Video/name

Darabokra törted a szívem - Halott Pénz

Magyarország jelenlegi egyik legnépszerűbb hiphop zenekara, a Halott Pénz Marsalkó Dávid egyszemélyes projektjének indult 2004-ben. A név egyes vélemények szerint egyfajta szembenállást tükrözött a pénzközpontú, kivagyi rap attitűd ellen, Marsalkó azonban egy 2019-es interjúban leszögezte, hogy a kifejezést (deadmoney) a pókerből vette: az asztalnál ülők mondják ezt arra a játékosra, akinek szerintük semmi esélye a győzelemre. 
A formáció sokáig csak egy volt a sok pécsi hip-hop zenekarból: a 2009-es első album (Fejjel lefelé) és a 2010-es második (Fogyasztás előtt felrázandó) még nem mutatta meg a slágerpotenciált. Viszont már jól érzékeltette a frontember önazonos mondanivalóját, felemelő, pozitív dalszövegeit és remek szókapcsolatait.
Az országos ismertséget az ötletes klippel megtámogatott 2012-es Feneked a gyengém hozta el, majd a 2013-as évben érkezett az első közös dal a Halott Pénz „másik hangjával“, Járai Márkkal (Ugyanúgy hallasz) és egy újabb nagy sláger (a Diaz-zal és Menthával közös Hello lányok). Az év végén publikált harmadik albumot (Szólj anyunak, hogy a városban vagyok) már egy héttagú zenekar szólaltatta meg az A38 Hajón, melyben Marsalkó és Járai mellett Boros „Venom” Gábor DJ-zet, Prifer Barnabás gitározott és vokálozott, Papp Samu billentyűzött, Mihalovics „Ninja” Dávid basszusozott és Varga Mátyás dobolt. Az én legjobb rap vagy hip-hop kiadványának járó Fonogram-díjat elnyerő lemez még három kisebb slágert fialt (Hétfő, szerda, szombat, kedd, Minden szobába kell egy álom, Farkasok dala), és nem késett sokat az első MR2 Akusztik, Eleven és Nagy-Szín-Pad fellépés sem.
2014-ben két új dal (Nem érinthet meg, Valami van a levegőben) érkezett, majd 2015-ben jött a nagy áttörés. A Wellhello-val közösen ők jegyezték a Volt Fesztivál hivatalos himnuszát (Emlékszem, Sopronban), a formáció mindeddig egyetlen feldolgozásdala, a Darabokra törted a szívem pedig a magyar popzenei élet élvonalába katapultálta őket. A Halott Pénz első ízben játszhatott teltház előtt az Akvárium Klub nagytermében, kétszer megtöltötte a Budapest Parkot, a Valami van a levegőben pedig elnyerte Az év dalának járó Fonogram-díjat.
A 2016-os album (Ülni. Örülni. Megőrülni.) további nagy slágereket fialt (Majd, Erre még meghívlak, Máshogy néztél rám), taroltak a Petőfi Zenei Díj átadón (Az év dala, Az év együttese, Az Év videóklipje. Az újabb daluk (Élünk kellett volna) révén a 2017-es Petőfi Zenei Díjátadón szintén remekül szerepeltek (Az év videóklipje, Az év együttese, Az év férfi előadója), majd jött két sláger, a Pécsről és a fiatalkori élményekről szóló Otthon, és a szomorkásabb Ahol a május földet ér.
Ezen a nyáron a legnagyobb hazai fesztiválok legnagyobb színpadjaira hívták őket, ez a diadalmenet 2018-ban is folytatódott. Miközben sorra hozták ki az újabb slágereket (Mindenre ráveszel, Hajtól szívig, Amikor feladnám), melyek közül az utolsó azóta is gyakorta koncertzáró szám. A zenekar a 15. születésnapját a VOLT Fesztiválon ünnepelte, olyan sztárvendégekkel, mint Rúzsa Magdi, a Wellhello, Papp Szabi, Mentha, vagy Bérczesi Robi. Az i-re a pontot pedig az első, nagysikerű Budapest Sportarénás koncertjük tette fel 2019 decemberében.
A pandémia első hulláma idején jelent meg a Melletted, majd 2020 őszén a Rúzsa Magdival közös szám, a Szeretni, akit nem lehet. Majd érkezett az újabb nagylemez (Ha mindenkit boldoggá akarsz tenni, árulj fagyit), amit 2021 tavaszán szinte naponként és dalonként „szivárogtatott ki” a zenekar. Közülük a legnépszerűbb talán a Szívedből minden kell és a Nincsen véletlen, de a két OHNODY-val közös dal is emlékezetes maradt (Többet kéne mosolyognom, Aki elvisz majd messze). Majd a karanténidőszak lezárásával 2022-ben jött a következő teltházas Budapest Aréna koncert, egy vadonatúj dallal (Mielőtt megismertelek).
SzL
 Kapcsolat: <a href="https://www.facebook.com/HalottPenzOfficial/">https://www.facebook.com/HalottPenzOfficial/</a>
<a href="https://halottpenz.hu/">https://halottpenz.hu/</a>
<a href="https://www.instagram.com/dedmani/?hl=hu">https://www.instagram.com/dedmani/?</a>
Cikkeink: <a href="https://index.hu/kultur/popkult/2023/01/08/cseh-tamas-kern-andras-csik-zenekar-demjen-ferenc-wellhello-zene/">https://index.hu/kultur/popkult/2023/01/08/cseh-tamas-kern-andras-csik-zenekar-demjen-ferenc-wellhello-zene/</a>

