Video/name

Virágtánc  - Syrius Legacy

Szólista alkat, mégis képes élvezni, mikor pusztán olajozott csavar egy húsztagú big bandben. Mainstream muzsikusnak tartja magát, mégis előszeretettel téved járatlan utakra. Koncerteken szaxofonosként egyetlen szólamért felel, mégis imádja a polifóniát, izgatják a komplex zeneművek, maga is egyre gyakrabban komponál. Január óta működő formációja, az Ávéd János Balance pedig az idei év egyik komoly jazzígérete.
„Számunkra a lényeg a mitről a hogyanra terelődik. A hogyan egyensúlyában van az a zenei üzenet, mellyel igazán adni tudunk – világított rá Ávéd a névválasztásra. – Fenyvesi Márton gitárossal és Benkó Ákos dobossal évek óta dolgozunk együtt, fél szavakból, fél frázisokból értjük egymás zenei rezdüléseit. E basszushangszer nélküli trióban a mély regiszter tudatos hiányát szabad formai és zenei eszközökkel kíséreljük meg a hangzásban egyensúlyba hozni. S miután mindannyian állandóan a megújulás lehetőségét keressük a zenében, eközben vélhetően nemcsak egymást, de a közönségünket is sikerül újra és újra meglepnünk.”
Ávéd János tehát szólistaként, csapattagként, vezetőként és zeneszerzőként egyaránt az egyensúlyt keresi. Több saját formációt vezet, az említett Balance-on túl a kétgenerációs, mainstream-közelibb Ávéd János Unity-t (Juhász Márton dob, Szabó Dániel zongora, Barcza-Horváth József bőgő), a minimalista saját darabokat és közismert klasszikus, filmzenei, operettdallamokat integráló Jelen Trió-t (Hock Ernő bőgő, Sárvári-Kovács Zsolt dob), a modern mainstreames hangzást preferáló Ávéd János Trió-t (Soós Márton bőgő, Benkó Ákos dob), a Fassang László billentyűs játékára épülő Ávéd János Quartet-et (Horváth Balázs bőgő, Sárvári-Kovács Zsolt dob), valamint felerészben a búvópatakszerűen létező Ávéd-Csongrádi Quartet-et. Emellett tizenöt éve oszlopos tagja a Modern Art Orchestrá-nak.
JBSz

