Video/name

Kékfény - The Qualitons

Ha hallja őket az ember, harminc-negyven évet zuhan vissza az időben, közben meg az egész gyanúsan mai érzetű – a 2008 tavaszán alakult pszichedelikus funk-rock-beat zenekar, a Qualitons kétségkívül új színt jelent a hazai zeneéletbe. Amit ők tesznek, a nullás évek persze csak Magyarországon hatott újnak, a retrotól viruló nagyvilágban szinte önálló irányzat volt ez a fajta aktuálpszeudoposztbeatfunk, elég ha a finn Soul Investigatorsra, a berlini Afrobeat Academy Bandre, a szintén német Whitefield Brothersre vagy az amerikai Sharon Jones &amp; the Dap-Kingsre mutogatunk. A Qualitonst épp e hullám hazai hiánya hívta életre, a reprodukció után pedig végre lett produkció is 2010 szeptemberében az A38 Hajón villantották meg első, kizárólag saját dalokat tartalmazó energiapozitív albumukat (Panoramic Tymes).
Az ötlet szülőatyja Kanada Káosz, aki ugyan még meg sem született, amikor a beat, a rhythm and blues és az afrobeat a virágkorát élte, lemezlovasként mégis mágnesként vonzották magukhoz. Kutatott, gyűjtött, régi poros korongokat lapozgatott, meg túrta a netet, a relikviáik böngészése közben pedig óhatatlan kóstolgatta annak revival vonulatát. S nagyon nem értette, magyar muzsikusok miért nem játszanak ilyen ódon hangulatú, mai fülnek mégis izgató slágereket.
Tucatnyi zenészt megkörnyékezett, mire meglelte azt a négyet, akiben egyfelől érzett potenciált, másrészt igent is mondott neki. Korongkollekciójából közösen kiválasztottak néhány könnyebben kivitelezhető dalt, és 2008. május 18-án, vasárnap délután négykor a Sirályban néhány tucat barát és érdeklődő jelenlétében előadták azokat. Így született meg a Qualitons, melyben már akkor is Szőke Barna gitározott, Hock Ernő basszusozott és G. Szabó Hunor dobolt, fél évre rá pedig az orgonista Premecz Mátyás érkezésével nyerte el máig érvényes formáját.
2009 őszétől intenzív munkakapcsolatban álltak Kovács Katival, a következő évben nagysikerű turnén is részt vettek, de a tervezett közös nagylemezből sajnos végül semmi sem lett.
Mire 2010 őszén a Panoramic Tymes kijött, már túlestek két koncertlemezen (Soulbeat koncert 1, 2008; Soulbeat koncert 2, 2009), de ez az első, amely saját dalokat tartalmazott. A régi idők zenéjéhez pedig kétségkívül a régi idők hangszerei passzoltak: kétszáz kilós Hammond, adekvát Leslie-erősítővel, hajlott korú Ludwig-dob, McCartney-féle Höfner-basszus, vagy legalábbis annak kópiája. Hasonló szellemben fogant első nagylemezük anyaga: a mai, térben és időben izolált stúdiógyakorlattal szemben kizárólag függönyök választották el a zenészeket. A hangmérnök korabeli előerősítőket és mikrofonokat használt, a számítógépbe analóg jelek futottak be, a szalagos technika alkalmazásától egyedül annak anyagi vonzata tartotta távol őket.
Mindezek eredőjeként persze a Panoramic Tymes a maga régies, karcos, koszos hangképével erősen elütött a kereskedelmi rádiók hangzásideáljától, így a dalokat az éterben sokat nem is játszották. Aztán 2012-ben Kanada Káosz kikerült a csapatból, G. Szabó Hunor pedig az előtérbe lépett, gitárt ragadott és ő lett a frontember. Az ezzel párhuzamosan megújult felállás – melyben G. Szabó Hunor, Hock Ernő és Szőke Barna mellett Boros Levente dobolt és Menyhei Ádám billentyűzött – 2014-ben jelentette meg a kizárólag vokális dalokat tartalmazó Tomorrow’s News-t és a 2018-as pszichedelikus rockos Echoes Calling-ot. Egy évvel később pedig egy ötszámos EP-vel (Kexek) tisztelegtek a hetvenes évek legelejének legendás underground formációja előtt.
JBSz
 
