Publication/name

2. (Kettő) Kiabálj

Falusi Mariann (1959, Barcs) jazz- és popénekes, a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-pa-do-do-11944">Pa-Dö-Dő</a> együttes tagja. Artisjus-díjas előadóművész, akit színészként, rádiós és televíziós műsorvezetőként is láthatunk-hallhatunk.
Zenei képzettsége onnan ered, hogy 1977- 1980 között elvégezte a budapesti Bartók Béla Konzervatóriumot, 1979-1983 között pedig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanárképző szakán tanult. 1983-ban jazzénekes kategóriában megnyerte a Ki mit tud?-ot, a Magyar Televízió által szervezett kulturális tehetségkutatóversenyt. 1983-1985 között a Studium Dixieland Band-ben énekelt. (Ebben a zenekarban indult a zenei karrierje Fekete-Kovács Kornél trombitásnak is.) Falusi Mariann Kubában (1985) és Mongóliában (1986) is fesztiválsikereket ért el. Közben hét hónapig élt és dolgozott a hollandiai Rotterdamban.
Filmszerepei is voltak, olyan alkotásokban láthattuk őt, mint a Laura, Eldorádó, Ámbár tanár úr. 1985-1988 között a Pesti Színházban, valamint vidéki teátrumokban játszott (Szeged, Diósgyőr, Szolnok). Presser Gábor - aki 1985-ben a Vígszínház zenei vezetője volt - a Rémségek kicsiny boltja című zenés darab előkészítése során találta meg – a szerinte egymásra nagyon hasonlító - Lang Györgyit és Falusi Mariannt, akik onnantól kezdve elválaszthatatlan páros lettek. Presser invitálására a két énekesnő vokálozott Révész Sándor akkor készülő szólólemezén, majd pedig ennek országos bemutató turnéján is. Illetve az 1986-ban megrendezett Interpop Fesztiválon Falusi Mariann még szólóban indult dalával (Igaz mese), de ugyanezen a fesztiválon, 1988-ban már Lang Györgyivel közösen - és Pa-dö-dő néven - szerepeltek a Siófoki Szabadtéri Színpadon, ahol Laár András szerzeményét, A tengerész című dalt adták elő, amivel a döntőbe jutottak. És ezzel megkezdődött a Pa-dö-dő popduó sikerszériája. Országos ismertség, több ezer koncert, médiafigyelem, és számtalan nagylemez jelezte ezt. Legutóbbi kiadványuk 2017-ben jelent meg (Nyugdíjas Repp).
Falusi Mariann a mai napig folyamatosan koncertezik szólóban, és Lang Györgyin kívül több más előadóval is voltak közös produkciói, így Bíró Eszterrel, a Horgas Eszter és a Class Jazz Band-del, Presser Gáborral, akivel közös albumuk is jelent meg (13 dalunk, 2017). Falusi Mariann 2018-ban szólólemezzel jelentkezett, Királyok és Királynők címmel. Sárik Péterrel és triójával is gyakran fellép, közös kiadványukat 2021-ben adták ki (Jazzkívánságműsor Magyarul 2.).
Énekesként sokoldalúságáról ad bizonyságot: az Olivér vagy a Dr. Bubó musicalek mellett hallhattuk az Óriáscsecsemő című kortárs operában is, de énekelte már Rossini Ünnepi miséjét, jazzt a Budapest Jazz Orchestrával, és a crossover műfajába is kirándulást tett a Honvéd Férfikarral és a Budafoki Dohnányi Zenekarral. Önálló előadói estek és színházi szerepek mellett beszélgetős műsorokkal jelentkezik a rádióban és a kereskedelmi televíziók szórakoztató produkcióiban is gyakori vendég az életvidámságáról ismert énekesnő.
HZ
  
<a href="https://www.facebook.com/falusimariannofficial/?locale=hu_HU">https://www.facebook.com/falusimariannofficial/?locale=hu_HU</a>
<a href="https://www.instagram.com/falusimariann.official/?hl=hu">https://www.instagram.com/falusimariann.official/?hl=hu</a>

