Publication/name

Társasjáték

Kalapács József (1962, Budapest) énekes és musicalszínész, aki már több mint 40 éve jelen van a rockzenei életben. Olyan legendás hazai heavy metal zenekaroknak volt a frontembere, mint a Pokolgép és az Omen.
Énekesi karrierjét a Speed nevű iskolai zenekarban kezdte, majd 1982-ben egy koncert végén odament az akkor még nem túl ismert rockzenekar tagjaihoz azzal, hogy ő szeretne lenni a banda énekese. A csapatban addig a basszusgitáros Paksi Endre énekelt. Bevették őt az együttesbe, felvették a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-pokolgep-10735">Pokolgép</a> nevet és ezután több éves munkával elérték azt, hogy ők lettek az 1980-as évek második felének legnépszerűbb magyar heavy metal együttese. Rengeteg fellépésük volt - a Motörhead előzenekaraként is szerepeltek - és lemezeik több százezer példányban keltek el. Kalapács énekelni tanulni már a zenekar tagjaként kezdett, olyan neves énektanároknál, mint például Ákos Stefi. A Pokolgép mellett zenés színházi darabokban (rockoperákban és musicalekben) is szerepeket kapott.
1990-ben a zenekari ellentétek oda vezettek, hogy Kalapács József és Nagyfi László otthagyta a formációt és megalapították az <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-omen-10879">Omen</a> együttest, amelynek Kalapács volt az énekese, és Szekeres Tamás gitáros is ott játszott. Dalszövegeket pedig Horváth Attila is írt nekik. 1996-ban szólóalbuma jelent meg, Kalapács címmel.
Aztán 2000-ben a szólópályát választotta, illetve életre hívta az azóta is aktív Kalapács zenekart, amely a Judas Priest előtt is fellépett annak budapesti koncertjén. 2005-ben ex-Edda tagokkal megalakította a Hard együttest, amelyben 2009-ig hard rockot énekelt. A formáció a Deep Purple előzenekaraként is szerepelt. 2009-ben Kalapács és az Akusztika néven új zenekart alapított, amellyel részben korábbi együtteseinek dalait játssza akusztikus hangszereléssel, emellett heavy metal klasszikusok átiratai szólalnak meg, valamint megzenésített verseket is előadnak. Ebben a formációban együtt játszik - mások mellett - Szűcs Antal Gábor gitárossal is. 2012-ben újjáalakította a Hardot, majd 2013-ban az együttes nevét Kardra változtatta. A különböző zenekaraival számtalan lemeze jelent meg az évek során.
Az énekes egyik mentora Vikidál Gyula volt, 1993-ban ő ajánlotta Szörényi Leventének az Atilla - Isten kardja című rockoperába. Később szerepet kapott további zenés darabokban is, jött az István, a király, az Árpád népe, majd a Kormoránnal a Megfeszített és a Napba öltözött lány. A Madách Színházban hatszázszor öltötte magára Mister Mefisztulész jelmezét, a Macskák című musicalben. A műfajt annyira megszerette, hogy életre hívta az Atilla Fiai Társulatot, ahol mások mellett Varga Miklóssal és Rudán Joe-val éneklik a híres rockoperák, és az ismert musicalek slágereit.
2021-ben újabb szólólemezzel jelentkezett (Szelíd metálosok). 2022-ben több nagyszabású életműkoncertet is tartott 60 év totál, 40 év metál! címmel, ezeken együtt szerepelt sok-sok egykori és jelenlegi zenésztársával.
HZ
 
<a href="https://www.facebook.com/KalapacsJozsef1?locale=hu_HU">https://www.facebook.com/KalapacsJozsef1?locale=hu_HU</a>
<a href="https://www.instagram.com/kalapacsjozsefofficial/">https://www.instagram.com/kalapacsjozsefofficial/</a>
<a href="https://kalapacs.hmusic.hu/">https://kalapacs.hmusic.hu/</a>