Ávéd János

A Rákfogó-műhely a hetvenes évek elején nagyon sok kiváló képességű zenészt bocsátott útjára, de egyikük alakját sem övezi – sem a zenészek, sem a közönség körében – olyan legenda és tisztelet, mint Orszáczky Jackie-ét. Egybehangzó állítások szerint zenei tudásban, emberi karakterben hozzá hasonlatos egyénisége nem volt a hazai rockéletnek. Igazi rocker volt, aki megjelenésében, gondolkodásában, életformájában azonosult a zenéjével, és azzal az új ifjúsági kultúrával, ami e zene köré szerveződött.
Gyerekkorában klasszikus zenét tanult (zongora, hegedű), majd 1966 tavaszán bátyjával, Lászlóval együtt basszusgitáros-énekesként a Syncom zenekarhoz csatlakozott. (Ekkor került oda Horváth Charlie is.) A Benczúr utcai Postás klubban játszottak, Orszáczky első dalát Tiltakozó ének címmel a Metro játszotta Schiffer Pál rövidfilmjében. A slágervonal helyett azonban zenei érdeklődése Bartók és a kelet-európai népzenék, illetve a rhythm and blues, a soul és a jazz felé fordult, de ekkor ismerkedett meg József Attila és más költők életművével is.
1967 nyarától saját bluesegyüttese élén Rolling Stones- és Cream-dalokat adott elő, rövid ideig játszott a Dogsban, majd a Mogyorósi-trióban, végül 1969-ben csatlakozott az újjáalakult <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-syrius-klasszikus-6771">Syrius</a>hoz, amelynek kezdettől fogva eszmei vezetője, komponistája volt. Alig néhány hónap alatt pedig az elismerésért küzdő progresszív rock irányt mutató egyénisége lett. Az Ausztráliában sikeresen turnézó, idehaza állandóan falakba ütköző Syriusból 1973 nyarán lépett ki, majd Szakcsi Lakatos Béla (zongora), Kőszegi Imre (dob) és Babos Gyula (gitár) társaságában számos jam session jellegű koncerten gyűjtötte össze a hetvenes évek elejének zenész kiválóságait.
Figyelme közben a nagyobb lélegzetű zenei formák felé fordult. Előbb szerepet vállalt A fekete tó balladája című rádiómusicalben, majd 1974-ben az Egyetemi Színpadon egy alkalmi társulat mutatta be a Lányok álma című szatíráját. 1974 tavaszán azonban végképp belefáradt az itthoni haszontalan küzdelembe, elfogadott egy szerződést, és április 8-án Ausztráliába utazott.
Ott először a kísérleti rockzenét játszó Bakery együtteshez csatlakozott, 1975-ben viszont már session zenészekkel adta ki első lemezét (Beramiada). 1976-ban Ausztrália legnépszerűbb énekesnőjének, Marcia Hinesnak lett zenei irányítója, szerzője, hangszerelője. Először 1977-ben látogatott haza, amikor egy session jellegű koncerttel hosszabb időre elbúcsúzott a magyar zenei élettől.
A nyolcvanas években főként zenei rendezőként, hangszerelőként, stúdiózenészként dolgozott, új zenei kifejezési formákat keresve számos rövid életű zenekart alapított (Bland Frenzy, Stanmore Groovers, Soul Agents), majd a soul felé fordult, 1991-ben már egy ilyen jellegű csapattal lépett fel Budapesten Jack Bruce előtt, és adott ki több lemezt. Orgona, dob, basszusgitár felállásban (Godmothers) szólistákat (Lily Dior, Monique Morrell, Tina Harrod) kísért, majd utóbbival, gyermekének anyjával stabilizálta a munkakapcsolatot.
1994-ben Grandmasters néven rhythm and blues zenekart alapított, majd az évtized második felében Orszáczky Budget Orchestra néven adott ki egy dupla, összefoglaló CD-t, amely jól tükrözi sokoldalú zenei-szakmai munkásságát. Az évtized végétől többnyire trió formációban, Jackie Orszaczky Band néven szerepel (tagjai Hamish Stuart, dob, Savid Symes, basszusgitár és alkalmanként Anna Orszaczky, hegedű). 1999-ben és 2000-ben nagy zenei fesztiválokat szervezett Erskineville-ben, 2001-ben Sydneyben közös albumot készített Tátrai Tiborral, és ebben az évben a Syrius-emlékkoncert alkalmából hosszabb időt töltött Magyarországon. 2003-ban zenekarával ismét járt itthon, ezúttal a Petőfi csarnokban koncertezett, 2006-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét, 2008 februárjában azonban hosszan tartó betegség után meghalt.
Orszáczky Jackie-t a szakmában általános szeretet és tisztelet övezte. És bár a hazai zenészátlagból kimagasló, az országot különböző okokból elhagyó, később legendássá váló magyar muzsikusok közül talán ő tudta felmutatni a legerősebb és legkoherensebb életművet, azért, valljuk be, Ausztráliában neki sem sikerült azt a pályát befutnia, mint amit Magyarországról való távozásakor sokan jósoltak neki.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 1 (1960–70-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p.

Orszáczky Jackie Miklós

2014-ben egyszerű születésnapi koncertprodukciónak indult, azóta számtalan koncertet és két albumot jegyez a legendás Syrius dalainak modern feldolgozására alakult zenekar, a Syrius Legacy.
A hetvenes évek eleji jazzrock együttes fuvolistája, szaxofonosa, az időközben az Egyesült Államokból hazatelepült Ráduly Mihály ebben az évben (2014) ünnepelte a hetvenedik születésnapját, és Maloschik Róbert úgy gondolta, a Debreceni Jazznapokra összeszervez egy, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jazztanszakán végzett fiatalokból álló formációt. A Vidakovich Izsák (tenorszaxofon, fuvola), Ludányi Tamás (alt- és szopránszaxofon), Tempfli Erik (billentyűsök), Fonay Tibor (basszusgitár), Benkó Ákos (dob, ének) felállású csapat újrahangszerelte a több mint fél évszázados dalokat, és debreceni fellépésük akkora szakmai és közönség sikert aratott, hogy együtt maradtak, és a főváros, illetve az ország számos klubjába és koncerttermébe vitték el koncert programjukat.
A 2015-ben megjelent a Devil’s Masquerade Reloaded című albumukon gyakorlatilag újra feljátszották az 1971-es Syrius album hét dalát. A számsorrend némileg változott, és az eredeti anyag kiegészült egy saját klasszikus progresszív kompozícióval (Szabad bevezetés az „A kiáltás méhéhez”). Rajta egy szám (Concerto For A Three-Stringed Violin And Five Mugs Of Beer) erejéig Ráduly Mihály is csatlakozott hozzájuk hegedűn.
2017-ben ugyanebben a felállásban rögzítették lemezre az eredetileg 1970-ben komponált, hányattatott sorsú hattételes művet (Széttört Álmok Szvít), mely korongon amolyan bónuszként Mészáros Márta Szép lányok, ne sírjatok! című filmjének betétdala, a Ne sírjatok lányok!, is helyet kapott.
Azóta egyetlen poszton történt változás: 2018-ban Tempfli Erik helyét Pénzes Máté vette át.
JBSz Kapcsolat: <a href="https://www.facebook.com/syriuslegacy">https://www.facebook.com/syriuslegacy</a>

