Lakatos Mónika (1978) Kossuth-díjas és WOMEX Életműdíjas énekesnő, az autentikus roma népzene kivételes tehetségű előadója és világszerte elismert képviselője.

Lakatos Mónika Rákosszentmihályon született hétgyermekes oláh cigány családban. Énekelni, zenélni, táncolni édesapjától, Lakatos Géza Józseftől és a helyi közösség tagjaitól tanult. Húgaival 1994-ben csatlakozott a Holdvilág Kamaraszínházhoz, ahol későbbi férje, Rostás „Mazsi” Mihály kísérte gitáron a fellépéseiket. Nevét és hangját az 1996-os Ki mit tud?-ban ismerte meg az ország, melyre tudta nélkül nevezték be és amelyet népdal kategóriában megnyert. Ezt követően több formációban vendégszerepelt, majd 2004-ben Rostás „Mazsi” Mihállyal megalapította a Romengo együttest. Az oláh cigány zenei gyökerekre épülő, de folyamatosan megújuló, saját szerzeményeket játszó zenekarral bejárta Európát, illetve Ázsiában és Dél-Amerikában is turnézott. A csapat bemutatkozó albuma, a Kétháné 2010-ben tátott napvilágot, amelyet 2014-ben a Nagyecsed-Budapest, 2021-ben pedig a Folk utca követett, komoly nemzetközi sikereket aratva. Eközben egy szólóalbumot is kiadott 2017-ben Romanimo címmel, amelyen hagyományos oláh-cigány hallgatókat énekel, megidézve és megőrizve azt a világot, amelyet még ő is csak szülei, nagyszülei elbeszéléseiből ismert. 

Lakatos Mónika másik fontos zenekara a 2018-ban alakult, változó felállású Lakatos Mónika és a Cigány Hangok formáció, melynek dalaiban a tradicionális oláh zene gyors ritmusa, vibráló energiája párosul a többszólamú ének magával ragadó hangulatával. Bemutatkozó albumuk 2020-ban jelent meg Hangszín címmel. Gyakran koncertezik a Lakatos Mónika Folk Trióval is, melyben férje és egy ütőhangszeres kíséretében énekel. Előadói munkásságát számos rangos kitüntetéssel ismerték el: a 2007-es marseilles-i Babel Med Fesztiválon Anna Lindh-díjjal, a 2013-as Mediawave Fesztiválon Párhuzamos Kultúrákért Díjjal, 2014-ben Nemzetiségekért Díjjal jutalmazták. A világzene legnagyobb kitüntetésének számító WOMEX Életműdíjat és a Pro Cultura Minoritatum Hungariae Díjat 2020-ban, a Kossuth-díjat pedig 2022-ben vehette át. Amikor egy interjúban megkérdezték, nem okoz-e nehézséget számára, hogy kevesen értik a világban, miről is énekel, így válaszolt: „A zene egy olyan eszköz, amit Isten ajándékul adott nekünk, embereknek, hogy mindazt, ami a lelkünkben van, el tudjuk mondani, még akkor is, ha nem értjük egymás nyelvét. A zenét nem érteni, hanem érezni kell, és a legfontosabb dolog, hogy úgy tudjuk ezeket a dalokat közölni, hogy át is menjen, amit közölni szeretnénk vele.”

CsO