Publication/name

1997

Korai Öröm albumborítók

A kezdetektől a komplexitásra törekedett a szintén a partizenék és a hagyományos rock közötti hidat képező Korai Öröm, melynek pályája sokban hasonlatos, zenéje viszont számos ponton eltér tőle. Zenei gyökerei egyértelműen a hatvanas évek pszichedelikus világába nyúlnak vissza, azt színezik át világzenei elemekkel (arab, afrikai, tibeti folk) és modern ritmusképletekkel. A Másfél strukturáltabb és végig kontroll alatt tartott világával szemben náluk az elszállás vagy a buli, a lebegés vagy éppen a pörgés a lényeg. Ahogy ők határozták meg stílusukat: pszichedelikus etnovibráció.
A zenekar 1990-ben alakult, kezdettől fogva nagy létszámban voltak a színpadon és már első fellépéseiket is vetítés kísérte. Az 1993-as ötszáz példányban megjelent debütáló kazettát készítők közül mára Csányi Viktor (dob), Jócsik János (ütősök), Kilián Zoltán (basszusgitár), Nádasdi Zsolt (ütősök) és Vécsi Tibor (ének) maradt csapattag, de közöttük is csak ketten (Jócsik, Kilián) voltak ott az alapításnál. 1994 végén már tíz zenész tolongott a színpadon, négy VJ gondolkodott mellettük a kellő vizuális élményről. Főként a Fiatal Művészek Klubjában játszottak sokat, egészen annak 1995-ös bezárásáig. Az akkoriban megrendezett első uszodapartikon is a Korai Öröm szolgáltatta a zenét és a „fényeket”.
Az 1996-os második lemezüket a Katona József Színházban mutatták be, és ez később amolyan hagyomány lett náluk. Ebben az évben kérte fel őket Halász Péter, hogy a Sanyi pilóta című darabjához írjanak zenét, amit aztán minden alkalommal élőben játszottak el a Merlin Színházban. A következő években jutottak el talán népszerűségük csúcsára: 1997-ben és 1998-ban a Sziget nagyszínpadán léphettek fel, 1998-ban több médiumban (köztük a Magyar Narancs-ban) az év koncertzenekarának választották őket, többször mentek külföldi turnéra, két filmben (Cukorkékség, Észak, észak, mindkettő 1999) is hallani őket.
Aztán 2000 és 2004 között inkább csak koncerteztek, és részben kiadatlan felvételeket, részben remixeket jelentettek meg, majd, amikor már mindenki úgy gondolta, hogy vége, 2005-ben előrukkoltak egy kizárólag új anyagot tartalmazó, meglepően erős koronggal, melyen elsőként alkalmaztak szitárt és bolgár népdalénekesnőt. Azóta további három albumot (Korai Öröm 2009, Korai Öröm 2010, Korai Öröm 2013) jelentettek meg.
A Korai Öröm tagjai a kezdetektől fogva nem adtak címet albumaiknak (csupán a kiadás éve került a nevük mellé), ahogy a különböző „daloknak” sem, ezzel is hangsúlyozva, hogy ezek sokkal inkább hangulatok és improvizációk, mint tudatos komponálás eredményei.
JBSz
 
Forrás: 
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János, A magyarock története 2. 80–90-es évek, Bp., Kossuth kiadó, 2019, p. 450–451.
Kapcsolat:
<a href="http://korai.hu/">http://korai.hu/ </a>
<a href="https://hu-hu.facebook.com/koraiorom/">https://hu-hu.facebook.com/koraiorom/</a>

