Publication/name

Senkiföldjén

Az 1970-1980-as évek népszerű rockformációja.
Nemcsak zeneileg (amerikai west-coast), hanem harsogó színpadi megjelenésében is újat hozott a hazai rockzenébe a hetvenes évek alkonyán a korszak egyik legnépszerűbb és a sajtó által legtöbbet támadott „őszinte rockegyüttese”, a Karthago. A slágerzenében jeleskedő Corvina egykori gitárosa, a rockberkekben csak „Perselynek” nevezett Szigeti Ferenc (1949) vezette öttagú formáció életművének legismertebb dala kétségkívül a Requiem, melyet egy Karthago-koncerten meghalt tizenhat éves várpalotai fiú emlékére írtak, és amelynek korabeli médiatálalása jól jellemezte a Kádár-korszak drogügyekre jellemző struccpolitikáját.
A Corvina 1978-as feloszlását követően Szigeti Ferenc – érzékelve az idők változását – új társak után nézett, majd amikor egy Beatrice bulin meglátta Gidófalvy Attilát (1952), amint zoknival a fején, a földön fekve, onnét felnyúlva szólózott a Hammond orgonán, a koncert után azonnal megkereste. Mivel Gidó akkoriban már eléggé szűknek érezte Feróék zenei világát, bólintott, és attól kezdve együtt kerestek zenészeket tovább. Így találtak rá a jazzrocker gyökerű Kiss Zoltán Zéró basszusgitárosra és a rock felől érkező, később a 100 Folk Celsiusba tartó Kocsándi Miklós dobosra. Végül az egyik próbára elhívták a haknizenekar Forma 1 frontemberét, az akkor 22 éves Takáts Tamást, aki bemutatkozásként állítólag a Béreslegény, jól megrakd a szekered kezdetű népdalt énekelte el, majd közösen eljátszották a Proud Mary-t, és azonnal felvételt nyert.
A hetvenes évek vége idehaza a kemény rock mindent felülíró felfutásáról szólt, ehhez próbált a Karthago is igazodni. Igaz, nem a nálunk népszerű „döngölősebb” brit hard rockot képviselte, hanem az annál zeneileg cizelláltabb, de több szempontból jellegtelenebb amerikai west coast irányzatot (Kansas, Boston, Foreigner, Styx), amelyet a keményebb megszólalás mellett a dallamosság, a dúsabb, teltebb hangszerelés és a többszólamú vokál jellemzett.
Ráadásul a zenekar színpadi megjelenésében is elvált a hazai fekete bőrszerkós konkurenciától. A tagok extrém ruhák sorát öltötték magukra: Gidófalvy ablaktörlős hegesztőszemüvege, Szigeti szögecselt nyakörves Rubik-kockás mellénye, Kocsándi Zalatnay Cinitől „örökölt” balettruhája vagy Kiss Sandokán szerelése hamar a védjegyükké vált. Egyedül a farmeres-pólós Takáts maradt meg viszonylag természetesnek, ő viszont kellően bemozogta az egész színpadot. Ehhez jöttek a különböző hókusz-pókusz varázslatok (füst, köd, csillagszóró), és erre a szokatlan dilishow-ra már vevők voltak az akkori tizenévesek. Meg hát az aprólékosan kidolgozott, vérprofin előadott, de mégiscsak klisékből épülő zenére, és az ahhoz passzoló, sokszor megmosolyogtatóan közhelyes szövegekre.
A nyolcvanas évek elején a „zöldbozót harcos” Karthago mindenesetre az egyik legnépszerűbb rockzenekarnak számított idehaza. Folytonos déja vu érzéseket keltő albumaik rendre bearanyozódtak, telt házak előtt koncerteztek, dalaik felkerültek a slágerlistákra. Az 1982-ben egy székesfehérvári Karthago-koncerten meghalt fiú emlékére írt Reqiuem című számuk az év legnagyobb sikere lett.
A Szigeti ujjbalesete miatti 1985-ös leállásukig szinte valamennyi volt szocialista országban megfordultak, játszottak Ausztriában és Németországban, sőt két angol nyelvű albumuk is megjelent. De a Karthago zenéjéből lényegében mindvégig hiányoztak azok az elemek – őszinteség, eredetiség, invenció –, amely révén a hazai rocktörténet meghatározó együttesei közé emelkedhetett volna.
A zenekar először 1990. május 1-jén a Petőfi Csarnokban állt újra össze, azóta időről időre megint koncerteznek, számltalan koncert- és válogatás CD-t megjelentettek, sőt, 2004-ben és 2009-ben új stúdióanyagokat (ValóságRock, IdőTörés) is publikáltak, 2022-ben pedig Máté Péter dalait hangszerelték át.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 1 (1960–70-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 387–389.