Halott Pénz

Az 1986-ban, Győrben született Járai Márk karrierje szinte mesébe illő. Fogorvosnak tanult, de közben tehetsége egyre inkább a gitáron és éneklésben bontakozott ki.
„Édesapámmal iszonyú sok zenét hallgattunk otthon: Led Zeppelint, Deep Purplet, klasszikus rock zenét, illetve Cseh Tamást.” – nyilatkozta 2021-ben a partlap.hu-n. „Ott a kanapénkon kezdtem el felkutatni a különböző gitár tabulaturákat. Először szóló, rock számokat tanultam, Zeppelint például, majd átkattantam Nirvanára és az unplugged albumuk hatására elkezdtem akusztikus gitáron játszani.”
A fiatal gitáros kisebb kávézókban koncertezett, amikor felfedezte Marsalkó Dávid, és egy pillanat alatt az ország legnagyobb színpadain találta magát a Halott Pénz tagjaként.
A zenekar mellett párhuzamosan felívelt szólókarrierje is, így lett 2015-ben tagja a Red Bull Pilvaker alapcsapatának is, amelyben a magyar költészet ikonikus verseit interpretálják a saját stílusukban (2015. március 15-én például egy szál gitárral adta elő Petőfi Sándor híres versét, a Füstbement terv-et az Erkel Színház színpadán).
Ennél is fontosabb, hogy Járai Márk erősen kötődik Cseh Tamáshoz, így az énekes emléke előtt tisztelgő estjeivel is aktívan turnézik. Miként nyilatkozta: „Húszéves koromban csináltam először Cseh Tamás estet, de csak pár számot játszottam, azonban idővel egyre több dal vált kedvencemmé, és ez odáig fajult, hogy két évvel ezelőtt csináltam egy újabb estet, ahol már prózai átköltéseim is voltak”. Ezen az esten aztán meglepetésszerűen megjelent Bereményi Géza, akivel azóta olyan szoros barátságba került, hogy az utóbbi években közös dalokat is írnak.
JBSz
 
Kapcsolat:
<a href="https://www.facebook.com/markjarai">https://www.facebook.com/markjarai</a>
<a href="https://www.instagram.com/markjarai/">https://www.instagram.com/markjarai/</a>

