Video/name

A szív, ha üt - Rájátszás

A kétezres évek eleje óta kevés olyan zenész volt aktív az underground zenei színtereken, aki néha egymással egészen ellentétes pólusokon alkotott maradandót, szinte akrobatikus könnyedséggel, mint Egyedi Péter. Az annabarbi feszes, de befogadható indie rockjától az <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-isten-hata-mogott-8335">Isten Háta Mögött</a> velőtrázó zúzásáig mindig hiteles, és organikus karakter tudott maradni, hogy végül a 2006-ban alapított <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-orias-7766">Óriás</a>t követően megtalálja végleg a saját hangját, az évek során mindig side projectként felbukkanó <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-mmamt-10338">Mindenkinek megvan a maga története</a> dalain keresztül.
A leglényegesebb eltérés a korábbi zenekari megközelítés után, hogy ezúttal a kiindulási pont az egyén, és a zenekari hangszerelés is nagyítóként szolgál, ellenben a korábbi csapatmunkával, amikor a dalszerzés jobban eloszlott a tagok között. Egyedi Péter saját nevén az Óriás és MMMAT dalai szólalnak meg lecsupaszított változatban, megmutatva, hogy a dalok karaktere nem gyengül, hanem egy új szögből is érzékelhető.
„Ha befejezek egy munkát, utána van bennem egy kiüresedés. Kissé tanácstalan, jó értelemben vett megkönnyebbülés, tisztulás is ez, de ezzel együtt üresség. A koncerteken ugyanígy van: ha lejövök a színpadról, fél órát ténfergek, nem találom a helyem. Az alkotómunkával is ez van – befejezed, jobb esetben elégedett vagy és megkönnyebbülsz, de fogalmad sincs, mikor jön majd az inger, hogy bármi újat akarj létrehozni.” – nyilatkozta 2021-ben a kultura.hu-n Egyedi Péter , aki számtalan zenekara mellett 2011 és 2021 között létező, a hazai pop-rock szcéna legismertebb alakjai és kortárs költők alkotta Rájátszás projektnek is oszlopos tagja volt, valamint évek óta a Fishing On Orfű fesztivál egyik szervezőjeként is tevékenykedik.
SzE

Egyedi Péter

Költészet popritmusban, szólt az alcíme annak a különleges irodalmi és zenei produkciónál, amely 2011-ben a Margó Irodalmi Fesztiválon egyszeri happeningként indult, aztán idővel mintegy tíz költő, író és zenész közös magánügye lett, és amelynek végére a benne részt vevők 2022 áprilisában tettek végérvényesen pontot a Művészetek Palotájában.
Miként Beck Zoltán (30Y), a projekt egyik motorja nyilatkozta: „A Rájátszásban az a jó, hogy nem arról szól, hogy hogyan leszel te személyesen nagyon nagy sztár, hanem arról, hogy hogyan lesz egy dal nagyon jó. És ha az úgy lesz nagyon jó, hogy te hátul vakarod a gitárt, akkor te arra koncentrálsz, mert azt akarod, hogy jó legyen. Az itt szereplő íróknak és zenészeknek mind megvan a saját színpada, amiről szabadon átsétálhat erre a közösre. De ahhoz, hogy ez működjön, szükséges az, hogy mindenki tudja: ez nem az ő színpada, hanem egy közös. És ezt nagyon jól tudjuk mind. Pedig nem volna evidens, hogy ennyi dudás megfér egy csárdában. A lényeg, hogy van egy kölcsönös bizalom és tisztelet közöttünk, és ez egy piszok nagy élmény.”
Az idővel kialakult „kemény mag” – Beck Zoltán (30Y), Egyed Péter (Óriás), Kollár-Klemencz László (Kistehén), Szűcs Krisztián (HS7), Jancsovics Máté (Kistehén), Grecsó Krisztián, Háy János, Kemény István, Erdős Virág, Szálinger Balázs – és alkalmi vendégeik az első években két könyves-CD-t (Rájátszás – Költészet popritmusban, 2013) Rájátszás – Szívemhez szorítom, 2015) jelentettek meg. 2014-ben egy ötvenperces dokumentumfilm is készült róluk (fenn van a Youtube-on). Miközben teltházas koncerteken szórakoztatták a nagyérdeműt a Művészetek Palotája, nagytermében, az A38 hajón, a Trafóban, az Akváriumban, a Petőfi Irodalmi Múzeum udvarán, de megfordultak a Kapolcsi színpadon, a debreceni Kölcsey Központban, a miskolci Heynekem klubban és a szegedi Belvárosi Mozi nagytermében is.
JBSz Kapcsolat:
<a href="https://www.facebook.com/Rajatszas/">https://www.facebook.com/Rajatszas/</a> <a href="http://www.rajatszas.hu/">http://www.rajatszas.hu/</a>

