Person/name

Kiss Zoltán Zéro

Apáink útján - Karthago

Requiem - Karthago

Az 1970-1980-as évek népszerű rockformációja.
Nemcsak zeneileg (amerikai west-coast), hanem harsogó színpadi megjelenésében is újat hozott a hazai rockzenébe a hetvenes évek alkonyán a korszak egyik legnépszerűbb és a sajtó által legtöbbet támadott „őszinte rockegyüttese”, a Karthago. A slágerzenében jeleskedő Corvina egykori gitárosa, a rockberkekben csak „Perselynek” nevezett Szigeti Ferenc (1949) vezette öttagú formáció életművének legismertebb dala kétségkívül a Requiem, melyet egy Karthago-koncerten meghalt tizenhat éves várpalotai fiú emlékére írtak, és amelynek korabeli médiatálalása jól jellemezte a Kádár-korszak drogügyekre jellemző struccpolitikáját.
A Corvina 1978-as feloszlását követően Szigeti Ferenc – érzékelve az idők változását – új társak után nézett, majd amikor egy Beatrice bulin meglátta Gidófalvy Attilát (1952), amint zoknival a fején, a földön fekve, onnét felnyúlva szólózott a Hammond orgonán, a koncert után azonnal megkereste. Mivel Gidó akkoriban már eléggé szűknek érezte Feróék zenei világát, bólintott, és attól kezdve együtt kerestek zenészeket tovább. Így találtak rá a jazzrocker gyökerű Kiss Zoltán Zéró basszusgitárosra és a rock felől érkező, később a 100 Folk Celsiusba tartó Kocsándi Miklós dobosra. Végül az egyik próbára elhívták a haknizenekar Forma 1 frontemberét, az akkor 22 éves Takáts Tamást, aki bemutatkozásként állítólag a Béreslegény, jól megrakd a szekered kezdetű népdalt énekelte el, majd közösen eljátszották a Proud Mary-t, és azonnal felvételt nyert.
A hetvenes évek vége idehaza a kemény rock mindent felülíró felfutásáról szólt, ehhez próbált a Karthago is igazodni. Igaz, nem a nálunk népszerű „döngölősebb” brit hard rockot képviselte, hanem az annál zeneileg cizelláltabb, de több szempontból jellegtelenebb amerikai west coast irányzatot (Kansas, Boston, Foreigner, Styx), amelyet a keményebb megszólalás mellett a dallamosság, a dúsabb, teltebb hangszerelés és a többszólamú vokál jellemzett.
Ráadásul a zenekar színpadi megjelenésében is elvált a hazai fekete bőrszerkós konkurenciától. A tagok extrém ruhák sorát öltötték magukra: Gidófalvy ablaktörlős hegesztőszemüvege, Szigeti szögecselt nyakörves Rubik-kockás mellénye, Kocsándi Zalatnay Cinitől „örökölt” balettruhája vagy Kiss Sandokán szerelése hamar a védjegyükké vált. Egyedül a farmeres-pólós Takáts maradt meg viszonylag természetesnek, ő viszont kellően bemozogta az egész színpadot. Ehhez jöttek a különböző hókusz-pókusz varázslatok (füst, köd, csillagszóró), és erre a szokatlan dilishow-ra már vevők voltak az akkori tizenévesek. Meg hát az aprólékosan kidolgozott, vérprofin előadott, de mégiscsak klisékből épülő zenére, és az ahhoz passzoló, sokszor megmosolyogtatóan közhelyes szövegekre.
A nyolcvanas évek elején a „zöldbozót harcos” Karthago mindenesetre az egyik legnépszerűbb rockzenekarnak számított idehaza. Folytonos déja vu érzéseket keltő albumaik rendre bearanyozódtak, telt házak előtt koncerteztek, dalaik felkerültek a slágerlistákra. Az 1982-ben egy székesfehérvári Karthago-koncerten meghalt fiú emlékére írt Reqiuem című számuk az év legnagyobb sikere lett.
A Szigeti ujjbalesete miatti 1985-ös leállásukig szinte valamennyi volt szocialista országban megfordultak, játszottak Ausztriában és Németországban, sőt két angol nyelvű albumuk is megjelent. De a Karthago zenéjéből lényegében mindvégig hiányoztak azok az elemek – őszinteség, eredetiség, invenció –, amely révén a hazai rocktörténet meghatározó együttesei közé emelkedhetett volna.
A zenekar először 1990. május 1-jén a Petőfi Csarnokban állt újra össze, azóta időről időre megint koncerteznek, számltalan koncert- és válogatás CD-t megjelentettek, sőt, 2004-ben és 2009-ben új stúdióanyagokat (ValóságRock, IdőTörés) is publikáltak, 2022-ben pedig Máté Péter dalait hangszerelték át.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 1 (1960–70-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 387–389.

