Person/name

Tóth Dániel György, azaz Pixa, 1982-ben született Székesfehérváron. Igazi slágergyáros, aki nagyon hamar ráérez arra, hogy mi fog működni a közönség köreiben. YouTube-csatornáját több mint 200 ezren követik.
Zenei karrierje a 2000-es évek közepén indult, amikor a magyar elektronikus zenei színtéren kezdett tevékenykedni. Első nagy sikere a Fluor Tomival közösen készített Mizu című dal volt, amely nagyon hamar virálissá vált és meghatározó lett a magyar popzene történetében. Ő írta a 2015-ös nyár gigaslágerét, amely a Bulibáró címen lett ismert <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-kis-grofo-152819" target="_blank" rel="noopener">Kis Grófo</a> közreműködésével.
Több mint 2000 dalt szerzett az elmúlt évek során. Számos slágert írt más előadóknak is, így közreműködésével rengeteg ismert dal született. Dolgozott együtt <a href="https://popkulturalis.hu/szemely-siska-finuccsi-losonczi-szilveszter-132109" target="_blank" rel="noopener">Siska Finuccsi</a>val, <a href="https://popkulturalis.hu/szemely-notar-mary-152838" target="_blank" rel="noopener">Nótár Mary</a>vel, <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-t-danny-97098" target="_blank" rel="noopener">T. Danny</a>vel, <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-byealex-101478" target="_blank" rel="noopener">ByeAlex</a>szel. Fluor és SP Partyarc című számának a zenéjét is ő szerezte.
Karrierje során több díjat is elnyert, 2010-ben SP-vel, 2016-ban Kis Grofóval kapott Fonogram-díjat. Pixa napjainkban is aktívan zenél és folyamatosan új projekteken dolgozik. Legutóbbi munkái között található a Korda Györggyel és Balázs Klárival feldolgozott Fiatalság bolondság, és a Zsozeatyával készített Mojito, amely 3 hét alatt közel 500 ezer megtekintést zsebelt be. Emellett fiatal tehetségeket is támogat producerként, segítve őket a zenei pályán való elindulásban.
CsO, HZ

Tóth Dániel György "Pixa"

Fuss el - Hősök

ByeAlex és a Slepp

ByeAlex és a Slepp - Apátok

ByeAlex és a Slepp - Részeg

Korda György (1939, Budapest) a magyar poptörténet egyik legsikeresebb táncdalénekese, több mint 65 éves zenei múlttal a háta mögött. Az utóbbi évtizedekben népszerű televíziós pókerközvetítő is.
Eredetileg vegyésztechnikusnak indult, de érettségi után Vécsey Ernőnél énekelni tanult, ennek köszönhetően az 1950-1960-as évek fordulóján bekerült a könnyűzenei műhelyekbe. 1958-ban lépett először színpadra, első sikerét a Szeretni kell című dallal aratta. 1966-ig csaknem kétszáz lemeze és számtalan rádiós felvétele készült. Olyan slágerek előadója volt, mint a Ti diró, Állj most elém! Nem várlak már, Nem vagyok ideges, Amour, mon Amour, Halló szöszi tündér, Ha sírnál.
Első önálló nagylemeze 1970-ben jelent meg.
Népszerűségét táncdalfesztiváloknak és slágerbemutatóknak köszönhetően a beatkorszakban is megőrizte. Számos olasz sláger hazai adaptációjának előadása fűződik a nevéhez. Duetteket is énekelt, többek között Cserháti Zsuzsával, Csuka Mónikával és Sasvári Annamáriával.
A nyolcvanas évek elején ismerkedett meg az énekesnő Balázs Klárival, akit feleségül is vett, és akivel azóta rendszeresen együtt énekelnek. Első közös nagylemezük a Forró éjszakák volt 1986-ban. Turnéik során Észak-Amerikába és Ausztráliába is több alkalommal eljutottak.
Kártyaszenvedélyéhez legendák fűződnek, kétszeres magyar ultibajnok, a Sport TV-n pókermérkőzéseket közvetít sportriportertől szokatlan átéléssel. 2009-ben Sas Tamás Szinglik éjszakája című filmjében egy pókerjátékost alakított.
2003-ban szerepelt Herendi Gábor Magyar vándor című filmjében. 2007-ben jelent meg A Korda-sztori címmel életrajzi kötete, amelynek szerzője Balázs Klári.
Egyik legnagyobb slágere az 1981-ben megjelent Reptér című dal, Máté Péter és S. Nagy István szerzeménye. A szám sikerére jellemző, hogy 40 év után, 2021-ben újraforgatták a videóklipjét.
A mai napig gyakran közönség elé lépő, önmagát slágerénekesnek nevező művész a karrierje során legalább 800 dalt adott elő. Lemezei több mind kétmillió példányban keltek el, minden eddig megjelent albuma aranylemez lett. Díjainak, elismeréseinek és kitüntetéseinek felsorolásához külön szócikkre lenne szükség, néhányat időrendben kiragadva ezek közül: Made in Hungary: Első díj (1969), eMeRTon-díj (1986), A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1998), Záray Márta-Vámosi János Kulturális, Művészeti és Emlékezeti Alapítvány Díj (2002, megosztva Balázs Klárival), A Magyar Kultúra Lovagja (2004), A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2005), Artisjus Zenei Életműdíj (2007), Emberi Hang életműdíj (2018, megosztva Balázs Klárival), Budapest díszpolgára (2019), Fonogram-életműdíj (2023, megosztva Balázs Klárival).
2023 májusában a Budapest Parkban fiatal hazai előadók tisztelegtek Balázs Klári és Korda György több mint 40 éves közös zenei pályafutása előtt. A rendezvényen az ünnepeltek is színpadra léptek.  2024 májusában a Papp László Sportarénában ünnepelte 85. születésnapját a Balázs Klárival rendezett Fiatalság &amp; Bolondság című koncertshow keretében.
JBSz–SJ, HZ
 