Karthago

Gidófalvy Attila (1952, Budapest) billentyűs, zeneszerző, aki több mint ötvenéves zenei pályafutása során számtalan zenekarban játszott, ezek közül a legjelentősebbek a Beatrice és a Karthago.
Ötéves korában kapta meg első harmonikáját, majd zongorázni tanult. 1967-ben felvételt nyert a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola harmonika és zongora szakára. 1971-ben került be a Konzervatóriumba, mint pozanos. Ezen a fúvóshangszeren játszott a Deák Big Bandban, a Mézga család című rajzfilmsorozat főcímzenéjében is ő pozanozott.
Első beatzenekara a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-continental-6831">Continental</a> volt, 1971-től zenélt ott, hol gitáron, hol zongorán, hol pedig pozanon. Ezután 1974-ben megalapította a Gidó ’74 zenekart. Ekkor vette meg első orgonáját. A trió dobosa Donászy Tibor volt, akivel később több más zenekarban is együtt zenélt. Majd a progresszív rockot képviselő <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-theatrum-7093">Theatrum</a> együttesben játszott, itt hallotta őt zenélni Nagy Feró, és 1978-ban elhívta az éppen újjászerveződő <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-beatrice-539">Beatrice</a> zenekarba. A híressé és hírhedtté vált baboskendős banda hozta meg Gidófalvy Attila számára az országos ismertséget.
1979 tavaszán hagyta el a Beatricét, ami miatt a rajongók sokáig „árulóként” emlegették őt. Pedig az ottani zenésztársakkal a mai napig tart a barátsága, azóta is többször szerepelt Beatrice koncerteken. Távozásának oka az volt, hogy Szigeti Ferenc hívta őt az épp alakulóban lévő <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-karthago-9325">Karthago</a> zenekarba. Miután összeállt a végleges - és a mai napig együtt lévő - ötös (Gidófalvy Attila, Kiss Zoltán Zéro, Kocsándi Miklós, Takáts Tamás, Szigeti Ferenc), hamarosan az ország egyik legsikeresebb rockzenekara lett. Ebből Gidófalvy zeneszerzőként is kivette a részét, az ő dala például az együttes egyik legnagyobb sikere, az Apáink útján.
A Karthago 1985-ben átmenetileg beszüntette működését, Gidófalvy pedig Kiss Zoltán Zéro basszusgitárossal megalapította a Fáraó együttest. Ez a formáció azonban - egy kislemez megjelenése után - feloszlott. Ezután Gidófalvy 1987-ben csatlakozott a szombathelyi <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-lord-9453">Lord</a> zenekarhoz, amelynek két időszakban is tagja volt (1987-1990 és 2000-2017).
Gidófalvy Attila a Karthagóval és a Lorddal több nagylemezt készített, 1990-ben egy szólóalbummal is jelentkezett (Tíz Parancsolat), amelynek felvételén egymaga játszott gitáron, szintetizátoron, basszusgitáron és dobon is. Ugyanebben az évben a Karthago ismét összeállt, és nagysikerű koncertet adott a budapesti Petőfi Csarnokban.
A Lordból való távozása után Kiss Zoltán Zéróval megalakították a KGB zenekart, amely a Kisváros című TV-sorozat zenéjét is szolgáltatta. Itt is két időszakban zenélt (1993-1995 és 2016-2020). 1996-ban következett a Cik-Cakk Company zenekar, amely három rutinos zenész társulása volt. Mellette Varga János, az East egykori gitárosa és a régi zenésztárs, Donászy Tibor dobos voltak a tagok. 1997-ben jelent meg a formáció egyetlen kiadványa (…erre gondoltunk!). Gidófalvy itt basszusgitáron játszott.
Közben 1997-től újra dübörgött a Karthago, és ez kisebb megszakításokkal a mai napig tart. 2017-től a Gidó és a Fáraó formáció is életre kelt, amelyben fiával, a gitáros ifj. Gidófalvy Attilával is együtt zenél az időközben súlyos betegségből felépült billentyűs. Munkásságát 2021-ben Máté Péter-díjjal ismerték el, amit a Karthago zenekar többi tagjával együtt kapott meg. 2022-ben egy állami kitüntetést vehetett át: Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat. Több mint 200 dalt szerzett idáig, és sok lemezen játszott vendégként is. Szerzett filmzenét, és alapított - ma már nem létező - rádióállomásokat is (Pannon Rádió, Best of Rock FM). Ám a mai napig vezet rádióműsorokat.
„Ha megnézed az eddigi együtteseket, nem voltak ilyen féléves, tiszavirág-életű dolgok, ahol lehetett, hosszú időt töltöttem, s megpróbáltam meghatározó ember lenni azzal a habitussal, zenei tudással, amivel felruházott a sors vagy a Jóisten.” -nyilatkozta zenei pályájáról.
A jellegzetes bajuszt viselő zenész 2022-ben nagyszabású koncerttel ünnepelte 70. születésnapját, ahol sok egykori és mai zenésztársa is együtt játszotta vele az örök és elpusztíthatatlan rockot.
HZ
 
