Publication/name

Folk Beats Mű-Hely: A pillanat műhelye

Parabea - Iparkutya

A népzenét, a popzenét és a világzenét ötvöző Zombori zenekart hat kísérletező kedvű, nagyrészt székesfehérvári fiatal – Csordás Zita és Horváth Martina Veronika (ének), Jeszenszky Márton (fuvola), Máhr Dániel (basszusgitár, koboz), Novai Gábor (billentyűk, szintetizátor), valamint Szabó Dániel Ferenc (dobok, kalimba) – alapította 2008-ban. Nevüket egy fehérvári buszmegállótól kölcsönözték, zenéjüket pedig elsősorban a moldvai népzene energiájára, némi jazzre és a progresszív elektronikus hangzásra alapozták. 
Országos ismertségük szempontjából sokat jelentett a 2013-as év, amikor megnyerték az A38 Hajó és a Szerencsejáték Zrt. könnyűzenei tehetségkutató versenye, a Talentométer világzenei elődöntőjét és Napvilág, holdvilág címmel megjelent első EP-jük, igaz Horváth Martina Veronika is ekkor hagyta el a csapatot. Az ötfősre fogyott formáció zeneileg új irányt vett, amivel először a 2015-ban megjelent Egyedül vagyok című dalukat, majd a második EP-jüket (Sekisebe, 2015) hallva szembesülhettek az érdeklődők. Az új szerzeményekben már az elektronika, a popos hangzás került előtérbe, jóllehet a népzenei hangszerek és motívumok sem tűntek el teljesen. 
Bár a Zombori karrierje továbbra is egyértelműen felfelé ívelt, 2015 őszén felléphettek a WOMEX világzenei expón, 2016 tavaszán nagy sikerrel mutatták be Rágyújtok megint című dalukat (melyhez rendhagyó klipként egy videojáték készült), tagjai – egyéb irányú elfoglaltságaik miatt – a formáció feloszlatása mellett döntöttek. Rajongóiktól 2016 decemberében az Akváriumban búcsúztak el, zenének viszont többségükben nem intettek búcsút: Csordás Zita a Mayberian Sanskülotts, Novai Gábor és Szabó Dániel pedig a Mörk együttes kötelékében folytatta.
Facebook: https://hu-hu.facebook.com/ZomboriBand/
CsO

Zombori

A világzene vagy etnopop egyik legismertebb és legsokszínűbb hazai képviselőjét a Meszecsinka (magyarul: holdacska) együttest a hasonló zenei világot képviselő Fókatelep két tagja, Oláh Annamária (ének) és bolgár származású Biljarszki Emil (zongora, gitár) hozta létre 2009-ben; később basszusgitárossal (Vajdovich Árpád, majd Somogyi Ferenc) és ütőhangszeressel (Krolikowski Dávid) egészült ki a formáció.
Már első koncertjeiket, illetve debütáló albumukat (Meszecsinka, 2009) élénk érdeklődés kísérte, ami főként a legkülönbözőbb stílusirányzatokat – elsősorban a misztikus, pszichedelikus rockot és a kelet-európai, illetve latin-amerikai népzenéket – remekül ötvöző szerzeményeiknek és kivételes előadói képességekkel rendelkező énekesnőjüknek köszönhető. Oláh Annamária ugyanis nemcsak hét nyelven (magyarul, oroszul, bolgárul, finnül, angolul, arabul, spanyolul) énekel, az inuit torokének sem jelent számára problémát, szenvedélyes előadásmódjával, színpadi jelenlétével pedig bárkit képes a hatása alá vonni. Megnyerték a Folkbeats nemzetközi világzenei tehetségkutató versenyt, bemutatkoztak a műfaj fontosabb seregszemléin (APAP, Womex), végigzenélték Európát, de New York-ban és Torontóban is jelentős sikereket arattak.
Az elmúlt évtizedben folyamatosan jelentek meg albumaik (Live, 2013, Kinyílok, 2014, New &amp; Best, 2015, Ai EP, 2015, Hajnalban, 2016, Álomban ébren, 2016, Állj bele a mélybe, 2019, Árnyék, 2022), amelyek közül az Álomban ébren az év világzenei albuma Fonogram-díjat is megkapta. Az angol Songlines Magazine „kelet-európai Cocteau Twins” -nek nevezte a zenekart, de a „a páneurópai kultúra esszenciája” -ként is definiálták már munkásságukat a szaksajtóban. A Meszecsinka világzenéje meghódította a világot. Aztán 2022 decemberében váratlanul bejelentették, hogy vége.
CsO
 