Járai Márk

Demjén Ferenc (1946, Diósgyőr) dalszerző, énekes, basszusgitáros, a magyar populáris zene egyik kimagasló egyénisége, aki közel 60 éves zenei pályafutása alatt végig nagy népszerűségnek és elismerésnek örvend.
Egy négygyermekes családba született harmadikként. 1951-ben költöztek Budapestre, tanulmányait már itt végezte, vegyésztechnikus lett, de nem dolgozott a szakmájában. Gosztonyi János orgonaművésztől tanult zongorázni, aki gyakran elvitte őt a Zeneakadémiára, ahol orgonán is gyakorolhatott. Ebben az időben ismerkedett össze Cseh Tamással a BVSC vívószakosztályában, és hamar megtalálták a közös hangot. A barátság és a kölcsönös tisztelet évtizedeken át kitartott. A klasszikus művekben villámgyorsan haladó Demjént az angolszász beatzene távolította el a zongorától, amelynek a gitár a hangszere, és amely az első pillanattól lenyűgözte őt.
1964-ben alapította testvérével, Demjén Istvánnal a Számum beategyüttest. A nála 8 évvel idősebb Istvánnal 1969-ig minden zenekarukban együtt játszottak, Ferenc énekelt és basszusgitározott, István énekelt. Karrierjük kezdetén bátyjával közösen saját maguk készítettek gitárokat szekrénypolcok felhasználásával, az elektronikát is ők készítették hozzá. Első hangfalaikat édesapjuk rakta össze. A Számum zenéjében erős Rolling Stones-beütés volt, de hatott rájuk a Shadows és a svéd Spotnicks is. Ez a kezdeti időszak igazából tánczenének számított, a közönség – amely nem kis részben munkásfiatalokból került ki – táncolni járt a koncertekre. Demjén István szervezte a zenekari dolgokat, játszottak vidéken is, nem csak pesti klubokban léptek fel.
A Demjén-testvérek 1966-ban a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-dogs-6802">Dogs</a> zenekarba léptek át, amelynek a Népstadion melletti Gumigyári Klubban volt az állandó helye. Még abban az évben megjelent egy négyszámos lemezük, amelyen Demjén Ferenc első magyar nyelvű szerzeménye is szerepel, ez a Végre nálad lehetek. A koncertezéssel párhuzamosan Demjén vendéglátózott is. Míg a korai időszakban ötven forintot kaptak az együttesükkel egy estéért, a szállodák zenekaraiban százhúsz forint járt, és nem csak heti egy-két alkalommal. 1966-ban az érettségijére egy vidéki szálloda étterméből utazott vissza. A Dogs volt - a Liversing mellett - az első magyar zenekar, amelyik műsorára tűzte Jimi Hendrix dalait. És épp a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-liversing-6550">Liversing</a> lett az, ahová a Demjén testvérpár 1967 végén „átigazolt”. A korszak egyik legkeményebb zenéjét játszó Liversing tagjai mertek Magyarországon először őrjöngeni a színpadon. Egy sikeres korszak után 1968 végén a Demjén-testvérek kiléptek, és megalapították a rövid életű underground supergroupot, a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-meteor-6817">Meteor</a>t.
Ekkorra már nagy ismertségre tett szert a zenészek körében, nem kis részben annak köszönhetően, hogy sok időt töltött azokon a szórakozóhelyeken, ahol a „szakma” is megfordult. Demjén Ferenc számára Orszáczky Jackie és Radics Béla volt a két legfontosabb zenész. És 1969-ben már együtt zenéltek Radics Bélával a nagy népszerűségű <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-sakk-matt-6764">Sakk-Matt</a>-ban. Majd 1970-ben még egy rövid ideig a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-tuzkerek-6765">Tűzkerék</a>ben is énekelt, de közben a Moulin Rouge mulató zenekari árkában is zenélt és énekelt.
1970-ben Bergendy István meghívta őt együttesébe, mint basszusgitárost és énekest. Szövegíróként a Jöjj vissza vándor című dallal debütált, amelyet további slágerek követtek, Latzin Norbert és Demjén Ferenc szerzeményei. Bergendytől kapta a Rózsi nevet, amely innentől végigkíséri pályáján. A zenekar szombat esténként több ezer ember előtt játszott az E-klubban, szerepeltek a televízióban is, és ez meghozta az országos ismertséget. 1976-ban a Hanglemezgyár mindenható ura, Erdős Péter kijelentette, hogy Demjén Rózsi el van nyomva a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-bergendy-326">Bergendy</a>ben, ezért azt javasolta, hogy az együttes következő lemeze Demjén Ferenc-szólóalbum legyen. 1977-ben Demjén, mivel szerinte a zenekarban már túlságosan keveredtek a műfajok és nem tudtak újat hozni, valamint ő nem tudott fejlődni abban a formában, kilépett a Bergendyből.