<a href="https://www.facebook.com/GidofalvyAttilaHivatalosOldal/?locale=hu_HU">https://www.facebook.com/GidofalvyAttilaHivatalosOldal/?locale=hu_HU</a>
<a href="https://www.instagram.com/gidofalvy_attila/?hl=hu">https://www.instagram.com/gidofalvy_attila/?hl=hu</a>

Gidófalvy Attila

Szigeti Ferenc (1949, Budapest) a magyar rockélet egyik legaktívabb szereplője, zenészként a Corvina, a Karthago, a Känguru és a Krokodyl vezetője, aki a nyolcvanas évektől producerként is egyik meghatározó személyisége lett a műfajnak. 1982-től az 1.2.3…Start válogatássorozat zenei producere, mintegy hetven lemez létrejöttében közreműködött. 1985-től a Magyar Rádió és a Hungaroton zenei rendezője. 1988-ban egyik kezdeményezője A rock gyermekei tehetségkutató akciónak, ő szervezte az azonos nevű táborokat Tokajban. 1989-től a Proton Zeneműkiadó Kft. igazgatója, a MAHASZ egyik alapítója, több rádió és televízió műsor (A rock gyermekei, Vasárnapi turmix, Halló Vasárnap, Képes nóták, Rockstúdió, Sztárszáj, Premier Plan) vezetője, a Zebra Kiadó cégvezetője, 1993-tól a Magyar Polygram Hanglemezkiadó Kft. művészeti igazgatója. 19 arany- és platinalemezt jelentetett meg. Sikerprodukciói: 100 Folk Celsius, Dolly Roll, Groovehouse, Hobo, Irigy Hónaljmirigy, KFT, Ladánybene 27, L’art pour L'art Társulat, kitalálója és producere volt a több százezres eladású Supra Hits, a Summer Hits, a Sztárkarácsony, a Legszebb TV-filmslágerek, A '60-as évek legszebb dalai és a Teenager Party című válogatásoknak. Két szólólemeze (Érzelem húrjain, 2002, Örök Karácsony, 2004) jelent meg.
Kőbányán nőtt fel, nyolcadikos koráig zongorázni tanult, azután kezdett énekes-gitárosként együttesekben játszani. 1966-ban került a Sigma zenekarba, amely akkor az Egyetemi Színpadon futó zenés darabokhoz adta a kísérőzenét, de kéthavonta önálló fellépést is tarthattak ott. Az együttesnek egy kislemeze jelent meg, amelynek egyik oldalán Szigeti Ferenc instrumentális szerzeménye volt Nyári emlék címmel, Shadows-szerű gitárjátékkal. Ez volt az akkor 17 éves zenész első stúdiófelvétele.
Időközben Szigeti Ferenc „civilben” híradástechnikai szakközépiskolát végzett, majd pedig közgazdász diplomát szerzett.