Syrius Legacy

Benkó Ákos

Ludányi Tamás

Tempfli Erik

Molnár András

Fonay Tibor

A nyolcvanas-kilencvenes évek undergroundjából kinövő A38 Hajó 2003-ban nyitotta meg kapuit a Petőfi-híd budai hídfőjénél. Magyarország technikailag egyik legjobban felszerelt koncerthelyszíne és független kulturális központja, amely évente hétszázötven előadóművészeti programot, koncertet szervez. Mindezek mellett hazánk egyik legtermékenyebb, egyik legnagyobb tradíciókkal bíró mozgóképgyártó műhelye, amely évente körülbelül kétszázötven (eddig összesen több mint kétezer) televíziós produkciót készít, valamint helyszínt ad a közszolgálati televízió naponta jelentkező élő magazinműsorának.
Fennállása során eddig több mint tízezer programot, koncertet, kiállítást, színházi előadást szervezett meg és bonyolított le, közel kétezer televíziós műsort, illetve dokumentumfilmet készített és több száz élő televíziós adást bonyolított le. Éves látogatószáma meghaladja a százötvenezer főt, az elmúlt húsz évben több millió látogatót fogadott. Számos elismert külföldi előadó/formáció (pl. az M83, a dEUS, King Krule, Tricky, a Veils, a Vienna Art Orchestra, Anna Calvi és a Gogol Bordello) lépett már fel a helyszínen, ahová azóta is szívesen visszajárnak. A hazai szólóprodukciók és zenekarok számára komoly presztízst jelent egy hajós koncert. A magyar könnyűzene minden műfaja képviselteti magát a nagyterem színpadán, így például az Ivan and the Parazol, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, Lajkó Félix, Jónás Vera, Barabás Lőrinc, Péterfy Bori, a Galaxisok és az Analog Balaton.
Az A38 Hajó jelenlegi tulajdonosi köre egykor a Bahia láncot és kiadót működtette. A klub maga egy egykori szovjet-ukrán nehézáru-szállító uszály átalakításával jött létre, amely 1999-ig látott el szállítási feladatokat a Dunán. Nemcsak klubként, hanem kiadóként, szervezőként, kortárs művészeti galériaként, étteremként és filmes képzőhelyként (A38 Akadémia) is működik.
A klub megnyitójára 2003. április 30-án került sor Maceo Parker szaxofonművész koncertjével. Az első évforduló egybeesett az Európai Uniós csatlakozás estéjével, ezt „titkos” Európa Kiadó-fellépésekkel ünnepelték. A dunai árvizek az évek során többször is akadályozták az A38 Hajó zavartalan működését, előfordult, hogy zárva kellett tartania néhány napig, amíg a folyó vízszintje le nem csökkent. 2010-ben az A38 Hajóhoz került a második ütem, a Dereglye. Eredeti funkciójában kiállítóterem volt, aztán kisebb koncerteket tartottak benne, jelenleg pedig már stúdióknak ad otthont, például a Petőfi Rádió is innen sugároz.
2015-ben újabb építészeti fejlesztés zajlott az A38-on. Ekkor készült el a hajó orrterasza fölött a látványos, 33 négyzetméteres panorámastúdió, amely egy modern felszereltségű televíziós stúdió. Innen jelentkeznek be a Petőfi TV műsorvezetői is. 2017-ben Bognár Attilát, az A38 Hajó vezetőjét a Forbes Urban különszáma beválasztotta a 100 legfontosabb közéleti szereplő közé, akik világvárossá tették Budapestet.
2020 nehéz év volt világviszonylatban és a Hajó életében egyaránt. A járványügyi korlátozások miatt hosszú ideig nem lehetett zenei eseményeket rendezni, így az A38-on sok előadó közönség nélkül állt színpadra; a fellépésekből koncertfilmek készültek, amelyeket a Petőfi TV sugárzott. A pandémia alatt a sor került a Tetőterasz átalakítására, és ott immáron koncertfelvételeket is lehet rögzíteni. 2023-ban, az A38 20. évfordulója alkalmából nagyszabású programsorozattal készültek a szervezők, emellett pedig Szirmai Márton rendezett egy közel egyórás dokumentumfilmet a Hajó múltjáról és jelenéről.
BB

Virágtánc - Syrius Legacy (2016. 05. 15.)

Kapcsolatok