Video/name

Bujdosó Trió - Interjú 2018

Bujdosó Trió - Interjú

Bujdosó János a magyar underground karcos arcélű, kényelmetlen tekintetű, sprőd figurája. Szangvinikus, szabályokat ritkán követő, ösztönből fakadó, alapvetően lírai gitárjátéka a leginkább a Pop Ivanból, a Chakra Hackerből, a Specko Jednóból, az Egy Kiss Erzsi Zenéből, a Kistehénből vagy épp Bárdos Deák Ágnes mellől lehet ismerős. 2011 telén új sávot nyitott a pályáján: létrehozta a maga félakusztikus trióját (Bujdosó János, gitár, Szerető Dániel, basszusgitár, Klausz Ádám, dob).
Miként a hazai (világ)zenei palettára új színt hozó formáció Facebook oldalán olvasható, a Bujdosó Trió zenéjét a „mediterrán mámor, a közel-keleti révület, az álomszerű rumba, a bőkezűen adagolt pszichedelia és az improvizatív kalandozások” jellemzik. Más helyen „bizánci szörf jazz”-ként hivatkoznak rá, ennél viszont fontosabb, hogy a 2012 decemberében megjelent bemutatkozó albumuk (Gold For Leslie) az év egyik legerősebb produkciója lett. Bujdosó kompozícióit mindazok a hangulatok körbe lengték, amiket feljebb felsorolnak, ráadásul mindezeket népzenei és avantgárd hatásokat fejelték meg – nem véletlen írt róla annyira lelkesen számos kritikus.
A Bujdosó Trió az elmúlt évtized egyik legaktívabb, legtöbbet koncertező klubzenekara, mely egyedi játéka nemcsak a hazai zenei élet jellegzetes és rangos helyszínein hallható (mint például az A38 Hajó), de közben Európa számos országába eljutott. 2019-ben pedig újabb zenei anyaggal jelentkezett. A National Amnesia Institute Bujdosó elmondása szerint „a finom, egységes, enyhén a világzenei szcéna felé tendáló Gold For Leslie-nél sokkal szerteágazóbb, a korábban jellemző »lenyugodottság« helyett most egy sokkal többféle stílus elemeit felhasználó, mondhatni dühösebb hangulat van jelen és helyenként a (zenei) humor is megjelenik, mely természetesen: fekete. A finom stílusmódosítás nem független a változó korhangulattól: 2013, az előző album megjelenésének éve naiv békeidőnek tűnik a maihoz képest, a lemez címével (és persze a borítójával) is utal a manipulációra, a történelemhamisításra, a fake news mindenhova elérő fertőzésére.”
2022 augusztusában a Magyar Zene Házában léptek fel.
JBSz
 
https://www.facebook.com/bujdosotrio/

Bujdosó Trió

Bujdosó János

A nyolcvanas-kilencvenes évek undergroundjából kinövő A38 Hajó 2003-ban nyitotta meg kapuit a Petőfi-híd budai hídfőjénél. Magyarország technikailag egyik legjobban felszerelt koncerthelyszíne és független kulturális központja, amely évente hétszázötven előadóművészeti programot, koncertet szervez. Mindezek mellett hazánk egyik legtermékenyebb, egyik legnagyobb tradíciókkal bíró mozgóképgyártó műhelye, amely évente körülbelül kétszázötven (eddig összesen több mint kétezer) televíziós produkciót készít, valamint helyszínt ad a közszolgálati televízió naponta jelentkező élő magazinműsorának.
Fennállása során eddig több mint tízezer programot, koncertet, kiállítást, színházi előadást szervezett meg és bonyolított le, közel kétezer televíziós műsort, illetve dokumentumfilmet készített és több száz élő televíziós adást bonyolított le. Éves látogatószáma meghaladja a százötvenezer főt, az elmúlt húsz évben több millió látogatót fogadott. Számos elismert külföldi előadó/formáció (pl. az M83, a dEUS, King Krule, Tricky, a Veils, a Vienna Art Orchestra, Anna Calvi és a Gogol Bordello) lépett már fel a helyszínen, ahová azóta is szívesen visszajárnak. A hazai szólóprodukciók és zenekarok számára komoly presztízst jelent egy hajós koncert. A magyar könnyűzene minden műfaja képviselteti magát a nagyterem színpadán, így például az Ivan and the Parazol, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, Lajkó Félix, Jónás Vera, Barabás Lőrinc, Péterfy Bori, a Galaxisok és az Analog Balaton.
Az A38 Hajó jelenlegi tulajdonosi köre egykor a Bahia láncot és kiadót működtette. A klub maga egy egykori szovjet-ukrán nehézáru-szállító uszály átalakításával jött létre, amely 1999-ig látott el szállítási feladatokat a Dunán. Nemcsak klubként, hanem kiadóként, szervezőként, kortárs művészeti galériaként, étteremként és filmes képzőhelyként (A38 Akadémia) is működik.
A klub megnyitójára 2003. április 30-án került sor Maceo Parker szaxofonművész koncertjével. Az első évforduló egybeesett az Európai Uniós csatlakozás estéjével, ezt „titkos” Európa Kiadó-fellépésekkel ünnepelték. A dunai árvizek az évek során többször is akadályozták az A38 Hajó zavartalan működését, előfordult, hogy zárva kellett tartania néhány napig, amíg a folyó vízszintje le nem csökkent. 2010-ben az A38 Hajóhoz került a második ütem, a Dereglye. Eredeti funkciójában kiállítóterem volt, aztán kisebb koncerteket tartottak benne, jelenleg pedig már stúdióknak ad otthont, például a Petőfi Rádió is innen sugároz.
2015-ben újabb építészeti fejlesztés zajlott az A38-on. Ekkor készült el a hajó orrterasza fölött a látványos, 33 négyzetméteres panorámastúdió, amely egy modern felszereltségű televíziós stúdió. Innen jelentkeznek be a Petőfi TV műsorvezetői is. 2017-ben Bognár Attilát, az A38 Hajó vezetőjét a Forbes Urban különszáma beválasztotta a 100 legfontosabb közéleti szereplő közé, akik világvárossá tették Budapestet.
2020 nehéz év volt világviszonylatban és a Hajó életében egyaránt. A járványügyi korlátozások miatt hosszú ideig nem lehetett zenei eseményeket rendezni, így az A38-on sok előadó közönség nélkül állt színpadra; a fellépésekből koncertfilmek készültek, amelyeket a Petőfi TV sugárzott. A pandémia alatt a sor került a Tetőterasz átalakítására, és ott immáron koncertfelvételeket is lehet rögzíteni. 2023-ban, az A38 20. évfordulója alkalmából nagyszabású programsorozattal készültek a szervezők, emellett pedig Szirmai Márton rendezett egy közel egyórás dokumentumfilmet a Hajó múltjáról és jelenéről.
BB

Bujdosó Trió - Interjú 2018 (2018. 07. 12.)

Kapcsolatok

Bujdosó Trió - Interjú

Bujdosó Trió

Bujdosó János

A38 Hajó