<a href="https://www.facebook.com/meszecsinka">https://www.facebook.com/meszecsinka</a>

Meszecsinka

A népzenétől a világzenéig, a modern jazztől a kortárs zenéig sokféle területen ténykedik Borbély Mihály. Hol együttesvezetőként (Borbély Műhely, Quartet B, Balkán Jazz Project, Borbély-Dresch Quartet), hol különböző formációk (Binder-Borbély duó, Eastern Boundary Quartet, László Attila Quintet, Oláh Kálmán Szextett, Vujicsics együttes) tagjaként, hol szólistaként.
Zenei tanulmányait a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta klasszikus klarinét, illetve jazz szaxofon szakon. Pályafutása során eredeti hangszerei (klarinét, szaxofon) mellett különleges fúvós hangszerek megszólaltatására is specializálódott (például tárogató, népi furulyák, kaval, dvojnice, fujara, okarina, bombard, zurna).
A többnemzetiségű, többkultúrájú Pomázon felnőtt Borbély a hetvenes évek közepén többetmagával megalapította a Vujicsicst, amely idővel a helyi nemzetiségi táncegyüttes kísérő zenekara lett. A délszláv profil kialakulásában nagy szerepet játszott a névadó, Vujicsics Tihamér, sokat beszélgettek vele, sok hanganyaggal, tudással és tanáccsal segítette őket. Amikor 1977-ben megnyerték a Ki mit tud?-ot, már egyértelműen délszláv zenekar voltak.
Borbélyt a Vujicsics mellett a jazz a kezdetektől érdekelte, de sokáig csak autodidakta módon foglalkozott vele. Aztán a nyolcvanas években elvégezte a jazztanszakot. 1994-ben pedig megalapította első saját zenekarát, az etnojazzt játszó Quartet B-t. Majd azzal párhuzamosan 2000-ben Borbély Műhely néven egy újabb formációt is létrehozott. Az utóbbi időben pedig ezek mellett újabbak születtek: a Balkán Jazz Project és a Borbély-Dresch Quartet.
Borbély Mihály tehát a többiekkel épp ellentétes utat járt be. Klasszikus klarinétművésznek indult, a hetvenes évek elején mégis a népzene felé fordult, és az Eredics-testvérekkel megalapította a Vujicsics együttest. Aztán a nyolcvanas évek elején a jazzben merült el, és a számtalan vendégszereplés mellett régóta két saját formációt (Quartet B, Borbély Műhely) vezet. Részben a muzsikustársak, részben a némiképp eltérő zenei világ miatt döntött így. Míg a Quartet B-ben a népzenei, világzenei – György Mihály gitározása és buzukijátéka révén mindenekelőtt a balkáni – jelleg sokkal erősebb, közvetlenebb, addig a Borbély Műhely jazzesebb, benne a népzenei hatás áttételesebb. Utóbbi legfrisebb albumán Kodály műveinek jazzes értelmezése hallható.
Az elmúlt évtizedekben számtalan lemezfelvételen működött közre. Olyan jeles előadókkal dolgozott együtt, mint Nikola Parov, Sebestyén Márta, a Sebő együttes, Dresch Mihály, Grencsó István, Kőszegi Imre, a László Attila Band, Oláh Kálmán, Ráduly Mihály, Szakcsi Lakatos Béla, Trilok Gurtu, Michel Montanaro, Herbie Mann, a Saxophone Summit (Michael Brecker-David Liebman-Joe Lovano), Jirí Stivín, Zbigniew Namysłowski, a Rova Saxophone Quartet, Eötvös Péter, a Nemzeti Filharmonikusok, az UMZE Kamaraegyüttes és a 180-as Csoport.
A tanítás életének és zenefilozófiájának fontos eleme. 1979 óta aktív zenepedagógus. 1986-tól a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola, 1990 óta a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Jazz Tanszékének tanára, 1997 és 2000 között ugyanott tanszékvezető is volt. Emellett számos helyen tartott előadást, s vezetett kurzust idehaza és külföldön egyaránt.
Díjak, elismerések: Pro Urbe Szentendre (1986), Karlovy Vary Jazz Fesztivál - „Legjobb szólista” (1988), Neufeld Anna Emlékdíj (1998), Kisebbségekért állami díj (Vujicsics együttes) (1999), Artisjus díj (2002), Az év magyar jazzlemeze (Meselia Hill, 2005), Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2005), Pomáz Díszpolgára (2005)
JBSz
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd: A magyar folk története, Budapest, Kossuth Kiadó, 2013, p. 250–251.
Kapcsolat:
<a href="https://mihalyborbely.hu/">https://mihalyborbely.hu/</a>
<a href="https://www.facebook.com/mihalyborbelymusic/">https://www.facebook.com/mihalyborbelymusic/</a>