<a href="https://www.facebook.com/kordaek">https://www.facebook.com/kordaek</a>
<a href="https://kordagyorgy.eloadomuvesz.info/">https://kordagyorgy.eloadomuvesz.info/</a>

Korda György

Telegdy Dániel Márton (Budapest, 1998) T. Danny művésznevén kezdett rapkarrierbe a 2010-es években. Családjában sok a sportoló, a zenész gyerekként nyolc évig versenyszerűen úszott, egy évig vízilabdázott, majd hét évig kosárlabdázott. 15-16 éves korában írta első számait, elmondása szerint Eminem miatt kezdett rappelni. Kedvencei közé tartozik még többek között G-Eazy, Post Malone és J. Cole, a magyar hiphop szcénából pedig Essemm, Missh és a Barbárfivérek.
„Hét-nyolc év kellett hozzá, hogy másokhoz is eljusson a zeném, szóval nem volt annyira rövid folyamat, noha sokan úgy gondolják. Amit a rajongók láttak belőle, az már gyors volt.” - nyilatkozta az előadó, aki Csak Te című dalával vált széles körben ismertté 2018-ban, ez volt T. Danny első száma, amely elérte az egymillió YouTube-megtekintést. Ugyanebben az évben jelent meg első nagylemeze (Senki) is. 2019-ben indult a Rap Number One versenyen, amelyen sikeresen szerepelt. 2020-ban adta ki második albumát (Szívtelen), amelyen közreműködött többek között G.w.M, Berkes Olivér és Rico. Curtisszel közös sikerdala, a Faszagyerek 2021-ben, harmadik korongja, a Rossz ember 2022-ben látott napvilágot. A 2023-as év különösen termékeny volt számára, hiszen két nagylemezt is piacra dobott: Az album februárban, az Ezer nap decemberben jelent meg.  
BB
 
<a href="https://www.instagram.com/tdanny_official/">https://www.instagram.com/tdanny_official/</a>
<a href="https://www.facebook.com/tdanny.official/">https://www.facebook.com/tdanny.official/</a>

