Person/name

Bujdosó János

Szájber gyerek - Kistehén

Guarantee Of Quasi - Bujdosó Trió

Highest Garden In Paradise - Bujdosó Trió

Lotto Rozali - Bujdosó Trió

HIPNOSYS - Bujdosó Trió

Las Ruinas Circular - Bujdosó Trió

Natonial Amnesia Institute - Bujdosó Trió

SALASANA - Bujdosó Trió

Rodolpho's girl - Bujdosó Trió

Pillow - Bujdosó Trió

The Triumph Sympathy - Bujdosó Trió

Auschwitz - Vojasa

Speranta - Vojasa

Lumamaj - Vojasa

Palacsinta - Vojasa

Phrala - Vojasa

Sar Khelov - Vojasa

O Dilo - Vojasa

Highest Garden in Paradise - Bujdosó János Trió

The Tiger of Babel - Bujdosó János Trió

Nahr El Khaled - Bujdosó János Trió

Salasana - Bujdosó János Trió

Traveller's Diet - Bujdosó János Trió

Guarantee of Quasi - Bujdosó János Trió

Song of the United Front - Bujdosó János Trió

Feri - Kistehén

Budapest - Kistehén - Kulisszák mögött - az A38 Hajón

Elviszi a szél - Kistehén

Rázom - Kistehén

Aludni hagyjatok - Kistehén

Európa Kiadó - Interjú

Bujdosó Trió - Interjú

Szerelmes vagyok minden nőbe - Kistehén

Virágok a réten - Kistehén

Kell zsír - Kistehén - Kulisszák mögött - az A38 Hajón

Budapesti zenei élet egészen sajátos színfoltját jelentette az 1998-ban alapított Pop Ivan.
Bujdosó János (gitár), Horváth László (trombita, fúvós effektek), Vereb Szabolcs (tenorszaxofon), Lukács Gábor (altszaxofon), Hevesi Nándor (basszusgitár) és Halmos András (dob) leginkább talán progresszív-experimetálisnak nevezhető, agresszív megszólalású formációja a rock, a világzene és a free jazz közös pontjait kereste. Ráadásul nemcsak zenében, hanem összművészetben gondolkodtak, filmeket rendeztek, multimédiával megtámogatott koncerteket adtak. Egyetlen CD-jük (Hospital Hungary, 2001) jelent meg.
Bujdosó 2004 óta egy másik, kategóriákba nehezen sorolható, a budapesti zenei palettán kétségkívül sajátos színt képviselő héttagú formációt is vezet. A Chakra Hacker pop, jazz és népzenei elemekből építkező instrumentális kompozícióiban egyszerre van jelen Budapest, Belgrád és Buenos Aires levegője, a presszó, a tangó és a nyócker hol decensen szórakoztató, hol filmszerűen melankolikus, hol keserűen reménytelen hangulata. 2007-ben Blood Hit Parade címmel jelent meg nagylemezük, éveken át futották még köreiket, majd 2013-ban bejelentették, hogy Bujdosó újabb kilépése után a többiek <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-gentry-sultan-23361">Gentry Sultan</a> néven folytatják.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 457–458.