Borbély Mihály

A 2010-ben alakult esztergomi Iparkutya saját bevallása szerint „csűrdöngölős világzenét” játszik, instrumentális, energikus muzsikájában a balkáni, ausztrál, közel-keleti és egyéb népi dallamok mellett végig jelen van a jellegzetesen magyar habitus. A zenekar egyszerre táplálkozik ősi ritmusokból, modern gondolatokból, népzenéből és műzenéből.
A tagok egy része már a megalakulás előtt ismerte egymást a világzenei undergroundból, többen együtt is zenéltek a 2002-ben utcazenészekből alakult, ugyancsak esztergomi Club Era zenekarban. A Balogh Balázs (szaxofon), Nemes János (szaxofon), Tőgyi Balázs (gitár), Sziklai Tamás (basszusgitár), Zeitler Ádám (tapan), Latorczai Balázs (didgeridoo) felállású formáció különösen a kétezrestízes évek első felében és derekán volt aktív, klubokban, koncerteken és utcafesztiválokon egyaránt rendszeresen felléptek, két számuk (Fél6, Express 7) pedig két fontosabb kompilációra (Tilos Maraton, 2011, Szimpla Garden Hits, 2012) is rákerült.
JBSz
 
Kapcsolat: <a href="https://www.facebook.com/iparkutya/">https://www.facebook.com/iparkutya/</a>

Iparkutya

A többség még a balkáni népzenét játszó és rendszeresen táncházazó Zsarátnok együttes vezetőjeként emlékezhet a félig magyar, félig bolgár származású Nikola Parov-ra (1960), aki a Barbaro-ban is megfordult, majd az 1995 és 2001 közötti időszakot a világ egyik legjelentősebb táncos show-ja, a Riverdance zenekarában töltötte.
Nevéhez fűződik a Magyar Állami Népi Együttes 2000-es Naplegenda című tánc-show zenéje is. Az új évezredtől a magyar és a Kárpát-medence népdalvilágától megihletve, a legtehetségesebb itthoni énekesekkel (Herczku Ágnes, Szalóki Ági, Bognár Szilvia) készíti felvételeit, illetve koncertezik itthon és külföldön. Az utóbbi években pedig Herczku Ágnessel közös kvartettjével – további tagok: Födő Sándor (ütősök, billentyűk) és Wertetics Szlobodan (harmonika) – több sikeres, igényesen megmunkált, de populáris hangvételű nagylemezt jelentetett meg.
JBSz
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd: A magyar folk története, Budapest, Kossuth Kiadó, 2013, p. 256–257.