T. Danny

Rózsák, koporsók, vívódások – ByeAlex szerelmes dalainak evolúciója

Márta Alex (Kisvárda, 1984) 2012-ben kezdett szólókarrierbe ByeAlex művésznéven. 2013-ban az Eurovíziós Dalfesztivál hazai válogatójában tett szert országos ismertségre, Kedvesem című szerzeményével képviselte Magyarországot Malmöben, a döntőben végül 10. helyezést ért el. Ugyanebben az évben elnyerte az év hazai felfedezettjének járó Fonogram díjat.
A Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett filozófia szakon, majd egy miskolci zenei magazinnál kezdett dolgozni. „Diákhitelt vettem fel, mert tudtam, hogy nem akarok kollégiumba költözni. Ezt azóta már visszafizettem, de akkor szükségem volt erre a kezdésre, mert a szüleimnek nem lett volna arra pénzük, hogy finanszírozzanak egy albérletet.” – nyilatkozta a Kisvárdáról való költözésről. Gyerekkora óta érdekelte a zene, egyetemistaként amatőr zenekarokban játszott, ebben az időszakban íródott első nagyobb sikert elért dala, a Csókolom.
2013-ban jelent meg első szólólemeze (Szörpoholista). Ezt követően több kislemezzel jelentkezett, majd két stúdióalbumot (Szív(sz)Kill, 2017, Rehab, 2020) rögzített zenésztársaival ByeAlex és a Slepp néven. 2015-ben Schmidt Gergő „Tembo” producerrel elindította a Senkise nevű projektet, amely az elektronikus zenét ötvözi a hiphoppal és az R&amp;B-vel.
A raprajongók mellett a X-Faktor nézői számára is ismerős ByeAlex neve, hiszen a 2016 és 2022 között hat évadon keresztül mentorálta a tévéműsorban feltörekvő tehetségeket. Az már kevésbé köztudott, hogy ezzel párhuzamosan 2019-ben saját tehetségkutatót is indított az Instagramon #apubemutatja címmel fiatal rapperek részére. A 2024-es évet az Egy se sláger című EP-vel köszöntötte, rajta az Ahogy öregszünk című dallal, melyhez sajátos hangulatú, egyszemélyes videoklipet is készített. 
BB

ByeAlex

A pályatársnője mentette meg az életét

Vagányság a négyzeten – hét tény, amit tudnod kell a ValMarról

A 2018-ban alakult, Fonogram díjas popduót a Kispestről származó Valkusz Milán és Marics Péter alkotja. „Ha konkrétak akarunk lenni, akkor 11 évesen mi már szoros barátságot kötöttünk a teniszpályán, ami nagyon érződik a munkánkon.” – mesélték régre visszanyúló ismeretségükről. A ValMar debütáló kislemeze Deák Téri Gyros Tál címmel 2018 nyarán jelent meg, amely hamar nagy népszerűségre tett szert, videóklipje mára már a négymilliós nézettséget is elérte Youtube-on. Első EP-jük, az öt dalt tartalmazó Szrtlk 2019-ben látott napvilágot.
Az egyik nagy áttörést a Bruno x Spacc hiphop duóval és az X-Faktorból megismert Manuellel közös kislemez (Visz a Vérem, 2020) jelentette. 2021-ben következő jelentősebb slágerükön (Éget a Nap) szintén Manuellel dolgoztak együtt, később a Hősökkel, Nemazalánnyal és Sofival is kollaboráltak.
2022-ben mutatták be karrierjük eddigi legnagyobb slágerét, a Szikora Róberttel közösen készített Úristent, amely első helyezést ért el a Mahasz magyarországi kislemezeladásokat összesítő Single Top 40 listáján. Gyorsan növekvő népszerűségük hozzájuttatta őket ahhoz, hogy 2023 júniusában a Budapest Park headlinereként léphettek fel.
BB