Pop Ivan

Nemcsak kora underground szcénája, hanem az egész nyolcvanas évek egyik legfontosabb zenekara. Vezetője, Menyhárt Jenő (1959, ének, gitár) a korszak karizmatikus frontembere volt, egyben az egyik legeredetibb szövegírója is.
Amikor 1981 márciusában az URH feloszlatta önmagát, a négy tagból hárman – Menyhárt Jenő, Kiss Llászló (1959–, basszusgitár, ének), Salamon András (1956–, dob) – Európa Kiadó néven folytatták tovább. Negyedik társuk Dénes József „Dönci” (1957–2008, gitár) lett. Napra pontosan egy évvel az URH debütálása után, 1981 szeptemberében adták első koncertjüket a Kassák Klubban – ami nem sikeredett túl fényesre. Akkori műsorukat (A pusztulás piszkozatai) az ősz során még párszor előadták, de ők is érezték, változtatni kell. Mire Salamon András váratlanul bejelentette, hogy ő inkább filmezni szeretne. Helyére Magyar Péter (1964–2018) került, illetve a csapat kiegészült Gerő Andrással (billentyűsök). Ebben a felállásban játszották már új programjukat, a Love’82-t, melyet az Ikarus stúdiójában – BBS-segítséggel –, rögzítettek is, és az anyag kazettáról kazettára terjedt a fővárosban. 1982 őszén újabb váltás, Gerő helyett Dönci barátnője, a korábban a Kolindát is megjárt Kamondy Ágnes (1953) lépett be. Már vele készültek a Hanglemezgyár felkérésére azok a próbafelvételek, melyek hallatán az illetékesek azonnal megszakították velük a kapcsolatot.
1983-ban újabb három taggal – a jazzrock vonalról érkezett Másik Jánossal (1952, billentyűk), Gasner Jánossal (1955–2009, gitár) és kongói diákkal, Joe Dyssou-val (konga) – bővültek. Majd ősszel a zenekar gyakorlatilag szétesett. Előbb Kamondy távozott, majd Kiss Llászló és Magyar Péter igazolt át Müller Péter új formációjába, a Sziámi Sziámiba. De 1983. december 30-án még adtak közösen egy búcsúkoncertet az Egyetemi Színpadon.
Aztán 1984 nyarán Menyhárt megint megkereste Kisst és Magyart, hogy együtt játsszák fel a Jó lesz…’84 című újabb EK-demót (megint csak a BBS segítségével). Majd november 11-én és 12-én a Jégszínházban, a Városbujócska című film apropóján élőben is összeállt a csapat. És itt olyan jól érezték együtt magukat, hogy úgy döntöttek, folytatják tovább. Igaz, immár a Sziámi Sziámiba átigazolt Gasner nélkül. 1985 tavaszán pár koncert erejéig Víg Mihály (Balaton) is játszott velük, majd bevették társnak Spenótot (Tóth Zoltán).
Ősszel Erdős Péter egy meglepő lemezajánlattal kereste meg őket, melynek eredményeként 1987 tavaszán megjelenhetett az Európa Kiadó első nagylemeze, a Popzene. 35 ezer példány kelt el belőle, ami akkoriban kereskedelmileg is jónak számított. Sőt, a Küldj egy jelet! című számukhoz még videoklipet is készített a Hungaroton. 1986-ban és 1987-ben rendszeresen koncerteztek országszerte, általában a Balaton társaságában. (Akkoriban Víg Mihály mögött is gyakorlatilag az EK zenészei játszottak.) Ebben az időszakban volt talán a csúcson az Európa Kiadó, legalábbis zeneileg, jól mutatja ezt például az 1986. június 10-én a Zichy-kastélyban adott koncert, melyet szerencsére a közönség soraiból Galántai György az Artpool részére rögzített, és a kilencvenes évek közepén dupla CD-n is megjelent. Ekkoriban léptek fel nagy sikerrel az amszterdami Melkwegben, majd az angliai Glastonbury Fesztiválon is.
A következő nagylemezt (Szavazz rám!, 1989) már egy ismét átalakult Európa Kiadó rögzítette. Előbb a Hit Gyülekezetébe megtért Dénes János, majd Másik János hagyta ott őket, Gasner János pedig visszajött. Nem sokkal a lemez megjelenése után azonban a zenekar ismét leállt. Legközelebb 1992 őszén aktivizálták magukat, ekkor Menyhárt Jenő, Kiss Llászló, Magyar Péter, Kirschner Péter (1966, gitár, ének) összeállításban, és velük tartott („független együttműködőként”) Másik János is. Az Itt kísértünk – Love ’92 zenei anyaga végül 1993 tavaszán jelent meg. De ez az újjászületés sem volt túlságosan hosszú életű: 1994 januárjában a Katona József Színházban az Európa Kiadó teátrális formában elbúcsúzott.
Menyhárt Jenő New York-ba költözött, mindenféle alkalmi munkákból élt, közben meg néha zenélt. 2001-ben amerikai zenészekkel új lemezt készített (Mr Con &amp; the Bioneers Brave New World Orchestra: String Reality), és az új formációval azon a nyáron többek között a Szigeten is fellépett.
Aztán 2004 tavaszán ismét összeálltak, és április 30-án – hazánk uniós csatlakozásának éjszakáján – az A38 hajón újra felléptek, majd az óriási érdeklődésre való tekintettel további koncerteket adtak. (E bulik esszenciája látható az Így vonulunk be DVD-n.) A koncertek olyan jól sikerültek, hogy a társaság együtt maradt (bár dobos poszton több változás történt) és folyamatosan koncertezett, mígnem az időközben részlegesen átalakult zenekar 2013-ban – több mint húsz év után – új programmal (Annak is kell) jelentkezett. Ennek részben újragondolt változata a 2016-os …Valahol lenni… album
„Az elmúlt években eléggé személyes keretek között zajlott az életem. Ez lehet, hogy átjön a lemezen” – vallotta 2021 októberében az Európa Kiadó legújabb, Love 2020 című albumáról Menyhárt Jenő zenekar-igazgató a hvg.hu-n, amelynek megjelenése a pandémia miatt tolódott másfél évre későbbre, A lemezen Menyhárt Jenő mellett Bujdosó János, Kálmán András, Koroknay András és Gyenge Lajos voltak akkor a zenekar tagjai.
JBSz–SJ
 
<a href="https://www.facebook.com/europakiadozenekar/">https://www.facebook.com/europakiadozenekar/</a>
<a href="https://europakiado.a38.hu/">https://europakiado.a38.hu/</a>
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 62–67.

