Video/name

MIR helyére az űrbe - Amorf Ördögök

A gitáros Eichinger Tibor (1962, Nyíregyháza) a hazai jazzélet egyik sokfelé és sokat mozgó alakja. Tizenhárom évesen az OSZK-nál kezdett, majd klasszikus gitározást tanult, végül a jazznél kötött ki. Emellett rendszeres és hosszas kirándulásokat tett a világzene (Wertetics Orkesztár) és a kortárs bizarr pop (Amorf Ördögök) területére, tagja volt Szőke András Tót Kecsuák nevű formációjának, koncertezett a Bop Art Orchestrával, számos filmes és színházi produkcióban vett részt. Plusz tanít egy önkormányzati zeneiskolában.
Művészetének legfontosabb szegmense azonban mégiscsak a saját, modern jazzt játszó kvartettje, amellyel eddig közel fél tucat CD-t jelentetett meg.
JBSz
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd: A magyar jazz története, Budapest, Kossuth Kiadó, 2014, p. 269–270.

Eichinger Tibor

A Széll László vezette UCMG Hungary műhely és értelemszerűen a hazai elektronikai színtér fontos csapata az Amorf Ördögök. Tövisházi Ambrus (1976, zeneszerző, énekes, multiinstrumentalista) és Tariska Szabolcs (1976–, szövegíró, énekes) 1993 óta írta-barkácsolta nehezen behatárolható zenei világú dalait, melyek először Szőke András filmjeiben voltak hallhatók (és megjelent öt izgalmas lemezanyag kazettán és CD-R-en). Az évek során a duó köré komplett zenekar – Pápai István (ütősök), Drapos Gergely (basszusgitár), Dudás Zsombor (dob), Farkas Zoltán (gitár), Tompa Ákos (trombita) – szerveződött, és kiegészült a színésznő-énekesnő Péterfy Borival.
Az internetet szondázva sajátos meghatározásokra bukkanhatott velük kapcsolatban a hallgató: űr-presszó sanzon, posztgiccs elektro-eklekto-folk, futuro-poptarisznya, operett-tangó-pop-hop-szobadiszkó. Tövisházi Ambrus meg egyszerűen kacatpopnak nevezte. Ebből is érzékelhető volt, hogy amit csináltak, kétségkívül unikumnak számított a hazai popszíntéren, még ha mindez nem jelentett automatikus minőségi garanciát és időtállóságot. A hangvétel alapvetően könnyed, közérthető volt, a szövegek azonban helyenként kifejezetten szürreálisak és velőig hatolók, sajátos karaktert adva ezzel az egészet belengő amatőrös bájnak. A zenében pedig minden ott volt, egymáshoz ragasztva és összepréselve az, ami körülvesz minket: az utca és az otthon zaja épp úgy, mint a különböző korok és földrészek zenéje.
2007-es feloszlásukig négy CD-jük (Betyár a Holdon, 2000, Molylepke minibár, 2002, Cellux-szimfónia, 2005, Pokoldiszkó, 2006) jelent meg.
JBSz
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János, A magyarock története 2. 80–90-es évek, Bp., Kossuth Kiadó, 2019, p. 497–498.
Kapcsolat:
<a href="https://www.amorfordogok.hu/">https://www.amorfordogok.hu/</a>
<a href="https://www.facebook.com/amorfordogok/">https://www.facebook.com/amorfordogok/</a>