Falusi Mariann

Lang Györgyi (1957–2023) és Falusi Mariann (1959) A Rémségek kicsiny boltja című musicalben szerepeltek együtt, aztán olyannyira összebarátkoztak, hogy 1988-ban Pa-Dö-Dő néven szintipop duóban indultak az Interpop fesztiválon. A televíziós szereplés hatására nemcsak országos ismertségre tettek szert, hanem a következő évben nagylemezt jelentethettek meg, részben neotonos segítséggel. Majd 1990-ben jött a Pa-Dö-Dő 2: Kiabálj, melyről a Bye-Bye Szása című dal a korszak egyik legnagyobb slágere lett. A feltűnő ruhákban, bakancsban és rikító hangviseletben tündöklő, erősen teltkarcsú vicces énekduó a kétezres évek közepéig évi rendszerességgel jelentet meg változó színvonalú és sikerességű korongokat, majd Lang Györgyi betegsége (sclerosis multiplex) miatt erősen visszavett a lendületből. 3 éven át, 2019-2022 között nem is volt fellépésük, de aztán egy teltházas budapesti koncerttel visszatértek.
Első közös szereplésükre Falusi Mariann így emlékszik vissza: „Kettőnk közül Györgyinek volt erőteljesebb a színpadi jelenléte, a későbbi merészségemet neki köszönhetem.” A Vígszínházban 1985-ben bemutatott Rémségek kicsiny boltja című zenés darab énekes szerepeire – a színház akkori zenei vezetője - Presser Gábor választotta ki a két lányt. Majd meginvitálta őket az éppen akkoriban készülő Révész Sándor-szólólemez felvételeire is, mint vokálénekeseket. Részt vettek a Révész-album lemezbemutató koncertjein is. Az egyik ilyenen látta őket Erdős Péter, a Hanglemezgyár popmenedzsere, aki ajánlatott tett Mariann-nak és Györgyinek: amennyiben elindulnak az 1988-as Interpop fesztiválon, és dalukkal a döntőbe jutnak, akkor csinál nekik egy lemezt. Így született meg a Pa-dö-dő, és 1989-es első nagylemezük. A zenekar neve, a „pas de deux” egyébként egy balettban használt francia kifejezés, ami szabad fordításban annyit tesz, mint „tánc kettesben”.
A rendszerváltozás idején több dal is született a történelmi eseményről. Ezek közül az egyik legnépszerűbb a Pa-dö-dő Bye-bye Szása című dala volt, amely mind a mai napig a duó talán legnagyobb slágere. Az aktualitásra mindig is fogékony Pa-dö-dő dala 1990-ben jelent meg, és szövege a szovjet katonák Magyarországról való távozásáról szól, amely végül 1991 júniusában fejeződött be. Ennek a dalnak a zenéjét Novai Gábor szerezte, szövegét pedig – a lányok mellett - Gréczy Zsolt jegyzi, aki akkor még újságíróként dolgozott, később lépett politikai pályára.
Az évek során járták az országot, több ezer fellépésük volt, - és hogy el ne feledkezzen a róluk a közönség - évente adtak ki új lemezt, dalaikból rengeteg sláger lett (Szabó János, Fáj a fejem, Azt csinálok, amit én akarok, Te vagy a legjobb dolog a héten). Olyan előadók számait adták elő, mint Bródy János, Hajós András, Galla Miklós, Pierrot, Müller Péter Sziámi. Legutóbb 2017-ben jelentkeztek új felvételekkel (Nyugdíjas Repp). A Pa-dö-dő tagjait gyakran láthattuk kereskedelmi televíziók műsoraiban, és egy rádióadón kulturális műsort vezetnek kettesben.
JBSz, HZ
 
