Video/name

Emlékszem Sopronban - Halott Pénz

Magyarország jelenlegi egyik legnépszerűbb hiphop zenekara, a Halott Pénz Marsalkó Dávid egyszemélyes projektjének indult 2004-ben. A név egyes vélemények szerint egyfajta szembenállást tükrözött a pénzközpontú, kivagyi rap attitűd ellen, Marsalkó azonban egy 2019-es interjúban leszögezte, hogy a kifejezést (deadmoney) a pókerből vette: az asztalnál ülők mondják ezt arra a játékosra, akinek szerintük semmi esélye a győzelemre. 
A formáció sokáig csak egy volt a sok pécsi hip-hop zenekarból: a 2009-es első album (Fejjel lefelé) és a 2010-es második (Fogyasztás előtt felrázandó) még nem mutatta meg a slágerpotenciált. Viszont már jól érzékeltette a frontember önazonos mondanivalóját, felemelő, pozitív dalszövegeit és remek szókapcsolatait.
Az országos ismertséget az ötletes klippel megtámogatott 2012-es Feneked a gyengém hozta el, majd a 2013-as évben érkezett az első közös dal a Halott Pénz „másik hangjával“, Járai Márkkal (Ugyanúgy hallasz) és egy újabb nagy sláger (a Diaz-zal és Menthával közös Hello lányok). Az év végén publikált harmadik albumot (Szólj anyunak, hogy a városban vagyok) már egy héttagú zenekar szólaltatta meg az A38 Hajón, melyben Marsalkó és Járai mellett Boros „Venom” Gábor DJ-zet, Prifer Barnabás gitározott és vokálozott, Papp Samu billentyűzött, Mihalovics „Ninja” Dávid basszusozott és Varga Mátyás dobolt. Az én legjobb rap vagy hip-hop kiadványának járó Fonogram-díjat elnyerő lemez még három kisebb slágert fialt (Hétfő, szerda, szombat, kedd, Minden szobába kell egy álom, Farkasok dala), és nem késett sokat az első MR2 Akusztik, Eleven és Nagy-Szín-Pad fellépés sem.
2014-ben két új dal (Nem érinthet meg, Valami van a levegőben) érkezett, majd 2015-ben jött a nagy áttörés. A Wellhello-val közösen ők jegyezték a Volt Fesztivál hivatalos himnuszát (Emlékszem, Sopronban), a formáció mindeddig egyetlen feldolgozásdala, a Darabokra törted a szívem pedig a magyar popzenei élet élvonalába katapultálta őket. A Halott Pénz első ízben játszhatott teltház előtt az Akvárium Klub nagytermében, kétszer megtöltötte a Budapest Parkot, a Valami van a levegőben pedig elnyerte Az év dalának járó Fonogram-díjat.
A 2016-os album (Ülni. Örülni. Megőrülni.) további nagy slágereket fialt (Majd, Erre még meghívlak, Máshogy néztél rám), taroltak a Petőfi Zenei Díj átadón (Az év dala, Az év együttese, Az Év videóklipje. Az újabb daluk (Élünk kellett volna) révén a 2017-es Petőfi Zenei Díjátadón szintén remekül szerepeltek (Az év videóklipje, Az év együttese, Az év férfi előadója), majd jött két sláger, a Pécsről és a fiatalkori élményekről szóló Otthon, és a szomorkásabb Ahol a május földet ér.
Ezen a nyáron a legnagyobb hazai fesztiválok legnagyobb színpadjaira hívták őket, ez a diadalmenet 2018-ban is folytatódott. Miközben sorra hozták ki az újabb slágereket (Mindenre ráveszel, Hajtól szívig, Amikor feladnám), melyek közül az utolsó azóta is gyakorta koncertzáró szám. A zenekar a 15. születésnapját a VOLT Fesztiválon ünnepelte, olyan sztárvendégekkel, mint Rúzsa Magdi, a Wellhello, Papp Szabi, Mentha, vagy Bérczesi Robi. Az i-re a pontot pedig az első, nagysikerű Budapest Sportarénás koncertjük tette fel 2019 decemberében.
A pandémia első hulláma idején jelent meg a Melletted, majd 2020 őszén a Rúzsa Magdival közös szám, a Szeretni, akit nem lehet. Majd érkezett az újabb nagylemez (Ha mindenkit boldoggá akarsz tenni, árulj fagyit), amit 2021 tavaszán szinte naponként és dalonként „szivárogtatott ki” a zenekar. Közülük a legnépszerűbb talán a Szívedből minden kell és a Nincsen véletlen, de a két OHNODY-val közös dal is emlékezetes maradt (Többet kéne mosolyognom, Aki elvisz majd messze). Majd a karanténidőszak lezárásával 2022-ben jött a következő teltházas Budapest Aréna koncert, egy vadonatúj dallal (Mielőtt megismertelek).
SzL
 Kapcsolat: <a href="https://www.facebook.com/HalottPenzOfficial/">https://www.facebook.com/HalottPenzOfficial/</a>
<a href="https://halottpenz.hu/">https://halottpenz.hu/</a>
<a href="https://www.instagram.com/dedmani/?hl=hu">https://www.instagram.com/dedmani/?</a>
Cikkeink: <a href="https://index.hu/kultur/popkult/2023/01/08/cseh-tamas-kern-andras-csik-zenekar-demjen-ferenc-wellhello-zene/">https://index.hu/kultur/popkult/2023/01/08/cseh-tamas-kern-andras-csik-zenekar-demjen-ferenc-wellhello-zene/</a>