ValMar

Kis Grófo popénekes, a hazai mulatós zene egyik legismertebb alakja. Kozák László néven egy roma családba született 1993-ban Szolnokon. Édesapja is zenész volt, aki Grófo néven muzsikált, fia emiatt választotta a Kis Grófo nevet.
A fiú 2006-ban kezdett énekelni, és abban az évben meg is jelent első kiadványa, egy DVD, amit idősebb Grófóval készített. 2009-ben a Gigolo, 2011-ben a Rázd meg a tested című dalokkal jelentkezett, ezekkel már komoly sikert aratott és ismert előadó lett.
2012-ben Jollyval közösen énekelt No roxa áj, illetve a 2015-ös, Pixával készített Bulibáró című dalai többmilliós nézettséget értek el a tartalommegosztó csatornákon. Ez utóbbiért a Fonogram-díjat is hazavihette: a Bulibáró lett „Az év hagyományos slágere”.
Nagy népszerűségnek örvend A nézését meg a járását című száma is, amelyben magyar és romani nyelven arról énekel, hogy az ő párja a legszebb lány a faluban, akitől száz aranyért sem válna meg.
2015-ben a egy kereskedelmi csatorna reality műsorában, az Édes életben láthattuk őt. Pályafutása során többször is nevet változtatott: 2019-ben Grófo-Kozák László lett, két évvel később bejelentette, hogy édesapja halála után művésznevét Nagy Grófóra cseréli. Manapság ismét Kis Grófo néven áll közönség elé.
HZ

Kis Grófo

21. századi mainstream pop

Techno, house, trance, jungle, ambient, drum’n’bass, hip hop, nu jazz és a többiek – ismerős, a fiatalabb zenerajongók közt gyakrabban forgó fogalmak, zenei stílusok ezek. Könnyed skatulyázással elektronikus tánczenének, partikultúrának szoktuk mindezt nevezni, van, aki nem lát benne mást, mint betépett ifjak kurrens agymenését, mások mindezzel kapcsolatban inkább eljövendő világzenéről beszélnek, ami a jövő társadalmának kizárólagos nyelve lesz. Vélhetően e két véglet között rejlik az igazság.

A kezdetek: techno, house, rave
A nyolcvanas évek második felében az amerikai és az angol (elsősorban ipari) nagyvárosokban szokatlan jelenség ütötte fel a fejét. Hétvégenként fiatalok ezrei hagyták el a metropolisokat, hogy kis települések határaiban vagy használaton kívüli iparcsarnokokban, raktárépületekben hajnalig tartó táncos tömegrendezvényeken vezessék le a hét során bennük felgyülemlett stresszt, feszültséget, frusztrációt. E nem ritkán tíz-tizenkét órás posztmodern táncpartikon a gyakorta monoton dübörgésű zenéhez a monotonitást tovább erősítő stroboszkóp-villogás és lézershow is társult, és mindez egyéb ajzószerekkel kombinálva tényleg tökéletessé tette a mindennapi mókuskerékből való kiszállás illúzióját. 
Ez a tengerentúlon (mindenekelőtt Detroitban és Chicagóban) technónak és house-nak, a briteknél rave-nek mondott új mozgalom tulajdonképpen a hetvenes évek végi nagy diszkóhullám kései, modernizált és elektronizált változata volt. 
A techno kifejezést a visszaemlékezések szerint elsőként Juan Atkins használta, aki – Derrick May-jel és Kevin Saundersonnal – az elsők között jött rá arra, hogy érdemes lenne korszerűsíteni a hetvenes évek egyhangú, 4/4-es metrumú, de a hangsúlyos basszusgitár-játéknak köszönhetően vérpezsdítő lüktetésű diszkó-funk zenéit. Ezekről az általuk feleslegesnek ítélt szonikus sallangokat lecsupaszították, és minimalista, robotikus, hangvételű kompozíciókban szinte kizárólag csak a spártaian egyszerű ritmusra, a folyamatos pulzálásra helyezték a hangsúlyt. Ezt az általuk technónak nevezett stílust – amely ekkor még nem az egész modern tánczenei mozgalmat, hanem annak csak egy irányzatát jelölte – nem jellemezte a később más áramlatokban oly gyakori hangminták használata, inkább csak egymásra pakolták, illetve úsztatták a különböző repetitív melódiákat, és az egészet monoton, lassan mozgó ritmikai alapokra ültették.
Készítői már nagymértékben használták az elektronikát, mindenekelőtt az úgynevezett elektro-basszusokat, és a későbbi irányzatok acid-hangzásában oly nagy szerepet játszó Roland TB 303-ast (lásd keretben).
Miközben Detroitban a techno, Chicagóban a house kezdett a nyolcvanas években hódítani, mely talán a legközelebb áll a klasszikus diszkó-funkhoz és messze a legnépszerűbb a későbbi elektronikus tánczenék közül. Ennek is számtalan alfaja létezik, és hangzását a szintetizátor és a dobgép mellett már nagyban a sampler (mintavételező) és a sequencer határozza meg. (Utóbbi az, amely a számítógépes midi-rendszeren keresztül irányítja a teljes technoid hangszerparkot – dobgépet, szintetizátorokat és a samplert –, és meghatározza, hogy e berendezések melyik és hány bemeneti csatornája jusson el a keverőhöz, ahol aztán a hangerő és a hangszínek végső szabályozása zajlik).
A house és a techno 1987 körül került át Angliába, és egy évvel később már nem csak a szigetországban kaptak rá a fiatalok, de a kontinensre is átterjedt. 1988 nyarát második Summer of Love-nak is nevezték, (az első Szeretetnyár még 1967-ben Kaliforniában zajlott), utalva egyrészt a szabadtéren vagy elhagyatott raktárházakban hajnalig tartó tömegpartikra, másrészt a hozzá kapcsolódó pszichedelikus szerek használatára. A hatvanas években felkapott LSD-k szerepét e rendezvényeken az új, rafináltabban működő szintetikus drogok, mindenekelőtt az ecstasy tabletta, váltották fel (lásd keretes), az alkoholt pedig egyre inkább kiszorította az új hangulatserkentő folyadék, az energiaital. 