Rájátszás

Kollár-Klemencz László (1966, Budapest) énekes, gitáros, dalszerző, aki a Kistehén zenekar frontembereként vált ismertté. Emellett szólóalbumai és különböző zenei projektjei is számottevőek, valamint figyelemre méltóak a szépirodalmi művei.
A nyolcvanas évek közepétől a Boann együttes énekes-gitárosa volt, aztán a zenekar tagjai 1991-ben a magyar származású amerikai David Bornstein énekessel megalakították az <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-andersen-11055">Andersen</a> alterock zenekart. Az együttes több klipjét bemutatták az akkori első számú zenei televíziós csatorna, az MTV 120 Minutes című műsorában. Lemezeik jelentek meg, európai és amerikai turnéjuk is volt. A formáció a Kispál és a Borz, a Sexepil és az Új Nem mellett az alternatív rock új nemzedékének egyik legnagyobb ígéretévé vált, azonban 1994-ben feloszlottak, amikor David Bornstein visszaköltözött Amerikába. A gitáros-dalszerző Kollár-Klemencz nagyon rosszul élte meg az Andersen végét: elfordult a zenéléstől és csak a gyerekeinek zongorázott otthon.
A Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki karán szerezte meg első diplomáját, tájrendező szakon. A zenélés mellett 1991-től a Varga Stúdiónál dolgozott, mint forgatókönyvíró, rendező, animátor, gyártásvezető, rövidfilmek zeneszerzője, grafikai tervező, látványtervező, egészen 1999-ig. Azután alapító tagja volt a MyFILM stúdiónak, amelyben reklámokat, animációkat, rövidfilmeket készítettek.
A Kistehén 2002-ben egy animált karakterként látta meg a napvilágot, majd két évvel később megszületett a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-kistehen-7967">Kistehén</a> zenekar is Kollár-Klemencz László vezetésével. Az együttes összesen hét albumot jelentetett meg. Ironikus, gyakran társadalomérzékeny szövegekkel, költői látásmódjukkal, játékos előadásukkal számos hazai és külföldi fesztiválon arattak sikert. A 2010-ben Kollár-Klemencz által újjászervezett zenekar tagjai 2020-ban döntöttek az elválás mellett, azonban a pandémia miatt halasztani kellett "Minden idők utolsó Kistehén koncertjét", amelyet aztán 2022 áprilisában tartottak meg a Budapest Parkban.
Kollár-Klemencz a Kistehén-évek alatt több szólóanyagot is megjelentetett (Ember a fán, 2008; Legesleges [Erdős Virág megzenésített versei], 2014; Rengeteg, 2016), emellett szerepelt a zenészeket és írókat/költőket egyesítő <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-rajatszas-8306">Rájátszás</a>ban. greCSÓKOLlár néven Grecsó Krisztián költő, íróval zenés irodalmi esteket tartottak. A mai napig aktív tagja a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-budapest-bar-23088">Budapest Bár</a> formációnak. 2019-ben született Zabolátlan lovaim című lírai dalestjét Farkas Róberttel és Dargay Marcellel közösen jegyzik.
Már a Kistehén utolsó éveiben elindult egy melankolikusabb zenei vonalon, a harsány pop-rock szerzemények helyett egyre inkább lassabb, személyesebb, visszafogottabb hangvételű, szövegközpontú dalokat írt. Ez teljesedett ki jelenlegi projektjében, a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-kollar-klemencz-kamarazenekar-5523">Kollár-Klemencz Kamarazenekar</a> zenéjében. Mély érzelmekkel telített, balladisztikus dalok a természetről, egy erdő közepén élő alkotótól és klasszikus zenei, népzenei, világzenei hangszeresekkel, valamint Mákó Kató énekessel felálló zenekarától. Az utóbbi években két albumot adtak ki: Ég az erdő (2020), A folyó (2023).
Kollár-Klemencz László a zene mellett irodalommal és lovakkal is foglalkozik. Rendszeresen publikál irodalmi folyóiratokban, több kötete jelent már meg (Miért távolodnak a dolgok?, 2015; A műanyag kerti székek élete, 2018; Öreg Banda, 2021). Vidéki lakhelyén lovak képzésével, lovaglás oktatással is foglalkozik, a 2012-ben a Szent István Egyetem Állatorvostudományi Karán Hippológus Lovastanár szakán is diplomát szerző zenész.
HZ
 