Amorf Ördögök

Pápai István

Tompa Ákos

Mikó György

Drapos Gergely

Péterfy Bori

Gáspár Gergely

Tariska Szabolcs (1976-) énekes, szövegíró, aki az ezredforduló környékén a hazai elektronikai színtér kiemelkedő csapata, az Amorf Ördögök tagja volt.
Eredeti szakmája művelődésszervező, egyszerűbben szólva népművelő. Ha kedve tartja, olykor a filmes szakmában tevékenykedik asszisztensként, színészként, forgatókönyvíróként. Képesítései: művészeti menedzser, kiállításrendező, színjátszó rendező, marketing és reklám ügyintéző. Mostanában inkább otthon marad, bevásárol és főz - árulja el róla egykori zenekarának rajongói oldala.
Az <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-amorf-ordogok-7372">Amorf Ördögök</a> 1993-ban Tövisházi Ambrus zeneszerző-billentyűs-énekes és Tariska Szabolcs szövegíró-énekes alapította. Az együttes többek közt a sanzont, a diszkót, a tangót, a balkáni népzenéket és a reggae-t elegyítette zenéjében. 1998-ban csatlakozott hozzájuk énekesnőként Péterfy Bori. Három stúdióalbumot és egy válogatáslemezt, és néhány kislemezt jelentettek meg. "Kacat-pop" stílusú dalaik szövegeit nagyrészt Tariska Szabolcs írta. 2007-ben jelentették be feloszlásukat.
Tariska Szabolcs és Tövisházi Ambrus 2010-ben Amorf Lovagok néven létrehozta eredetileg gyerekeknek szóló formációját, amely még abban az évben Tócsarobbantó címmel egy nagylemezt is kiadott „szőrfelállító banda kicsiknek és nagyoknak gügyögés nélkül” – ajánlással. 2015-ig készítettek felvételeket, olykor vendégénekesekkel - Nagy Istvánnal (Esti Kornél), Vécsi Tiborral (Korai Öröm) és Endrei Dáviddal (Brains, Tudósok). Dalaik különböző stílusokban fogantak, úgy mint „mocsárdiszkó”, „winnetoupunk”, valamint „űrdiszkó”. Jelent meg közös kislemezük a Pa-Dö-Dő-vel is (Kék Pelikán, 2015).
Közben 2007-től az egykori Amorf Ördögök tagságának többsége <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-peterfy-bori-love-band-7602">Péterfy Bori &amp; Love Band</a> néven folytatta a zenélést. Tariska Szabolcs nem tagja a formációnak, de mind a mai napig dalszövegeket ír nekik. Mint ahogy számtalan más előadó is énekli szerzeményeit, többek között a Compact Disco, Dallos Bogi, Kamarás Iván, a Kiscsillag, Kozma Orsi, a Magashegyi Underground, Odett, és Zséda albumain hallhatunk Tariska-szövegeket. Állandó szerzőtársával, Tövisházi Ambrussal legutóbb Kulka János színész számára írtak egy nagylemeznyi dalt (Pálmaszív, 2022).
Tariska Szabolcs 2010-ben A Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetésben részesült, a független magyar könnyűzenében kifejtett alkotó művészeti tevékenységért. 2018-ban Artisjus-díjat kapott, az év könnyűzenei szövegírójaként.
HZ
Kapcsolat:
<a href="https://www.facebook.com/szabolcs.tariska/">https://www.facebook.com/szabolcs.tariska/</a>
<a href="https://www.instagram.com/tariskaszabi/">https://www.instagram.com/tariskaszabi/</a>
<a href="http://tariskaszabi.hu/">http://tariskaszabi.hu/</a>

Tariska Szabolcs

Nagy István (énekes-gitáros, Esti Kornél)