<a href="https://www.facebook.com/PDD25">https://www.facebook.com/PDD25</a>

Pa-Dö-Dő

Jakab György (1950-1996) billentyűs, énekes, az 1980-as évek nemzetközi szinten is legsikeresebb magyar popegyüttesének, a Neoton Famíliának a tagja és dalszerzője.
Egy zenész családba született Budapesten, 1950 július 2-án. Fiatalon már vendéglátózott nyaranta a Balatonnál, az egyik formációban együtt zenélt Szigeti Ferenccel, a Corvina, majd a Karthago későbbi gitárosával is. Első jelentősebb zenekara a Rákfogó volt, amelyben 1965-67 között játszott billentyűs hangszereken, valamint énekelt is. Itt zenésztársa volt Orszáczky Jackie Miklós, Lakatos „Bögöly” Béla és Mogyorósi László.
Ezután következett a Winkelmayer Brass, amelynek 1969 végén alapító tagja volt, és amelyben zongorán, orgonán játszott és énekelt. A legelső magyar jazz-rock formációnak számító együttes névadója Winkelmayer József fúvós, billentyűs, multiinstrumentalista, aki azelőtt az Olympia tagja volt. A hattagú csapat új színt hozott a magyar klubéletbe jazz-rockos, soulos, funkys hangzásával. Ennek ellenére lemezük vagy rádiófelvételük nem készült. Jakab György itt jegyezte első saját szerzeményeit (M7-es országút, Fuvola blues, Desszert). De nem lett belőle hosszú távon jazz-zenész, hiszen 1971 végétől a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-neoton-6654">Neoton</a> együttes tagja lett.
A popzenét játszó Neotonban a távozó Balázs Fecó helyét vette át a billentyűs poszton. 1972-ben a Ki mit tud?-on tűnt fel egy női vokálegyüttes, a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-kocbabak-6833">Kócbabák</a>, amelynek Csepregi Éva, Fábián Éva és Pál Éva voltak a tagjai. Ezután a Neoton és a Kócbabák együtt léptek fel. Ezzel együtt 1973-76 között csupán másodvonalbeli együttesnek számítottak. A Menedékház című 1976-ban megjelent lemezükön Jakab György több szerzeménye is helyet kapott, és énekelt is néhány dalban.
Aztán a formáció 1977-ben átalakult, és <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-neoton-familia-9497">Neoton Família</a> néven ők lettek az akkoriban népszerűvé váló diszkózene elsőszámú hazai képviselői. A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat popzenei márkamenedzsere, <a href="https://popkulturalis.hu/szemely-erdos-peter-6587">Erdős Péter</a> az 1970-es évek második felében új célként jelölte ki a magyar könnyűzene számára a külföldi, elsősorban nyugati piacok meghódítását. „Három éven belül világsztárunk lesz!” - nyilatkozta 1979-ben. És a magyar zenei exporttevékenység első számú támogatott jelöltje a Neoton Família lett. Elkezdődött egy igazi sikertörténet, itthoni és külföldi fellépések sokaságával, hatalmas rajongótáborral, rengeteg nagylemezzel. És ezekben a sikerekben Jakab Györgynek nemcsak billentyűsként, nem ritkán énekesként, hanem szerzőként is kulcsszerepe volt. Olyan slágerek fűződnek nevéhez, mint a Holnap hajnalig, Don Quijote, Kétszázhúsz felett.
A Neoton Família - amely a nemzetközi porondon Newton Family néven jelent meg - a sikerek ellenére több belső feszültséggel volt megterhelve. Ennek első jelei tagcserék voltak, majd Pásztor László és Jakab György az új sztárjelölttel, <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-zoltan-erika-11782">Zoltán Eriká</a>val készített albumokat, amelyek óriási sikert arattak. Végül a zenekar 1989-ben két részre bomlott: Éva-Neotonra és Neotonra. Jakab György az utóbbi formációban folytatta zenei pályafutását. Emellett a a Magneoton kiadónak volt résztulajdonosa és producere. Közreműködött többek közt Zorán, Zámbó Jimmy, Gergely Róbert, a 100 Folk Celsius és az Alvajárók lemezein. Olyan dalok fűződnek nevéhez, mint Zoltán Erika Madonna című sikere, és Zámbó Jimmy Még nem veszíthetek című megaslágere.
1995 decemberében súlyos betegséggel kórházba került, ahol 1996. február 16-án elhunyt. Alig több mint 45 évet élt. Zenésztársai egy nagyon jó humorú, de mégis visszafogott, szerény emberként emlékeznek rá, aki kiváló zenész volt, és jó értelemben vett „slágergyáros” szerző. Zenekara, a Neoton Família pedig – talán nem véletlenül – 1998. április 24-én, György napján tartotta teltházas búcsúkoncertjét a Budapest Sportcsarnokban, ahol egykori zenésztársukról is megemlékeztek. A billentyűs hangszereken pedig Jakab György játszott. Az ifjabbik, a legendás zenész fia.
HZ
 