Karthago

1974-ben Budapesten alakult hard rock csapat. Felállás: Molnár Erik (ének), Kiss Zoltán (basszusgitár), Marschalkó Zoltán (gitár), Mikulcza Sándor (gitár) és Csurgai Attila (dob). A zenekar többször átalakult, leállt, majd 1978-ban lényegében teljesen új tagokkal – Windisch László (gitár, ének), Sárosi József (gitár), Schumeth István (basszusgitár), Szabó Tamás (dob) – újraindult. A lengyel SBB-vel közös koncerten debütáltak a Budai Ifjúsági Parkban. 1980–81-ben az énekes többször változott (Hoffer György, Patkó Béla), az új dobos Magasházi László lett, majd az együttes gunyoros, parodista rockzenét kezdett játszani. 1981-ben a Kuka-blues című dallal szerepeltek a Táncdalfesztiválon, és öt felvételük kislemezen is megjelent. Patkó Béla (Kiki) 1983-ban az Első Emelethez csatlakozott, míg a többiek Nino néven új zenekart alapítottak, de hamar eltűntek a reflektorfényből.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 1 (1960–70-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 400.

Óceán

Az 1970-es évek derekán a második vonal egyik sikeres zenekara volt. 1974-ben a Szemek, Szájak, Szívek utódaként jött létre.
Felállás: Komár László (ének), Faragó Judy István (gitár), Kiss Zoltán (basszusgitár), Babarik Vince (dob). Később tagja volt a fúvós Fülöp Ervin (ex-Atlas), illetve Németh „Nemecsek” Tamás és Benkő Róbert. A Locomotiv GT után a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című rockmusical előadásait kísérték a Vígszínházban. A country és rock and roll sajátos ötvözetét játszották, néhány daluk (Hajón hazafelé, Ballada egy barátom emlékére, Sárga kép, Hova, hova pajtás, Postakocsi, Gyenge ember vagy, Jó kedvem van végre) a sikerlistára is felkerült. 1978-ban megjelent első nagylemezük, de Komár László kezdődő szólókarrierje miatt feloszlottak.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 1 (1960–70-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 236.