Európa Kiadó

Bárdos Deák Ágnes (1956, Budapest) énekes-dalszövegíró, író, irodalomszervező, a magyar underground emblematikus zenekarának, az 1980-83 között létezett <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-kontroll-csoport-756">Kontroll Csoport</a>nak az alapító tagja.
A zárkózott lány az amatőr színjátszás világából került az alternatív zenei életbe, amely olyan felszabadító erővel hatott rá, hogy hamarosan a hazai underground egyik legismertebb alakja lett belőle, köszönhetően punk-attitűdjének, öltözködésének és színpadi viselkedésének. És még valaminek. 1980-ban azt üvölteni bele a mikrofonba, hogy "kerülöm a munkát, utálom a rendőrt”, ehhez bizony bátorság kellett.
A Kontroll Csoport 1983-as feloszlása után akkori férjével, Müller Péterrel összehozták a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-sziami-753">Sziámi-Sziámi</a> zenekart, amely ugyanazt a stílust vitte tovább, amit a Kontroll Csoport képviselt. Ági azután hagyta ott az együttest, hogy véget ért a házassága Müller Péterrel.
1986-ban alakította meg ma is létező zenekarát, az <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-agi-es-a-fiuk-11003">Ági és (a) Fiúk</a>at. Ez volt az első formáció, amellyel lemeze jelenhetett meg. Saját szerzeményeik mellett Ági korábbi együtteseinek dalait is játszották. Aztán jött a szétcsúszás, a 90-es évek végére már nem merték sehova hívni koncertezni az Ági és Fiúkat, mert híre ment, hogy az énekesnő részegen tör és zúz a színpadon.
Rengeteg nehézséggel nézett szembe az évek során, volt, hogy fizikai munkát kellett vállalnia a megélhetésért. Pultosként is dolgozott egy ideig. 2002-ben aztán új életet kezdett.
A Kontroll Csoporttal többször is tartottak fellépéseket, például 2006-ban Ági 50. születésnapján, aztán 2009-ben, majd 2016-ban az Ági 60 elnevezésű koncerten, ahol Bardo nevű formációjával is szerepelt. A 2006 óta működő sanzonos hangulatú, a hazai kortárs költők megzenésítését is felvállaló projektben Ági az évek során olyan zenészekkel játszott együtt, mint Gasner János és Bujdosó János gitárosok, Másik János és Darvas Kristóf zongoristák.
Munkásságáért 2006-ban megkapta a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét. A nyolcvanas évek underground dívája jelenleg műsorszervezéssel foglalkozik, ír, közéleti szerepet vállal, zenés stand up fellépései vannak, és ma is koncertezik, most éppen az Ági ’66 határtalan turnéval lépnek közönség elé, amelyen a Kontroll Csoport dalai szólalnak meg az Ági és Fiúk, valamint régi zenésztársak előadásában.
HZ
 
<a href="https://www.facebook.com/motor56">https://www.facebook.com/motor56</a>
<a href="https://www.instagram.com/bardosdagi/">https://www.instagram.com/bardosdagi/</a>
<a href="https://nemenvagyok.com/">https://nemenvagyok.com/</a>