Halott Pénz

Az 1986-ban, Győrben született Járai Márk karrierje szinte mesébe illő. Fogorvosnak tanult, de közben tehetsége egyre inkább a gitáron és éneklésben bontakozott ki.
„Édesapámmal iszonyú sok zenét hallgattunk otthon: Led Zeppelint, Deep Purplet, klasszikus rock zenét, illetve Cseh Tamást.” – nyilatkozta 2021-ben a partlap.hu-n. „Ott a kanapénkon kezdtem el felkutatni a különböző gitár tabulaturákat. Először szóló, rock számokat tanultam, Zeppelint például, majd átkattantam Nirvanára és az unplugged albumuk hatására elkezdtem akusztikus gitáron játszani.”
A fiatal gitáros kisebb kávézókban koncertezett, amikor felfedezte Marsalkó Dávid, és egy pillanat alatt az ország legnagyobb színpadain találta magát a Halott Pénz tagjaként.
A zenekar mellett párhuzamosan felívelt szólókarrierje is, így lett 2015-ben tagja a Red Bull Pilvaker alapcsapatának is, amelyben a magyar költészet ikonikus verseit interpretálják a saját stílusukban (2015. március 15-én például egy szál gitárral adta elő Petőfi Sándor híres versét, a Füstbement terv-et az Erkel Színház színpadán).
Ennél is fontosabb, hogy Járai Márk erősen kötődik Cseh Tamáshoz, így az énekes emléke előtt tisztelgő estjeivel is aktívan turnézik. Miként nyilatkozta: „Húszéves koromban csináltam először Cseh Tamás estet, de csak pár számot játszottam, azonban idővel egyre több dal vált kedvencemmé, és ez odáig fajult, hogy két évvel ezelőtt csináltam egy újabb estet, ahol már prózai átköltéseim is voltak”. Ezen az esten aztán meglepetésszerűen megjelent Bereményi Géza, akivel azóta olyan szoros barátságba került, hogy az utóbbi években közös dalokat is írnak.
JBSz
 
Kapcsolat:
<a href="https://www.facebook.com/markjarai">https://www.facebook.com/markjarai</a>
<a href="https://www.instagram.com/markjarai/">https://www.instagram.com/markjarai/</a>

