Video/name

0 óra 2 perc - Ágoston Kártett

A szellemes nevű Ágoston Kártett elsősorban A borz filozófiája dalciklusával vált széles körben kedveltté, mellyel gitárcentrikus Kispál és a Borz-dalokat adnak elő, jazzesen, gitár nélkül.
Ágoston Béla nagy teherbírású, karakteres muzsikus, nyitott és fogékony minden színvonalas produkcióra, hogy ez mennyire így van, íme a legfontosabb formációk, melyben három évtizedes pályafutása alatt közreműködött: Mecseki Free, Kispál és a Borz, Dél-Alföldi Szaxofonegyüttes, Vízöntő, Kampec Doroles. Meg hát ott vannak a saját zenekarok, az Ágoston Kártett, az Agostones és az egykor oly népszerű Zuboly.
Ágoston 1988-tól a pécsi tanárképző főiskola ének-zenei tanszékén tanult, Lovasi András szintén oda járt rajzszakra, ő meg rendszeresen megfordult az akkor alig egy éves Kispál és a borz koncertjein, a „music trouvée”-estjein. Táncházban is találkoztak, Lovasi még a kollégiumi jamsessionokra is bejött, ha épp ott próbáltak a pincében. Összehaverkodtak, majd meghívták egy multimédiás koncertre, ahol a zenéjükbe még belefért a szaxofon. Aztán, amikor Lovasiék az első komolyabb felkérést kapták, úgy döntöttek, maradnak gitárzenekar. Ágoston viszont a dobos Hárságyi Péter ekkoriban alapították meg a Mecseki Free-t (copyright: Lovasi), ahol a Dresch Mihály, Grencsó István által képviselt „magyar jazz”-vonalat próbálták követni.
Mikor 1997 őszén meghívták a Kispál és a Borz tízéves jubileumi turnéjára vendégnek (mint minden egykori tagot), Ágoston már kimozogta a maga helyét a hazai etnojazz színtéren. Ezeken a koncerteken tűnt fel a Kispál-rajongó Kővári Zsoltnak, hogy ebben a gitárzenében mennyire jól hangzik a szaxofon, és az ő ötlete, indíttatása és anyagi támogatása hívta létre azt a projektet, amelynek keretében hat dalt mutattak be Kispálék 2000 decemberi koncertjén. A siker hatására aztán ezek száma tovább nőtt, végül a Kind of Borz munkacím átalakult Meles meles-sé, és egy dupla dupla feldolgozás-lemezt született belőle, melyet Ágoston 2002 márciusában mutatott be – közel két tucat muzsikus segítségével – a Trafóban. Az elmúlt évtizedek egyik legjobb és legeredetibb produkciójáról van szó: Ágoston elemeire bontotta és dalokként más-más szempontok szerint újra összerakta Lovasiék amúgy jól ismert számait, ezzel társaival egy rendkívül sokszínű, változatos, remek ötletekkel és egyéni teljesítményekkel teli lemezanyagot hozott össze.
Ezt a nagylétszámú felállást persze esélytelen lett volna később újra összehívni, Ágoston viszont 2010 környékén létrehozta sokszámú formációja egyikét, az Ágoston Kártettet, melyben az altszaxofonon és steel drumon játszó zenekarvezető mellett az első időkben Szarvas Dávid, később Ágoston Péter (csak névrokon) énekelt, Móser Ádám harmonikázott, Ajtai Péter bőgőzött és Szegő Dávid dobolt. Persze a dalok sokszor csak indokok a jazzes elkalandozásokhoz, még akkor is, ha a hangnem, a ritmika, a dallamvezetés mégiscsak keretet ad nekik.
Ágoston Béla a Kártett mellett létrehozta a hasonlóan szellemes nevű Friót és Küntettet is, előbbi szabadabb improvizatív világában kipróbálhatta magát hegedűn is, utóbbiban pedig társaival népzenei dallammotívumokat kezel szabadon, olykor free jazzesen vagy swingesen – a rá jellemző, féktelen játékkedvvel. A formációk közötti összekötő kapcsot – rajta kívül – egykori tanítványa, a ma már keresett muzsikusként jegyzett Szegő Dávid dobos jelenti.
JBSz