Sprint

Gidófalvy Attila (1952, Budapest) billentyűs, zeneszerző, aki több mint ötvenéves zenei pályafutása során számtalan zenekarban játszott, ezek közül a legjelentősebbek a Beatrice és a Karthago.
Ötéves korában kapta meg első harmonikáját, majd zongorázni tanult. 1967-ben felvételt nyert a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola harmonika és zongora szakára. 1971-ben került be a Konzervatóriumba, mint pozanos. Ezen a fúvóshangszeren játszott a Deák Big Bandban, a Mézga család című rajzfilmsorozat főcímzenéjében is ő pozanozott.
Első beatzenekara a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-continental-6831">Continental</a> volt, 1971-től zenélt ott, hol gitáron, hol zongorán, hol pedig pozanon. Ezután 1974-ben megalapította a Gidó ’74 zenekart. Ekkor vette meg első orgonáját. A trió dobosa Donászy Tibor volt, akivel később több más zenekarban is együtt zenélt. Majd a progresszív rockot képviselő <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-theatrum-7093">Theatrum</a> együttesben játszott, itt hallotta őt zenélni Nagy Feró, és 1978-ban elhívta az éppen újjászerveződő <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-beatrice-539">Beatrice</a> zenekarba. A híressé és hírhedtté vált baboskendős banda hozta meg Gidófalvy Attila számára az országos ismertséget.
1979 tavaszán hagyta el a Beatricét, ami miatt a rajongók sokáig „árulóként” emlegették őt. Pedig az ottani zenésztársakkal a mai napig tart a barátsága, azóta is többször szerepelt Beatrice koncerteken. Távozásának oka az volt, hogy Szigeti Ferenc hívta őt az épp alakulóban lévő <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-karthago-9325">Karthago</a> zenekarba. Miután összeállt a végleges - és a mai napig együtt lévő - ötös (Gidófalvy Attila, Kiss Zoltán Zéro, Kocsándi Miklós, Takáts Tamás, Szigeti Ferenc), hamarosan az ország egyik legsikeresebb rockzenekara lett. Ebből Gidófalvy zeneszerzőként is kivette a részét, az ő dala például az együttes egyik legnagyobb sikere, az Apáink útján.
A Karthago 1985-ben átmenetileg beszüntette működését, Gidófalvy pedig Kiss Zoltán Zéro basszusgitárossal megalapította a Fáraó együttest. Ez a formáció azonban - egy kislemez megjelenése után - feloszlott. Ezután Gidófalvy 1987-ben csatlakozott a szombathelyi <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-lord-9453">Lord</a> zenekarhoz, amelynek két időszakban is tagja volt (1987-1990 és 2000-2017).
Gidófalvy Attila a Karthagóval és a Lorddal több nagylemezt készített, 1990-ben egy szólóalbummal is jelentkezett (Tíz Parancsolat), amelynek felvételén egymaga játszott gitáron, szintetizátoron, basszusgitáron és dobon is. Ugyanebben az évben a Karthago ismét összeállt, és nagysikerű koncertet adott a budapesti Petőfi Csarnokban.
A Lordból való távozása után Kiss Zoltán Zéróval megalakították a KGB zenekart, amely a Kisváros című TV-sorozat zenéjét is szolgáltatta. Itt is két időszakban zenélt (1993-1995 és 2016-2020). 1996-ban következett a Cik-Cakk Company zenekar, amely három rutinos zenész társulása volt. Mellette Varga János, az East egykori gitárosa és a régi zenésztárs, Donászy Tibor dobos voltak a tagok. 1997-ben jelent meg a formáció egyetlen kiadványa (…erre gondoltunk!). Gidófalvy itt basszusgitáron játszott.
Közben 1997-től újra dübörgött a Karthago, és ez kisebb megszakításokkal a mai napig tart. 2017-től a Gidó és a Fáraó formáció is életre kelt, amelyben fiával, a gitáros ifj. Gidófalvy Attilával is együtt zenél az időközben súlyos betegségből felépült billentyűs. Munkásságát 2021-ben Máté Péter-díjjal ismerték el, amit a Karthago zenekar többi tagjával együtt kapott meg. 2022-ben egy állami kitüntetést vehetett át: Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat. Több mint 200 dalt szerzett idáig, és sok lemezen játszott vendégként is. Szerzett filmzenét, és alapított - ma már nem létező - rádióállomásokat is (Pannon Rádió, Best of Rock FM). Ám a mai napig vezet rádióműsorokat.
„Ha megnézed az eddigi együtteseket, nem voltak ilyen féléves, tiszavirág-életű dolgok, ahol lehetett, hosszú időt töltöttem, s megpróbáltam meghatározó ember lenni azzal a habitussal, zenei tudással, amivel felruházott a sors vagy a Jóisten.” -nyilatkozta zenei pályájáról.
A jellegzetes bajuszt viselő zenész 2022-ben nagyszabású koncerttel ünnepelte 70. születésnapját, ahol sok egykori és mai zenésztársa is együtt játszotta vele az örök és elpusztíthatatlan rockot.
HZ
 