Kalapács József

A Beatrice frontembereként közismert Nagy Feró az elmúlt közel fél évszázadban a magyar poptörténet egyik igazi örökmozgója, aki saját zenei teljesítményei (Beatrice, diszkó, punk, ős-Bikini, Hamlet, István, a király) mellett a rendszerváltozás környékén és után számtalan más fronton (Garázs, Rockkalapács, lemezkiadó, szövegíró, rockszövetség, politika) bukkant fel és hagyott nyomott.
Erdélyi menekült munkásszülők gyermekeként Letenyén született és Budapesten nőtt fel, a hatvanas évek második felében a Richmond Heads és a Zárvatermők együttesben énekelt, majd 1971-ben „benősült” az addig Csuka Mónika által vezetett női zenekarba, a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-beatrice-539">Beatricé</a>be. A hetvenes évek közepén előbb a glam rockkal, majd a diszkóval próbálkoztak (az 1977-es funkys Gyere, kislány, gyere az első hazai diszkósláger), aztán 1978-ban Nagy Feró új társakkal (Lugosi László, gitár, Gidófalvy Attila, billentyűsök, Miklóska Lajos, basszusgitár, Donászy Tibor dob) hozta létre a hetvenes évek végének egyik legizgalmasabb és legbotrányosabb Beatricéjét.
A nyolcvanas évek második felétől (saját formációi mellett) folyamatosan segítette a feltörekvő fiatal zenekarokat. Nagy szerepe volt a Pokolgép első lemezének (Totális metál, 1986) megjelentetésében, melyen a dalok nagy részének szövegét is ő írta. 1989-től ő vezette a Magyar Rádió nagy hallgatottságú Garázs című műsorát, mely rengeteg induló zenekar számára nyújtott bemutatkozási lehetőséget (nem beszélve a hozzá kapcsolódó válogatáslemez-sorozatról). Akárcsak a Magyar Televízióban a Rockkalapács, melynek szintén műsorvezetője volt. Az 1990-ben indított Nagyferó Produkció pedig számos dokumentum értékű produkciót jelentetett meg abból a zenészkörből, amelynek tagjai közül akkoriban sokaknak ez volt az egyetlen lehetősége hanghordozó megjelentetésére (többek között Kispál és a Borz, Nulladik Változat, Perfect Name, Rotor, Stress, Sex Action, Vidámpark). Miközben 1992-ben a Magyar Rockszövetség társelnökévé választották.
A rendszerváltozás után Nagy Feró a politizálásba is bedobta magát: 1990-ben indult a köztársasági elnökválasztáson, aztán a FIDESZ rendszerzáró házibulijának lett az egyik szereplője, rövid időre bekukkantott az MDF-hez is, végül pedig csatlakozott a MIÉP-hez, hogy – megfogalmazása szerint – a „nemzet csótányából” a „nemzet ébresztője” legyen. 1999-ben kilépett a pártból és attól kezdve (az utóbbi éveket leszámítva) aktívan nem foglalkozott a politikával.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 270.