Ágoston Kártett

A Dél-alföldit alapító három szaxofonos közül ketten később a hazai etnojazz/világzenei színtér meghatározó alakjaivá váltak. Az önmagát leginkább zeneközelítőként definiáló, zenei polihisztor Ágoston Béla (1966) szerénysége talán csak tehetségével vetekszik. Szaxofonon, basszusklarinéton, brácsán, gitáron, kecskedudán, steel drumon és szájharmonikán játszik, hozzá, ha kell, énekel. Nagy teherbírású, karakteres muzsikus, nyitott és fogékony minden színvonalas produkcióra.
Bő két évtizedes pályafutása alatt többek között a Mecseki Free-ben, a Kispál és a Borzban, a Dél-alföldi Szaxofonegyüttesben, a Vízöntőben és a Kampec Dorolesben fújta. Emellett mániákus zenekar-alapító. Felsorolni is reménytelen, mennyi saját formációt vezetett az elmúlt két évtizedben. A legfontosabbak talán az Ágoston Kvartett, az Agostones, az egykoron roppant népszerű, az elektronika, a folk és a hiphop metszéspontjában harsányan ingadozó Zuboly.
No és persze egyik legutolsó alakzata, a Gabona, amelyben egyrészt régi magyar népzenei dallamokat szólaltatnak meg, másrészt modern hangszerekkel megmutatják, miként szólt az Osztrák-Magyar Monarchia egyik képzeletbeli zenekara, „ha a dobos keletről, a tubás nyugatról, a harmonikás délről, a szaxofonos pedig északról érkezett Budapestre”.
JBSz
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd: A magyar jazz története, Budapest, Kossuth Kiadó, 2014, p. 248–249.
 
 
Kapcsolat:
<a href="https://www.facebook.com/people/%C3%81goston-B%C3%A9la/100063273155387/">https://www.facebook.com/people/%C3%81goston-B%C3%A9la/100063273155387/</a>