1977-ben megjelent Fújom a dalt című önálló lemezének közreműködői gárdája egészen lenyűgöző névsor. A Bergendy zenekar mellet csak néhány - kiragadott - előadót megemlítve: LGT, Zalatnay Sarolta, Tátrai Tibor, Babos Gyula, Gőz László, Zorán, Papp Gyula. Ezen az albumon jelent meg Demjén Ferenc egyik legismertebb száma, a Presser Gáborral közösen írt Mikor elindul a vonat. Szólólemezének dalait már az 1977 őszén megalakult <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-vmoto-rock-9332">V’Moto-Rock</a> együttessel mutatta be. Demjén Rózsi mellett a V’73-ból Lerch István billenytyűs és Herpai Sándor dobos, a Ferm-ből pedig Menyhárt János gitáros rúgták be a V-Motort. És ez a négyes 11 évig együtt maradt. Játszottak az összes kelet-európai országban, koncerteztek Kanadában és Szibériában is. Aztán 1988-ban vége lett a V’Moto-Rock-nak. Demjén így emlékszik erre: „Egy kiadós vita végeztével felálltunk az asztal mellől, és a szó szoros értelmében mindenki elindult a saját feje után. Szétmentünk, de ezt nem követte sem hivatalos bejelentés, sem búcsúkoncert.” Azért 2008-ban még egyszer összeálltak néhány vidéki fellépésre és egy nagy budapesti koncertre.
1989-től indította újra szólókarrierjét. A szabadság vándora - rajta a Szerelemvonat-tal - még abban az évben megjelent. Egy kivételével minden számot Demjén Ferenc és Menyhárt János jegyez a korongon. Ezt követő sorlemezei (például: Tizenhárom, 1998; Álmok, csodák, szerelmek, 2001; Hívlak, 2003; Lelkünk most is vágtat, 2009; Túl a világvégén, 2013), és sportcsarnokokat megtöltő koncertjei mind-mind a mai napig sikeresek. A fellépésein napszemüvegben szereplő zenésznél tradícióvá vált, hogy minden évet egy nagy koncerttel zárja Budapesten, minden évben több mint tízezer néző előtt. Így lesz ez 2023 decemberének végén is. Már a címét is tudjuk az idei koncertjének: Ki marad majd a barátom?
Az évek során számos előadónak (Katona Klári, Zorán, Kovács Kati, Koncz Zsuzsa, Anita, Zalatnay Sarolta, Szűcs Judith) komponált dalokat, írt komplett lemezeket. Hallhattuk dalait filmekben (Szerelem első vérig, 1985; Szerelem második vérig, 1987; Moziklip, 1987; Honfoglalás, 1996; Sacra Corona, 2001).
Arra az újságírói kérdésre, hogy gondolt-e valaha is arra, hogy elhagyja ezt az országot, külföldön éljen és zenéljen, ezt válaszolta: „Soha nem akartam kint maradni és most sem tenném. … én ezen a nyelven beszélek, ezen énekelek és ebben az országban szeretnék még letenni valamit az asztalra. Máskülönben pedig a gyomrom sem bírja a külföldi kaját. Odakint mindig borzasztóan rossz az étvágyam.”
Elmondása szerint ő nem politizál, sem a színpadon, sem a dalokban. De a mellé a politikai vélemény mellé áll, amit a leginkább magáénak érez. Az utóbbi évtizedekben rendszeresen részt vett a Fidesz tömegrendezvényein, 2006-ban ő írta a párt kampánydalát (A Föld könnyei) is.
Számtalan elismerést kapott zenei pályafutása alatt, ezek közül a legfontosabbak: többszörös eMeRTon-díjas, Huszka Jenő-díj (1993), Artisjus-díj (2008), Budapest díszpolgára (2010), Petőfi Zenei Díj (2017), Miskolc díszpolgára (2018). Az állami kitüntetései: a Magyar Érdemrend tisztikeresztje (1996), a Magyar Érdemrend középkeresztje (2010), Kossuth-díj (2012).
Az Artisjus kétezres évek közepén készült kimutatása szerint a Magyarországon legtöbbet játszott tíz dal közül az első kettő az övé volt (Darabokra törted a szívem, Sajtból van a Hold). Több mint 800 dalt jegyez. Az eladott lemezeinek száma elérte a hárommillió példányt. Pályájának ötvenkilenc éve alatt „minden szinten” zenélt. Játszott underground beatzenekarban, vendéglátóhelyen, supergroupban és tánczenekarban. Szólókarrierje is a legjelentősebbek közé tartozik, és mindenütt hiteles tudott lenni, népszerűségét pedig a kezdetektől napjainkig sikerült megőriznie.
JBSz, HZ 
Kapcsolat: <a href="https://www.facebook.com/DemjenFerencHivatalos/">https://www.facebook.com/DemjenFerencHivatalos/</a>
<a href="https://www.instagram.com/demjen_ferenc_official/">https://www.instagram.com/demjen_ferenc_official/</a>
<a href="https://www.demjenferenc.hu/">https://www.demjenferenc.hu/</a> Cikkeink: <a href="https://index.hu/kultur/popkult/2023/01/08/cseh-tamas-kern-andras-csik-zenekar-demjen-ferenc-wellhello-zene/">https://index.hu/kultur/popkult/2023/01/08/cseh-tamas-kern-andras-csik-zenekar-demjen-ferenc-wellhello-zene/</a>