Nagy Feró

A legtöbben a KFT együttes dalszerző-billentyűseként ismerik, pedig Bornai Tibor (1955, Budapest) a rendszerváltozás óta egy tucat szólólemezt jelentetett meg, három sikeres (gyermek)musicalt jegyez, a nyolcvanas évek második felétől meg olyan előadóművészeknek írt dalokat, mint Koncz Zsuzsa, Somló Tamás, Mácsai Pál vagy Ács Enikő.
Hatéves korától tanult zongorázni, visszaemlékezése szerint hetedik általánosban alapította első – amúgy végtelenül obszcén nevű – zenekarát, tizenöt évesen mutatkozott be énekesként, és közben lépdelt előre a zenekarosdiban. Az 1972 és 1975 között működő Bogyó volt az első komolyabb formáció, és az első, amelyben Laár Andrással játszott együtt (ebben bontogatta szárnyait amúgy Molnár János Torma is). Bornai közben az ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnáziumban leérettségizett, 1974-től pedig kottagrafikusként dolgozott a Zeneműkiadó Vállalatnál (1981-től lett hivatalosan is szellemi szabadfoglalkozású alkotó). 
1975-ben létrejött a Küllőrojt (az útszéli gyomnövény nevére a növényhatározóban bukkantak rá), ezt keresztelték át 1977-ben Almáriumra (Laár András, hegedű, gitár, Bornai Tibor, zongora, cselló és Szőllősi Mihály fuvola, gitár). Ekkoriban kapta Dráni ragadványnevét, melyről 2021-ben a Nőiváltón így nyilatkozott: „körülbelül a hetvenes évek közepén Laár András rám nézett, és azt mondta, hogy az én világhoz való hozzáállásom komolyságát legkifejezőbben a Dranath szó adja vissza (Hindu név, jelentése elemző – a szerk.). És akkor egy ideig Dránáth voltam. Aztán a Dránáth becenévnek lett egy beceneve, az a Dráni. Anyukám hívott Tibinek utoljára.”
1978-ban Bornai Tibor Koncz Zsuzsa kísérőzenekarába került, Laár András pedig a Panta Rhei tagja lett, de 1981-ben újra egyesítették soraikat, megalakult a KFT együttes, mely a Bábu vagy című dalával szó szerint berobbant a köztudatba.
Bornai 1984-től dalokat írt Koncz Zsuzsának, az énekesnő 1988 és 1997 között megjelent albumain rendre szerepelt (dalszerzőként, producerként és billentyűsként is), Nagy Natália számára komplett nagylemezt készített (Legyél állat, 2001). Emellett dolgozott – alfabetikus sorrendben haladva – Ács Enikő, Eszményi Viktória, Görbe Nóra, Kováts Kriszta, Mácsai Pál, Sivók Irén és Somló Tamás albumain. 2013-ban Vámos Miklóssal közös CD-t (Kalózzene) jelentetett meg.
A rendszerváltozás időszakában a magyar zenészeket és orosz népdalénekesek összehozó Baba Yaga zeneszerző-billentyűse. 2001-ben Ultramarin, 2002-ben Komoly Férfiak néven alapított zenekart, utóbbival albumot (Tesztoszteron, 2002) is publikált.
Bornai Tibor a szövegírás, a zeneszerzés és a zongorázás mellett festőként, íróként és fordítóként tevékenykedik, önálló esteket tart, és mindemellett filmzenéket, betétdalokat komponál. 
Fontosabb filmzenéi: Emma és Böbe (Szabó István, 1992), Zimmer Feri (Tímár Péter, 1997), Végre itt a nyár! (Fonyó Gergely, 2002), Ötödik íz (Szeles Tamás, 2014), Brazilok (M. Kiss Csaba, Rohonyi Gábor, 2017).
Színházi produkciói: A mumus (zenés gyerekdarab), 1994, A Hókirálynő (zenés darab Andersen meséjéből), 2000, Website Story (musical), 2004
JBSz

Bornai Tibor

A kilencvenes évek közepén indult Hooligans máig az egyik legnépszerűbb, dallamos rockot játszó - többszörös arany és platinalemezes - hazai formáció.
A zenekar alapító tagjai közül Kiss Endre "Endi" dobos és Tóth Tibor gitáros iskolatársak voltak a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szerencsen. Már 9 éves korukban együtt zenéltek, 16 évesen alakították meg a Ramses nevű együttest, amelyben már egy újabb majdani Hooligans-alapító tag, Ördög Tibor "Csipa" énekes is szerepelt a dallamosabb rockot játszó csapatban.
1992-ben Budapesten folytatták a zenélést, a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-dance-10817">Dance</a> együttesben. Itt már komoly sikereket arattak, az Ördög vagy angyal című albumukból 20 000 példány kelt el, külföldön is szerepeltek. Ők nyitották a Scorpions 1993-as koncertjét az egykori Budapest Sportcsarnokban. A formáció 1996-tól Hooligans néven folytatta a zenélést. Ekkor még velük volt Marót Péter Géza (PG Marot) basszusgitáros is, ő korán távozott a bandából, de dalszövegeket még a 2010-es években is írt nekik.
Endi, Tóth Tibor és Csipa a mai napig tagok - 27 év alatt a zenekar felállásában csak basszusgitáros poszton voltak változások: Móritz Norbert 1996-2007 között, Késmárki Zsolt pedig 2007-2021 között volt tag, jelenleg Romanek Gergő erősíti a ritmusszekciót.
1997-ben jelent meg első nagylemezük Nem hall, nem lát, nem beszél címmel. Az évek során sikert sikerre halmozva lépdeltek előre. Kiadványaik közül különösen sikeres voltak, így a platinalemez, illetve többszörös platinalemez minősítést értek a Szenzáció!!! (2003), a História (2013), az Igaz történet (2016), a Jubileum Best of (2017), a Jég hátán (2018) és a Zártosztály (2021) című albumaik.
2014-ben megjelent a Társasjáték című - szintén többszörös platina - lemezük, amelyen dalaikat ismert énekesekkel közösen adták elő. Szerepel az albumon - többek között - Bornai Tibor, Ganxsta Zolee, Janicsák Veca, Kalapács József, Kowalsky, és Nagy Feró.
Pályafutásuk során megannyi slágerük (többek között a Királylány, Legyen valami, Paradicsom) vezette a sikerlistákat. A kétezres évek elején folyamatosan az élen végeztek ifjúsági magazinok és televíziós zenei csatornák éves listáin. 2004-ben két Fonogram díjat is elvittek: az év hazai modern rock albuma lett a Szenzáció!!! című albumuk, az év hazai dala pedig a Királylány.
Rengeteget koncerteznek gyakorlatilag nincs olyan színpada Magyarországnak, ahol ne játszottak volna, de a környező országokban is gyakran szerepelnek.
2021-ban megjelent Zártosztály című lemezükön némileg stílust váltottak: keményebb rockzenét hallhatunk tőlük, és társadalomkritikus dalszövegek váltották fel az eddig rájuk jellemző témákat, mint a szerelem, a nők bálványozása, a bulizás, és az érzéki örömök.
2023 decemberében a Budapest Arénában mutatják majd be a vadonatúj lemezük dalait a rajongóiknak.
HZ
 