Ágoston Béla

A pécsi Kispál és a Borz nagyjából ugyanazt a szerepet és jelentőséget képviselte a kilencvenes évek magyar rockzenéjében, amit az Illés képviselt a hatvanas években. Újszerűségben, attitűdben, gondolatiságban. Amit az első négy lemezen letettek, az nemcsak friss és hiteles, de egy korszak hiteles sűrítménye. Még ha ők is jócskán túlélték magukat.
A zenekart Kispál András (1964, gitár), Lovasi András (1967, gitár, ének), Ózdi Rezső (1964, basszusgitár) és Bräutigam Gábor (1965, dob) alapította 1987-ben. December 10-én adták bemutatkozó koncertjüket a pécsi tanárképző főiskola Szenes Klubjában. Mindössze kilenc dalt játszottak, de az ismert visszaemlékezések szerint azokat nyomban vissza is tapsolta a közönség.
Pedig a nyolcvanas évek végi alternatív miliőből a Kispál és a Borz magasan kiemelkedett. Mindenekelőtt azért, mert a többiekkel ellentétben Lovasi Andrásék teljes fegyverzettel érkeztek: a szakma alapszabályait betartó dalokat írtak, sajátos hangvételű, furcsa szövegekkel. Ahogy Lovasi szokta mondani, „egyszerűen épkézláb volt a produkció”. Kompakt, színpadképes, bármilyen körülmények között megszólalt. Nem volt hamis az ének, nem lötyögött a dob, egyszerű, de hatásos volt a hangszerelés, külön is élvezhető basszus- és gitárszólammal. Plusz az egészben volt valami egyedi hangvétel és fazon.
Ráadásul jó időben, jó helyen érkeztek. 1989/90-ben már rendszeresen játszottak a Lyukban, ott figyelt fel rájuk Nagy Gyula, ő intézte el, hogy 1990 decemberében Nagy Feró Rocker stúdiójában felvehessék az első nagylemezük anyagát. Aztán Nagy nem tudott vagy nem akart fizetni, Feró a felvételekbe belehallgatott és beleszeretett. És nemcsak megjelentette az anyagot, hanem a zenekart folyamatosan nyomta az ország egyik leghallgatottabb rádióműsorában is, a Garázs-ban. Majd a szerencse másodjára is melléjük szegődött: Geszti Péter az akkori egyetlen tévés rockmagazin, a Rockstúdió műsorvezetője éppen a Lyukban forgatott, amikor Kispálék az egyik helyiségben gyakoroltak. Geszti meghallotta őket, benézett hozzájuk, mondta, „ezek tök jók, forgassunk róluk is gyorsan valamit”, és így Lovasiék bekerültek az akkori egyetlen és a fiatalok százezrei által nézett műsorba.
A debütáló lemez a Nagyferó Produkció első albuma volt egyben, és magán is viselte az ezzel járó nehézségeket. Eredetileg Napozz Holddal lett volna a címe, és azért lett végül Naphoz Holddal, mert a budapesti grafikus így értette a telefonban, és mire a Pécsen élő Lovasiék meglátták a kész borítót, már javában nyomták azt. Utólag az is kiderült, hogy a B oldalon a feltüntetett hat szám helyett hét szerepel, és a hetedik ráadásul keverés nélkül keveredett a korongra. Feróék erre betettek egy papírt a tokba és ráírták: „Kedves vásárlóink fogadják sok szeretettel a zenekar és a kiadó ajándékát, az Őrjárat-ot”.
A korong végül csak 1991 őszén jelent meg, de addigra legalább már ismertté vált a zenekar, így több ezer példányban fogyott. 1991 novemberében felléptek Hollandiában, de ez azért nem volt általános. Idehaza viszont egyre nagyobb méretű tömegeket mozgattak meg. A második korong (Föld kaland ilyesmi…) 1992 októberében került a boltokba, ennek 15 ezres sikere keltette fel Rózsa István érdeklődését, hogy kiadja a harmadikat (Ágy asztal TV, 1993). Ehhez már két klip is készült (a címadó számhoz és a Zsákmányállat-hoz), a turnét záró bulin a Petőfi Csarnokban pedig hatalmas tömeg fogadta őket.
Az 1994-es évben rövid időre még a politikai erőtérbe is bekerültek (részt vettek az SZDSZ kampányában), a következő albumuk (Sika, kasza, léc, 1994) pedig egy multinál, a PolyGramnál jelent meg. Ezt a korongot azonban túlnyomó részt egy kölcsöndobos (Kiss Attila) dobolta fel, mert Bräutigam már nem bírta: elfáradt, és bár a Tankcsapdával, a Pál Utcai Fiúkkal és a Nyerssel közös „Hazudós zenekarok versenye”-turnén még részt vett, utána kiszállt.
Bräutigam helyére a pécsi Coda dobosa, Tóth Zoltán Csülök (1967) került, és már az új, vendégmuzsikusokkal – Dióssy D. Ákos (1968, billentyűsök), Vittay Ferenc (1967, gitár, ének) – kibővült csapat adott emlékezetes koncertet a Fővárosi Nagycirkuszban (ez volt amúgy Brautigäm búcsúja). Az 1997-es nagysikerű Tímár-filmben, a Csinibabá-ban játszott daluk (Kicsit szomorkás) révén szélesebb körben is ismertté váltak, még a Friderikusz-show-ban is felléptek, bár koncertjeik látogatottságán és a lemezfogyásokon ez kevésbé érződött.
1997-ben a pécsi Egyetemi Klubban ünnepelték 10. születésnapjukat, melynek esszenciáját CD-n megjelentették. Időközben a korábbi állandó kísérőjük, Dióssy D. Ákos zenekari tag lett, Csülököt 2002-ben a Budapesten élő amerikai Michael Zwecker (1969) váltotta fel a doboknál. A régi barát, Leskovics Gábor (1966, gitár, ének) pedig állandó közreműködőként pengette velük a húrokat. 2006-ban Zweckert Bóra Áron váltotta, egy évre rá pedig Mihalik Ábel lett az új dobos.
A kétezres évek első felében még kiadtak két nagylemezt (Turisták bárhol, 2003, Én, szeretlek, téged, 2004), de mintha már csak a tehetetlenségi erő vinné őket – ezekből az amúgy profin összerakott produkciókból hiányzott az előrelépés. Talán azért is, mert az új évezredben Lovasi már a zenekari kereteken kívül is készített produkciókat. Előbb megjelentetett egy szólólemezt (Bandi a hegyről, 2001), majd 2005 nyarán megalapította a Kiscsillagot, amely aztán annyira beindult, hogy igazából nem okozott meglepetést, amikor 2010. augusztus 9-én a Szigeten a Kispál és a Borz egy nagyszabású, sokszereplős koncerten elbúcsúzott a közönségétől. Bár másokhoz hasonlóan azóta is alkalmanként fellépnek.
Aztán 2022-ben bejelentették visszatérésüket, az új album (Beszorult mondat) végül 2023 májusában jelent meg, melyen többek között Bräutigam Gábor, G. Szabó Hunor és Krúbi működött közre.
JBSz–SJ
 