A zenekar weboldala: <a href="https://thequalitons.com/">https://thequalitons.com/ </a>
A zenekar Facebook-oldala: <a href="https://www.facebook.com/thequalitons/">https://www.facebook.com/thequalitons/ </a>
A zenekar Instagram-oldala: <a href="https://www.instagram.com/the_qualitons/?hl=hu">https://www.instagram.com/the_qualitons/?hl=hu</a>

The Qualitons

Bergendy István (1939-2020) zeneszerző, szaxofonos, a hazai pop- és szórakoztatózene kiemelkedő személyisége, aki a Bergendy együttesnek megalakulása óta zenekarvezetője volt.
Szolnokon született, ott járt gimnáziumba, emellett az 50-es években a helyi csapatban vízilabdázott. 1958-1961 között a Budapesti Műszaki Egyetemen tanult autómérnöknek.
Első hangszerének a harmonikát választotta, aztán a Bartók Béla Konzervatóriumban 1961–1964 között klarinétozni tanult. Később a szaxofon lett az egyik fő hangszere. Bár a klasszikus zene alapjaiban meghatározta zenei pályafutásának kezdetét (a Műegyetem szimfonikus zenekarában játszott), élete jelentős részét a szórakoztató-, a könnyűzene, és a társasági zene világában töltötte.
Testvérével, Péterrel már az egyetemen, 1958-ban megalapította a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-bergendy-326">Bergendy zenekar</a> ősformációját. Az együttes csúcsidőszaka a hetvenes évek első felében volt, amikor Demjén Ferenc (ének, basszusgitár, szövegíró) és Latzin Norbert (billentyűs hangszerek, zeneszerző) csatlakozásával a zenekar országszerte népszerűvé vált. Akárcsak a zenekar vezetője, Bergendy István, akinek ismertetőjegye a megjelenése volt: hogy kitűnjön a zeneipar szereplői közül, 1971-ben haját leborotválta, és színpompás ruhákban lépett fel. Ez a „védjegye” mindvégig megmaradt, ahogy a nyakába akasztott zsebóra is.
Érdekesség, hogy az első hazai tűzijátékos koncertet Bergendyék csinálták a Kisstadionban, 1974-ben. Kiemelt gázsiként kapott a zenekar 20 ezer forintot, a füstölés viszont százezerbe került. Többé nem próbálkoztak ilyesmivel.
Az 1980-as évek elején alakította meg a Bergendy Koncert-, Tánc-, Jazz- és Szalon Zenekart, akkor 12 taggal, aztán ez a formáció 2009-től kisebb létszámmal működött. A XX. század mindenféle könnyűzenéjét, tánczenéjét játszották, elegáns ruhákban, show-szerű előadásmódban. A kétezres években már csak ritkán vállaltak fellépést, aztán 2017-ben véget ért a Bergendy együttes története.
Bergendy István nevéhez fűződik a Süsü, a sárkány, a Futrinka utca és több más tévésorozat, valamint az Én táncolnék veled című televíziós tánciskola zenéje, emellett musicaleket is írt. A Süsü-dal miatt később az a vád érte, hogy ezt a dallamot egy amerikai zenész már eljátszotta, amire akkor csak annyit mondott egy interjúban, hogy hasonló hangzással tele van a zenevilág.
Azoknak az albumoknak és kislemezeknek a száma meghaladja a százat, amelyeken közreműködött zenekarával, saját vagy más előadók kiadványain. Felsorolni is nehéz, ki mindenkivel zenélt együtt a 60-70-80-as évek hazai énekesei közül. Csak néhányan közülük: Toldy Mária, Korda György, Zalatnay Sarolta, Koncz Zsuzsa, Koós János, Kovács Kati, Máté Péter, Harangozó Teri.
Szeretett minden zenét, a heavy metalt és az operettet is. „Kemény rockot soha nem játszottam, de nagyon sokszor voltam a Rollsszal, a Beatricével, Hobóval. Még gázsi nélkül is lementem velük Pécs környéki turnéra. Fogtam a szaxofonomat, és ha volt egy gitárszóló, utána én fújtam a szaxofonszólót.” – mesélte 1989-ben egy interjúban.
1963 és 2011 között számtalan díjjal jutalmazták zenei munkássága elismeréséül. Ezek közül kiemelkedik a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2009) és a Liszt Ferenc-díj (2011).
81 éves korában, 2020. december 14-én hunyt el Budapesten.
Egy nyilatkozatában azt is elmondta, mi kerülne ide, ha neki jutott volna a feladat, hogy Bergendy Istvánról szócikket írjon egy rocklexikonba. „Egyetlen szót írnék: muzsikus. Ennyi."
HZ