Kapcsolat:
<a href="https://www.facebook.com/profile.php?id=100063552104268">https://www.facebook.com/profile.php?id=100063552104268</a>
<a href="https://www.instagram.com/kollarklemenczlaszlo/">https://www.instagram.com/kollarklemenczlaszlo/</a>
<a href="https://kollarklemencz.com/">https://kollarklemencz.com/</a>

Kollár-Klemencz László

Grecsó Krisztián

Weil András

Jancsovics Máté

A nyolcvanas-kilencvenes évek undergroundjából kinövő A38 Hajó 2003-ban nyitotta meg kapuit a Petőfi-híd budai hídfőjénél. Magyarország technikailag egyik legjobban felszerelt koncerthelyszíne és független kulturális központja, amely évente hétszázötven előadóművészeti programot, koncertet szervez. Mindezek mellett hazánk egyik legtermékenyebb, egyik legnagyobb tradíciókkal bíró mozgóképgyártó műhelye, amely évente körülbelül kétszázötven (eddig összesen több mint kétezer) televíziós produkciót készít, valamint helyszínt ad a közszolgálati televízió naponta jelentkező élő magazinműsorának.
Fennállása során eddig több mint tízezer programot, koncertet, kiállítást, színházi előadást szervezett meg és bonyolított le, közel kétezer televíziós műsort, illetve dokumentumfilmet készített és több száz élő televíziós adást bonyolított le. Éves látogatószáma meghaladja a százötvenezer főt, az elmúlt húsz évben több millió látogatót fogadott. Számos elismert külföldi előadó/formáció (pl. az M83, a dEUS, King Krule, Tricky, a Veils, a Vienna Art Orchestra, Anna Calvi és a Gogol Bordello) lépett már fel a helyszínen, ahová azóta is szívesen visszajárnak. A hazai szólóprodukciók és zenekarok számára komoly presztízst jelent egy hajós koncert. A magyar könnyűzene minden műfaja képviselteti magát a nagyterem színpadán, így például az Ivan and the Parazol, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, Lajkó Félix, Jónás Vera, Barabás Lőrinc, Péterfy Bori, a Galaxisok és az Analog Balaton.
Az A38 Hajó jelenlegi tulajdonosi köre egykor a Bahia láncot és kiadót működtette. A klub maga egy egykori szovjet-ukrán nehézáru-szállító uszály átalakításával jött létre, amely 1999-ig látott el szállítási feladatokat a Dunán. Nemcsak klubként, hanem kiadóként, szervezőként, kortárs művészeti galériaként, étteremként és filmes képzőhelyként (A38 Akadémia) is működik.
A klub megnyitójára 2003. április 30-án került sor Maceo Parker szaxofonművész koncertjével. Az első évforduló egybeesett az Európai Uniós csatlakozás estéjével, ezt „titkos” Európa Kiadó-fellépésekkel ünnepelték. A dunai árvizek az évek során többször is akadályozták az A38 Hajó zavartalan működését, előfordult, hogy zárva kellett tartania néhány napig, amíg a folyó vízszintje le nem csökkent. 2010-ben az A38 Hajóhoz került a második ütem, a Dereglye. Eredeti funkciójában kiállítóterem volt, aztán kisebb koncerteket tartottak benne, jelenleg pedig már stúdióknak ad otthont, például a Petőfi Rádió is innen sugároz.
2015-ben újabb építészeti fejlesztés zajlott az A38-on. Ekkor készült el a hajó orrterasza fölött a látványos, 33 négyzetméteres panorámastúdió, amely egy modern felszereltségű televíziós stúdió. Innen jelentkeznek be a Petőfi TV műsorvezetői is. 2017-ben Bognár Attilát, az A38 Hajó vezetőjét a Forbes Urban különszáma beválasztotta a 100 legfontosabb közéleti szereplő közé, akik világvárossá tették Budapestet.
2020 nehéz év volt világviszonylatban és a Hajó életében egyaránt. A járványügyi korlátozások miatt hosszú ideig nem lehetett zenei eseményeket rendezni, így az A38-on sok előadó közönség nélkül állt színpadra; a fellépésekből koncertfilmek készültek, amelyeket a Petőfi TV sugárzott. A pandémia alatt a sor került a Tetőterasz átalakítására, és ott immáron koncertfelvételeket is lehet rögzíteni. 2023-ban, az A38 20. évfordulója alkalmából nagyszabású programsorozattal készültek a szervezők, emellett pedig Szirmai Márton rendezett egy közel egyórás dokumentumfilmet a Hajó múltjáról és jelenéről.
BB

A szív, ha üt - Rájátszás (2018. 04. 23.)

Kapcsolatok