Énekes-dalszerző-billentyűs, producer, a többség az Amorf Ördögök és az Erik Sumo Band vezetőjeként ismeri, no meg persze a Péterfy Bori &amp; Love Band meghatározó muzsikusaként (ahonnan 2024 elején kilépett). 
„Budapesten lakom, és szürreális zenei szórakoztatással foglalkozom. Az elmúlt évtizedek popzenéjének hatása alatt csinálok furcsa számokat” – írta 2005-ben önbemutatásként az egykori informatikus, aki évekig csak „másodállásban” zenélgetett, sokáig hitt abban ugyanis, hogy e kétlaki élet hosszabb távon is fenntartható. Aztán kiderült, a zenélés és a programozás más életritmust igényel – miként ő fogalmazta: előbbihez sok tér meg idő kell. Így 2004 elején úgy döntött, a továbbiakban csak a zenére koncentrál. 
Ekkor már bő egy évtizede létezett a Tariska Szabolccsal közös <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-amorf-ordogok-7372">Amorf Ördögök</a> (melyhez 1999-től Péterfy Bori is csatlakozott), de Tövisházi emellett olyan szerzői lemezre is vágyott, amelynek ő áll a középpontjában. Ezért két zenésztársával/barátjával – a dobos Dudás Zsomborral és az ütőhangszeres Pápai Istvánnak – kibérelt egy helyiséget, berendezte stúdiónak (Bioton), és nekilátott felvételeket készíteni. Így született meg az <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-erik-sumo-band-feat-kiss-erzsi-6163">Erik Sumo</a> alteregó (a névválasztásban Tövisházi egy távoli rokonára és saját testalkatának ellentétére utalt), és az Amorf Ördögök „zenei szemétszedegetős, összeragasztgatós” módszerével szemben ezúttal minden hangot ők játszottak fel a stúdióban. 
Az Erik Sumo projekt élőben Erik Sumo Band lett, és voltaképpen ennek alapfelállását is ugyanazok a zenészek alkotják, akikből 2007-ben a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-peterfy-bori-love-band-7602">Péterfy Bori &amp; Love Band</a> jött létre. A két zenekar pedig egymás mellett létezett, mégha a saját formációja sokszor amolyan búvópatakként működött, különösen azt követően, hogy annak egyik énekes-frontembere, Harcsa Veronika 2010-ben kivált, és az új énekes, Császári Gergely nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. 
Miként 2022-ben megfogalmazta: „Idővel rájöttem, hogy zenei értelemben hosszútávfutó vagyok. Meg türelmetlen, hajlamos a kapkodásra, egyszerre sokféle projektbe belevágni. De engem egyszerűen nem elégít ki, hogy egyetlen zenekarra koncentráljak. Akkor tudok kreatívan és hatékonyan dolgozni, ha egyszerre többféle feladatot kell megvalósítanom, és ezek egymást táplálják.”  
Az Amorf Ördögök, az Erik Sumo és a Péterfy Bori &amp; Love Band mellett persze számos más projektben is részt vett. Többek között a szövegíró <a href="https://popkulturalis.hu/szemely-tariska-szabolcs-4259">Tariska Szabolccsal</a> Amorf Lovagok néven egy gyerekprodukciót is jegyzett (ahogy ők fogalmazták, „szőrfelállító banda kicsiknek és nagyoknak gügyögés nélkül”), sőt saját nagylemezt is megjelentetett vele (Tócsarobbantó, 2010). 2012 és 2016 között a teljesen más zenei stílust képviselő <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-tudosok-7727">Tudósok</a> negyedik tagja volt. Majd Tariska Szabolccsak közösen Kulka Jánosnak írt egy, a hatvanas évek filmzenés világát megidéző, a sztrók utáni érzéseit is feldolgozó sanzonlemezt, mely 2022-ben Pálmaszív címmel jelent meg. 
„Hatalmas öröm és megtiszteltetés volt mindkettőnknek ezen a lemezen dolgozni – magyarázta mindezt 2022 őszén a <a href="https://recorder.blog.hu/2022/10/06/_ez_valami_szep_uj_korszak_kezdete_albumpremier_kulka_janos_palmasziv">Recorderen</a> – „A zenék végleges formájának kitalálásánál a vezérfonál az európai sanzon XX. századi aranykora iránti rajongásom volt. Első számú favoritom, Serge Gainsbourg Jánosnak is nagy kedvence, de akit még többször hallgattam az elmúlt három évben, az a szintén francia Gilbert Becaud nevű zseniális dalszerző-énekes lemezei és élő koncertfelvételei. A francia géniuszok mellett a Columbo filmsorozat 1971-ben indult első évadának zenéje adta a legtöbb inspirációt. Igyekeztem kedves, simogató hangszerelésekbe öltöztetni a komorabb témájú dalokat is”.
Tövisházi Ambrus az elmúlt évtizedekben a zenekarosdi és lemezkészítősdi mellett számos egész estés filmhez is írt zenét. Többek között az ő nevéhez fűződik Az igazi Mikulás (2005), a Pánik (2008), a Liza, a rókatündér (2015), a Vadlovak – Hortobágyi mese (2021) és a Katinka (2022) szonikus atmoszférájának megteremtése. 
Zenei producerként más előadók munkájában közreműködött, így – mások mellett – a Kiscsillag, Kiss Erzsi, a Pannonia Allstar Ska Orchestra és a Tudósok egyes albumainak végső hangzását ő álmodta meg.
JBSz

