Video/name

Buta - Tudósok

Az egyik legeredetibb szabadcsapat kétségkívül a dadaista Tudósok, melynek vezetője, drMáriás (Máriás Béla, 1966, ének, szaxofon, trombita) a nyolcvanas évek vége óta provokál és meghökkent, elszomorít és nevettet bennünket. Versben, rajzban, zenében, performance-ban.
A nyolcvanas évek második felében drMáriás a belgrádi zeneakadémián népzenét és zenetörténetet tanult, illetve különféle jazzformációkban vett részt. Ezzel párhuzamosan avantgárd zenével, képzőművészettel foglalkozott, Cage és Brötzmann koncertjeit hallgatta, majd mintegy válaszként 1988-ban Újvidéken megalapította a Tudósokat, melyben akkoriban – mint megfogalmazta – „csapásmérő szövegek ötvöződtek egy hendrixes élményvilággal és a free jazzel”. A nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján főként Újvidéken és Belgrádban koncerteztek, de ellátogattak Budapestre, ahol a Tilos az Á, a Fiatal Művészek Klubja, a Fekete Lyuk, a szentendrei Vajda Lajos pincegaléria és hasonló helyeken léptek fel.
A katonai behívó és zaklatások elől aztán drMáriásnak menekülnie kellett, Magyarországon új formációt alapított, majd amikor Bada Dada (Bada Tibor, 1963–2006, ének) szintén átjött, 1992-ben friss társakkal folytatták a Tudósok történetét. A kilencvenes évek közepén adott koncertek azonban nagyban függtek Bada hullámzó lelki világától, voltak nagyon erős és eredeti megnyilvánulásai, és voltak értelmezhetetlen helyzetek. Bada végül 1996-ban távozott a zenekarból, és a Tudósok onnantól valóban zeneibb vizekre evezett.
Az azóta évente, kétévente megjelent korongok egyaránt a jazz, a kísérleti zene, a performance, a költészet határán mozognak, sok humorral és öniróniával. A kétezres évek második felében különösen erős volt a csapat – drMáriás mellett Endrei Dávid (1982, basszusgitár), Jeli Gergely (1977, dob) játszott –, és bár Tövisházi Ambrus (1976, billentyűsök) 2012-es csatlakozása után sokat is poposodott a Tudósok hangzása, koncertjei és albumai továbbra is kellőképp ütöttek. Miközben a zenekar New York-tól Berlinen át Gyergyószárhegyig, a kortárs zenei fesztiváloktól az avantgárd jazzklubokon át a pubokig sokfelé megfordult a világban.
A Tudósok eddigi utolsó stúdióanyaga (Akkor is nevetek) 2019-ben jelent meg, de 2021-ben – a Tudósok 35. születésnapjára – kihoztak egy válogatáslemezt (Buta szeretnék lenni), mely a zenekar 1993 és 2018 között megjelent számainak újramasterelt változataiból áll.
2023-ban új lemezt készítettek Himnikus idők himnuszai címmel, amelyen a társadalomkritikát, humort, iróniát, lendületet és szabadságérzést egy új szintre emelték.
JBSz
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 453–454.
A zenekar Facebook-oldala: https://hu-hu.facebook.com/tudosok/