Bergendy István

Élő Márton

Bede Péter

Kanada Káosz

Hock Ernő

Weisz Gábor

Szőke Barna

G. Szabó Hunor (1979, Mezőtúr) dobos, énekes, gitáros, basszusgitáros és zeneszerző, aki több jazz-, rock-, és pszichedelikus rock zenekarban szerepelt eddigi karrierje során.
Először gitározni, majd dobolni kezdett. Miután leérettségizett, Budapestre költözött, ahol zeneelméletet és zongorát tanult. 1999-2004 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolára járt, ahol jazzdob szakon végzett. Közben játszott a Komisz kenyér és a Triton együttesekben, a Kardos Négyesben, a kétezres évek elejétől az <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-egy-kiss-erzsi-zene-12655">Egy Kiss Erzsi Zene</a> formációban, 2003-tól az Smárton Trió tagja volt, 2006-tól a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-dzsindzsa-zenekar-23348">Dzsindzsa zenekar</a>ban dobol.
2008-ban alapító tagja volt a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-the-qualitons-7306">Qualitons</a> együttesnek, amely úgy hozta vissza a hatvanas évek hangulatát a beat-soul zenéjével, hogy közben újításokat is hozzáadott ahhoz. Hunor 2012-ig dobosa és énekese volt a formációnak, ezután előlépett frontembernek, énekelt és gitározott. 2014-ben megjelent második albumukra (Tomorrow’s News) már kizárólag vokális, angol nyelven előadott dalok kerültek.
„Régi angol zenéken nőttem föl, tehát beivódott az agyamba ez a fajta éneklés. Hallgattam magyar dalokat is, de ez volt a fő csapásirány, és azt érzem, hogy ennek a zenének ez a nyelv áll igazán jól.” - nyilatkozta G. Szabó Hunor a KULTer.hu-nak.
Magyar előadók közül a Qualitonst hívták meg elsőként élőben fellépni a legendás seattle-i KEXP rádió műsorába, 2019-ben, ahol Hunorék a Zöld sárga című Kex-feldolgozást is eljátszották, magyarul. Azonban a külföldön is egyre ismertebb és sokat koncertező, az Echoes Calling (2018) és a Kexek (2019) lemezekkel zeneileg is csúcsra jutó The Qualitons 2022 tavaszán bejelentette a feloszlását.
"Hunor akkor már nem akart zenekarozni, elfáradt a sokévnyi munkában, illetve kicsit mindannyian elfáradtunk." - árulta el Boros Levente dobos egy idei interjúban.
2023 végén aztán újjáalakult a zenekar, de immár G. Szabó Hunor nélkül, aki a Qualitons mellett az évek során több más rock- és jazzformációban is zenélt. 2012-től Szabó Balázs Bandájának tagja, 2014-től a Jónás Vera Experiment, 2015-től a Trio Querbes, 2016-tól a Mongooz &amp; the Magnet dobosa volt. A mai napig rendszeresen együtt zenél Borbély Mihállyal, valamint Dresch Mihállyal, és Vörös Niki jazzénekessel is színpadra szokott lépni azok különböző formációiban.
2015-ben zenét írt a Tünet Együttes elnevezésű alkotói társulás Az éjszaka csodái - tánc, tüll, tablet című előadásához. Szerepel a W.H. formációban, amely egy supergroup Senával, Márkos Alberttel és Gryllus Samuval. Shakespeare-szövegeket adnak elő kortárs zenei bravúrokkal ötvözve. Játszott Lovasi András 2021-ben megjelent szólóalbumán, és dobolt a Kispál és a Borz 2023-as visszatérő nagylemezének két dalában. És van közös produkciója párjával, Németh Juci énekesnővel is, ahol sajátos felfogásban és hangszereléssel adják elő régi kedvenc dalaikat.
G. Szabó Hunor két másik dobos, Halmos András és Boros Levente társaságában 2021-ben Trigon, 2023-ban Lumen Improv Session címmel jelentkezett egy-egy kiadvánnyal, amelyeken három érzékeny zenész finom, részletgazdag, egymásba kapcsolódó játékát hallhatjuk. Dobosként szerepelt - a szintén mezőtúri származású - Lázár tesók 2023-as lemezének felvételén és az albumbemutató koncerteken is.
HZ
 