Bárdos Deák Ágnes

Bár az Erik Sumo Band létrejöttét hivatalosan a 2005-ös szigetes koncerttől datálják, közvetlen előzménye az akkor már a gyártósoron lévő My Rocky Mountain című nagylemez, melynek felvételeit több mint egy évvel korábban kezdte el Tövisházi Ambrus. Az akkor még létező Amorf Ördögök énekes-dalszerző-billentyűse – akire főként Beck és a hozzá hasonló amerikai barkácspopzene-készítők voltak nagy hatással – régóta kísérletezgetett saját zenékkel. Nagyon szerette volna megmutatni, hogy a nagyközönség által megismert vicceskedő-jópofáskodó énje mellett van neki melankolikusabb arca is. Szólóprojektjéhez – utalva amerikai másodunokatestvérére és saját testalkata ellenkezője – felvette az Erik Sumo művésznevet, és 2004 tavaszán nekilátott első önálló lemezének. A mából visszatekintve tanulságos az azon közreműködők névsora: Kiss Erzsi (ének), Fábián Juli (ének), Dudás Zsombor (dob, gitár), Bujdosó János (gitár), Eichinger Tibor (gitár), Subitz Gábor (trombita), Balahoczky István (basszusgitár), Drapos Gergely (basszusgitár), Márkos Albert (cselló), Farkas Zoltán (gitár) és Pápai István (ütősök).
A végül kilenc saját szerzeményt és három feldolgozást (Summertime, Taxi, Csillag vagy fecske) tartalmazó anyag egy teljes esztendőn át formálódott, mire Ambrus is úgy érezte, minden hang, effekt, pörcenés a helyére került. Zeneileg nem túl könnyen körbehatárolható akusztikus fantáziavilág ez, középpontjában két különleges orgánumú, egymást remekül kiegészítő énekesnővel. Alapvetően nyugodt, downtempós – ahogy ő definiálta: „dunatempós” –, helyenként kifejezetten lebegős, merengős, „filmszerű”, atmoszferikus zene. Nem csoda, ha a My Rocky Mountain a 2005-ös év egyik legjobb és legszerethetőbb hazai elektronikus zenei albuma lett.
Persze már a lemezkészítés közben felmerült, hogy a dalokat élőben is meg kellene mutatni. Erik Sumo néven 2004 végén adtak először koncerteket, a stúdióban virtuálisan összerakott együttes azonban nehezen lényegült át élő zenekarrá. Lett hát jövés-menés. Ezért is van, hogy Tövisházi Ambrus az Erik Sumo Band igazi debütálásának a 2005-ös, már Harcsa Veronikával közös szigetes fellépést tekinti.
Nemcsak a zenekar alakult át folyamatosan, hanem maguk a dalok is más és más ruhákat kaptak, bulisabbak, energikusabbak lettek. Csak épp nehezen születtek mellettük újak. Hiába nőtt évről évre a rajongótábor, hiába lett a zenekar egyre felszabadultabb és magabiztosabb, hiába adott emlékezetesebbnél elementárisabb koncerteket, az alkotás, a dalírás nyögvenyelősen vagy egyáltalán nem ment. Miközben tény, hogy Tövisházi Ambrus sajátos, azonnal felismerhető világa talán az Erik Sumo-projektben kristályosodott ki leginkább. Aztán 2009-ben mégiscsak megérkezett a várva várt második nagylemez (The Trouble Soup), melyről különösen a Disco In My Head lett emlékezetes sláger.
2010 októberében aztán Harcsa Veronika bejelentette, hogy a továbbiakban kizárólag a saját munkáira koncentrál, alig egy évre rá Császári Gergely (ének) csatlakozott a csapathoz, és már vele készült a rajongók részéről mérsékelt lelkesedéssel fogadott újabb album (The Ice Tower, 2011). Tövisházi Ambrus le is vonta a következtetés, és az Erik Sumo Band 2012 februárjában átmeneti időre felfüggesztette működését.
Ennek ellenére a következő években még több alkalommal adtak koncerteket a klasszikus felállásban (időnként olyan fantázianeveken, mint Erik Sumo Ice Cream Band), aztán 2019-ben Kutzora Edina vette át Harcsa Veronika helyét. A zenekar felállása az eddigi utolsó albumon (Mount Fuji, 2019): Tövisházi Ambrus (billentyűsök, ének), Kutzora Edina (ének), Kiss Erzsi (ének), Mészáros Ádám (gitár), Drapos Gergely (basszusgitár), Gáspár Gergely (dob), Pápai István (ütőhangszerek).
JBSz 
Kapcsolat: <a href="https://www.facebook.com/eriksumo/">https://www.facebook.com/eriksumo/</a> <a href="https://www.instagram.com/tovishaziambrus/">https://www.instagram.com/tovishaziambrus/</a> <a href="https://eriksumo.hu/">https://eriksumo.hu/</a> Cikkeink: <a href="https://index.hu/kultur/popkult/2023/01/01/reisz-gabor-van-valami-furcsa-es-megmagyarazhatatlan-ujj-meszaros-karoly-liza-a-rokatunder-zene-film/">https://index.hu/kultur/popkult/2023/01/01/reisz-gabor-van-valami-furcsa-es-megmagyarazhatatlan-ujj-meszaros-karoly-liza-a-rokatunder-zene-film/</a>