Tövisházi Ambrus

A nyolcvanas-kilencvenes évek undergroundjából kinövő A38 Hajó 2003-ban nyitotta meg kapuit a Petőfi-híd budai hídfőjénél. Magyarország technikailag egyik legjobban felszerelt koncerthelyszíne és független kulturális központja, amely évente hétszázötven előadóművészeti programot, koncertet szervez. Mindezek mellett hazánk egyik legtermékenyebb, egyik legnagyobb tradíciókkal bíró mozgóképgyártó műhelye, amely évente körülbelül kétszázötven (eddig összesen több mint kétezer) televíziós produkciót készít, valamint helyszínt ad a közszolgálati televízió naponta jelentkező élő magazinműsorának.
Fennállása során eddig több mint tízezer programot, koncertet, kiállítást, színházi előadást szervezett meg és bonyolított le, közel kétezer televíziós műsort, illetve dokumentumfilmet készített és több száz élő televíziós adást bonyolított le. Éves látogatószáma meghaladja a százötvenezer főt, az elmúlt húsz évben több millió látogatót fogadott. Számos elismert külföldi előadó/formáció (pl. az M83, a dEUS, King Krule, Tricky, a Veils, a Vienna Art Orchestra, Anna Calvi és a Gogol Bordello) lépett már fel a helyszínen, ahová azóta is szívesen visszajárnak. A hazai szólóprodukciók és zenekarok számára komoly presztízst jelent egy hajós koncert. A magyar könnyűzene minden műfaja képviselteti magát a nagyterem színpadán, így például az Ivan and the Parazol, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, Lajkó Félix, Jónás Vera, Barabás Lőrinc, Péterfy Bori, a Galaxisok és az Analog Balaton.
Az A38 Hajó jelenlegi tulajdonosi köre egykor a Bahia láncot és kiadót működtette. A klub maga egy egykori szovjet-ukrán nehézáru-szállító uszály átalakításával jött létre, amely 1999-ig látott el szállítási feladatokat a Dunán. Nemcsak klubként, hanem kiadóként, szervezőként, kortárs művészeti galériaként, étteremként és filmes képzőhelyként (A38 Akadémia) is működik.
A klub megnyitójára 2003. április 30-án került sor Maceo Parker szaxofonművész koncertjével. Az első évforduló egybeesett az Európai Uniós csatlakozás estéjével, ezt „titkos” Európa Kiadó-fellépésekkel ünnepelték. A dunai árvizek az évek során többször is akadályozták az A38 Hajó zavartalan működését, előfordult, hogy zárva kellett tartania néhány napig, amíg a folyó vízszintje le nem csökkent. 2010-ben az A38 Hajóhoz került a második ütem, a Dereglye. Eredeti funkciójában kiállítóterem volt, aztán kisebb koncerteket tartottak benne, jelenleg pedig már stúdióknak ad otthont, például a Petőfi Rádió is innen sugároz.
2015-ben újabb építészeti fejlesztés zajlott az A38-on. Ekkor készült el a hajó orrterasza fölött a látványos, 33 négyzetméteres panorámastúdió, amely egy modern felszereltségű televíziós stúdió. Innen jelentkeznek be a Petőfi TV műsorvezetői is. 2017-ben Bognár Attilát, az A38 Hajó vezetőjét a Forbes Urban különszáma beválasztotta a 100 legfontosabb közéleti szereplő közé, akik világvárossá tették Budapestet.
2020 nehéz év volt világviszonylatban és a Hajó életében egyaránt. A járványügyi korlátozások miatt hosszú ideig nem lehetett zenei eseményeket rendezni, így az A38-on sok előadó közönség nélkül állt színpadra; a fellépésekből koncertfilmek készültek, amelyeket a Petőfi TV sugárzott. A pandémia alatt a sor került a Tetőterasz átalakítására, és ott immáron koncertfelvételeket is lehet rögzíteni. 2023-ban, az A38 20. évfordulója alkalmából nagyszabású programsorozattal készültek a szervezők, emellett pedig Szirmai Márton rendezett egy közel egyórás dokumentumfilmet a Hajó múltjáról és jelenéről.
BB

MIR helyére az űrbe - Amorf Ördögök (2015. 05. 16.)

Kapcsolatok