Kapcsolat:
<a href="https://www.facebook.com/g.szabo.hunor">https://www.facebook.com/g.szabo.hunor</a>
<a href="https://www.facebook.com/jucihunorofficial/">https://www.facebook.com/jucihunorofficial/</a>

G. Szabó Hunor

Zongorista, orgonista, zeneszerző, többek között a Barabás Lőrinc Eklektric, a Qualitonson, a Smárton Trió, a Sena Band meghatározó muzsika. És ott van a saját formációja, a 2009 óta működő Kéknyúl.
A zene szeretetét a családból hozta, ahol amúgy tanárként, mérnökként, orvosként vagy informatikusként keresték a kenyérre valót, de autodidakta módon mindenki játszott valamilyen hangszeren. Középiskolában kezdett jazzt hallgatni, főként a kotta nélküliség vonzotta benne, ő is úgy szeretett volna zongorázni, hogy az ne mindig a reprodukcióról szóljon, hanem készségszinten legyen meg, és azt játszhassa, amit éppen érez vagy gondol, stílustól függetlenül. 2002-ben felvételizett a jazztanszakra, közben meg informatikát tanult a műegyetemen. Mígnem 2007-ben úgy döntött, hogy végérvényesen a zenére teszi fel az életét. 
Már egyetemi évei alatt is párhuzamosan több zenekarban játszott, de a kétezres végén igazi álláshalmozó lett, a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-barabas-lorinc-eklektric-23314">Barabás Lőrinc Eklektric</a>től a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-the-qualitons-7306">Qualitons</a>on és a Smárton Trión át a Tritonig sokfelé megfordult. És hát ott a saját zenekara, a 2009 óta létező <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-keknyul-22532">Kéknyúl,</a> ahol már nemcsak zenél, de számokat is ír. Vagy a Premecz Mátyás Organ Trio, amellyel túlnyomó részt szintén saját szerzeményeket adnak elő, miként a Facebook oldalukon írják, "stílusuk egészséges keveréke a jazznek, a bluesnak és néhol a funknak, és tetten érhetőek a nagy előadók, például Lonnie Smith és Jimmy Smith vagy a Led Zepelin hatásai is."
Mindezek mellett pedig Premecz Mátyás az elmúlt évtizedek egyik nagy Hammond-megszállottja. És hogy miért használja előszeretettel azt a hangszert, amely már akkor is divatjamúlt volt, amikor ő született, egy 2009-es interjúban így válaszolt: „Egyszerűen fantasztikus a hangja. Amikor kamasz koromban meghallottam Keith Emersont játszani rajta, azonnal megfogott. Végül három éve sikerült vennem egy 1953-ban gyártott B2-est, ami akkor gyakorlatilag egy roncshalmaz volt, még a bútorzata is hiányzott, úgy kellett hozzá utólag készíttettem egy asztalossal. Aztán az idők során fokozatosan kiegészítettem B3-as alkatrészekkel, így ma gyakorlatilag az utolsó szögig megegyezik a legendás hangszerrel, csak minimum három orgonából pakoltam össze. A digitális hangszerek sosem tudják nyújtani azt a játékélményt, mint a régi analógok. Fontos szó az élmény, mert a hangját elég jól tudják reprodukálni, csak az élményt nem. Az ipar mindig afelé megy, hogy minél kisebb legyen a test, közben meg épp annak nagyságától lesz elementáris a hang. Meg a Hammond életben tartásában van némi western romantika hangulat is, ahogy az ember hősiesen küzd ezzel a koros nagy hangszerrel. A régiség amúgy is nagy divat mostanság, szépen ellene megy a fogyasztói társadalomi szemléletnek, s már ezért is szimpatikus számomra.”
JBSz Kapcsolat: <a href="https://www.facebook.com/premeczb3">https://www.facebook.com/premeczb3</a>