<a href="https://www.facebook.com/profile.php?id=100063867588737">https://www.facebook.com/profile.php?id=100063867588737</a>

Jakab György

Jankai Béla

Pásztor László (1945, Budapest) gitáros, zeneszerző, a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-neoton-6654">Neoton</a> együttes alapítója és vezetője. Később producerként is dolgozott, majd lemezkiadót alapított. Volt a Magyar Hanglemezkiadók Szövetségének (Mahasz) elnöke is.
Negyedikes gimnazista korában kezdett el gitározni, aztán az egyetem megkezdése előtti egy évben az Orkán együttesben játszott, akikkel Peppino di Capri olasz énekes számait adták elő. Legtöbb fellépésük az Ikarus Művelődési Házban volt.
1965-ben kezdte meg tanulmányait a Közgazdasági Egyetemen, és annak az évnek decemberében az egyetem Mikulás-napi ünnepségére alapították Galácz Lajos gitáros-énekessel a Neoton együttest, amelynek az ügyeit – a zenélés mellett - kezdettől fogva Pásztor László intézte.
1968-ban Balázs Fecó billentyűssel kiegészülve a Nekem eddig Bach volt minden című számukkal megnyerték a Ki mit tud? vetélkedőt a zenekarok kategóriájában. A Neoton első nagylemeze 1971-ben jelent meg Bolond város címmel, amelyen valamennyi dal Pásztor László szerzeménye volt, és S. Nagy István írta a szövegeket.
1974-ben kezdődött a munkakapcsolat a Neoton együttes a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-kocbabak-6833">Kócbabák</a> trió között, és közösen léptek fel a Tessék választani! című műsorban. Első közös lemezüket 1976-ban adták ki Menedékház címmel. 1977-ben létre jött a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-neoton-familia-9497">Neoton Família</a>, a Kócbabák énekegyüttes bevonásával. Pásztor László volt a vezetője, egyik zeneszerzője, gitárosa és énekese a formációnak. Az itthon és külföldön egyaránt sikeres együttes 1990-ben kettévált, Pásztor László Jakab György billentyűssel és Bardóczi Gyula dobossal folytatta a zenélést, Szulák Andreát választva szólistának, így adtak ki még egy - nem túl sikeres - lemezt (A trónörökös, 1990). A volt Família többi tagja Éva-Neoton néven jelentetett meg albumokat. A névviselés miatt perre is ment egymással a két tábor.
A régi tagok még két alkalommal, 1998-ban és 2005-ben álltak össze egy-egy Neoton-nagykoncert erejéig. A 2005-ös – a budapesti Puskás Stadionban – teltház előtt megtartott háromórás fellépéssel Pásztor László lezárta saját Neoton-korszakát, amelyben több mint 300 dal zenéjét szerezte és szövegek írásában is részt vett. A legnagyobb slágerei: Kell, hogy várj, Holnap hajnalig, Don Quijote, Volt egy lány, Marathon, Karnevál, Ha elmúlik karácsony, Yoyo.
Pásztor László a nyolcvanas évektől szerzőként, producerként a Neoton műhelyhez tartozó előadók hangfelvételeit, lemezeit gondozta. 1990 áprilisában egyik alapítója volt a Magneoton Kft.-nek, amelynek művészeti igazgatójaként döntő szerepe volt abban, hogy a kilencvenes évek elején sikerült új arcokat bevezetni a poppiacon. A kiadó sztárjelöltjei közé tartozott az Alvajárók, az Animal Cannibals, Gergely Róbert, a Rapülők és Zámbó Jimmy. A kiadó évente 10-15 kiadványt jelentetett meg, az első év után piacvezető lett. 1993. január 1-jén csatlakozott a Warner cégcsaládhoz, Pásztor 1995. január 1-től vitte tovább az ügyvezetői feladatkört. Később olyan leányvállalatokkal, mint a Rózsa Records vagy a Samurai Songs sikerült megőriznie a cég piacvezető szerepét, és olyan sztárokkal dolgozhatott, mint a Back II Black, a Bestiák, Dopeman, az Edda, az Emergency House, Erica C., Hevesi Tamás, Hobo, a Napoleon Boulevard, a Neo, Pierrot, a Shygys, a Tátrai Band, a TNT és Zsédenyi Adrienn.
Pásztor László 1997-2001 között volt a Mahasz elnöke. A több évtizedes zenei pályáját több elismeréssel jutalmazták: eMeRTon-díj (1987), Huszka Jenő-díj (2000), Artisjus-díj (2001), Fonogram Életműdíj (2015).
JBSz, HZ
 