Erik Sumo Band feat Kiss Erzsi

Az 1990-es évek egyik legegyénibb zenei világát kétségkívül Kiss Erzsi (1961) jegyezte. Amit ő képviselt, az persze a rock peremvidéke volt, de abszolút unikum. Ahogy a sokféle hatásból egybegyúrta ezt a csak rá jellemző virtuális népzenét. Angol, francia, spanyol, arab és meghatározhatatlan szláv lüktetésű nyelven fantáziált, tette a hangokat, betűket, magán- és mássalhangzókat egymás után, kizárólag a ritmust és a zeneiséget szem előtt tartva. Több sávon dolgozott, ahogy több sávon élte az életét is, improvizációkra improvizálva építkezett, képeket, hangulatokat festett. Játékosan komoly és komolyan játékos, keretek közé a legnagyobb jóindulattal sem szoríthatók ezek az európaitól ugyancsak eltérő hangképzéseken alapuló zenei és nyelvi rögtönzések. Csak néhány cím ízelítőnek: Deladela, Peuee, Okatummate, Arő, Betna Bérun.
Kiss Erzsi 1984-ben a Jeles András-féle Monteverdi Birkózókörben kezdte, ami annyit tett: Monteverdi zenéjére birkóztak. Aztán egy-két évre rá a legendásnak számító Déja Vu Revue-ben mutatkozott be először énekesként, Kistamás László biztatására improvizált egy keveset angolul. Mégis, tíz évnek kellett eltelnie, mire ő is úgy érezte, érdemes erre lépnie. 1995 végén kereste meg a Kampec Dolores vezetőjét, Hajnóczy Csabát (1957, gitár, ének), beszélgettek, zenélgettek, szép lassan körbejárták egymást. Kenderesi Gabival (1963) kiegészült formációjuk, az Egy Kiss Erzsi Zene 1996 nyarán mutatkozott be, a debütáló nagylemez két évre rá jelent meg.
„Általában én hozom az ötletet, a szóló-dallamot, néha a basszus motívumait is – nyilatkozta anno a sajtóanyagban. – Érezhető, hogy ez mégis valamilyen nyelv, csak éppen nem értjük. De vagyunk így ezzel nap mint nap, és nem igazán zavar bennünket, ugye? Minden nyelvmásolat magával hozza a maga zenei világát, mint a valódiak, nem véletlen, hogy kialakultak a hozzájuk tartozó dallamok, ritmusok, temperamentumok, érzelmes vagy hűvösebb éneklési módok. Én ezeket idézem meg így, ismerős-idegenül.”
Az azóta eltelt idő persze ezt a virtuális népzenét, és az azt megszólaltató eleven formációt sem hagyta érintetlenül. A kezdetben alapvetően énekhangokra épülő dalok egyre jobban kiegészültek ritmushangszerekkel, egyre több lett bennük az erő, egyre dinamikusabb a megszólalás. A második lemez (Deladela, 2001) sokkal keményebb, sokkal húzósabb, mint az Kiss Erzsitől az előző alapján várható volt. Két igazán vokalista dal (Okatummate, Betna Bérun) van csak rajta, a többiekben a többiek dominálnak, jó kis alterockos hangulat és hozzáállás, amit kis túlzással csak ez a semmi máshoz nem fogható ének tesz egyedivé. Plusz végig ott van benne egy érdekes, érzékeny kettősség: a finomabb, nőiesebb jelleg és az ezzel sokszor szembefeszülő keményebb, férfiasabb vonal.
Bár egy ideje már lehetett érezni, de 2002 decemberére vált egyértelművé, hogy a két alapító kapcsolata megfáradt, átalakult a csapat, és Kiss Erzsi új, kivétel nélkül jazztanszakot végzettekből álló társulattal folytatta. Sütő Mártonban (1978, gitár) remek alkotótársra lelt, zenéje könnyedebb lett, a húzósabb, rockosabb hangvételen sokat oldott a jazzes megközelítés, miközben, miként az azóta született lemezt (Röné álma, 2003), úgy a produkciót is egyfajta hetvenes évek hangulat lengte be.
Aztán Kiss Erzsi mellől Sütő Márton, G. Szabó Hunor (dob) és Kovács Linda (ének) is eltűnt, 2008-ban Hámori Mátéval (gitár) és Mogyoró Kornéllal (ütőhangszerek) járták körbe egymást, a 2010-es világzenés, jazz-rockos Ugató-t viszont már új társakkal (Farkas Zoltán, gitár, Vajdovich Árpád, basszusgitár, Németh Csaba, dob) készítette. Az eddigi legutolsó albumon (Szabad a szív, 2014) pedig megint újabb alkotótárs, Bujdosó János gitározott.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 451–453.
Kapcsolat:
<a href="https://www.facebook.com/EgyKissErzsiZene/?locale=hu_HU">https://www.facebook.com/EgyKissErzsiZene/?locale=hu_HU</a>

