Video/name

Lekapcsolom a villanyt... - Bajdázó

A Börzsönyt legtöbben természeti értékeiről ismerik, kevésbé köztudott, hogy Magyarország legnagyobb összefüggő lakatlan területe egy helyi zenekar, a Bajdázó ihletőjévé is vált. A formációt két költő – Mile Zsigmond (ének, gitár, szöveg) és Győrffy Ákos (hangszőnyeg, effektek, looper) – alapították 2009-ben Gugyella Zoltánnal (basszusgitár, looper), nevét pedig egy Királyrét fölötti tótól kölcsönözték. Zenéjük a magyar népzene, az amerikai pszichedelikus folk, a kortárs gitárzene és ambient természetközeli effektekkel színesített elegye, míg Mile Zsigmond dalszövegeiből népköltészeti motívumok, filozofikus megállapítások és szürreális képek egyaránt kihallhatók. Mindebből speciális alkotói módszerükkel, a hagyományos dalforma „folyamatzenévé” alakításával hozták létre a lemezeiken és koncertjeiken hallható „börzsönyizenét”.
Bemutatkozó fellépésüknek a verőcei Forrás Irodalmi Kávéház adott otthont 2009 júniusában, majd öt aktív, termékeny év következett, koncertekkel és lemezekkel (Készül a hegy, 2010, Megállni lábak nélkül, 2010, Életsodrás EP, 2011, Lekapcsolom a villanyt a fejemben, 2011, Amerre fut, 2012, Örökös zene, 2013), melyek honlapjukon ingyenesen hozzáférhetők. A formációt 2013 és 2014 között Kas Bence ütőhangszeres erősítette, majd Szimler Bálint Balaton Method című 2015-ös zenés filmjében is szerepeltek.
A Bajdázó 2015-ben felfüggesztette működését – ezalatt Győrffy Ákos, Gugyella Zoltán és Kas Bence létrehozták a „barkács ambientet” játszó Horhos együttest –, majd 2017-ben, Halmos Zoltán ütőhangszeressel kiegészülve új albummal jelentkezett (Boldog a hegy). Az újabb aktív időszakban sokfelé koncerteztek, a honi fellépések mellett a Római Magyar Akadémián és a New York-i Magyar Házban is bemutatkoztak. Aztán a 2020-as év új fejezetet nyitott a Bajdázó történetében: Győrffy Ákos és Gugyella Zoltán távozott a zenekarból, helyüket Pantali Bence (basszusgitár, gitár, billentyű, hegedű, looper) és Csendes Csaba (dob, ütősök) vették át Mile Zsigmond mellett.
CsO
 
http://www.bajdazo.com/
http://bajdazo.hu/
https://www.facebook.com/bajdazo/

Bajdázó

Mile Zsigmond

Győrffy Ákos

Gugyella Zoltán

Halmos András

A nyolcvanas-kilencvenes évek undergroundjából kinövő A38 Hajó 2003-ban nyitotta meg kapuit a Petőfi-híd budai hídfőjénél. Magyarország technikailag egyik legjobban felszerelt koncerthelyszíne és független kulturális központja, amely évente hétszázötven előadóművészeti programot, koncertet szervez. Mindezek mellett hazánk egyik legtermékenyebb, egyik legnagyobb tradíciókkal bíró mozgóképgyártó műhelye, amely évente körülbelül kétszázötven (eddig összesen több mint kétezer) televíziós produkciót készít, valamint helyszínt ad a közszolgálati televízió naponta jelentkező élő magazinműsorának.
Fennállása során eddig több mint tízezer programot, koncertet, kiállítást, színházi előadást szervezett meg és bonyolított le, közel kétezer televíziós műsort, illetve dokumentumfilmet készített és több száz élő televíziós adást bonyolított le. Éves látogatószáma meghaladja a százötvenezer főt, az elmúlt húsz évben több millió látogatót fogadott. Számos elismert külföldi előadó/formáció (pl. az M83, a dEUS, King Krule, Tricky, a Veils, a Vienna Art Orchestra, Anna Calvi és a Gogol Bordello) lépett már fel a helyszínen, ahová azóta is szívesen visszajárnak. A hazai szólóprodukciók és zenekarok számára komoly presztízst jelent egy hajós koncert. A magyar könnyűzene minden műfaja képviselteti magát a nagyterem színpadán, így például az Ivan and the Parazol, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, Lajkó Félix, Jónás Vera, Barabás Lőrinc, Péterfy Bori, a Galaxisok és az Analog Balaton.
Az A38 Hajó jelenlegi tulajdonosi köre egykor a Bahia láncot és kiadót működtette. A klub maga egy egykori szovjet-ukrán nehézáru-szállító uszály átalakításával jött létre, amely 1999-ig látott el szállítási feladatokat a Dunán. Nemcsak klubként, hanem kiadóként, szervezőként, kortárs művészeti galériaként, étteremként és filmes képzőhelyként (A38 Akadémia) is működik.
A klub megnyitójára 2003. április 30-án került sor Maceo Parker szaxofonművész koncertjével. Az első évforduló egybeesett az Európai Uniós csatlakozás estéjével, ezt „titkos” Európa Kiadó-fellépésekkel ünnepelték. A dunai árvizek az évek során többször is akadályozták az A38 Hajó zavartalan működését, előfordult, hogy zárva kellett tartania néhány napig, amíg a folyó vízszintje le nem csökkent. 2010-ben az A38 Hajóhoz került a második ütem, a Dereglye. Eredeti funkciójában kiállítóterem volt, aztán kisebb koncerteket tartottak benne, jelenleg pedig már stúdióknak ad otthont, például a Petőfi Rádió is innen sugároz.
2015-ben újabb építészeti fejlesztés zajlott az A38-on. Ekkor készült el a hajó orrterasza fölött a látványos, 33 négyzetméteres panorámastúdió, amely egy modern felszereltségű televíziós stúdió. Innen jelentkeznek be a Petőfi TV műsorvezetői is. 2017-ben Bognár Attilát, az A38 Hajó vezetőjét a Forbes Urban különszáma beválasztotta a 100 legfontosabb közéleti szereplő közé, akik világvárossá tették Budapestet.
2020 nehéz év volt világviszonylatban és a Hajó életében egyaránt. A járványügyi korlátozások miatt hosszú ideig nem lehetett zenei eseményeket rendezni, így az A38-on sok előadó közönség nélkül állt színpadra; a fellépésekből koncertfilmek készültek, amelyeket a Petőfi TV sugárzott. A pandémia alatt a sor került a Tetőterasz átalakítására, és ott immáron koncertfelvételeket is lehet rögzíteni. 2023-ban, az A38 20. évfordulója alkalmából nagyszabású programsorozattal készültek a szervezők, emellett pedig Szirmai Márton rendezett egy közel egyórás dokumentumfilmet a Hajó múltjáról és jelenéről.
BB

Lekapcsolom a villanyt... - Bajdázó (2017. 11. 18.)

Kapcsolatok