Kapcsolat:
<a href="https://www.facebook.com/hooliganshivatalos/?locale=hu_HU">https://www.facebook.com/hooliganshivatalos/?locale=hu_HU</a>
<a href="https://www.instagram.com/hooligansofficial/?hl=hu">https://www.instagram.com/hooligansofficial/?hl=hu</a>
<a href="http://www.hooligansweb.hu/">http://www.hooligansweb.hu/</a>

Hooligans

Igazságtalan volt a sors a legmaradandóbb sikerekkel büszkélkedő Animal Cannibals tagjaival, akik az elsők között kezdték a magyar nyelvű rapet népszerűsíteni, ám csak sokára kaptak megszólalási lehetőséget a multiktól. A középiskolásokból alakult trió – Qka MC (Koller László 1975), Ricsipí (Dósa Richárd, 1975) és DJ Uby – 1989-ben mixek készítésével kezdte a pályáját, majd 1990 januárjában egy józsefvárosi tiniklub indulójaként megszületett első rap-daluk, amivel bizonyítani akarták, hogy magyarul is lehet igényesen rappelni. Még ebben az évben elkészült demókazettájuk, hamarosan a tévében (Bak-elit) is bemutatkozhattak az akkor tizenöt éves srácok, akik közül Qka MC megnyerte a Danubius Rádió rapversenyét (és ezzel kivívta Geszti Péter elismerését).
Mivel a lemezkiadók ekkor még nem látták a rapben rejlő üzleti lehetőséget, az időközben duóvá csökkent együttes (DJ Uby távozott) az FLM-nek (Miért nincs nyáron hó?), a Soho Partynak és más zenekaroknak írt dalokat, és maguknak is szorgalmasan készítették a demókazettákat. Miközben a Rapülők, és még poposabb követőik, a Hip Hop Boyz, majd a Happy Gang jóvoltából az egész ország az általuk elindított magyar raptől volt hangos. A duót végül a Warner-Magneoton szerződtette le: 1995 tavaszán megjelent a Takarítónő című daluk, amely előadásmódjával, videóklipjének humoros képi világával új színt hozott a hazai pop-palettára. Ugyanez mondható a bemutatkozó albumra (Fehéren fekete, feketén fehér, 1995), amely nemcsak gyorsan bearanyozódott, de a szakma is jól fogadta (Arany Zsiráf-díj).
Az Animal Cannibals rászolgált a bizalomra: a következő években sorra jelentek meg ironikus, de egyúttal tanító hangvételű, „szocreál slágereik” (Yozsefváros, Ülünk a vonaton, Ne menj, ha H.I.V. a lány, Minden sarkon, Átlagos gengszter, Kanni-bál), amelyek a nyócker, a dzsumbuj, a hazai ganxsta világ miliőjéből tudósítanak – a többi színes előadóval ellentétben – igencsak feketén-fehéren. Az Animal Cannibals e korai albumai (Reggel, délben, este, 1996, Kés, villa, 1998) sajátos hangvételű, mindenképpen maradandó értékű hangdokumentumai a kialakulóban lévő magyar újkapitalizmus világának, és örvendetes módon a duó tagjai ezt a realitásérzéküket a későbbiekben sem vesztették el.
Miközben 2002 és 2008 között kigurították a Mindent lehet albumtrilógiát, melynek korongjain más-más műfajok jeles képviselőit (többek között: 100 Folk Celsius, Anima Sound System, Cotton Club Singers, Ladánybene 27, Ludditák, Nyers, Roy és Ádám, Somló Tamás, Warpigs) hívták meg közös munkára.
Ezt követően még két stúdióalbumot (QR-kód, 2014 és 1111, 2016), három válogatáslemezt (Nyolcan a színpadon, 2009, Az eddigi legjobbak, 2018, Gyémántlemez, 2020), két remixkorongot (MixXx, 2011 és Dance, 2022), valamint egy instrumentális albumot (Instrumental, 2022) dobtak piacra. Qka MC és Ricsipí mindezek mellett rendkívül büszke a 2012-ben megjelent Respest című korongra, amelyen a honi rap-elit – többek között Sub Bass Monster, a Hősök, Fluor és Busa Pista – tiszteleg egy-egy feldolgozással az Animal Cannibals előtt.
A sok-sok zenei anyag mellett egy prózai művel is kirukkoltak: a 2021-ben megjelent Minden változik, a lényeg nem című kötetben részletesen mesélnek karrierjükről, tehetségkutatóikról, tévés műsoraikról, saját élményeiken keresztül engedve bepillantást a magyar hiphop történetébe. A hiphop 50. születésnapja alkalmából 2023-ban dupla vinyl korongot dobtak piacra legjobb dalaikkal, illetve a 6 betű (Boldog 50. szülinapot Hip Hop!) című dallal és klipjével emlékeztek meg a jeles évfordulóról. A mai napig aktív duó pályafutása során több mint ötven dalához készített videóklipet.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 420–422.
Kapcsolat:
<a href="https://www.animalcannibals.hu/fellepesek-esemenyek">https://www.animalcannibals.hu/fellepesek-esemenyek</a> 
<a href="https://www.facebook.com/AnimalCannibals/">https://www.facebook.com/AnimalCannibals/</a>
<a href="https://www.instagram.com/kannibalok/?hl=hu">https://www.instagram.com/kannibalok/?hl=hu</a>