Egy Kiss Erzsi Zene

Tavaszi csokor anyák napjára – dalok a legszebb virágokról

Áll a bál – farsangi válogatásunk következik

2002-ben a Sziget fesztivál legnagyobb slágere kétségkívül Igor Lazin amúgy nem túl szép, de kedves, bájos, szerethető rajzfigurája, a kistehén volt, aki csak ül a fa tetején, lógatja a lábát és jól érzi magát. Ha pedig leül, zöld lesz a segge is. Ennek a dalocskának az előadójaként debütált a Kistehén zenekar, élén Kollár-Klemencz Lászlóval (1966), aki még az Andersen nevű alterock zenekarban tűnt fel a kilencvenes évek hajnalán, de annak 1994-es feloszlása után inkább a Varga Stúdióra koncentrált, ahol amolyan mindenesként (forgatókönyvíró, rendező, animátor, gyártásvezető, rövidfilmek zeneszerzője, grafikai tervező, látványtervező) dolgozott.
Az Ééén vagyok a kis tehééén, ülök a fa tetejééén kezdetű reklámdal is kezdetben csak egynek tűnt a sok feladat közül, de a bájos rajzfigura annyira betalált, hogy köré spontán módon szerveződött egy zenekar. Mely lényegében minden albumán másként nevezi magát (a skála a Kistehén Tánczenekartól a Kistehén Melankólikusokig terjed).
A debütáló nagylemez (Zene a nyulaknak, 2002) sikere után, az időről időre megjelenő lemezeiken mindig szerepelt országos sikerű sláger. A 2004-es Csintalan-ról a Szájbergyerek, a két évvel későbbi, életigenlő Szerelmes vagyok minden nőbe-ről a címadó dal és a Virágok a réten, a komikus-ironikus Jó csávó a Markó (Picsába az űrhajókkal, 2010), vagy a már megjelenésekor kultikussá vált, közéleti vonatkozásokkal teli, Erdős Virággal közösen írt Ezt is elviszem magammal (Elviszlek magammal, 2012).
A közel húsz éves fennállása alatt számtalan tagcserén átesett zenekar (melynek felállása 2010-ben teljesen újjászerveződött) a maga sokszínű hangzásvilágával, impulzív, dallamos gitárzenéjével és karcos, mondanivalóban gazdag szövegvilágával mindig is egyedi színfoltja volt a hazai alternatív zenei palettának. A 2014-es Szomjas nők és a 2019-es Bocsánat című nagylemezek után viszont 2022 tavaszán feloszlottak.
„Pár éve kezdtem el érezni, hogy a pop-rockot kinőttem, de már több mint tíz éve elindultam azon a melankolikusabb zenei vonalon, aminek az első hozadéka volt az Ember a fán Kistehén lemez – nyilatkozta az okokról a Librariusnak 2021 novemberében Kollár-Klemecz. – Egymás után jöttek a lassabb, személyesebb, visszafogottabb hangvételű, szövegközpontú albumok, és egyre inkább éreztem, hogy ez a világ sokkal közelebb áll hozzám, mint a Kistehén harsány pop-rockos világa. Amikor megírtuk a Bocsánat című utolsó lemezünket, már tudtam, hogy nem szeretnék több hasonló zenét készíteni, mert ez már nem az a nyelv, amin igazán ki tudom fejezni magam.”
Mindezt néhány nappal a Művészetek Palotájában bemutatott, Dargay Marcellel és Farkas Róberttel közös Zabolátlan lovaim projekt előtt nyilatkozta Kollár-Klemencz, aki korábban már két szólóanyagot (Legesleges [Erdős Virág megzenésített versei], 2014, Rengeteg, 2016) is megjelentetett, emellett szerepelt a zenészeket és írókat/költőket egyesítő Rájátszásban. Új formációjában Jacques Brel, Yves Montand, Dalida, Vlagyimir Viszockij, Johnny Cash, Benjamin Clementine, Paolo Conte, Marlene Dietrich számai mellett Cseh Tamás és Kex-dalokat bújtatta új köntösbe.
JBSz