Járai Márk

Volt már Diáksziget, Eurowoodstock, Pepsi Sziget, 2002 óta pedig ismét keresztapa nélkül, pusztán Sziget Fesztivál. Látogatóinak száma a harminc év alatt a tizenháromszorosára nőtt. A költségvetése a háromszázharmincszorosára. A programok száma és minősége meg nagyjából a kettő között. 
Az is egyértelmű, hogy az egykor kívülállónak számító/gondolt Sziget már az ezredfordulóra a manistream része lett, nemcsak jelenség, de egyben társadalmi lakmuszpapír és marketingesemény is. Különös ellenmondás: elvben a show-biznisz része, ugyanakkor az átlagnál látványosabban többet akar. Egyfelől adóztatni kellene, másfelől sokáig hemzsegett az olyan tevékenységi körtől (komoly produkciók, színház, báb, szabadegyetem, civil fórum, világzene satöbbi), amit ugye nem lehet üzleti alapon valakinek a nyakába lőcsölni. A Sziget ebben az értelemben sem került még a helyére. Kívülről, ha tetszik, alulról jött kezdeményezés, nehéz ezt elfogadni annak az intézményrendszernek, ahol másként szocializálódott emberek ülnek és döntenek. Mégis, az új évezredben a Sziget komolyan vehető és veendő hatalom, nemcsak gazdasági és píár szempontból, de társadalmi és turisztikai súlyát tekintve is.
A Sziget előképének a kilencvenes évek eleji EFOTT-ot szokás tartani. 1993 tavaszán egy azóta elfeledett Sziámi koncertről hazafelé tartva a zötykölődő mikrobuszban éppen azt taglalta Gerendai Károly (1970) koncertszervező és Müller Péter Sziámi (1951) zenész, költő, színházi-filmes ember, hogy miként lehetne e gigantikus és alkoholgőzös házibuli több, jobb, érdekesebb. Ekkorra már megszűntek azok a szervezett táborozási formák (VIT, építőtábor, ifjúsági tábor), melyeket bár átitatott a vitatott ideológia, de mégiscsak a nemi és spirituális szocializáció, a kapcsolatteremtés, a bulizás és a mámor egyik fontos terepe volt. Másrészt szintén a feledés homályába vesztek azok a nagy tömegeket megmozgató kulturális események, melyek nem valamely eszme vagy műfaj mentén szerveződtek, hanem különböző művészeti ágak és stílusok vonzerejét felhasználva próbálták összetoborozni a fiatalokat.
Elsőként kellett egy terep, ami nyugodt és elszigetelt, ahol nem zavarnak senkit, de Budapesttől sincs messze. Kezdetben három helyszín merült fel: a hűvösvölgyi Nagyrét, a budaörsi repülőtér és az Óbudai-sziget. Hamar kiderült, utóbbi az ideális, több rockbulin is letesztelték már, 1980-ban például a Fekete Bárányok (Beatrice, P.Mobil, Hobo Blues Band) ide vonultak félre demonstrálni, majd 1991-ben a rockerek innen intettek búcsút Ivánéknak. Egyben szimbolikus is: az ember csak átmegy a keskeny vashídon, és máris egy másik világba lépett. 
Az első rendezvény – Diáksziget, 1993. augusztus 19-26. – idején a szponzorok és állami szervek bevonásában Müller vitte a prímet, elképesztő kommunikációs készségét pedig a sajtó felé is latba vetette, ontotta a szlogeneket, adta a karizmatikus víziókat, a több generációt megérintő kozmikus löketeket. Hogy a Sziget egy hely, ahol mindent szabad, de semmit sem muszáj. Egy tábor, mely senki érdekeit nem szolgálja, csak a résztvevőkét. Hogy kell egy hét együttlét és kikapcsolódás a világegyetem diákjainak, akik kortól függetlenül tanulnak vagy keresik a tanulnivalót. Meg hogy, ami az alatt az egy hét alatt a Szigeten kívül van, az nincs. És ő, aki korábban bevallottan sohasem sátorozott, az egy hét együttlétre mindjárt az első évben feltüzelt vagy 60 ezer embert, köztük 43 ezer fizető nézőt. 
Ha 1993 merész álomnak számított, 1994 kétségkívül még merészebb: a célkeresztben ezúttal már Európa, illetve azon keresztül az egész világ. Kapóra jött a hatvanas évek amerikai fesztiválnyarainak szimbóluma, Woodstock jubileuma, ráadásul az Eurowoodstock woodstockabb volt az amerikai Woodstock ’94-nél. Míg ugyanis az Atlanti-óceán túlpartján a 25. évfordulóra javarészt aktuális szupersztárokkal emlékeztek, addig Müllerék az 1969-es legendás találkozó igazi szellemét szerették volna életre kelteni, és erre idehozták a Woodstock-nemzedék nagy túlélőit. De hiába a siker és a lelkesedés, az Eurowoodstock pénzügyileg minden előzetes várakozást alulmúlt: a 18,7 millió forintos deficit kijózanító pofon volt. 