Animal Cannibals

Az 1970-es évek második felében felbukkanó country-zenekarok közül a legnagyobb közönségsikert talán a 100 Folk Celsius érte el. A hazai, keleti és nyugati piacra egyaránt kacsintgató zenekar – a country egyik alstílusa, a bluegrass mintájára megalkotott – redgrass címkével igyekezett meghatározni zenei gyökereit és hovatartozását. Bár az Orbán József (1948–2018, gitár, ének) vezette együttes külsőleg abszolút az amerikai mintákat (kockás flaneling, mellény, cowboykalap, cowboycsizma) követte, zenéjében már nem feltétlenül az autentikus country-zene megszólaltatására törekedett, sokkal inkább arra, hogy mindez mennyire adaptálható a szélesebb nagyközönség igényeihez. Nem meglepő hát, hogy az igazi áttörést végül a Paff, a bűvös sárkány című daluk és az ahhoz kapcsolódó, azóta összesen 300 ezer példányban értékesített gyermeklemezük hozta meg számukra.
A profi és virtuóz muzsikusokból álló, 1976 júliusában debütáló társulat többször átalakult, mire a hetvenes évek végére létrejött a klasszikusnak mondható felállása: Orbán József (gitár, ének), Littvay Imre (gitár, mandolin, ének), Drosztmér István (basszusgitár, ének), Kovács József László (gitár, bendzsó, ének) és Mikes Attila (hegedű, billentyűs hangszerek, ének). Kezdetektől kettős életet éltek: egyrészt gyerekműsorral turnéztak, másrészt koncertzenekarként léptek fel. A 100 Folk Celsius végül 1980-ban a Magyar Televízió Tessék választani! című műsorában A jó öreg tér című dalával lett országosan ismert formáció. Ettől kezdve viszont számos dala (Nincs jobb lány, mint a Jo-Jo, Drága otthon, Jó öreg gépem, Mikor Szekszárdra készültem, Lakótelep, Erdei virág) felkerült a sikerlistára, és a nyolcvanas évek hajnalán az egyik legnépszerűbb hazai együttesének számított.
A zenekar tagjai nagyobb lélegzetű munkákban is részt vettek, de Trunkos András és Boros Lajos jegyezte, 1980-ban színpadra állított Bekapcsol a bosszantógép című szatirikus zenés „izé” velük együtt is megbukott. Ahogy egy évvel később nem sikerült az első country musical bemutatója sem: Csemer Géza-Gyarmati István Az ezüst tó kincse című darabja érdemi közönség és kritikai visszhang nélkül került le a színről. Valószínűleg ezek a kudarcok is szerepet játszottak abban, hogy a 100 Folk Celsius a továbbiakban a könnyebb ellenállás irányába haladt, és bár a country külsőségeket megtartotta, az évtized közepe felé elsősorban gyereklemezekkel (Paff, a bűvös sárkány, 1984, Ferkó, Öcsi meg én, 1985, A nagy ho-ho horgász, 1986) rukkolt elő. És ettől kezdve az időközben Heilig Gáborral kiegészült zenekar végképp kettős életet élt: miközben az Egyesült Államokban country-fesztiválokon játszott, és a keleti blokk országaiban több sikeres turnét bonyolított le, addig idehaza elsősorban gyerekdalokat játszó zenekarként maradt meg a szélesebb közönség emlékezetében.
JBSz–SJ
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 1 (1960–70-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 306–308.
Kapcsolat: <a href="https://www.100folkcelsius.hu/">https://www.100folkcelsius.hu/</a>