Tudósok

Endrei Dávid

Jeli Gergely

Igazi kortárs polihisztor: festő, író, zenész, a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-tudosok-7727">Tudósok</a> együttes frontembere. Merthogy a zene művészetének csupán egyik megnyilvánulása, az őt feszítő kreatív őrület és dadaista abszurd csak úgy tódul kifelé a különböző csatornákon. Hogy aztán mindennapi valóságunktól terhelt festményekben, regényekben, dalokban vagy albérlet-performanszokban öltsön alakot.
Abban a vajdasági közegben, ahonnan ő jön, ez az abszurdban tobzódó, radikálisan ironikus és romantikusan önironikus polihisztor kifejezésmód persze sokkalta jellemzőbb, életszerűbb, közérthetőbb. Csínyre éhes gyerekkora óta voltaképpen mindenben az ősrobbanást keresi. Ahogy ő mondaná, a „mindent elsöprő, semmilyen gátat nem ismerő állati szent energia vegytiszta formáját”. Amikor elszakad minden ér és pillér, korábban nem tapasztalt univerzumok tárulnak fel előtte, melyek akkora örömöt és kielégülést hoznak számára, hogy utána átmenetileg visszatérhessen oda, ahová amúgy tartozik. Ezért is hozta létre 1986-ban, alig húszévesen, az újvidéki magyar kolóniában a maga dadaista internacionalista szabadcsapatát. Összetrombitálta a környék legfurcsább szerb és magyar figuráit, a judobajnok dobost, a festőművész basszusgitárost, a panelszobájában fából és bádogokból űrhajót eszkábáló gitárost és a mindent felülíró Badát, hogy a Május 1 Galériára keresztelt pincéből együtt ordítsanak bele a nagyvilágba. Csapjanak bele abba az ösztönös muzsikálásba, amelynek első öt évéről nem maradt fenn dokumentum, így kizárólag az idővel szektorhibára hajlamos memóriákra hagyatkozhatunk: abban egy indulatos hendrixes élményvilág ötvöződött John Coltrane kortárs zenéjével, a Kraftwerk minimál elektronikájával és az Ornette Coleman-féle free jazzel. De akárhogy is volt, ez a kollektív őrület kellőképp ellenállóbbá tette őket az egyre démonibbá váló környezettel szemben.
Művészeti tanulmányait Belgrádban folytatta, majd 1991-ben a katonai behívó elől menekülve költözött át Magyarországra. Álmok, vágyak és a szüntelen elkeseredettség között libikókázva próbálta túlélni a mindennapokat. A leginkább angol nyelvtudását sikerült kamatoztatnia, előbb a Fehér Házba hívták sztárpolitikusok EU-konform kupálásához, aztán az egyik legnevesebb budapesti ügyvédi iroda kérte fel ugyanerre. Számára teljességgel ufószerű világba tévedt, de legalább volt miből finanszíroznia, amikor albérletről albérletre menekült az időközben népesedő családjával. S miközben – szavait idézve – „magányos, őrült életek örvényébe került kényszerpszichiáterként”, a művészet jelentette számára az egyetlen menedéket. Festeni, írni, zenélni, minden mennyiségben. S ilyenkor megint úgy érezte, lehet még jó az élet.
Közel a hatvanhoz képben, hangban, szövegben, anekdotában és városi legendában oly egyedi, gazdag és változatos életművet tett le az asztalra, amit generációjában meglehetősen kevesen. Mondhatni, feltétlen süvegelendő. Még akkor is, ha tele van abszurd felhanggal, provokatívan radikális fintorokkal. Néha olyan, mintha a halál kamionja gázolna át rajtunk. De közben folyamatosan nevet és nevettet. Egyre hangosabban és egyre keserűbben. És ott feszül benne az a különös kettősség: míg alapértékeit tekintve hagyománykövető, gesztusaival folytonosan felrúgja azt. Ahogy vajdasági barátja, az Európa-hírű Boris Kovač találóan megjegyezte: drMáriás az apokalipszis igazi trubadúrja.
JBSz 
Forrás: Jávorszky Béla Szilárd: Az apokalipszis trubadúrja (drMáriás portré), megjelent: Népszabadság, 2011. november 28.
 
Kapcsolat:
<a href="https://drmarias.hu/">https://drmarias.hu/</a>
<a href="https://www.facebook.com/drMarias/?locale=hu_HU">https://www.facebook.com/drMarias/</a>

drMáriás (Máriás Béla)