<a href="https://www.facebook.com/kispalesaborz/">https://www.facebook.com/kispalesaborz/</a>
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 430–436.

Kispál és a Borz

Kossuth-díjas zenész, énekes, a Kispál és a Borz énekese, basszusgitárosa és dalszerzője, valamint a Kiscsillag gitárosa, énekese, zeneszerzője. Emellett rendszeresen fel a Budapest Bár produkcióiban.
Lovasi András 1987-től a Pécsi Tudományegyetemen földrajz szakára jár, de tanulmányait nem fejezte be. 1987-től a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-kispal-es-a-borz-55">Kispál és a Borz</a> énekes-hangszerese (kezdetben gitárosa, majd Ózdi Rezső kilépését követően áttért a basszusgitárra), Kispál Andrással együtt pedig a korszakos formáció dalszerzője. Bár a zenekar 2010-ben a Sziget fesztiválon látványosan elbúcsúzott a közönségétől, időnként ezt követően is adtak koncerteket, majd 2023-ben új albummal (Beszorult mondat) címmel jelentkeztek.
Lehet persze mondani, hogy ők is bőven túlélték magukat, de tény, amit a Kispál és a Borz – különösen az ezredforduló előtt – lerakott az asztalra, az a magyar rocktörténelem egyik legfontosabb életműve. Ahogy a hatvanas években az Illés, a hetvenes években a Locomotiv GT, a nyolcvanas években az Európa Kiadó, úgy a kilencvenes években a Kispál és a Borz mutatta fel a legerősebb, ha nem is mindig a legnagyobb tömegeket vonzó rockprodukciót.
A Kispál és a Borz mellett Lovasi András 2001-ben Bandi a hegyről címmel szólólemezt jelentetett meg, majd 2005-ben két ex-Kispálos zenésztárssal, Ózdi Rezsővel (basszusgitár) és Bräutigam Gáborral (dob), valamint a Pál Utcai Fiúk frontemberével, Leskovics Gáborral (gitár, ének) megalapította a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-kiscsillag-56">Kiscsillag</a> zenekart. Emellett 2007-ben a Hangzó Helikon sorozatban Heidl György Lackfi János verseire írt dalait énekelte.
Munkásságáért 2010-ben a magyar könnyűzenében eddig legfiatalabbként, 43 évesen átvehette a legmagasabb állami művészeti elismerést, a Kossuth-díjat. Második szólólemeze, a Tűzijáték délben 2019 elején jelent meg.
Már az ezredfordulón egyértelművé vált, hogy Lovasi András nemzedéki dalnokká nőtte ki magát, akinek fanyar humorú, erősen egyéni, metaforákban gazdag szövegvilága csak a legjobbakéhoz, Bródyéhoz, Dusánéhoz, Hoboéhoz, Menyhárt Jenőéhez mérhető. Persze ahogy a szövegei, úgy gesztusai, színpadi szövegelései is változó színvonalúak, sőt rendszerint kétértelműek. Egyszerre játssza a hülyét és az okosat, a bunkót és a fennköltet, a macsót és a félszeget. Szereti emlegetni, hogy mennyire nem képes egy-egy dalt rendesen eljátszani, közben igenis odafigyel. Mutatja, mennyire spontán, közben nagyon is észnél van. Folyamatosan ironizál, pedig egy részét komolyan gondolja. 
Miközben régóta korunk első számú rock and roll gondolkodója.
JBSz Kapcsolat:
<a href="https://lovasiandras.hu/">https://lovasiandras.hu/</a>
<a href="https://www.facebook.com/LovasiAndrasOfficial/?locale=hu_HU">https://www.facebook.com/LovasiAndrasOfficial/?</a>