1969-ben hagyta el a Sigmát, ugyanis Soltész Rezső elhívta őt a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-corvina-rangers-307">Corvina</a> zenekarba szólógitárosnak. 1972-ig rengeteg fellépésük volt, többnyire táncdalénekeseket (Aradszky László, Koós János) kísértek vidéki haknikon, de az együttesnek voltak önálló külföldi turnéi is - hónapokig játszottak a Szovjetunióban. Az 1972-es Táncdalfesztivál hozta meg számukra az igazi áttörést, az Egy viharos éjszakán című dalukkal (zene: Szigeti Ferenc, szöveg: Soltész Rezső) harmadik helyezés értek el, és egy ország megismerte meg őket. Nagylemezeik jelentek meg, és immár Nyugat-Európában is voltak fellépéseik. A Corvina egy sikeres popzenekar volt, egészen az 1978-as megszűnéséig, ami Szigetit nagyon rosszul érintette, elmondása szerint utána tíz évig nem állt szóba Soltész Rezsővel, de aztán újra jóbarátok lettek.
A gitáros meghallva az idők szavát, 1979-ben egy kemény rockot játszó bandát hozott össze, a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-karthago-9325">Karthago</a> együttest, amely időnként tartott ugyan leállásokat, de mind a mai napig létező formáció, méghozzá - ami nagy ritkaság - 1979 óta ugyanaz az öt zenész játszik együtt. Extrém színpadi megjelenés, igényes muzsika west-coast beütéssel - ez tette a Karthagót a 80-as évek egyik legnépszerűbb rockzenekarává. Legalábbis a közönség számára, a kritika nem volt annyira „elájulva” a zenéjüktől. Szigeti Ferenc szerzőként is kivette részét a sikerből, többek között ő írta a legnépszerűbb Karthago-dal, a Requiem zenéjét.
A zenekarvezető Szigeti Ferenc ujjbalesete miatt 1985-ban leállt a Karthago, és csak 1990-ben léptek újra színpadra. Szigeti pedig új formációkban próbálta ki magát. 1986-ban összehozta a Duran Duran ihlette, <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-kanguru-11941">Känguru</a> névre keresztelt fiúzenekart. Az együttes azonban hamar megszűnt, de előtte felvettek egy rockosabb hangzású lemezanyagot, ami sohasem került kiadásra. Ezután Szigetinek Krokodyl néven volt egy duója a későbbi Republic-énekessel, az azóta elhunyt Bódi László „Cipő”-vel, aki már a Kängurunak is írt dalszövegeket. A Krokodylnak egyetlen felvétele készült, a Számolj el tízig című dal.
Szigeti Ferencnek a 80-as évek közepétől sok más elfoglaltsága is van a zenei életben, azért a Karthago időről-időre összeáll néhány nagy koncertre. Így volt ez 2009-ben a 30., majd a 40. születésnapjukon 2019-ben. Legutóbb 2022-ben adtak ki lemezt, amelyet régi zenész barátjuk, Máté Péter (1947-1984) szerzeményeiből állítottak össze.
Szigeti Ferenc 2015-ben kiemelkedő művészi pályájának elismeréseként megkapta a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét. 2021-ben - megosztva a Karthago együttes tagjaival - Máté Péter-díjban részesült.
JBSz, HZ
 
<a href="https://www.facebook.com/FerencSzigeti1/">https://www.facebook.com/FerencSzigeti1/</a>