DJ-k, MC-k, egymásba érő zenék
A technónak, a house-nak és a nyomukban a kilencvenes években létrejövő többi elektronikus tánczenei műfajnak az elsőszámú közvetítője – akárcsak a diszkónak – a lemezlovas, angol kifejezéssel a disc jokey, rövidített változatban a DJ volt. Aki mindenekelőtt abban különbözött klasszikus kollégájától, hogy a számok között sosem szövegelt, sosem közölt információkat az éppen forgó felvételekről, sosem próbálta verbálisan lelkesíteni a tömeget: ő kifejezetten a zenére és azok egymásutánjára, összeillesztésére koncentrált. Ezt a szerepkört a mellettük felbukkanó „szövegelőgépek”, az MC-k vették át, akik nevüket az amerikai szórakoztatóipari ceremóniamesterektől (Master of Ceremony) kapták. 
Bár a kilencvenes években tovább árnyalódott a DJ fogalma, alapjaiban ma is ugyanaz jellemzi őket, mint az első techno és house DJ-ket. Egyfelől a közönséget szolgálják, másfelől önkifejeznek. Egyszerre művészek és tömegpszichológusok. E két törekvésnek egyensúlyban kell lennie. Ahogy Palotai Zsolt szokta mondani, „minden zenét azzal a meggyőződéssel kell lejátszania, hogy az pont ott, pont akkor a legjobb”. 
A hagyományos lemezlovassal ellentétben a DJ szettjeiben nem slágereket forgat, hanem igyekszik minél újszerűbb hangzású és hangvételű felvételekkel előrukkolni. Ráadásul egy partin már egyetlen szám sem hallható az elejétől a végéig – csakis a folyamat. Ha jó a DJ, a közönség észre sem veszi, hogy hol kezdődik az újabb dal – átúsznak, egymásba érnek a zenék.
Vannak, akik nem csak mixelnek, de játszanak is a lemezekkel. Backspin, cut, scratch – három különböző technika az effektezésre. Az előbbinél a DJ a futó lemezt visszahúzza a tű alatt, a másodiknál a hangsúlyos ütemeknél átkeverés helyett hirtelen csatornát vált a keverőpulton, a harmadik esetében pedig oda-vissza rángatja a lemezt, újszerű lüktetést adva ezzel a zenének.
A DJ-k kreativitás szempontjából amúgy két nagy csoportra oszthatók. A többség kizárólag mások felvételeit játssza, és az a plusz, amit ezekhez hozzátesz, nagyjából a zenei ízlésben és szelektálásban, majd a partikon a korongok egymáshoz illesztésében, egymásra úsztatásában nyilvánul meg. A másik, kisebbik csoport viszont egy idő után maga is készít előbb remixeket, majd esetleg kifejezetten saját felvételeket. Az előzetesen stúdióban felvett alapokra a helyszínen effekteket és más színező elemeket kever. Ezeket a „magánszámokat” nevezik live act-nek. 
A DJ-kultúra további fontos jellemzője, hogy a dalnak többféle változata létezik, de a hangzás, az mindig egyedi. Lehet, hogy sosem tudja meg a hallgató, hogy ki volt az eredeti előadó, de általában nem is érdekes. Ráadásul a különböző változatok hiába rögzülnek lemezen, csak elvileg hozzáférhetőek: a heti több száz korongos felhozatalból ki mire talál rá, az rengeteg tényezőn múlik. A kortárs tánclemezek sokszor alig párszáz példányban léteznek a világon, ha időben nem találkozik vele az érdeklődő, lehet, hogy már soha nem is fog. 
Mindez a tömeggyártású hanghordozók megjelenése előtti időket idézi, amikor a dalokat még csak koncerteken lehetett hallgatni. A mai tánczenéknek rengeteg olyan változata létezik, ami kereskedelmi forgalomba nem kerül, csak a megszállottabb DJ-k forgatják őket, így azokat ismét csak adott alkalommal, partikon lehet hallani, azaz újra közösségi élményhez kötődnek.
Hogy ebből a hangfolyamatból mire fogunk mondjuk tíz év múlva emlékezni, az persze más kérdés. Hisz alapvetően nincs konkrét szám, nincs konkrét lemez, illetve ha van, folyamatosan változik.
„Ez a pillanat művészete. A jövő itt nem érdekes – válaszolta erre Palotai Zsolt 2000-ben. – A múlt is csak annyiban, hogy abból ki tudd választani a mindenkor érvényeset. A folytonos új zene a többségnek zavaró. A régit folyamatosan össze kell rakni az újjal. A heti több száz lemezből jó, ha ötven-hatvanat meg tudok hallgatni. A legnagyobb kihívás – különösen annak, aki minden héten játszik –, hogy ebből mennyit vagyok képes beépíteni a repertoárba. Minden héten úgy összerakni az újat a régivel, hogy az működjön. Megtalálni azt, ami a múltból passzol, úgy, hogy talán észre sem veszed, hogy az tíz évvel ezelőtt történt. Egyfajta kettősségnek mindig benne kell lennie a zenében: amikor elkészül, legyen benne a most érzése, ugyanakkor legyen benne az időtlenségé is. Az elmúlt években maga a mű fogalma is erősen átértékelődött. Sőt, ez a folyamatzene sokszor »folyamatalkotást« feltételez. Egyesek gyakorlatilag a stúdióban élik az életüket, tudok olyanról, hogy a keverőpult alatt hálófülkét rendeztek be.”  
A DJ-kultúra további – némiképp meglepő – sajátossága a vinyllemezek varázsa. Hogy az a kultúra, ami jelenleg a leginkább előre mutató, és amelyben a technikának és gépeknek kiemelt szerepe van, éppen e régi, sokak szerint idejétmúlt hanghordozókhoz nyúl. Ennek oka vélhetően a hangzás: az elektronikus zene lüktetésében és érzékelésében meghatározó basszus hangokat ugyanis csak az analóg dubplate képes tökéletesen visszaadni. Ráadásul a koronghoz játszás közben fizikailag is hozzá lehet nyúlni. 
Szokás mondani, hogy a mai tánczenékbe mindenféle stílus, irányzat belefér, a klasszikus zenétől a népzenén át a jazzig. Persze a gyakorlatban az ember sokszor elbizonytalanodik: nem csak a stílusok keverednek itt egymással, de a zseniális művek is a tucattermékekkel, az eredeti hangvételek a halovány kópiákkal.
„Az ellenpontnak mindig ott kell lennie, egy idő után a tökéletes is kioltja önmagát – reagált minderre Palotai az említett interjúban. – Hosszú távon bármi unalmassá válik. Szokták persze azt is mondogatni, hogy a zenekarokkal szemben mi 5-6 órán keresztül is képesek vagyunk változatosak lenni. Ráadásul a világ legjobb zenéit játszhatjuk. Nincs időlimit, nincs kizárólagosság. Ez a kultúra eddig a világ összes létező zenéjéből táplálkozott, most valószínűleg megfordul a dolog, és az összes többi zene fog ebből meríteni. Kölcsönhatás lesz, közelítenek, átcsúsznak egymásba.”