<a href="https://www.facebook.com/laszlo.pasztor.351">https://www.facebook.com/laszlo.pasztor.351</a>

Pásztor László

Lang Györgyi (1957, Szeged) énekes, színész, műsorvezető, a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-pa-do-do-11944">Pa-Dö-Dő együttes</a> tagja. 1981-ben diplomázott a Színművészeti Főiskolán, majd a Pécsi Nemzeti Színházhoz szerződött. Hét év után hagyta el a társulatot és Budapestre költözött. Falusi Mariann-nal 1988-ban megalapították a Pa-Dö-Dő együttest, miután A rémségek kicsiny boltja című musicalben együtt szerepeltek, és összebarátkoztak. A szórakoztatóiparban már tapasztaltnak mondható páros 1988-ban sikeresen debütált az Interpop Fesztiválon, ennek köszönhették első albumukat. A második lemezük 1990-ben jelent meg, az ezen szereplő - a szovjet katonák Magyarországról való kivonulásáról szóló - Bye-bye Szása című daluk óriási sláger lett. Már csak a megjelenésük miatt is egyedi volt a duójuk: rendszerint színes hajat és öltözéket viseltek. 2017-ig sorra jelentek meg kiadványaik, rengeteg fellépésük volt itthon, koncerteztek Európa-szerte, és Ázsiába is eljutottak. Rendszeres szereplői voltak a médiának, 1999-től televíziós műsorvezetőként, majd később rádiós adások házigazdájaként is találkozhattunk velük. 1978-1998 között Lang Györgyi több magyar filmben szerepelt.
2017 óta a hírek nem Lang Györgyi zenei produkcióiról, hanem többnyire az egészségi állapotáról szólnak. Egy autoimmun-betegség miatt kerekesszékbe kényszerült, majd 2021 végén stroke-ot kapott, részben lebénult, és elvesztette beszédkészségét, de akaraterejének és – többek mellett - Falusi Mariann segítségének köszönhetően részben felépült, és megszokott humorérzékét sem vesztette el. 2022-ben újra láthattuk őt színpadon a Pa-Dö-Dő-vel.
 Hosszú betegség után 66 évesen, 2023 májusában elhunyt. 
 