Kistehén

Bujdosó János a magyar underground karcos arcélű, kényelmetlen tekintetű, sprőd figurája. Szangvinikus, szabályokat ritkán követő, ösztönből fakadó, alapvetően lírai gitárjátéka a leginkább a Pop Ivanból, a Chakra Hackerből, a Specko Jednóból, az Egy Kiss Erzsi Zenéből, a Kistehénből vagy épp Bárdos Deák Ágnes mellől lehet ismerős. 2011 telén új sávot nyitott a pályáján: létrehozta a maga félakusztikus trióját (Bujdosó János, gitár, Szerető Dániel, basszusgitár, Klausz Ádám, dob).
Miként a hazai (világ)zenei palettára új színt hozó formáció Facebook oldalán olvasható, a Bujdosó Trió zenéjét a „mediterrán mámor, a közel-keleti révület, az álomszerű rumba, a bőkezűen adagolt pszichedelia és az improvizatív kalandozások” jellemzik. Más helyen „bizánci szörf jazz”-ként hivatkoznak rá, ennél viszont fontosabb, hogy a 2012 decemberében megjelent bemutatkozó albumuk (Gold For Leslie) az év egyik legerősebb produkciója lett. Bujdosó kompozícióit mindazok a hangulatok körbe lengték, amiket feljebb felsorolnak, ráadásul mindezeket népzenei és avantgárd hatásokat fejelték meg – nem véletlen írt róla annyira lelkesen számos kritikus.
A Bujdosó Trió az elmúlt évtized egyik legaktívabb, legtöbbet koncertező klubzenekara, mely egyedi játéka nemcsak a hazai zenei élet jellegzetes és rangos helyszínein hallható (mint például az A38 Hajó), de közben Európa számos országába eljutott. 2019-ben pedig újabb zenei anyaggal jelentkezett. A National Amnesia Institute Bujdosó elmondása szerint „a finom, egységes, enyhén a világzenei szcéna felé tendáló Gold For Leslie-nél sokkal szerteágazóbb, a korábban jellemző »lenyugodottság« helyett most egy sokkal többféle stílus elemeit felhasználó, mondhatni dühösebb hangulat van jelen és helyenként a (zenei) humor is megjelenik, mely természetesen: fekete. A finom stílusmódosítás nem független a változó korhangulattól: 2013, az előző album megjelenésének éve naiv békeidőnek tűnik a maihoz képest, a lemez címével (és persze a borítójával) is utal a manipulációra, a történelemhamisításra, a fake news mindenhova elérő fertőzésére.”
2022 augusztusában a Magyar Zene Házában léptek fel.
JBSz
 
https://www.facebook.com/bujdosotrio/

Bujdosó Trió

A 2012-ben alakult, oláh cigányzenét játszó zenekar tagjai – Balogh Gusztáv (ének, gitár), Balogh József (ének, gitár), Balogh Gusztáv (ének, hegedű, tambura, mandolin), Kovács Antal Máté (kanna, szájbőgő), Bujdosó János (gitár) és Hőnich Henrik (dobok) – merészen nyúlnak olyan műfajokhoz is mint a rock vagy a drum’n’bass. Első koncertjük Franciaországban volt, majd felléptek a Sziget Fesztivál Roma sátorában. Elmondásuk szerint saját szerzeményeik mellett a magyarországi roma gyűjtések, valamit a balkáni és andalúziai cigány kultúra zenéjéből is merítenek. A zenekar neve roma nyelven annyit tesz: „kedvvel”.
BBB
 
Facebook: <a href="https://www.facebook.com/Vojasa">https://www.facebook.com/Vojasa</a>