A Fortunától a mainstreambe (overground)
Bármily meglepő, a hazai elektronikus tánczenék előképe Fenyő Miklós – az 1984-es Jól nézünk Miki című lemeze volt az, amelyen elsőként szólalt meg idehaza a break. Bár ma a műfaj szerelmesei elnézően megmosolyogják a korosodó rock and roll sztár korai próbálkozásait, azért mindenki úgy tekint erre a korongra, mint a kezdetre. Hatására a Ki mit tud?-on is felvették tánc kategóriában a breaket, és nyomában hamarosan egyik-másik hazai diszkóban megjelent a hip hop, aztán a techno, a house és a többiek.
Magyarországon az overground elektronikus tánczenék bölcsőjének a legtöbben a várbeli Fortuna diszkót tartják, ahol Bakai Mátyás a nyolcvanas évek második felétől a hagyományos diszkózenék mellett egyre több funk, majd hip hop felvételt is forgatott. Itt szerezték első tapasztalataikat aztán a kilencvenes évek vezető mainstream DJ-i, Sterbinszky, Budai, Tommyboy és Schulz, vagy a második vonalhoz tartozó Jutasi, Bárány és Jován. Ők az elektronikus tánczenék populáris vonulatát képviselték/képviselik, és megvolt az az előnyük, hogy bulijaikon olyan zenét keverhettek, amit a hazai és a nyugati kereskedelmi rádióadók is sugároztak.