Énekes-dalszerző-billentyűs, producer, a többség az Amorf Ördögök és az Erik Sumo Band vezetőjeként ismeri, no meg persze a Péterfy Bori &amp; Love Band meghatározó muzsikusaként (ahonnan 2024 elején kilépett). 
„Budapesten lakom, és szürreális zenei szórakoztatással foglalkozom. Az elmúlt évtizedek popzenéjének hatása alatt csinálok furcsa számokat” – írta 2005-ben önbemutatásként az egykori informatikus, aki évekig csak „másodállásban” zenélgetett, sokáig hitt abban ugyanis, hogy e kétlaki élet hosszabb távon is fenntartható. Aztán kiderült, a zenélés és a programozás más életritmust igényel – miként ő fogalmazta: előbbihez sok tér meg idő kell. Így 2004 elején úgy döntött, a továbbiakban csak a zenére koncentrál. 
Ekkor már bő egy évtizede létezett a Tariska Szabolccsal közös <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-amorf-ordogok-7372">Amorf Ördögök</a> (melyhez 1999-től Péterfy Bori is csatlakozott), de Tövisházi emellett olyan szerzői lemezre is vágyott, amelynek ő áll a középpontjában. Ezért két zenésztársával/barátjával – a dobos Dudás Zsomborral és az ütőhangszeres Pápai Istvánnak – kibérelt egy helyiséget, berendezte stúdiónak (Bioton), és nekilátott felvételeket készíteni. Így született meg az <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-erik-sumo-band-feat-kiss-erzsi-6163">Erik Sumo</a> alteregó (a névválasztásban Tövisházi egy távoli rokonára és saját testalkatának ellentétére utalt), és az Amorf Ördögök „zenei szemétszedegetős, összeragasztgatós” módszerével szemben ezúttal minden hangot ők játszottak fel a stúdióban. 
Az Erik Sumo projekt élőben Erik Sumo Band lett, és voltaképpen ennek alapfelállását is ugyanazok a zenészek alkotják, akikből 2007-ben a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-peterfy-bori-love-band-7602">Péterfy Bori &amp; Love Band</a> jött létre. A két zenekar pedig egymás mellett létezett, mégha a saját formációja sokszor amolyan búvópatakként működött, különösen azt követően, hogy annak egyik énekes-frontembere, Harcsa Veronika 2010-ben kivált, és az új énekes, Császári Gergely nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. 
Miként 2022-ben megfogalmazta: „Idővel rájöttem, hogy zenei értelemben hosszútávfutó vagyok. Meg türelmetlen, hajlamos a kapkodásra, egyszerre sokféle projektbe belevágni. De engem egyszerűen nem elégít ki, hogy egyetlen zenekarra koncentráljak. Akkor tudok kreatívan és hatékonyan dolgozni, ha egyszerre többféle feladatot kell megvalósítanom, és ezek egymást táplálják.”  
Az Amorf Ördögök, az Erik Sumo és a Péterfy Bori &amp; Love Band mellett persze számos más projektben is részt vett. Többek között a szövegíró <a href="https://popkulturalis.hu/szemely-tariska-szabolcs-4259">Tariska Szabolccsal</a> Amorf Lovagok néven egy gyerekprodukciót is jegyzett (ahogy ők fogalmazták, „szőrfelállító banda kicsiknek és nagyoknak gügyögés nélkül”), sőt saját nagylemezt is megjelentetett vele (Tócsarobbantó, 2010). 2012 és 2016 között a teljesen más zenei stílust képviselő <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-tudosok-7727">Tudósok</a> negyedik tagja volt. Majd Tariska Szabolccsak közösen Kulka Jánosnak írt egy, a hatvanas évek filmzenés világát megidéző, a sztrók utáni érzéseit is feldolgozó sanzonlemezt, mely 2022-ben Pálmaszív címmel jelent meg. 
„Hatalmas öröm és megtiszteltetés volt mindkettőnknek ezen a lemezen dolgozni – magyarázta mindezt 2022 őszén a <a href="https://recorder.blog.hu/2022/10/06/_ez_valami_szep_uj_korszak_kezdete_albumpremier_kulka_janos_palmasziv">Recorderen</a> – „A zenék végleges formájának kitalálásánál a vezérfonál az európai sanzon XX. századi aranykora iránti rajongásom volt. Első számú favoritom, Serge Gainsbourg Jánosnak is nagy kedvence, de akit még többször hallgattam az elmúlt három évben, az a szintén francia Gilbert Becaud nevű zseniális dalszerző-énekes lemezei és élő koncertfelvételei. A francia géniuszok mellett a Columbo filmsorozat 1971-ben indult első évadának zenéje adta a legtöbb inspirációt. Igyekeztem kedves, simogató hangszerelésekbe öltöztetni a komorabb témájú dalokat is”.
Tövisházi Ambrus az elmúlt évtizedekben a zenekarosdi és lemezkészítősdi mellett számos egész estés filmhez is írt zenét. Többek között az ő nevéhez fűződik Az igazi Mikulás (2005), a Pánik (2008), a Liza, a rókatündér (2015), a Vadlovak – Hortobágyi mese (2021) és a Katinka (2022) szonikus atmoszférájának megteremtése. 
Zenei producerként más előadók munkájában közreműködött, így – mások mellett – a Kiscsillag, Kiss Erzsi, a Pannonia Allstar Ska Orchestra és a Tudósok egyes albumainak végső hangzását ő álmodta meg.
JBSz