Demjén Ferenc

Volt már Diáksziget, Eurowoodstock, Pepsi Sziget, 2002 óta pedig ismét keresztapa nélkül, pusztán Sziget Fesztivál. Látogatóinak száma a harminc év alatt a tizenháromszorosára nőtt. A költségvetése a háromszázharmincszorosára. A programok száma és minősége meg nagyjából a kettő között. 
Az is egyértelmű, hogy az egykor kívülállónak számító/gondolt Sziget már az ezredfordulóra a manistream része lett, nemcsak jelenség, de egyben társadalmi lakmuszpapír és marketingesemény is. Különös ellenmondás: elvben a show-biznisz része, ugyanakkor az átlagnál látványosabban többet akar. Egyfelől adóztatni kellene, másfelől sokáig hemzsegett az olyan tevékenységi körtől (komoly produkciók, színház, báb, szabadegyetem, civil fórum, világzene satöbbi), amit ugye nem lehet üzleti alapon valakinek a nyakába lőcsölni. A Sziget ebben az értelemben sem került még a helyére. Kívülről, ha tetszik, alulról jött kezdeményezés, nehéz ezt elfogadni annak az intézményrendszernek, ahol másként szocializálódott emberek ülnek és döntenek. Mégis, az új évezredben a Sziget komolyan vehető és veendő hatalom, nemcsak gazdasági és píár szempontból, de társadalmi és turisztikai súlyát tekintve is.
A Sziget előképének a kilencvenes évek eleji EFOTT-ot szokás tartani. 1993 tavaszán egy azóta elfeledett Sziámi koncertről hazafelé tartva a zötykölődő mikrobuszban éppen azt taglalta Gerendai Károly (1970) koncertszervező és Müller Péter Sziámi (1951) zenész, költő, színházi-filmes ember, hogy miként lehetne e gigantikus és alkoholgőzös házibuli több, jobb, érdekesebb. Ekkorra már megszűntek azok a szervezett táborozási formák (VIT, építőtábor, ifjúsági tábor), melyeket bár átitatott a vitatott ideológia, de mégiscsak a nemi és spirituális szocializáció, a kapcsolatteremtés, a bulizás és a mámor egyik fontos terepe volt. Másrészt szintén a feledés homályába vesztek azok a nagy tömegeket megmozgató kulturális események, melyek nem valamely eszme vagy műfaj mentén szerveződtek, hanem különböző művészeti ágak és stílusok vonzerejét felhasználva próbálták összetoborozni a fiatalokat.
Elsőként kellett egy terep, ami nyugodt és elszigetelt, ahol nem zavarnak senkit, de Budapesttől sincs messze. Kezdetben három helyszín merült fel: a hűvösvölgyi Nagyrét, a budaörsi repülőtér és az Óbudai-sziget. Hamar kiderült, utóbbi az ideális, több rockbulin is letesztelték már, 1980-ban például a Fekete Bárányok (Beatrice, P.Mobil, Hobo Blues Band) ide vonultak félre demonstrálni, majd 1991-ben a rockerek innen intettek búcsút Ivánéknak. Egyben szimbolikus is: az ember csak átmegy a keskeny vashídon, és máris egy másik világba lépett. 