A Tilostól a Tilosig (underground)
Némiképp leegyszerűsítve a kilencvenes években kialakult hazai partikultúra DJ-i két irányból érkeztek: az overground DJ-k korábban diszkókban zenéltek, aztán a divathullám változásával váltottak, eladták diszkósláger összeállításaikat, és a továbbiakban house-lemezeket vásároltak. Egy részük ráadásul anyagilag is beszállt a klubokba, kiadványokba, így nemcsak lemezlovasként, hanem befektetőként is érdekelt volt a sikerben.
A szintén a nyolcvanas évek végén indult underground DJ-k korábban nem diszkókban, hanem egyetemi klubokban, kisebb alternatív helyeken játszottak, elsősorban olyan funkys és rockos zenéket, amire azért lehetett táncolni. Az overground DJ-knél zeneileg sokkal szélesebb spektrumot öleltek fel, és sokkal kreatívabban bántak a lemezekkel, hangulatokkal is, mint a professzionális szórakoztatásra berendezkedett kollégáik.

Elektronikus tánczene

Karácson Tamás "Fluor"

Balázs Klári

Baranyai Dániel "Eckü"

Siska Finuccsi, azaz Losonczi Szilveszter (1979) a hazai old school rap egyik legismertebb, legszókimondóbb alakja, aki szólókarrierje mellett számos kollaborációban vett részt, jelenleg Ganxsta Zolee Kartelljét erősíti.
Siska Finuccsi Tatabányán született és már kamaszként erősen vonzódott a zenéhez. A rappel és a szövegírással 1998-ban kezdett el komolyabban foglalkozni egy Warnin’ Shotz nevű győri rapcsapat hatására. Szövegeiben a gyermekkori traumák és a szegénység is fontos szerepet játszanak. Apja elvesztése annyira megviselte, hogy csak 15 év múlva tudta megírni a róla szóló dalt, Édesapa gyere haza címmel. Zenei karrierje 1999-ben indult, amikor Check-kel, azaz Nagy Viktorral megalapította a Rímharcosok klubját és Feenoocchiz néven elkészítettek Ahogy kezdődött című EP-jüket. Első szólóalbumát már a győri Bloose Broavaz kiadó oszlopos tagjaként jelentette meg 2004-ben Temetetlen múlt – Siskamánia címmel. A korongot egy Artoscsabával közös EP (7köznapi győztesek, 2006) és a Warnin’ Shotz egykori rapperével, Tkyd-vel közös album (Finuccsi vs Tykd, 2009) követte. 
Második szólólemeze, a Veterán 2015-ben látott napvilágot mindmáig legsikeresebb szerzeményével, a Jön a tré-vel. A korongon a rapszcéna számos ismert alakja, Darkmark, Ketioz, Phat, DJ 50, Turan Khan, valamint a Hősök és a Killakikitt is közreműködött, majd a dalokból a Barbár Fivérek készítettek remixlemezt Veterán újratöltve (2015) címmel. Harmadik szólóalbuma 2019-ben Consummatum est, negyedik korongja pedig 2020-ban DühKór címmel látott napvilágot. Utóbbin hallható az Adj bele mindent című szerzemény is, melyet a Tatabányai Bányász Sport Club ökölvívó szakosztályának írt, videóklipjét pedig gyerekkori bokszedzéseinek helyszínén forgatta. Nem sokkal később csatlakozott fiatal éveinek egyik kedvenc zenekarához: 2020 októberétől a Ganxsta Zolee és a Kartel tagja.
CsO