Nikola Parov

Szokolay Dongó Balázs (1965, Tótkomlós) népzenét, valamint népzenei ihletésű improvizatív zenét játszik dudán, furulyán és szaxofonon.
Mezőgazdasági majd rajzpedagógiai tanulmányok után autodidakta módon kezdett a zenével foglalkozni. Kezdetben bluest, később népzenét, megint később free jazzt játszott „csöveken” – elsősorban dudán, furulyán és szaxofonon. Népzenészként többek között a Kündü, a Magyar Dudazenekar, a Békés Banda és a Vasmalom zenekarokban fújt, megfordult a Makámban és a Csík zenekarban, turnézott a Tékával és a Vujicsics együttessel, később <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-palya-bea-8114">Palya Bea</a> és <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-sebestyen-marta-6894">Sebestyén Márta</a> zenekarainak meghatározó tagja volt. 
Zenei pályafutása során a kezdetektől napjainkig tartó fontos műhelymunka a jazz és népzene határmezsgyéjén alkotó zenekar, a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-del-alfoldi-szaxofonegyuttes-41134">Dél-alföldi Szaxofonegyüttes.</a> Saját együttese a Dongó és Barátai zenekar. A formáció eredetileg a Dunaújvárosi Táncszínház kíséretére jött létre, mára önálló koncertező zenekarrá vált. 1999-tól dolgozott együtt egykori elmaradhatatlan társával, Bolya Mátyással (koboz, citera).
A szólómunkái mellett az elmúlt években főként a Corpus Harsona Quartettel, Fábri Gézával, Kónya Istvánnak, Fassang Árpáddal, Fabulya Andreával és Geröly Tamással (valamennyi előadóval duóban), valamint a Rustico és a Fohász formációval lép fel.
2003-tól az Óbudai Népzenei Iskola dudatanára. Hangszerei: furulyák (somogyi hosszúfurulya, kis magyarországi pásztorfurulya, erdélyi furulya, román kaval, szlovák fujara, (tilinkó), dudák (magyar duda, dráva-menti horvát duda, mohácsi duda, bánáti szerb duda), szopránszaxofon, tárogató, dorombének.
Szokolay sosem azt nézte, hogyan kell szabályosan megszólaltatni egy hangszert, hanem arra törekedett, hogy abból lehetőleg az és úgy szólaljon meg, ahogy ő elképzelte. Pályafutása során kapott is érte hideget-meleget mind a népzenészektől, mind a jazzisták részéről. Mire rendre csak megvonta a vállát és annyit válaszolt: „Mondhatnám azt, hogy amit csinálok, az free folk, de ezt sokan vagy nem értik, vagy félremagyarázzák. Persze, a szó hagyományos értelmében nem játszom se jazzt, se autentikus népzenét, és nem is törekszem rá. Amúgy sem kell mindig mindent kategóriákba tuszkolni. Külföldön érdekes módon sosem kérik számon ezt rajtam.”
Ahogy a honlapján hozzáteszi. „A népdal nem porosodó múzeumi kottafejek gyűjteménye, hanem elevenség és élet. Mindig újra éljük, mindig újra improvizáljuk, nem csak memorizáljuk. Az én tanulmányaim nem álltak másból, mint sok-sok népdal bemagolásából. De aztán, amikor játszom a dalokat, elindul a zenei fantázia. Meghallok hangokat, s megyek utánuk. Ma megyek utánuk, nem tegnap. Tehát kortárs.”
JBSz
 
Kapcsolat:
<a href="https://www.facebook.com/people/Szokolay-Dong%C3%B3-Bal%C3%A1zs-Official/100063683824394/">https://www.facebook.com/people/Szokolay-Dong%C3%B3-Bal%C3%A1zs-Official/100063683824394/</a>

Szokolay Dongó Balázs

A Makámot Krulikkal együtt alapító, de azt a kilencvenes évek eleji irányváltáskor elhagyó Szőke Szabolcs (1948, gadulka) a tradicionális ihletésű kamarazene felé fordult. Az elmúlt két évtizedben gyakorta változó felállású Tin Tin Quartetben/Quintetben ismét megpróbálta mindazon zenekultúrákat egymáshoz közelíteni, amelyek mindig is foglalkoztatták: a Balkánt, Indiát, Észak-Afrikát és a jazzt. Mindezt idővel erősen meditatív jelleggel. Később Ektar néven újabb sávot nyitott zenei pályáján. Miközben nem maradt hűtlen a színházhoz sem: 1997-ben többedmagával megalapította a képzőművészet, a performance és a zenés színház határmezsgyéjén mozgó Hólyagcirkusz Társulatot, mely sajátos előadásai révén az alternatív színházak egyik legjelesebbike lett.
Szőke Szabolcsnak nemcsak zenéi és zenekarai, de hangszere is eléggé különleges – Bulgárián kívül nem sokan vannak a világban, akiknek fő instrumentuma a gadulka. Ennek a három dallam- és tizenegy rezgőhúrú bolgár hangszernek a „soundja” a leginkább a hegedű ősének számító viola da gamba, illetve az annál sokkal régebbi indiai és arab vonóshangszerek (sarangi, kemanche) hangzásvilágához hasonlatos. Miután zenekaraival nem népzenét, csak tradicionális ihletésű kamarazenét játszik, némileg másféle játékmódot talált ki rá. S a gadulka hangszínei és kifejező ereje már a hetvenes évek végén annyira magával ragadta, hogy azóta védjegyévé vált.
JBSz
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd: A magyar folk története, Budapest, Kossuth Kiadó, 2013, p. 266.

