“Éreztem, hogy itt a megfelelő alkalom” - Mitsoura-interjú

A hét meseszám. Épp ennyi év után tér vissza a Mitsoura, Miczura Mónika és zenésztársainak sok-sok hatást keresztező és egyesítő produkciója. Az új felállásban koncertező zenekar az A38 Hajón tér vissza, ahol a két Mitsoura-album dalain túl új szerzeményeket is bemutatnak majd.

Hét év után tér vissza a Mitsoura. Ez nem kis idő. Miért volt ez a hosszú szünet? És mi történt veled művészileg (vagy ha szívesen beszélsz róla: személyesen) ebben a hét esztendőben?

Egy sűrű koncertidőszak végén, egy amúgy sikeres kolozsvári koncert után azt éreztük Márkkal (Moldvai Márk – a szerk.), hogy a két lemezanyagból ebben a felállásban kihoztuk, amit lehet, tovább kéne lépni. De aztán elveszett a lendület. Kezdtem úgy érezni akkoriban, hogy nincs aktuális mondanivalóm, így sok vívódás után úgy döntöttünk, hagyjuk szunnyadni a zenekart kicsit. Aztán teltek az évek, és a zenekar folytatásának a terve a fiókban maradt. Én azért vendégeskedtem itt-ott, például egy belga-tunéziai zenekarban (YallahBye), aminek tavalyelőtt itt Budapesten volt az egyik turnéállomása, de részt vettem Cseh Tamás-esteken is, meg hátrányos helyzetű gyerekeknek tartottam egy iskolában zenés foglalkozásokat. Moldvai Márk, aki a Mitsoura zenei vezetője volt, ezalatt filmzenéket írt főleg. Így egy új Mitsoura-dalt azért csináltunk közösen egy film főcímdalának. Illetve énekeltem a Veszettek főcímdalában is, és a Kojot filmzenéjében is.

Közben egy belga fesztivál kitartóan érdeklődőtt minden évben, hogy fellépne-e a zenekar, de mindig nemet mondtam. Aztán tavaly, pár év után csak elkezdett hiányozni a saját dalok színpadon éneklése, és kezdett megfogalmazódni az is, milyen irányba kéne változtatni a zenekari hangzáson, attitűdön, milyen új zenészekkel kéne dolgozni, és ekkor a belgák ismét bejelentkeztek. Éreztem, hogy itt a megfelelő alkalom, hogy kipróbáljuk, működik-e színpadon az, amit elképzeltünk. Megcsináltunk pár új dalt, illetve áthangszereltünk néhány régit, kimentünk Brüsszelbe és adtunk egy koncertet. Jók voltak a visszajelzések, és mi is azt éreztük, hogy ez erős lesz, ezért úgy döntöttünk, hogy vágjunk bele megint.

Annak idején az autentikus roma folk felől érkeztél egy teljesen más zenei narratíva felé. Mi volt az alapelképzelés akkor, amikor elindult a Mitsoura? Mit szerettél volna másképp csinálni, mint előtte?

Első zenekarommal, az AndoDrommal, ami egy autentikus cigány együttes volt, bejártuk a világot. Rengeteg új hatás ért, olyan kultúrákkal találkoztam, amilyenekkel korábban sosem – a pigmeusoktól a kurd punkokig –, olyan zenéket, dalokat hallottam, amik egészen új dimenziókat nyitottak bennem. Szerettem volna a megismert dalokból, hangzásokból, kultúrákból valahogy egy saját világot építeni. Ráadásul közben felköltöztem Budapestre, született egy lányom, tehát már teljesen más életet éltem, mint előtte. Ezek a hatások épültek be akkor a Mitsourába.

Manapság megint úgy érzem, hogy menni kell előre, ráadásul új élethelyzetekben most sincs hiány, például a lányom felnőtt, kiment, majd hazatért egy külföldi egyetemről, most ő intézi a zenekar ügyeit.

Amibe most újra belekezdtek, mennyire lesz folytatása a hét évvel ezelőtti Mitsourának vagy mennyire lesz más, esetleg egészen más?

Természetesen elővesszük a két Mitsoura-album dalait, de rajtam és Márkon kívül új zenészek, más hangszereken fognak játszani (Födő Sándor – ütőhangszerek, Gábos Barna – fúvós hangszerek, Jeli András – gitár, és vendégként Szirtes Edina Mókus – ének, hegedű), esetenként talán jelentősen hangosabban. Zeneileg ígyekszünk szélesebb skálán mozogni; a barbár, történelem előtti folkos hangzástól a skandináv soundscape-es lebegésekig. Fogunk új és szokatlan dalokat is játszani, és vizuálisan is nagyon más ötleteink vannak, mint nyolc éve.

Milyen kreatív terveid, terveitek vannak az újraindulással? Új dalok, új lemez, koncertek?

Igen, persze, de a legnagyobb hangsúly most a színpadra való visszatérésen van, és szerencsére – lekopogom – érkezik is sok felkérés a legkülönbözőbb országokból. Új dalok, mint mondtuk, már most az A38-on is lesznek, de lesz olyan is, ami, bár nem új, még nem szólalt meg élőben korábban, és készülünk egy-két, a Mitsourától szokatlan feldolgozásdallal is.

Milyen művészeti alkotások – filmek, zenék, könyvek, színház, képzőművészet, akármi más – hatottak rád mostanában?

Sufi novelláktól a kínai operákig sok mindent olvasok, hallgatok, és a fiúk is rengeteg új dolgot mutatnak nekem, a noise metaltól az osztrák művészfilmekig. Egyébként legújabban az etióp keresztény dalok bűvölnek el.

Álmok, rémálmok, titkos tervek?

Egy nagy ázsiai turné jó volna, hogy ez álom, vagy rémálom, azt persze nem tudom.