Az észérvek mentén haladva az első drasztikus lépést 1995-ben tették meg: az akkoriban nevetségesen alacsony jegyárakat majdnem a kétszeresére emelték. A korábbi kudarcból okulva óvatosabban bántak a reményekkel, az infláció ellenére az egy évvel korábbinál szám szerint is kevesebb, mintegy 100 millió forint lett a költségvetés. Meg is látszott mindez az anyagi mérlegen: ez az első év, amikor a szaldó pozitív lett.
1996-ban, bár ismét megdöntötték az előző évi nézőrekordot, pénzügyileg ismét buktak. A nagyszínpadon több napra több külföldi név is jutott, ennek a sztárfelhalmozásnak azonban ára is volt: a legbőkezűbb szponzor lett a keresztapa, ekkor vette meg a Pepsi háromszázezer dollárért a nevet, nem kis megrökönyödést keltve a szigetelők jelentős részében. 1997-ben mindezen túl a hangerő jelentette a legtöbb gondot. Ez volt az első „szordínós” Sziget. Ekkor lépett színre Tarlós István III. kerületi polgármester (2010-től Budapest főpolgármestere), aki az elsők között ismerte fel, hogy a Sziget „farvizén” remek kommunikációs lehetőségek rejlenek, elég egy kicsit odalépni nekik, máris attól zeng az egész média. Évekig folyt a hangpárbaj, 2001-ben jött a “melegügy” (Magic Mirror), a 2002-es választások óta viszont rendeződött valamelyest a viszony.
1998 legfontosabb hozadéka, hogy az ifjúságkutatók is felfedezték maguknak a Szigetet. A régóta várt reprezentatív felmérést, a Sziget szociológiai feltérképezését végül Gábor Kálmán (1948–), az Oktatáskutató Intézet vezetője és lelkes munkatársai végezték el, több hullámban, több mélységben, több kitekintéssel. Gáborék a következő években mindig közzétették az eredményeket, és minden alkalommal ugyanoda lyukadtak ki: ez a rendezvény tulajdonképpen a középosztály szigete lett. Az idejárók iskolázottabbak, fogyasztói státuszuk jobb, mint a fiataloknak általában. Nyitottabbak, a számítógép, informatika iránt fogékonyabbak, urbanizáltak. Ugyanaz a kihívásrendszer jellemző rájuk, mint a nyugati fiatalokra, amit a kockázati társadalom kihívásának lehetne nevezni: intenzív munka és intenzív pihenés. És a Sziget ezeket az értékeket nagyjából megtestesíti számukra. 
1999-ben már kétségkívül az új Sziget dominált: ekkor volt érezhető először a következő két évben kiteljesedő arculatváltás, az új típusú, profi szemlélet, a fogyasztás-orientáltság, a stílusban, színvonalban, célközönségben való széjjeltárulkozás. Megváltoztak a fesztiválra járók szokásai is. A Kell egy hét együttlét szlogen ekkorra némileg megkopott, 1999-ben már a hetijegyek mentek kevésbé, úgy tűnt, a fiatalok csak ki-kirándulnak a Szigetre, a táborozás egyre kevésbé divat. De nemcsak a napijegyesek száma ugrott meg látványosan, a hetijegyesek sem töltötték kinn az egész hetet, napközben rendre kijártak a városba fürödni, szellőzni, bevásárolni. A kezdeti társas együttlétet egyre inkább az individuumok véletlenszerű egymás mellé sodródása váltotta fel, ahol már nem az idea, hanem a gyakorlat a fontos – nagyon is racionális ellazulás lett ez. 
Az ezt követő években ugrott meg látványosan a Sziget költségvetése, míg 1999-ben 420 millióból, addig 2000-ben 580 millióból, egy évvel később 900 millióból, 2005-ben már 1,8 milliárdból, 2018-ban  8,6 milliárd forintból gazdálkodhattak a szervezők. Azóta pedig már ezt az adatot sem teszik közzé.
2020-ban és 2021-ben a koronavírus járvány miatt a rendezvény elmaradt, de 2022 óta ismét megrendezik az immár újra ötnapos fesztivált, melyre a hivatalos adatok szerint 2022-ben 452 ezren, 2023-ban pedig 420 ezren váltottak jegyet. Miközben teljesen nemzetközi lett a rendezvény tulajdonosi háttere, hisz 2023 januájában az utolsó 30 százalékos pakkot is eladták az addigi magyar tulajdonosok, ezzel teljességgel a Luxemburgban bejegyzett Superstruck Holdingé lett a Sziget fesztivál (a teljes vételár becslések szerint 18 milliárd volt). (A Superstruck Holding mögött egy amerikai befektetési alap, a Providence Equity Partners áll, akik Superstruck márkanév alatt fogják össze világszerte a több mint 50 fesztiválból álló portfoliójukat.)
JBSz
<a href="https://szigetfestival.com">https://szigetfestival.com</a>
<a href="https://www.facebook.com/SzigetFestival">https://www.facebook.com/SzigetFestival</a>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
JBSz

Emlékszem Sopronban - Halott Pénz (2019)

Kapcsolatok

Emlékszem Sopronban - Halott Pénz

Halott Pénz

Járai Márk

Sziget Fesztivál

Marsalkó Dávid

Boros Gábor "Venom" (Halott Pénz)

Prifer Barnabás

Papp Samu

Mihalovics Dávid

Varga Mátyás

Csöndör László "Diaz"

Karácson Tamás "Fluor"