Szőke Szabolcs

Különleges felállás (hegedű, basszusgitár, dob) és különleges zenei világ (jazz, világzene, szabadzene) jellemzi a 2006-ban alakult, változó intenzitással koncertező és publikáló Santa Divert.
Motorja kétségkívül Kézdy Luca (1980. november 9., Győr), akinek tehetségét korán felismerte zongoratanár édesanyja, de akinek ezt követően vizsgáról vizsgára, koncertről koncertre bizonyítania kellett, így számára idővel a zene inkább kötelező feladatot, mint örömforrást jelentett. Aztán 1994 nyarán meghallotta Al Jarreau-t, akinek hatására elmozdult a jazz felé. Miközben környezete nehezen értette, hogy nem szeretne az általuk természetesnek vett, szinte előre megírt történet szereplője lenni.
Az újabb letaglózó hatások Stéphane Grappelit, majd Lantos Zoltánt hallva érték őt – attól kezdve tudta, mit akar. Aztán 2005 őszén, amikor hónapokig lovászként dolgozott Köveskál fölött a Fekete-hegyen és csak koncertezni járt fel Budapestre, találkozott a multi-instrumentalista dalszerző Szesztay Dáviddal (1978), aki már ekkoriban is számos zenekarban játszott. Saját DAV triójában énekelt, gitározott, a hazai jazz-élet több meghatározó alakját is felvonultató Budbudasban billentyűzött, emellett játszott a Novaruptában, Rutkai Bori zenekarában, a Specko Jednóban. Azóta számtalan színházi előadáshoz és filmekhez komponált zenét, 2016 óta pedig a Kiscsillag billentyűs-basszusgitárosa is.
Maga a Santa Diver név amúgy japán jelenség: karácsony táján arrafelé egy búvármikulás szokott a hatalmas akváriumokban cápák és ráják között úszkálni, feltűnik kicsit a fényképezőgépek kedvéért, majd eltűnik a ködben.
Duójukhoz idővel csatlakozott a dobos Halmos András, aki számos kísérleti, egymással is nehezen rokonítható formáció (Kampec Dolores, Ágoston Béla Trió, Plastic Ohara, Pop Ivan, Chakra Hacker, Triton) sorait erősítette, illetve a billentyűs Szőnyi András, aki leginkább a Chakra Hackerből volt ismerhető. Ez a kvartett készítette a 2009-es bemutatkozó nagylemezt (Sending Ovation), mely szép, erős, tiszta, szabad szellemű – sem megfelelni, sem magamutogatni nem akaró – produkció lett.
A formáció később Szőnyi kiválásával trióra szűkült, Halmos Andrást pedig 2011-ben Sárvári Kovács Zsolt váltotta fel. Már vele készült a második, címnélküli lemez (Santa Diver, 2013), de a harmadik korongon (Deep Diving, 2017) az életben is egy párt alkotó Kézdy Luca és Szesztay Dávid mellett már Szegő Dávid dobolt. Akárcsak az eddigi utolsó albumon (Blue Horizon, 2020), mely változatanul bátor, ötletes, izzadtság és manírok nélküli, kellő mélységben átélt zene.
JBSz
 
Kapcsolat:
<a href="https://hu-hu.facebook.com/santadiver/">https://hu-hu.facebook.com/santadiver/</a>
<a href="https://santadiver.eu/">https://santadiver.eu/</a>