Korai Öröm

Nádasdi Zsolt

Vécsi Tibor

Jócsik János

Kilián Zoltán

Csányi Viktor

Biljarszki Emil

Paizs Miklós (1966) zenész, előadóművész, dalszerző, a Korai Öröm zenekar tagja, aki Sickratman néven önálló produkciókkal is jelentkezik. Ő a hazai könnyűzenei élet elmúlt három évtizedének egyik legszínesebb (és egyben egyik legmegosztóbb) egyénénisége.
Az <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-uzgin-uver-12699">Úzgin Üver</a> együttes koncertjén fújta a csöveket és dorombozott, ott figyeltek fel rá a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-korai-orom-12638">Korai Öröm</a> tagjai és átcsábították magukhoz. 1994-ben lett a hazai pszichedelikus zenei színtér kiemelkedő zenekarának a tagja, ahol a mai napig játszik dorombon, trombitán, fuyarán, és ezek mellé társul a mongol eredetű khöömei, egyfajta torokéneklés. Szerepel a Korai Öröm "vadhajtásaiban" - a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-korai-trancemission-23390">Korai Trancemission</a> és a Korai Electric formációkban is. 1998-tól tagja volt a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-belga-8250">Bëlga</a> zenekarnak, az akkori underground hiphop színtér elismert társaságának. Tőlük 2003-ban távozott a saját bevallása szerint sem könnyen kezelhető, a konfliktusokat soha el nem kerülő Sickratman.
Közben önálló produkciókkal is jelentkezett. 1997-ben a Fonó Records gondozásában jelent meg a Paizs Miklós Ideiglenes Sejtközösség: Lépcsőházban leszek döntő gondolat című kiadványa. 2004-ben adta ki a döntően hiphop stílusú Buzi-e vagy? című nagylemezét, 2011-ben pedig a poposabb hangzású A nagy Én albummal jelentkezett. Dalszövegei, illetve ismert közszereplőkkel kapcsolatos megnyilvánulásai miatt többször is bíróság elé citálták őt, míg a napi politikát és a politikusokat fenntartással kezelők többnyire elismeréssel adóztak munkássága előtt. Saját anyagi helyzetének jobbítására 2016-ban sikeres gyűjtést rendezett az egyik közösségi oldalon. Nem mellesleg ezzel felhívta a figyelmet egy - az underground zenészek nagy részét érintő - problémára.
A zenei karrierje mellett dolgozott a Tilos Rádióban, közreműködött filmek elkészítésében, szerepelt számtalan színházi produkcióban. 2009-ben könyve jelent meg Odüsszeiász címmel. 2013 óta tartja műsoron Mozart: Don Giovanni című operájának teljesen egyéni feldolgozását. Ebben Paizs Miklós ujjbábokkal játssza el a történetet, közben egymaga elénekli a teljes operát.
HZ
 
Kapcsolat:
<a href="https://www.facebook.com/Sickratman/?locale=hu_HU">https://www.facebook.com/Sickratman/?locale=hu_HU</a>
<a href="http://www.sickratman.hu/index.html">http://www.sickratman.hu/index.html</a>

Paizs Miklós

Nélküle nem volna citromízű banán, sem popsi, ami belefér a nadrágba

A magyar poptörténet egyik legjobb dalszövegírója. Emellett dramaturg, gitáros, énekes, elvétve zeneszerző. <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-zoran-6270">Sztevanovity Zorán</a> öccse.
Tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetemen folytatta, de nem fejezte be, 1964-ben a Zorán vezette <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-metro-6269">Metro</a> gitáros-énekese lett, emellett ő írta a Metro-dalok döntő részének szövegét, így a legismertebb slágerekét (Ülök egy rózsaszínű kádban, Citromízű banán, Mária volt, Kócos ördögök, Bell, a részeges kutya, Dohányfüstös terem, Pár csepp méz stb.) is.
1971-ben kilépett a Metróból, előbb fordítóként dolgozott, majd a Magyar Televízió dramaturgja szerkesztője és műsorvezetője lett, ahonnan 1983-ban távozott. 
Pályáján 1976-ban új korszak kezdődött, ekkortól kezdett dolgozni <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-presser-gabor-68">Presser Gábor</a>ral, akivel azóta elválaszthatatlan dalszerző párost alkotnak. Szövegeit filozofikus hangvétel, mély gondolatiság, ugyanakkor könnyedség jellemzi. Az elmúlt évtizedekben több száz közös dalt írtak együtt, nemcsak Dusán testvérének, Zoránnak és Presser zenekarának, a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-locomotiv-gt-113">Locomotiv GT</a>-nek, hanem <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-kovacs-kati-6340">Kovács Kati</a>nak, <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-katona-klari-7156">Katona Klári</a>nak, Kern Andrásnak, <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-gerendas-peter-11186">Gerendás Péter</a>nek, <a href="https://popkulturalis.hu/szemely-karacsony-janos-393">Karácsony János</a>nak, <a href="https://popkulturalis.hu/szemely-somlo-tamas-64">Somló Tamás</a>nak és Janicsák Vecának. 
1988 januárjában mutatták be a Vígszínházban a Presser Gáborral és Horváth Péterrel közös félig mese – félig musicaljét, A padlást, mely a színház legsikeresebb, azóta is műsoron tartott darabja (1000. előadását 2021. november 20-án ünnepelték). A művet az 1988-as ősbemutató óta számos vidéki városban (többek között Miskolc, Debrecen, Kecskemét, Nyíregyháza, Sopron, Szeged, Székesfehérvár, Győr, Szombathely) vitték színre, valamint külföldön is játszották.
JBSz

Sztevanovity Dusán

Kapcsolatok