Siska Finuccsi (Losonczi Szilveszter)

Nótár Mary énekesnő, a hazai romapop ismert alakja. Zenészcsaládba született 1985-ben Veszprémben, de ezután Borsodhoz, azon belül is Taktaharkányhoz és Miskolchoz kötődött az élete. Egészségügyi szakközépiskolában tanult csecsemő- és gyermekgondozó szakon.
Egészen fiatal korától kezdve énekel, édesapjával is gyakran fellépett. 2001-ben egy tehetségkutatón fedezte fel őt Bódi Guszti. Ezután jelent meg első szólólemeze az Egyszer egy éjszaka. Az igazi befutást a Roma Sztárparádé 2 című, cigány előadókkal közösen készített lemez megjelenése jelentette számára, az ezen hallható Itt a piros, hol a piros című dala lagzik és bálok kedvelt számává vált. Ezt további két szólólemez követte, illetve két duettalbumot készített Bódi Csabival.
Később L.L. Juniorral és Stefanóval kezdett el dolgozni, ezt a korszakát olyan sikerszám jelzi, mint a Piros színű ruha. Aztán a mulatós zenétől kissé távolodva, immár popzenei slágerekkel is jelentkezett: ilyen a Vártalak és a Rázd meg.
Büszke arra, hogy a saját szerzeményeivel vált ismertté, és többszörös arany, platina, és dupla platina lemezeket tudhat magáénak. Pályafutása során több elismerést is kapott: 2007-ben Zámbó Jimmy-díjjal jutalmazták, 2014-ben és 2015-ben Fonogram díjat kapott: "Az év hazai slágerzenei albuma" lett először a Jó a stílusom, majd a Mindenkinek szól című lemeze.
A kereskedelmi televízióknál is kedvelik őt. 2017-ben saját műsort kapott a Zenebutik csatornán, Bombaparty Maryvel címmel. Három évvel később már a Muzsika TV-ben várta házigazdaként sztárvendégeit. 2025-ben a Nagy Duett adásaiban láthatták őt rajongói, ahol a Való Világból ismert Aurelio volt a partnere.
HZ

Kapcsolódó

Kapcsolatok

Fuss el - Hősök

ByeAlex és a Slepp

ByeAlex és a Slepp - Apátok

ByeAlex és a Slepp - Részeg

ByeAlex és a Slepp - Apátok

Korda György

T. Danny

ByeAlex

ValMar

Kis Grófo

21. századi mainstream pop

Elektronikus tánczene

Karácson Tamás "Fluor"

Balázs Klári

Baranyai Dániel "Eckü"

Siska Finuccsi (Losonczi Szilveszter)

Nótár Mary

Nobody Moves – We Are Hardcore

Nobody Moves – Living For The Weekend

Bulibáró (single)

Mijito

Fiatalság bolondság

Hajadismijen

Pimasz Reppek - Fxxxa Beatek

Vanmápixilemezed?!

Kúperteszt

Hazucc

Sunset

After EP

Partyarc

Mizu

Partyarc

AP - Hősök

Fuss el - Hősök

Mizu - AudioRide

ByeAlex és a Slepp - Részeg

ByeAlex és a Slepp - Apátok

ByeAlex és a Slepp - Apátok

ByeAlex és a Slepp - Részeg