Santa Diver

Lantos Zoltán (1962), egy igazi különutas zenész, aki klasszikus hegedűművésznek indult, aztán magával ragadta India, nyolc évet élt, tanult és tanított ott. Amikor 1994-ben hazajött, egy darabig e két távoli kultúra közelítésén fáradozott, végül belátta, mégiscsak európai. Rátalált saját, különleges hegedűhangjára, újra felfedezte itthoni zenei gyökereit, s összevetette azt az általa megismert keleti tradíciókkal és a kortárs európai jazz friss áramlataival. Neve lényegesen jobban cseng a külhoni koncertéletben, mint idehaza, de azért régebben Budapesten is hallható volt a Samsarával és saját, Mirrorworld nevű formációjával, mostanában pedig az OpenSource-szal. Miközben az elmúlt évtizedekben olyan nagyszerű külföldi muzsikusokkal találkozott a színpadon és a stúdióban, mint Charlie Mariano, Rabih Abou-Khalil, Dhafer Youssef, Steve Coleman, Loreena McKennitt, Trilok Gurtu, Kai Eckhardt és Larry Coryell. A kifejezetten neki épített öthúros és az „indiai” rezonáns húros hegedűk hangzását előszeretettel bolondítja meg elektronikus eszközökkel, effektekkel és live samplinggel.
Lantos Zoltán 16 évesen egy indiai filozófiával foglalkozó könyv hatására kezdett a keleti zenével foglalkozni. Sok hindu zenét hallgatott, majd megismerte Ravi Shankar szitárművész munkásságát, és vágyódni kezdett Indiába, ahová ösztöndíjasként 1985-ben jutott el. Előtte a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerzett klasszikus zenei diplomát. Az indiai tanulmányai után, 1994-ben éppen elkezdődött a világzene aranykora, és ő is elkezdett etnojazzt játszani. Sokáig többet koncertezett külföldön, mint itthon.
Elmondása szerint ő hivatalosan egy jazz- és world music-, valamint kortárs zenei, improvizáló hegedűs és szerző. Jelenleg öt különböző, hegedűszerű hangszert használ, ezek közül egyik sem négyhúros. Szerzeményeiből nemcsak a keleti, hanem a nyugati és a magyar kultúra hatását is kihallani. Bartók-rajongó, és a magyar népzenét is nagyon szereti.
Idáig hét lemeze jelent meg. Elsősorban a saját darabjait játssza, de gyakran szerepel együttesekben is. Az 1980-as évek közepén játszott Szabados György zenekarában. Indiából való hazatérte után Dresch Mihály kvintettjének tagja volt. Játszott trióban Dés Lászlóval és Horváth Kornéllal, több külföldi és hazai fesztiválon is felléptek. Közreműködött Borbély Mihály és Babos Gyula és a László Attila Band lemezein. Az utóbbi években együtt szerepel Kézdy Luca hegedűssel is. A legrégebbi saját együttese a Samsara, ami valódi indojazz-zenekar. Szintén saját zenekara a Mirrorworld. 2010-ben alakult a Lantos Zoltán OpenSource, amivel itthon és külföldön egyaránt szerepeltek. A formáció egyik különlegessége az, hogy a négy hangszeres muzsikust egy DJ egészíti ki. 2017-től tagja volt a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-bin-jip-677">Bin-Jip</a> zenekarnak. Egy DJ-vel, Andrew J-vel működik egy elektronikus duója, a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-lantos-zoltan-andrew-j-violectrik-75091">Violectrik</a>. És több külföldi társulásnak is tagja, ilyenek a Madras Special Németországban és a Sutra Skóciában. Idehaza 2023 márciusában láthattuk őt a színpadon, az Óperentzia zenekarral közösen készített lemezük bemutató koncertjén, az A38 Hajón.
JBSz, HZ Kapcsolat:
<a href="https://www.facebook.com/zoltanlantos.opensource/">https://www.facebook.com/zoltanlantos.opensource/</a>

Folk Beats Mű-Hely: A pillanat műhelye

Kapcsolatok

Parabea - Iparkutya

Zombori

Meszecsinka

Borbély Mihály

Iparkutya

Nikola Parov

Szokolay Dongó Balázs

Szőke Szabolcs

Santa Diver

Lantos Zoltán

Süveg Márk Saiid

Both Miklós