Az első rendezvény – Diáksziget, 1993. augusztus 19-26. – idején a szponzorok és állami szervek bevonásában Müller vitte a prímet, elképesztő kommunikációs készségét pedig a sajtó felé is latba vetette, ontotta a szlogeneket, adta a karizmatikus víziókat, a több generációt megérintő kozmikus löketeket. Hogy a Sziget egy hely, ahol mindent szabad, de semmit sem muszáj. Egy tábor, mely senki érdekeit nem szolgálja, csak a résztvevőkét. Hogy kell egy hét együttlét és kikapcsolódás a világegyetem diákjainak, akik kortól függetlenül tanulnak vagy keresik a tanulnivalót. Meg hogy, ami az alatt az egy hét alatt a Szigeten kívül van, az nincs. És ő, aki korábban bevallottan sohasem sátorozott, az egy hét együttlétre mindjárt az első évben feltüzelt vagy 60 ezer embert, köztük 43 ezer fizető nézőt. 
Ha 1993 merész álomnak számított, 1994 kétségkívül még merészebb: a célkeresztben ezúttal már Európa, illetve azon keresztül az egész világ. Kapóra jött a hatvanas évek amerikai fesztiválnyarainak szimbóluma, Woodstock jubileuma, ráadásul az Eurowoodstock woodstockabb volt az amerikai Woodstock ’94-nél. Míg ugyanis az Atlanti-óceán túlpartján a 25. évfordulóra javarészt aktuális szupersztárokkal emlékeztek, addig Müllerék az 1969-es legendás találkozó igazi szellemét szerették volna életre kelteni, és erre idehozták a Woodstock-nemzedék nagy túlélőit. De hiába a siker és a lelkesedés, az Eurowoodstock pénzügyileg minden előzetes várakozást alulmúlt: a 18,7 millió forintos deficit kijózanító pofon volt. 
Az észérvek mentén haladva az első drasztikus lépést 1995-ben tették meg: az akkoriban nevetségesen alacsony jegyárakat majdnem a kétszeresére emelték. A korábbi kudarcból okulva óvatosabban bántak a reményekkel, az infláció ellenére az egy évvel korábbinál szám szerint is kevesebb, mintegy 100 millió forint lett a költségvetés. Meg is látszott mindez az anyagi mérlegen: ez az első év, amikor a szaldó pozitív lett.
1996-ban, bár ismét megdöntötték az előző évi nézőrekordot, pénzügyileg ismét buktak. A nagyszínpadon több napra több külföldi név is jutott, ennek a sztárfelhalmozásnak azonban ára is volt: a legbőkezűbb szponzor lett a keresztapa, ekkor vette meg a Pepsi háromszázezer dollárért a nevet, nem kis megrökönyödést keltve a szigetelők jelentős részében. 1997-ben mindezen túl a hangerő jelentette a legtöbb gondot. Ez volt az első „szordínós” Sziget. Ekkor lépett színre Tarlós István III. kerületi polgármester (2010-től Budapest főpolgármestere), aki az elsők között ismerte fel, hogy a Sziget „farvizén” remek kommunikációs lehetőségek rejlenek, elég egy kicsit odalépni nekik, máris attól zeng az egész média. Évekig folyt a hangpárbaj, 2001-ben jött a “melegügy” (Magic Mirror), a 2002-es választások óta viszont rendeződött valamelyest a viszony.