Tövisházi Ambrus

A nyolcvanas-kilencvenes évek undergroundjából kinövő A38 Hajó 2003-ban nyitotta meg kapuit a Petőfi-híd budai hídfőjénél. Magyarország technikailag egyik legjobban felszerelt koncerthelyszíne és független kulturális központja, amely évente hétszázötven előadóművészeti programot, koncertet szervez. Mindezek mellett hazánk egyik legtermékenyebb, egyik legnagyobb tradíciókkal bíró mozgóképgyártó műhelye, amely évente körülbelül kétszázötven (eddig összesen több mint kétezer) televíziós produkciót készít, valamint helyszínt ad a közszolgálati televízió naponta jelentkező élő magazinműsorának.
Fennállása során eddig több mint tízezer programot, koncertet, kiállítást, színházi előadást szervezett meg és bonyolított le, közel kétezer televíziós műsort, illetve dokumentumfilmet készített és több száz élő televíziós adást bonyolított le. Éves látogatószáma meghaladja a százötvenezer főt, az elmúlt húsz évben több millió látogatót fogadott. Számos elismert külföldi előadó/formáció (pl. az M83, a dEUS, King Krule, Tricky, a Veils, a Vienna Art Orchestra, Anna Calvi és a Gogol Bordello) lépett már fel a helyszínen, ahová azóta is szívesen visszajárnak. A hazai szólóprodukciók és zenekarok számára komoly presztízst jelent egy hajós koncert. A magyar könnyűzene minden műfaja képviselteti magát a nagyterem színpadán, így például az Ivan and the Parazol, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, Lajkó Félix, Jónás Vera, Barabás Lőrinc, Péterfy Bori, a Galaxisok és az Analog Balaton.
Az A38 Hajó jelenlegi tulajdonosi köre egykor a Bahia láncot és kiadót működtette. A klub maga egy egykori szovjet-ukrán nehézáru-szállító uszály átalakításával jött létre, amely 1999-ig látott el szállítási feladatokat a Dunán. Nemcsak klubként, hanem kiadóként, szervezőként, kortárs művészeti galériaként, étteremként és filmes képzőhelyként (A38 Akadémia) is működik.
A klub megnyitójára 2003. április 30-án került sor Maceo Parker szaxofonművész koncertjével. Az első évforduló egybeesett az Európai Uniós csatlakozás estéjével, ezt „titkos” Európa Kiadó-fellépésekkel ünnepelték. A dunai árvizek az évek során többször is akadályozták az A38 Hajó zavartalan működését, előfordult, hogy zárva kellett tartania néhány napig, amíg a folyó vízszintje le nem csökkent. 2010-ben az A38 Hajóhoz került a második ütem, a Dereglye. Eredeti funkciójában kiállítóterem volt, aztán kisebb koncerteket tartottak benne, jelenleg pedig már stúdióknak ad otthont, például a Petőfi Rádió is innen sugároz.
2015-ben újabb építészeti fejlesztés zajlott az A38-on. Ekkor készült el a hajó orrterasza fölött a látványos, 33 négyzetméteres panorámastúdió, amely egy modern felszereltségű televíziós stúdió. Innen jelentkeznek be a Petőfi TV műsorvezetői is. 2017-ben Bognár Attilát, az A38 Hajó vezetőjét a Forbes Urban különszáma beválasztotta a 100 legfontosabb közéleti szereplő közé, akik világvárossá tették Budapestet.
2020 nehéz év volt világviszonylatban és a Hajó életében egyaránt. A járványügyi korlátozások miatt hosszú ideig nem lehetett zenei eseményeket rendezni, így az A38-on sok előadó közönség nélkül állt színpadra; a fellépésekből koncertfilmek készültek, amelyeket a Petőfi TV sugárzott. A pandémia alatt a sor került a Tetőterasz átalakítására, és ott immáron koncertfelvételeket is lehet rögzíteni. 2023-ban, az A38 20. évfordulója alkalmából nagyszabású programsorozattal készültek a szervezők, emellett pedig Szirmai Márton rendezett egy közel egyórás dokumentumfilmet a Hajó múltjáról és jelenéről.
BB

Buta - Tudósok (2016. 02. 18.)

Kapcsolatok