<a href="https://www.facebook.com/GidofalvyAttilaHivatalosOldal/?locale=hu_HU">https://www.facebook.com/GidofalvyAttilaHivatalosOldal/?locale=hu_HU</a>
<a href="https://www.instagram.com/gidofalvy_attila/?hl=hu">https://www.instagram.com/gidofalvy_attila/?hl=hu</a>

Gidófalvy Attila

Donászy Tibor (1955, Budapest) az egyik legelismertebb magyar dobos, aki 1974 óta számtalan magyar rockzenekarban játszott, mindenekelőtt tagja volt a Nagy Feró vezette klasszikus Beatricének.
„Tipcsi” – ahogy a szakmában emlegetik őt – első zenekara 1974-ben a Gidó ’74 trió volt, amit Gidófalvy Attila orgonista alapított, majd a progresszív rockot játszó <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-theatrum-7093">Theatrum</a> együttesben zenélt, amelynek szintén tagja volt Gidófalvy Attila is. Ezután nem volt meglepő, hogy Donászy és Gidófalvy 1978-ban ismét közös zenekarba kerültek, Nagy Feró invitálására az éppen újjáalakuló <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-beatrice-539">Beatrice</a> együttesbe. Donászy 1981-ig játszott az ország első számú botránybandájában, mikor is Nagy Feró feloszlatta a Beatricét.
Ezután a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-rolls-frakcio-10510">Rolls Frakció</a>ban dobolt, egészen 1983-ig, majd az elsősorban kelet-európai népdalfeldolgozásokat játszó <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-gepfolklor-6974">Gépfolklór</a> tagja lett. Ő dobolt a formáció 1984-es Barbaro című kazettáján. Majd ismét egy váltás, a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-pmobil-6827">P. Mobil</a> következett, a zenekar 1984-ben Donászyval vette fel a Honfoglalás című nagylemezt. 1985 év végére a P. Mobilban megbomlott az egység, emiatt felfüggesztették működésüket.
Donászy Tibor az <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-edda-9400">Edda</a> együttesben folytatta. Pataky Attiláékkal 1986–1996 között tíznél is több nagysikerű kiadványt készített. 2000-ben saját albuma is megjelent, Páratlan Élmények – 25 év dobolás címmel. 1997-2006 között a Tunyogi Rock Band, 2007-től az iCON, 2009-től a Zöld, a Bíbor Band, 2010-től 2015-ig, majd 2017-től újra a Mobilmánia és a RockBand tagja. Emellett a Private Colt zenekart erősíti. 2012-ben alapító tagja volt a nagyrészt egykori Edda-tagokból álló Zártosztály nevű együttesnek.
Donászy Tibor a mai napig aktívan dobol, játszik a Mobilmánia zenekarban. Idén májusban pedig a régi zenésztárs, Gidófalvy Attila 70. születésnapja alkalmából rendezett koncerten láthatjuk őt, az ünnepelt mellett Zeffer András, Jankai Béla, Kiss Zoltán Zéró és Takáts Tamás társaságában.
A kétezres években oktatott a Dobakadémián, ahol dobos- és ütős zenészeket képeztek a szakma elismert dobosai. Zenésztársai kiemelik zenei precizitását, és úgy emlegetik őt, mint aki folyamatosan gyakorol, még utazások közben is, és aki mindig ügyel fizikai kondíciójára.
HZ
 
<a href="https://www.facebook.com/donaszytipcsi/">https://www.facebook.com/donaszytipcsi/</a>

Kiss Zoltán Zéro

Zenész - basszusgitáros

Kapcsolatok

Apáink útján - Karthago

Requiem - Karthago

Karthago

Óceán

Sprint

Gidófalvy Attila

Donászy Tibor

Miénk a Rock and Roll

Karthago

Ezredforduló

Requiem

Senkiföldjén

Oriental Dream

Aranyalbum

A Karthago él!

ValóságRock

IdőTörés

30 éves jubileumi óriáskoncert

"Együtt 40 Éve" Jubileumi Nagykoncert

Együtt 40 éve!!!

Máté Péter In Rock!

The Best of Karthago

Apáink útján - Karthago

Requiem - Karthago