Video/name

Stratus - Drums

Az 1991-ben startolt Drums a rendszerváltozás eufóriájában alakult. Az etnojazz egyik legelső képviselőjeként zenéjére a balkáni, a keleti és a magyar népzenei hagyományok keveredtek Miles Davis, Keith Jarrett, John McLaughlin, Herbie Hancock, John Coltrane fúziós jazzvilágával. 2001-es leállásukig egy kazettát (Drums, 1992) és két CD-t (Drums II, 1995, Drums III, 1997) jelentettek meg.
Az alapítók közül Vázsonyi János (szaxofon) és Lang András (zongora) gimis koruk óta együtt zenéltek. Mikor Vázsonyi 1991-ben találkozott Molnár Gábor „Lóhalállal” (dob), egyből zenekarban gondolkodtak, hamarosan csatlakozott hozzájuk Patyi Sándor (basszusgitár) és Mogyoró Győző (ütősök). Patyit másfél évvel később Szkladányi András basszusgitáros váltotta.
Rendszeresen játszottak a Tilos az Á-ban, az Egyetemi Színpadon, a Holdban és a szentendrei Dalmát Pincében. Ott voltak a Sziget indulásánál, amelynek első éveiben a nagyszínpadra is felfértek. A kilencvenes évek második felében több külföldi turnén vettek részt, ezek közül számukra a legemlékezetesebb az 1997-es Pozsonyi Jazzfesztivál, ahol Al di Meola és négyezer ember előtt léphettek fel.
Etno-jazz, mondhatnánk rá a leginkább, ha ezzel nem határolnánk be óhatatlanul ezt a szabadon lélegző zenét, mely egyszerre szívszorító és felemelő, szépségesen fájdalmas és fájdalmasan szépséges. Benne a zongora, a szaxofon, a basszus, a dob és bongók felelnek egymásnak, illetve haladnak egymás mellett. Sokszor olyan energetikai együttállást produkálva, ami valóban egyedivé teszi őket. Ez a kémia azonban a kilencvenes évek végén egyre kevésbé működött, a koncertek száma folyamatosan csökkent, mígnem 2001-ben leállt a zenekar. Tíz évvel később viszont egy születésnap buli kapcsán újrakezdték, azóta alkalmanként ismét koncerteznek (2012-ben például Kovács Ferenc hegedűs-trombitással és Tóth Evelin énekessel kiegészülve az A38 Hajón adtak emlékezetes koncertet), de újabb anyaggal eddig nem jelentkeztek.
JBSz
 
https://www.facebook.com/DrumsZenekar/

Drums

Vázsonyi János

Kovács Öcsi

Tóth Evelin

Szkladányi András

Mogyoró Győző

Lang András

Molnár Gábor (dobos)

A nyolcvanas-kilencvenes évek undergroundjából kinövő A38 Hajó 2003-ban nyitotta meg kapuit a Petőfi-híd budai hídfőjénél. Magyarország technikailag egyik legjobban felszerelt koncerthelyszíne és független kulturális központja, amely évente hétszázötven előadóművészeti programot, koncertet szervez. Mindezek mellett hazánk egyik legtermékenyebb, egyik legnagyobb tradíciókkal bíró mozgóképgyártó műhelye, amely évente körülbelül kétszázötven (eddig összesen több mint kétezer) televíziós produkciót készít, valamint helyszínt ad a közszolgálati televízió naponta jelentkező élő magazinműsorának.
Fennállása során eddig több mint tízezer programot, koncertet, kiállítást, színházi előadást szervezett meg és bonyolított le, közel kétezer televíziós műsort, illetve dokumentumfilmet készített és több száz élő televíziós adást bonyolított le. Éves látogatószáma meghaladja a százötvenezer főt, az elmúlt húsz évben több millió látogatót fogadott. Számos elismert külföldi előadó/formáció (pl. az M83, a dEUS, King Krule, Tricky, a Veils, a Vienna Art Orchestra, Anna Calvi és a Gogol Bordello) lépett már fel a helyszínen, ahová azóta is szívesen visszajárnak. A hazai szólóprodukciók és zenekarok számára komoly presztízst jelent egy hajós koncert. A magyar könnyűzene minden műfaja képviselteti magát a nagyterem színpadán, így például az Ivan and the Parazol, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, Lajkó Félix, Jónás Vera, Barabás Lőrinc, Péterfy Bori, a Galaxisok és az Analog Balaton.
Az A38 Hajó jelenlegi tulajdonosi köre egykor a Bahia láncot és kiadót működtette. A klub maga egy egykori szovjet-ukrán nehézáru-szállító uszály átalakításával jött létre, amely 1999-ig látott el szállítási feladatokat a Dunán. Nemcsak klubként, hanem kiadóként, szervezőként, kortárs művészeti galériaként, étteremként és filmes képzőhelyként (A38 Akadémia) is működik.
A klub megnyitójára 2003. április 30-án került sor Maceo Parker szaxofonművész koncertjével. Az első évforduló egybeesett az Európai Uniós csatlakozás estéjével, ezt „titkos” Európa Kiadó-fellépésekkel ünnepelték. A dunai árvizek az évek során többször is akadályozták az A38 Hajó zavartalan működését, előfordult, hogy zárva kellett tartania néhány napig, amíg a folyó vízszintje le nem csökkent. 2010-ben az A38 Hajóhoz került a második ütem, a Dereglye. Eredeti funkciójában kiállítóterem volt, aztán kisebb koncerteket tartottak benne, jelenleg pedig már stúdióknak ad otthont, például a Petőfi Rádió is innen sugároz.
2015-ben újabb építészeti fejlesztés zajlott az A38-on. Ekkor készült el a hajó orrterasza fölött a látványos, 33 négyzetméteres panorámastúdió, amely egy modern felszereltségű televíziós stúdió. Innen jelentkeznek be a Petőfi TV műsorvezetői is. 2017-ben Bognár Attilát, az A38 Hajó vezetőjét a Forbes Urban különszáma beválasztotta a 100 legfontosabb közéleti szereplő közé, akik világvárossá tették Budapestet.
2020 nehéz év volt világviszonylatban és a Hajó életében egyaránt. A járványügyi korlátozások miatt hosszú ideig nem lehetett zenei eseményeket rendezni, így az A38-on sok előadó közönség nélkül állt színpadra; a fellépésekből koncertfilmek készültek, amelyeket a Petőfi TV sugárzott. A pandémia alatt a sor került a Tetőterasz átalakítására, és ott immáron koncertfelvételeket is lehet rögzíteni. 2023-ban, az A38 20. évfordulója alkalmából nagyszabású programsorozattal készültek a szervezők, emellett pedig Szirmai Márton rendezett egy közel egyórás dokumentumfilmet a Hajó múltjáról és jelenéről.
BB

A38 Hajó

Stratus - Drums (2012. 04. 11.)

Kapcsolatok