Fekete Lyuk
A rendszerváltozás előtti években a korábban fontos zenekarok rendre válságba kerültek – átalakultak (Európa Kiadó, Sziámi, Sex-E-Pil) vagy eltűntek/megszűntek (Balaton, Neurotic) –, és ezzel párhuzamosan felnőtt egy újabb zenészgeneráció, mely a változó helyzetből adódóan már más utakat keresett. És jelentős részük a Fekete Lyuk-ban (VIII. kerület, Golgota u. 3.) talált új otthonra.
A Lyuk fölött található Ganz-MÁVAG Vörösmarty Művelődési Ház persze már korábban is fontos kultúrtörténeti eseményeknek adott otthont. A hetvenes években képzőművészeti műhelyt vezetett itt Erdély Miklós, itt működött Najmányi László társulata, itt tartott előadásokat Molnár Gergely és Hajas Tibor, és mindez jórészt azért lehetett, mert Papp Tamás volt a szervező. A nyolcvanas években az Európa Kiadótól kezdve a Kampec Doloresen és a Vágtázó Halottkémeken át a Balkán FuTouristig mindenki játszott itt. Aztán 1986-ban a művelődési ház akkori igazgatója véget vetett a zenének, két évbe tellett, mire a Balkán FuTourist és a 2. Műsor tagjai, valamint Nagy Gyula, a ház népművelője létre tudta hozni a Fekete Lyukat.
Ekkor szanálták ugyanis a gyárat, megürült az alagsor. Lelkes fiatalok nekiálltak, hogy saját képükre formálják a terepet: színpadot ácsoltak, a falakra graffitiket festettek, miközben az egészet meghagyták a „maga lepusztult valóságában”.
Az 1988. február 27-én megnyílt új underground/alternatív klubot a viszonylag olcsó árak, a hajnalig való nyitva tartás, az extravagancia – no és természetesen a zenei program tette híressé/hírhedtté. Ráadásul Ruszt József vezetésével független színház is működött itt, amúgy Shakespeare módra: jelmez és díszlet nélkül, a nézők között játszva.
Az akkori médiaviszonyokra és közhangulatra jellemző, hogy miközben a BBC már a klub megnyitásának másnapján hírt adott róluk, a klubbal kapcsolatos első hazai sajtóhírre (Képes 7) mégis majdnem egy évet kellett várni, és abban sem volt köszönet. S még legalább egy évig a lapok, ha foglalkoztak is a Lyukkal, általában előítélettel írtak róla.
De vissza 1988-ra: a hely szellemét valójában megteremtő Balkán FuTourist és 2. Műsor tagjai, illetve Nagy Gyula között elég hamar nézeteltérések alakultak ki a követendő irányt illetően. Ennek eredményeként Kistamás Lászlóék májusban távoztak (hamarosan a Balkán FuTourist is felbomlott), a Fekete Lyuk viszont még jó darabig ment tovább. Igaz, a kilencvenes évek elejére színvonala meglehetősen visszaesett, és amíg 1988-ban még menő volt odajárni, addig 1990/91-ben az underground/alternatív szubkultúra inkább az újonnan nyílt helyekre, a Tilos az Á-ba, az Ego Centrumba vagy a Blue Box-ba tette át székhelyét.
Sokan nőtték ki a Fekete Lyukból magukat. Például az F. O. System, az Aurora vagy az AMD. 1990-ben a Lyuk fennállásának második évfordulójára egy alkalmi társulás lépett fel itt – aztán Sex Action néven folytatta tovább. Nagy Feró az alagsorban saját stúdiót rendezett be, és a Lyukkal karöltve jó néhány fontos kiadványt (AMD, Aurora, CMC, Csokonai Vitéz Műhely, Kinopuskin, Kispál és a Borz, Kretens, Perfect Name, RÉS, Sexepil, Sziámi Ultrarock, Waszlavik) jelentetett meg.
1994-ben a 2018b-ban elhunyt Nagy Gyula már nem tudta megtartani a klubot. A Vörösmarty Művelődési Ház vezetőségével kialakult konfliktushelyzet a hely bezárásához vezetett. A következő években többen sikertelenül próbálkoztak a szórakozóhely üzemeltetésével. Az épület végül a Biblia Szól Egyesület tulajdonába került.
JBSz–SJ
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 242–244.