100 Folk Celsius

Nagyfi László

Janicsák Veronika

Balázs Gyula (1971, Komádi) - becenevén Kowalsky (Kova) - énekes, dalszerző-szövegíró, a Black-Out és a Kowalsky meg a Vega zenekarok frontembere.
A gimnáziumi évei alatt kezdett énekelni, azután 1992-ben három zenésztársával együtt megalapította a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-black-out-12789">Black-Out</a> zenekart, amely az akkoriban népszerűsége csúcsán járó, amerikai eredetű grunge-rock egyik magyarországi képviselője lett. 2007-es leállásukig több albumuk is megjelent. 2010 óta újra aktív a formáció, 2023 végén Budapesten telt ház előtt ünnepelték 30. születésnapjukat.
1999-ben az énekes szólólemezének ürügyén összegyűlt zenészek együtt maradtak, és az évek alatt elkészült album 2003-ban Pimasz grimasz címmel, <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-kowalsky-meg-a-vega-7950">Kowalsky meg a Vega</a> név alatt jelent meg, a Black-Outhoz képest könnyedebb, akusztikusabb szerzeményekkel. Azóta ők lettek a hazai dallamos rock egyik kiemelkedő csapata, népes rajongótáborral, és jelentős lemezeladási mutatókkal. Legutóbbi kiadványuk a 2023-ban jelent meg, Égigérő címmel.
Kowalsky zenéket is szerez mindkét formációban, de a dalszövegírás az ő "magánterülete". Sokan az ő fajsúlyos témákat is feszegető strófái miatt kedvelik a Black-Out, illetve a Kowalsky meg a Vega dalokat. „A szöveg egy külön munka - fontos, hogy az adott zenei darab hangulatához megfeleljen, és komoly mondanivalója legyen.” - nyilatkozta az alkotás folyamatáról Kowalsky, aki azt is elmondta, hogy ami megfogja az embereket, az egyértelműen az üzenet, amit közvetítenek. A dalaikban olyan témákkal foglalkoznak, amelyek mindenki életében jelen vannak: ember, Isten, születés, halál. És igyekszik mindezeket egyszerűen megfogalmazni, természetes optimizmussal, de nem tolakodóan.
Az énekes az évtizedek óta tartó, a zenészléttel, együtt járó megterhelő éjszakai életmódot igyekszik ellensúlyozni azzal, hogy ügyel a testi-lelki egészségére. Vegetáriánus, emellett hosszú ideje jógázik, és amikor teheti, elmélyed a keleti filozófiákban.
HZ
 
Kapcsolat:
<a href="https://www.facebook.com/gyula.balazs.180/">https://www.facebook.com/gyula.balazs.180/</a>
<a href="https://kowalskymegavega.hu/">https://kowalskymegavega.hu/</a>

Társasjáték

Kapcsolatok