Vojasa

Hegedűs Péter – művésznevén Peter Ogi (1955–2019) gitáros, zeneszerző, aki 1977-ben az egyik alapító tagja volt az első, magát tudatosan punknak hirdető magyar zenekarnak, a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-spions-9809" target="_blank" rel="noopener">Spions</a>nak.
A Bartók Béla Konzervatóriumban kezdte zenei tanulmányait először gitárosként, később zeneszerző szakon. Zeneszerzőként elvégezte a Liszt Ferenc Zeneművészeti Akadémiát. Pályafutása során több zenei stílust is kipróbált, a punk mellett a sanzont, a világzenét, filmzenéket komponált és kortárs kísérleti zenét szerzett.
A Spions mindössze három koncertet adott idehaza, majd 1978-ban Hegedűs zenésztársával, Molnár Gergellyel együtt elhagyta az országot. Az első időszakban Párizs és London között ingázott és Malcolm McLarennel, a Sex Pistols producerével dolgozott, közreműködött McLaren akkori együtteseinek lemezfelvételeiben: Adam Ant, Bow Wow Wow, Boy George zenei munkatársa volt. Később együtt dolgozott Peter Gabriellel, Boy George-dzsal, Kate Bush-sal. OGI címmel saját lemeze is megjelent 1980-ban.
1983-ban New Yorkba költözött, ott két együttest is alapított: először a Backlash nevű formációt hozta létre, Mark Ribot-val, Michael Blairrel és Greg Cohennel, akik Tom Waits, illetve John Lurie zenekarának tagjai voltak. Második zenekara a Central Europe volt.
A kilencvenes évektől Ogi főleg Magyarországon alkotott, olyan magyar filmek zenéjét jegyezte, mint a Szédülés és a Zsötem. Emellett az Európa Kiadó két kiadványának a producere volt. A Bahia Kiadónál két szólóalbuma is megjelent: 1993-ban a Songs, amelyen ő gitározik, billentyűzik és énekel. A hagyományos rockhangszerek mellett azonban számos keleti, arab és indiai instrumentum is megszólal: kiválóan egészítik ki egymást Djamel Ben Yelles, aki hegedül és Szalai Péter, a Calcutta Trió tablása. 1994-ben jelent meg az ugyancsak világzenei hatásokat tükröző <a href="https://popkulturalis.hu/album-peter-ogi-blaze-148740" target="_blank" rel="noopener">Blaze</a> című albuma. Ezt követően trióban lépett fel Leskovics „Lecsó” Gáborral és Lantos Zoltánnal.
Betegség miatt egy időre visszavonult a zenéléstől, de 2003-ban újból koncertezni kezdett. Először egy akusztikus, unplugged jellegű zenekarral a Central Europe Cafe-val (a tagok között volt Korom Attila és Magyar Péter) ezt a formációt az OgiOneMan Társulat követte (Bujdosó Jánossal és Molnár Balázzsal), majd 2007-től fiatal zenészekkel lépett fel, megjelent a különös hangulatú OkOk című CD-je, és ugyanebben az évben, a Gödör Klubban került sor életműkoncertjére.
A magyar alternatív zene egyik legismertebb egyénisége, aki nagy hatással volt a hazai underground színtérre, 2019-ben, 63 éves korában hunyt el Budapesten.
HZ

Kapcsolatok

Szájber gyerek - Kistehén

Guarantee Of Quasi - Bujdosó Trió

Highest Garden In Paradise - Bujdosó Trió

Lotto Rozali - Bujdosó Trió

HIPNOSYS - Bujdosó Trió

Las Ruinas Circular - Bujdosó Trió

Natonial Amnesia Institute - Bujdosó Trió

SALASANA - Bujdosó Trió

Rodolpho's girl - Bujdosó Trió

Pillow - Bujdosó Trió

The Triumph Sympathy - Bujdosó Trió

Auschwitz - Vojasa

Speranta - Vojasa

Lumamaj - Vojasa

Palacsinta - Vojasa

Phrala - Vojasa

Sar Khelov - Vojasa

O Dilo - Vojasa

Highest Garden in Paradise - Bujdosó János Trió

The Tiger of Babel - Bujdosó János Trió

Nahr El Khaled - Bujdosó János Trió

Salasana - Bujdosó János Trió

Traveller's Diet - Bujdosó János Trió

Guarantee of Quasi - Bujdosó János Trió

Song of the United Front - Bujdosó János Trió

Feri - Kistehén

Budapest - Kistehén - Kulisszák mögött - az A38 Hajón

Elviszi a szél - Kistehén

Rázom - Kistehén

Aludni hagyjatok - Kistehén

Európa Kiadó - Interjú

Bujdosó Trió - Interjú

Szerelmes vagyok minden nőbe - Kistehén

Virágok a réten - Kistehén

Kell zsír - Kistehén - Kulisszák mögött - az A38 Hajón

Pop Ivan

Európa Kiadó

Bárdos Deák Ágnes

Erik Sumo Band feat Kiss Erzsi

Egy Kiss Erzsi Zene

Kistehén

Bujdosó Trió

Vojasa

Hegedűs Péter (Peter Ogi)

Blood Hit Parade

Love 2020

Picsába az űrhajókkal!

Elviszlek magammal

Szomjas nők

Szájber gyerek - Kistehén

The Triumph Sympathy - Bujdosó Trió

Lotto Rozali - Bujdosó Trió

Salasana - Bujdosó Trió

National Amnesia Institute - Bujdosó Trió

Las Ruinas Circulares - Bujdosó Trió

Highest Garden In Paradise - Bujdosó Trió

Guarantee Of Quasi - Bujdosó Trió

Hipnosys - Bujdosó Trió

Pillow - Bujdosó Trió

Rodolpho's Girl - Bujdosó Trió

Auschwitz - Vojasa

Lumamaj - Vojasa

Palacsinta - Vojasa

Phrala - Vojasa