Premecz Mátyás

A nyolcvanas-kilencvenes évek undergroundjából kinövő A38 Hajó 2003-ban nyitotta meg kapuit a Petőfi-híd budai hídfőjénél. Magyarország technikailag egyik legjobban felszerelt koncerthelyszíne és független kulturális központja, amely évente hétszázötven előadóművészeti programot, koncertet szervez. Mindezek mellett hazánk egyik legtermékenyebb, egyik legnagyobb tradíciókkal bíró mozgóképgyártó műhelye, amely évente körülbelül kétszázötven (eddig összesen több mint kétezer) televíziós produkciót készít, valamint helyszínt ad a közszolgálati televízió naponta jelentkező élő magazinműsorának.
Fennállása során eddig több mint tízezer programot, koncertet, kiállítást, színházi előadást szervezett meg és bonyolított le, közel kétezer televíziós műsort, illetve dokumentumfilmet készített és több száz élő televíziós adást bonyolított le. Éves látogatószáma meghaladja a százötvenezer főt, az elmúlt húsz évben több millió látogatót fogadott. Számos elismert külföldi előadó/formáció (pl. az M83, a dEUS, King Krule, Tricky, a Veils, a Vienna Art Orchestra, Anna Calvi és a Gogol Bordello) lépett már fel a helyszínen, ahová azóta is szívesen visszajárnak. A hazai szólóprodukciók és zenekarok számára komoly presztízst jelent egy hajós koncert. A magyar könnyűzene minden műfaja képviselteti magát a nagyterem színpadán, így például az Ivan and the Parazol, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, Lajkó Félix, Jónás Vera, Barabás Lőrinc, Péterfy Bori, a Galaxisok és az Analog Balaton.
Az A38 Hajó jelenlegi tulajdonosi köre egykor a Bahia láncot és kiadót működtette. A klub maga egy egykori szovjet-ukrán nehézáru-szállító uszály átalakításával jött létre, amely 1999-ig látott el szállítási feladatokat a Dunán. Nemcsak klubként, hanem kiadóként, szervezőként, kortárs művészeti galériaként, étteremként és filmes képzőhelyként (A38 Akadémia) is működik.
A klub megnyitójára 2003. április 30-án került sor Maceo Parker szaxofonművész koncertjével. Az első évforduló egybeesett az Európai Uniós csatlakozás estéjével, ezt „titkos” Európa Kiadó-fellépésekkel ünnepelték. A dunai árvizek az évek során többször is akadályozták az A38 Hajó zavartalan működését, előfordult, hogy zárva kellett tartania néhány napig, amíg a folyó vízszintje le nem csökkent. 2010-ben az A38 Hajóhoz került a második ütem, a Dereglye. Eredeti funkciójában kiállítóterem volt, aztán kisebb koncerteket tartottak benne, jelenleg pedig már stúdióknak ad otthont, például a Petőfi Rádió is innen sugároz.
2015-ben újabb építészeti fejlesztés zajlott az A38-on. Ekkor készült el a hajó orrterasza fölött a látványos, 33 négyzetméteres panorámastúdió, amely egy modern felszereltségű televíziós stúdió. Innen jelentkeznek be a Petőfi TV műsorvezetői is. 2017-ben Bognár Attilát, az A38 Hajó vezetőjét a Forbes Urban különszáma beválasztotta a 100 legfontosabb közéleti szereplő közé, akik világvárossá tették Budapestet.
2020 nehéz év volt világviszonylatban és a Hajó életében egyaránt. A járványügyi korlátozások miatt hosszú ideig nem lehetett zenei eseményeket rendezni, így az A38-on sok előadó közönség nélkül állt színpadra; a fellépésekből koncertfilmek készültek, amelyeket a Petőfi TV sugárzott. A pandémia alatt a sor került a Tetőterasz átalakítására, és ott immáron koncertfelvételeket is lehet rögzíteni. 2023-ban, az A38 20. évfordulója alkalmából nagyszabású programsorozattal készültek a szervezők, emellett pedig Szirmai Márton rendezett egy közel egyórás dokumentumfilmet a Hajó múltjáról és jelenéről.
BB

Kékfény - The Qualitons (2009. 03. 07.)

Kapcsolatok