1998 legfontosabb hozadéka, hogy az ifjúságkutatók is felfedezték maguknak a Szigetet. A régóta várt reprezentatív felmérést, a Sziget szociológiai feltérképezését végül Gábor Kálmán (1948–), az Oktatáskutató Intézet vezetője és lelkes munkatársai végezték el, több hullámban, több mélységben, több kitekintéssel. Gáborék a következő években mindig közzétették az eredményeket, és minden alkalommal ugyanoda lyukadtak ki: ez a rendezvény tulajdonképpen a középosztály szigete lett. Az idejárók iskolázottabbak, fogyasztói státuszuk jobb, mint a fiataloknak általában. Nyitottabbak, a számítógép, informatika iránt fogékonyabbak, urbanizáltak. Ugyanaz a kihívásrendszer jellemző rájuk, mint a nyugati fiatalokra, amit a kockázati társadalom kihívásának lehetne nevezni: intenzív munka és intenzív pihenés. És a Sziget ezeket az értékeket nagyjából megtestesíti számukra. 
1999-ben már kétségkívül az új Sziget dominált: ekkor volt érezhető először a következő két évben kiteljesedő arculatváltás, az új típusú, profi szemlélet, a fogyasztás-orientáltság, a stílusban, színvonalban, célközönségben való széjjeltárulkozás. Megváltoztak a fesztiválra járók szokásai is. A Kell egy hét együttlét szlogen ekkorra némileg megkopott, 1999-ben már a hetijegyek mentek kevésbé, úgy tűnt, a fiatalok csak ki-kirándulnak a Szigetre, a táborozás egyre kevésbé divat. De nemcsak a napijegyesek száma ugrott meg látványosan, a hetijegyesek sem töltötték kinn az egész hetet, napközben rendre kijártak a városba fürödni, szellőzni, bevásárolni. A kezdeti társas együttlétet egyre inkább az individuumok véletlenszerű egymás mellé sodródása váltotta fel, ahol már nem az idea, hanem a gyakorlat a fontos – nagyon is racionális ellazulás lett ez. 
Az ezt követő években ugrott meg látványosan a Sziget költségvetése, míg 1999-ben 420 millióból, addig 2000-ben 580 millióból, egy évvel később 900 millióból, 2005-ben már 1,8 milliárdból, 2018-ban  8,6 milliárd forintból gazdálkodhattak a szervezők. Azóta pedig már ezt az adatot sem teszik közzé.
2020-ban és 2021-ben a koronavírus járvány miatt a rendezvény elmaradt, de 2022 óta ismét megrendezik az immár újra ötnapos fesztivált, melyre a hivatalos adatok szerint 2022-ben 452 ezren, 2023-ban pedig 420 ezren váltottak jegyet. Miközben teljesen nemzetközi lett a rendezvény tulajdonosi háttere, hisz 2023 januájában az utolsó 30 százalékos pakkot is eladták az addigi magyar tulajdonosok, ezzel teljességgel a Luxemburgban bejegyzett Superstruck Holdingé lett a Sziget fesztivál (a teljes vételár becslések szerint 18 milliárd volt). (A Superstruck Holding mögött egy amerikai befektetési alap, a Providence Equity Partners áll, akik Superstruck márkanév alatt fogják össze világszerte a több mint 50 fesztiválból álló portfoliójukat.)
JBSz
<a href="https://szigetfestival.com">https://szigetfestival.com</a>
<a href="https://www.facebook.com/SzigetFestival">https://www.facebook.com/SzigetFestival</a>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
JBSz

Darabokra törted a szívem - Halott Pénz (2019)

Kapcsolatok

Darabokra törted a szívem - Halott Pénz

Halott Pénz

Járai Márk

Demjén Ferenc

Sziget Fesztivál

Marsalkó Dávid

Boros Gábor "Venom" (Halott Pénz)

Prifer Barnabás

Papp Samu

Mihalovics Dávid

Varga Mátyás