HZ
 
<a href="https://www.facebook.com/komolygyoresz/">https://www.facebook.com/komolygyoresz/</a>
<a href="https://www.instagram.com/explore/tags/langgy%C3%B6rgyi/?hl=hu">https://www.instagram.com/explore/tags/langgy%C3%B6rgyi/?hl=hu</a>

Lang Györgyi

Novai Gábor (1949, Budapest) basszusgitáros, énekes, dalszerző és producer. Az 1970-es évek Generáljában ő volt „Apó”, a ’80-as évek Hungariájában a „Twistkirály”, majd a Dolly Rollban „Nova”.
18 évesen első zenekara a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-rangerscorvina-6665">Rangers</a> volt, ahol a fiatal basszusgitáros 1967-69 között játszott. A zenekarból aztán Corvina lett, az eredeti basszusgitáros pedig visszatért a katonai szolgálatból, ezért Novai Gábor a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-zege-6684">ZéGé</a> együttesbe ment, amelyből aztán az 1970-es évek egyik hazai sikerzenekara, a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-general-390">Generál</a> lett.
A Generálban basszusgitáron játszott és vokálozott, de a zeneszerzésből is kivette a részét, az ő szerzeményei voltak például: a Százéves kút, a Kérdés, Felelet. Mivel az 1971-ben frissen alakult formációban ő volt a legidősebb, a többiektől megkapta az „Apó” becenevet.
1979-ben feloszlott a Generál, Novai pedig az épp basszusgitárost kereső <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-hungaria-6630">Hungaria</a> együttesbe ment, és következett egy újabb sikerkorszak a zenei pályafutásában. Fenyő Miklóssal remek szerzőpárost alkottak, ontották a rock and roll-slágereket, a Hungaria az ország egyik legnépszerűbb zenekara volt akkoriban. Novai Gábor énekelte – többek között – a máig majd’ minden házibuli sikerszámát, a Casino Twist-et.
1983-ban a Hungaria több egykori zenészével együtt megalakították a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-dolly-roll-9641">Dolly Roll</a> zenekart, amellyel fényes sikereket arattak. Több arany- és platinalemezt ért el a formációval.
1989-től mint producer és zeneszerző is tevékenykedett. Zenét írt a Pa-Dö-Dő duónak és a Galla Miklósnak is, majd 1991-ben a Rákóczi Kiadó zenei vezetője lett. A következő évben elhagyta a Dolly Rollt, és több előadó nagylemezének producere és menedzsere lett.
1995-ben egy nagysikerű koncertre ismét összeállt a Hungaria. 1997-ben Fenyő Miklóssal együtt megalkották a Hotel Menthol című musicalt, amely hatalmas sikert lett. A Budapesti Operettszínház tűzte először műsorára, de játszották a győri teátrumban is.
2003-ban megalakította a Marót Viki és a Nova Kultúr Zenekart, mely főként az ötvenes évek rock and roll dalait, a hatvanas évek magyar slágereit, a Generál és a Hungaria együttes dalait adja elő, teljesen újszerű módon.
Novai Gábort szerény, de szókimondó embernek ismerik. „A művészvilágban mindenkinek a saját projektje a legjobb. Minden más rossz. Amit te csinálsz, ami a te gondolatod és a koncepciód, az a legjobb, a többi le van ejtve. Amikor látod itt-ott társasági helyen, médiában, hogy ölelgetik egymást, legjobb barátok, azért az nem úgy van, az csak a látszat. De ez teljesen normális is, mert konkurens viszonyban vannak.” – mondta el egy 2023-as interjúban.
Fia, ifj. Novai Gábor szintén zenész, billentyűsként láthattuk őt többek között a Mörk zenekarban, de a papájával is voltak már közös produkciói.
2023 tavaszán jelentették be, hogy egy koncert erejéig ismét összeáll a Hungaria. Dolly, Fenyő Miklós, Szikora Róbert és Novai Gábor 2024 júniusának első napján várja a rajongókat a budapesti Puskás Arénába.
HZ
 
<a href="https://www.facebook.com/novaigabor/?locale=hu_HU">https://www.facebook.com/novaigabor/?locale=hu_HU</a>

Kapcsolatok