Szigeti Ferenc

Kocsándi Miklós

Kiss Zoltán Zéro

Takáts Tamás (1957, Budapest) rock- és bluesénekes, dobos, szájharmonikás és gitáros. Az örökifjú előadót a közel 50 éves zenészkarrierjének során a Karthago, az East, és a róla elnevezett Takáts Tamás Blues Band frontembereként ismerhetjük.
Általános iskolás korában alakította az első zenekarát a barátaival, és tizenhat éves volt, amikor először kapott pénzt a zenélésért. A középiskolában volt egy zenekara, a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-forma1-9402">Forma-1</a>. Abban az időben együtteseket hívtak a szalagavatókra, ők játszották az éppen divatos számokat. Öt-hat órás bulikat tartottak. Elmondása szerint 1979-ben, amikor 22 évesen bekerült a Karthagóba, és egy koncert másfél órás volt, csak állt csodálkozva, hogy máris vége?
A jellegzetes hangú énekes a mai napig a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-karthago-9325">Karthago</a> együttes tagja, amelynek a legsikeresebb korszaka 1979-1985 között volt. Ő ekkor tett szert országos ismertségre. Amikor a kemény rockot játszó zenekar időlegesen leállt, Takáts Tamás megmártózott az undergroundban is: a nyolcvanas évek második felében énekelt az <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-ef-zambo-happy-dead-band-23350">ef Zámbó Happy Dead Band</a> és a <a href="https://popkulturalis.hu/kereses/entities?search=forma">Millenniumi Földalatti Vasútvonal</a> zenekarokban.
1985-ben Som Lajossal, a Piramis volt basszusgitárosával megalakították a Senator zenekart, amely egy nagylemez kiadása után 1987-ben megszűnt, Takáts Tamás pedig bekerült az <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-east-7129">East</a> együttesbe, ahol 1994-ig énekelt, majd 2012 után ismét szerepelt velük. Több albumot készítettek együtt, minőségi zenékkel (A szerelem sivataga, 1988; Rádió Bábel, 1994). Úgy emlékszik vissza a zenekarban töltött évekre, hogy nem az East volt a pályája csúcsa, de szakmailag az volt a legmagasabb színvonalú.
Közben 1990-ben Gál Gábor gitárossal létrehozták a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-takats-tamas-dirty-blues-band-11439">Takáts Tamás Dirty Blues Band</a> formációt, amely azóta is rendszeresen koncertezik. Az alapvetően bluest játszó zenekar egyik célja az volt, hogy bebizonyítsa: az igényes zene is lehet szórakoztató. A zenekarban az éneklés mellett Takáts Tamás volt a dobos és a szájharmonikás, később gitáron is játszott. Több albumuk is megjelent, azokon számos slágerrel (Zakatol a vonat, Pocsolyába léptem). És nekik megadatott, ami nem sok zenekarnak: a Rolling Stones 1995-ös magyarországi fellépése alkalmával a Dirty Blues Bandet választotta előzenekarának. 2008 óta - elhagyva a „Dirty”-t – Takáts Tamás Blues Band néven szerepelnek. Legutóbbi kiadványuk 2015-ben Úton címmel jelent meg.
Takáts Tamás az évek során számos alkalmi formációban játszott, lemezen és koncerten közreműködött. Volt közös szereplése folkzenekarokkal (Méta, Kormorán), valamint jazz (Fritz Jazz Band, Free Jazz Band) és revival-produkciókban (John Lennon, Frank Zappa, Doors és Radics Béla emlékzenekar) is láthattuk őt.
2021-ben - megosztva a Karthago együttes tagjaival – Máté Péter-díjban részesült. Ugyanebben az évben elnyerte az Emberi Hang díjat.
HZ
Kapcsolat:
<a href="https://www.facebook.com/tamas.takats.9">https://www.facebook.com/tamas.takats.9</a>
<a href="https://www.takatstamasbluesband.com/">https://www.takatstamasbluesband.com/</a>

Kapcsolatok

Karthago

Gidófalvy Attila

Szigeti Ferenc

Kocsándi Miklós

Kiss Zoltán Zéro

Takáts Tamás