Go (1400). Miközben Demjén Ferenc és a Republic 1000–1000, az AD Stúdió, Deák „Bill” Gyula, az Exotic, Vincze Lilla és Zorán mindössze 300–400 nézőt vonzott. A Neotonra Pécsett 3000 fős koncerthelyen 400-an voltak kíváncsiak, az Eddára és a Pokolgépre 1000 fős bulihelyen 630, illetve 560 néző váltott jegyet, ugyanakkor az R-GO 70–100 fős jegyeladásokkal turnézott. 
A Tavaszi Fesztivál-on Koncz Zsuzsa három telt házas koncertet adott a Budapesti Kongresszusi Központban, amelyeknek az összköltsége 803.200 forint volt. A jegyeladásokból, reklámból származó bevételek 864.000 forintot tettek ki, így tehát a vállalkozás koncertenként 20-20 ezer forint nyereséget hozott. Demjén Ferenc viszont hiába töltötte meg az Erkel Színház nézőterét, lemezbemutató koncertjének összbevétele csak 366.400 forint volt, ugyanakkor a fellépés költsége 409.800 forintra rúgott. Vagyis ebben az esetben a telt ház is 43.400 forint ráfizetést eredményezett. Szponzor nélkül ezért a továbbiakban már a legnagyobb sztárok sem koncertezhettek.
Az alternatívoknak és a feltörekvőknek ennél jóval rosszabbul ment. A 800 ezer forintos költségvetésű, háromnapos HungaroCarrot fesztivál például 400 ezer forint veszteséget hozott a Petőfi Csarnokban. Ugyancsak hasonló nagyságrendű bukás volt a Ring Kiadó reprezentatív gálája, amelyen A Rock gyermekei és a Csillag születik akció legtehetségesebb zenekarai vonultak fel, és amelyre 520 néző váltott jegyet.

A sztárcsinálók
Magyarországon a rendszerváltozás idején a nagy gyakorlati tapasztalattal rendelkező zenészek – menedzserként, művészeti vezetőként, igazgatóként – leszerződtek a megalakuló hanglemezkiadókhoz (Nívó, Proton, Rákóczi, Magneoton, Rózsa, Craft), majd a multinacionális cégek betelepülésével elfoglalták azok felkínált igazgatói, ügyvezetői székeit. (Szigeti Ferenc – Zebra, Universal, Benkő László – Hungaroton, Pásztor László – Warner)
A kilencvenes években a nagy öregek mellett megjelentek a hazai show bizniszben azok a zenész üzletemberek is (Környei Attila, Berkes Gábor, Pierrot, Hauber Zsolt, Tabár testvérek), akik pályájukat a nyolcvanas évek végén sikeres vagy kevésbé sikeres zenekarokban kezdték, és gyorsan kifutó karrierjük után a kilencvenes évek elejétől producerként vagy menedzserként kívánták hasznosítani tapasztalataikat, kapcsolataikat. Mivel a multik egyre kevesebb figyelmet fordítottak a magyar előadókra (inkább a készárut vették át a beszállítóktól), ezeknek a független lemezkiadóknak, producereknek, zeneszerzőknek még nagyobb tér nyílt felfedezetteik befuttatására.

Lang Györgyi

Zenész - énekes

Kapcsolatok

Pa-dö-dő zenekari fotók

Pa-dö-dő koncertfotók

Szabó János feat. Lang Györgyi - NEMADOMFEL Együttes

Nemadomfel Együttes

Falusi Mariann

Pa-Dö-Dő

Interpop '88

90s mainstream pop

2. (Kettő) Kiabálj

4. Tessék Dudálni!

6. Einstand

Had' énekeljünk mi Is az idén!

Hozott anyagból

Igen! Az idén Is csináltunk új lemezt

Habár a hazai lemezeladás...

Hét. Kérem a következőt!

Nem volt egyszerű.Csókoltatunk Mária.

Nekünk nyolc

Retúr (PA-DÖ-DŐ Airlines)

Szép az élet, és én is szép vagyok

Tuinvan·Marivan·Györgyivan·Közösvan

Vi ár femili

Pa-Dö-Dő

Egy kicsit bulizgatunk?

Csomagot kaptam

Nyugdíjas Repp

Pálmaszív

Bye-Bye Szása

Szabó János feat. Lang Györgyi - NEMADOMFEL Együttes