Lovasi András

Ágoston Péter

Ajtai Péter

Móser Ádám

Szegő Dávid

A nyolcvanas-kilencvenes évek undergroundjából kinövő A38 Hajó 2003-ban nyitotta meg kapuit a Petőfi-híd budai hídfőjénél. Magyarország technikailag egyik legjobban felszerelt koncerthelyszíne és független kulturális központja, amely évente hétszázötven előadóművészeti programot, koncertet szervez. Mindezek mellett hazánk egyik legtermékenyebb, egyik legnagyobb tradíciókkal bíró mozgóképgyártó műhelye, amely évente körülbelül kétszázötven (eddig összesen több mint kétezer) televíziós produkciót készít, valamint helyszínt ad a közszolgálati televízió naponta jelentkező élő magazinműsorának.
Fennállása során eddig több mint tízezer programot, koncertet, kiállítást, színházi előadást szervezett meg és bonyolított le, közel kétezer televíziós műsort, illetve dokumentumfilmet készített és több száz élő televíziós adást bonyolított le. Éves látogatószáma meghaladja a százötvenezer főt, az elmúlt húsz évben több millió látogatót fogadott. Számos elismert külföldi előadó/formáció (pl. az M83, a dEUS, King Krule, Tricky, a Veils, a Vienna Art Orchestra, Anna Calvi és a Gogol Bordello) lépett már fel a helyszínen, ahová azóta is szívesen visszajárnak. A hazai szólóprodukciók és zenekarok számára komoly presztízst jelent egy hajós koncert. A magyar könnyűzene minden műfaja képviselteti magát a nagyterem színpadán, így például az Ivan and the Parazol, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, Lajkó Félix, Jónás Vera, Barabás Lőrinc, Péterfy Bori, a Galaxisok és az Analog Balaton.
Az A38 Hajó jelenlegi tulajdonosi köre egykor a Bahia láncot és kiadót működtette. A klub maga egy egykori szovjet-ukrán nehézáru-szállító uszály átalakításával jött létre, amely 1999-ig látott el szállítási feladatokat a Dunán. Nemcsak klubként, hanem kiadóként, szervezőként, kortárs művészeti galériaként, étteremként és filmes képzőhelyként (A38 Akadémia) is működik.
A klub megnyitójára 2003. április 30-án került sor Maceo Parker szaxofonművész koncertjével. Az első évforduló egybeesett az Európai Uniós csatlakozás estéjével, ezt „titkos” Európa Kiadó-fellépésekkel ünnepelték. A dunai árvizek az évek során többször is akadályozták az A38 Hajó zavartalan működését, előfordult, hogy zárva kellett tartania néhány napig, amíg a folyó vízszintje le nem csökkent. 2010-ben az A38 Hajóhoz került a második ütem, a Dereglye. Eredeti funkciójában kiállítóterem volt, aztán kisebb koncerteket tartottak benne, jelenleg pedig már stúdióknak ad otthont, például a Petőfi Rádió is innen sugároz.
2015-ben újabb építészeti fejlesztés zajlott az A38-on. Ekkor készült el a hajó orrterasza fölött a látványos, 33 négyzetméteres panorámastúdió, amely egy modern felszereltségű televíziós stúdió. Innen jelentkeznek be a Petőfi TV műsorvezetői is. 2017-ben Bognár Attilát, az A38 Hajó vezetőjét a Forbes Urban különszáma beválasztotta a 100 legfontosabb közéleti szereplő közé, akik világvárossá tették Budapestet.
2020 nehéz év volt világviszonylatban és a Hajó életében egyaránt. A járványügyi korlátozások miatt hosszú ideig nem lehetett zenei eseményeket rendezni, így az A38-on sok előadó közönség nélkül állt színpadra; a fellépésekből koncertfilmek készültek, amelyeket a Petőfi TV sugárzott. A pandémia alatt a sor került a Tetőterasz átalakítására, és ott immáron koncertfelvételeket is lehet rögzíteni. 2023-ban, az A38 20. évfordulója alkalmából nagyszabású programsorozattal készültek a szervezők, emellett pedig Szirmai Márton rendezett egy közel egyórás dokumentumfilmet a Hajó múltjáról és jelenéről.
BB

0 óra 2 perc - Ágoston Kártett (2014. 03. 05.)

Kapcsolatok