A Hungaria sikerével egy időben a nyolcvanas évek másik nagy showbiz-varázslója, Koltay Gábor is karriert épített a nosztalgiára alapozva. 1980 őszén a Gyertya nevű exkluzív éjszakai szórakozóhelyen nagyszabású fogadást és sajtótájékoztatót rendezett a Szörényi-Bródy (Az első tizenöt év) című könyve megjelenése alkalmából. Már ezt a kötetet is a nosztalgia, az emlékezés ihlette, a szerzőpáros és zenekarainak (Illés, KITT-Egylet, Fonográf) másfél évtizedes pályafutását foglalta össze, dokumentumok (interjúk, cikkek, levélrészletek, bírósági jegyzőkönyvek) alapján. A könyvbemutatón ott voltak az 1973-ban feloszlott KITT-Egylet (Illés, Koncz Zsuzsa, Tolcsvayék és a Trió) tagjai is, akik a beszélgetés folyamán kissé titkolózva, de céloztak arra, hogy a zenei munkaközösség ismét összeáll. Majd nem sokkal később újsághirdetések, plakátok adták tudtul, hogy egyetlen koncert erejéig ismét aktivizálta magát az Illés, és fellépését filmre, illetve nagylemezre rögzítik.

Koltay Gábor pontosan érzékelte, hogy ez a koncert vissza nem térő alkalom egy történelmi korszak (a hatvanas évek), egy generáció (a beatnemzedék), és egy szimbólummá nemesedő zenekar (az Illés) megidézésére, megörökítésére. A nagy eseményre 1981. március 26-án a régi Sportcsarnokban, Illésék első, emlékezetes botrányának a színhelyén került sor. Miközben a Thököly úton százak reménykedtek, odabent háromezren énekelték eufórikus hangulatban, hogy „Újra itt van, újra itt van, újra itt van a nagy csapat”. Illéséket egy generáció ünnepelte nemzedéki hősként, és a koncert azokban a napokban minden más kulturális programot háttérbe szorított Budapesten.

Koltay Gábor, sajnos, a vállalkozás szellemiségéhez méltatlan filmet készített. Nemcsak azért, mert A Koncert a híres rockfilmek (Woodstock, The Last Waltz, Concert For Bangla Desh, The Song Remains The Same) paneljeit használta fel, hanem mert csak azt a hangulatot, érzést sikerült dokumentálnia, amelyet az esemény a közönségből, a zenészekből kiváltott. Filmjét nézve nem lehetett megtudni, miért is volt Magyarországon a hatvanas években forradalmi a beatmozgalom, kikből verbuválódott a beatnemzedék, miért fontos történelmi szereplő ez a zenekar a magyar kultúrtörténetben. A film inkább egy üzleti vállalkozás diadalának lett a dokumentuma. Ahogy egy interjúban Koltay is megfogalmazta, A Koncert-vállalkozás „nem egyszerűen film volt csupán, hanem egy akció, mellyel az üzlet, illetve az üzleti érzék használta ki nagyszerűen a kedvező pillanatot.” Magyarán, ahogy Fenyő a zene és a nosztalgia, Koltay a film és a nosztalgia segítségével találta meg azt az üzleti modellt (nem utolsósorban egyfajta kapitalista vállalkozást a szocialista keretek között), amellyel a későbbiekben is sikerrel lovagolták meg a közönség érzéseit, elvárásait, legyen az rock and roll vagy Trianon.

Magyarországon hasonló előkészítéssel, reklámmal még nem került film mozikba, nem meglepő, hogy A koncert-re a mozikba százezrek váltottak jegyet. A lemezből az induló 120 ezer példány hetek alatt elfogyott. A filmesek örülhettek, mert végre magyar kasszasiker született. Az Magyar Hanglemegyártó Vállalat örülhetett, mert monopoljogait érvényesítve 300 ezer forintért örök áron jutott a film zeneanyagához, és a 180 forintért árult duplalemez már az első százezer példány után 18 millió forint bevételt hozott. A rendező–szerkesztő–író Koltay is örülhetett, mert ezzel indította be anyagi szempontból mesés pályáját, és lett a kiemelt állami ünnepségek rendezője, kijáróembere a pártvezetésnél. És végül jól járt a közönség is, amely nemcsak jól szórakozott, de önmagát is odaálmodhatta a filmvászonra a szereplők mellé.