Person/name

Kathy Horváth Lajos

A Rákfogó-t az 1960-1970-es évek fordulójának forrongó, új utakat kereső zenei világa hívta életre. Közvetlen előzménye, hogy 1971-ben Szakcsi Lakatos Béla (1943–2022) fél évet vendéglátózott New Yorkban a dobos Jávori Vilmossal (1945–2007). Mindketten ott ámultak a Mahavishnu Orchestra bemutatkozó koncertjén, mely akkora hatást gyakorolt Szakcsira, hogy – a magyar jazz-zenészek közül elsőként – vett magának egy elektromos Fender zongorát. Hazatérve pedig csak olyan zenét akart játszani. Miután a Mahavishnu Orchestrában is szólt hegedű, Szakcsi Lakatos Béla a „Mátyás téri” brancsból elsőként Kathy Horváth Lajost (1952–) szervezte be. A gitáros Babos Gyulát (1949–2018) Jávori ajánlotta figyelmébe, meghallgatta és egyből bevette. Babos pedig hozta magával a basszusgitáros Lakatos „Bögöly” Bélát (1948–).
Szakcsi Lakatos Béla: „Írtam számokat, elkezdtünk próbálni, és felmerült, hogy mi legyen a zenekar neve. Bögöly mondta, hogy ők régebben csináltak egy Új Rákfogó nevű zenekart Orszáczky Jackie-vel, amiben ő dobolt és Mogyorósi László gitározott. Csodálkoztam, hogy miért hívták a zenekart Új Rákfogónak, amikor ez volt az első ilyen nevű együttes. Bögöly megkérdezett, hogy mit szólnék ahhoz, ha ez a zenekar Rákfogó lenne. Mondtam, jó, legyen. (…) Jól szólt a zenekar, a gitár és a hegedű uniszónóban játszotta a témákat. Először a Petőfi Sándor utcai klubban léptünk föl, nagy sikerünk volt. A Syrius együttes tagjai eljöttek az egyik koncertünkre, és mondták, hogy ők is ilyen zenében gondolkodnak. Orszáczky Jackie-nek nagyon megtetszett a zenénk, mert a Syrius inkább a modern popzene felé ment, mi meg inkább a jazz felé. Jackie mondta, hogy Ráduly Misivel kedvük lenne velünk játszani. Jávori Vili elment a zenekarból, a helyére Kőszegi Imrét hívtuk.”
A Rákfogónak végül is ez az 1972-ben létrejött felállása – Szakcsi Lakatos Béla (zongora), Babos Gyula (gitár), Ráduly Mihály (szaxofon), Orszáczky Jackie (basszusgitár), Kőszegi Imre (dob) – lett az, amelyik beírta magát a hazai jazztörténetbe. Mindössze két évig működött, de számos emlékezetes koncertet adott, nemcsak az emlegetett Petőfi Sándor utcai Építők Klubjában, hanem például az 1973-as debreceni jazzfesztiválon is, amelyet szokásához híven rögzített és később leadott a Magyar Rádió. Még Drezdában és az egyik nyugat-berlini jazzklubban is zenéltek pár napot, mielőtt Ráduly, majd Orszáczky Jackie elhagyta az országot. Előbbi az Egyesült Államokba tartott, utóbbi – hivatalos munkavállalási engedéllyel a zsebében – Ausztráliába távozott. Már Ráduly nélkül, de még Orszáczkyval a varsói Jazz Jamboree-n szintén hatalmas sikert arattak. Mindez egyben a Rákfogó hattyúdalát is jelentette. De csak időlegesen. Merthogy bő egy évvel később a Babos–Szakcsi tandem mellé visszatért Jávori Vilmos és Lakatos „Bögöly” Béla, az új fúvósuk pedig Németh János lett. Az akkoriban roppant népszerű Mini együttessel turnéztak együtt, de a Babos és Szakcsi közötti nézeteltérések végképp pontot tettek a Rákfogó pályájának a végére.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 1 (1960–70-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 291–292.

Rákfogó

A Kalyi Jag úttörő szerepe és fontossága tehát elvitathatatlan, többek között az ő sikereik hatására pezsdült meg a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján hazánkban a cigány folk. Mindenekelőtt jött az autentikus és kortárs cigány zene határán játszó Ando Drom (Úton), mely igazán a rendszerváltozás környékén lett népszerű, később európai hírű.
A visszaemlékezések szerint Zsigó Jenő (1952) családgondozóként egy rákospalotai gyerekklubban teremtett lehetőséget arra, hogy a cigányság különböző népcsoportjaihoz tartozó gyerekek közösen éljék meg saját kultúrájukat. Önkifejezésük leggyakoribb eszköze a zene és a tánc volt. A gyerekek által Ando Dromnak (Úton) elnevezett együttes akkor alakult, amikor egy 1984-es hazai fesztiválon a felnőtt színvonalon éneklő-táncoló gyerekek hatalmas sikert arattak.
Még ezt az időt idézi az 1992-ben Franciaországban megjelent első album (Chants tziganes de Hongrie), és az ezen található dalok aztán több filmben – többek között Tony Gatlif Latcho drom-jában – is felhangzottak. Ekkorra azonban már nemcsak a zenekar alakult át erősen, de a repertoárban is egyre több, a nagyvárosi cigány létről tudósító saját nóta bukkant fel, és ezektől végképp egyediek lettek az akkori mezőnyben. A lehetőségekkel mégsem tudtak, nem akartak élni, hiába keresték meg őket többen is lemezajánlatokkal, a második CD anyagát saját erőből és eleinte saját maguk szórakoztatására vették fel, pedig olyan nevek játszottak rajta, mint a hegedűs Kathy Horváth Lajos, a cimbalmos Balogh Kálmán és az ütős Horváth Kornél. A felvételeket végül 1995-ben Kaj phirel o Del címmel magánkiadásban jelentették meg, az első ezer példány villámgyorsan elkelt, különböző okok miatt mégsem lett belőle utánnyomás.
1997-ben a német Networknél még megjelent egy erős anyaguk (Phári Mamo) – sokak szerint ez a kilencvenes évek legjobb hazai cigány folklemeze –, de ezt követően a zenekar több részre szakadt, és hiába koncerteztek továbbra is sikerrel Európában és Japánban, az Ando Drom új felállásaiban képtelen volt régi fényét megidézni.
JBSz–SJ 
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János, A magyarock története 2. 80–90-es évek, Bp., Kossuth Kiadó, 2019, p. 355–356.

Kathy Horváth Lajos

Zenész - hegedűs

Kapcsolatok

Rákfogó

Ando Drom

Szakcsi Béla / Horváth Lajos Kathy - In One Breath