Person/name

Hámori Máté

Az 1998-ban alakult, Ujvári Péter (ének) vezette zenekar igényes funkos, acid jazzes slágeres popot játszott. Két nagylemez (Up!, 1998; Sírj és nevess!, 2000) és egy kiugró sláger (Nap, 1998) után majdnem tíz évre eltűnt a reflektorfényből, majd 2009-ben egy újabb korong (Backup) és néhány koncert erejéig ismét aktivizálta magát.
Ujvári Péter mellett 1998-ban, az első album felvételénél a zenekar tagjai voltak: Papp Szabolcs (basszusgitár), Kiss Domokos Attila (gitár), Mózsik Imre (dob) és Faragó Krisztián "DJ Quick". Ezután folyamatos tagcserék jellemezték a formációt. Játszott a zenekarban - többek között - Dési Tamás dobos (Irie Maffia) és Hámori Máté gitáros (Egy Kiss Erzsi Zene) is.
Az UP! zenei stílusát az alapító, zeneszerző és szövegíró Ujvári Péter leginkább könnyen fütyülhető tánczeneként aposztrofálta. A csapat bátran használt olyan hangzásokat a zeneszámoknál, amelyek nem voltak jellemzőek a hazai zenekarokra.
Miután a zenekara inaktívvá vált, Ujvári Péter bejárta a fél világot. Évekig Angliában élt, majd Norvégiában, illetve 10 évig az Egyesült Államokban. Emellett folyamatosan dolgozott, zenekaroknak írt dalokat, de foglalkozott komolyzenével is.
Azért időről-időre összeáll az UP! is. 2016-ban felléptek a Sziget Fesztiválon, majd 2021-ben Ujvári Péter újra összerántotta a bandát, és először az A38 Hajón, a Raktárkoncertek sorozatban szerepeltek, majd ősszel az Akvárium Klubban koncerteztek, ahol fúvósokkal kiegészített együttes, összesen 8 zenész játszott a színpadon.
A stílusukhoz, melyet sunshine-boogie-nak neveznek, hűek maradtak. Ugyanaz a zenekar, de mégis más, ugyanaz az életvidámság, de már nagyobb tapasztalattal.
JBSz, HZ
 
<a href="https://hu-hu.facebook.com/upmusic.hu/">https://hu-hu.facebook.com/upmusic.hu/</a>

Az 1990-es évek egyik legegyénibb zenei világát kétségkívül Kiss Erzsi (1961) jegyezte. Amit ő képviselt, az persze a rock peremvidéke volt, de abszolút unikum. Ahogy a sokféle hatásból egybegyúrta ezt a csak rá jellemző virtuális népzenét. Angol, francia, spanyol, arab és meghatározhatatlan szláv lüktetésű nyelven fantáziált, tette a hangokat, betűket, magán- és mássalhangzókat egymás után, kizárólag a ritmust és a zeneiséget szem előtt tartva. Több sávon dolgozott, ahogy több sávon élte az életét is, improvizációkra improvizálva építkezett, képeket, hangulatokat festett. Játékosan komoly és komolyan játékos, keretek közé a legnagyobb jóindulattal sem szoríthatók ezek az európaitól ugyancsak eltérő hangképzéseken alapuló zenei és nyelvi rögtönzések. Csak néhány cím ízelítőnek: Deladela, Peuee, Okatummate, Arő, Betna Bérun.
Kiss Erzsi 1984-ben a Jeles András-féle Monteverdi Birkózókörben kezdte, ami annyit tett: Monteverdi zenéjére birkóztak. Aztán egy-két évre rá a legendásnak számító Déja Vu Revue-ben mutatkozott be először énekesként, Kistamás László biztatására improvizált egy keveset angolul. Mégis, tíz évnek kellett eltelnie, mire ő is úgy érezte, érdemes erre lépnie. 1995 végén kereste meg a Kampec Dolores vezetőjét, Hajnóczy Csabát (1957, gitár, ének), beszélgettek, zenélgettek, szép lassan körbejárták egymást. Kenderesi Gabival (1963) kiegészült formációjuk, az Egy Kiss Erzsi Zene 1996 nyarán mutatkozott be, a debütáló nagylemez két évre rá jelent meg.
„Általában én hozom az ötletet, a szóló-dallamot, néha a basszus motívumait is – nyilatkozta anno a sajtóanyagban. – Érezhető, hogy ez mégis valamilyen nyelv, csak éppen nem értjük. De vagyunk így ezzel nap mint nap, és nem igazán zavar bennünket, ugye? Minden nyelvmásolat magával hozza a maga zenei világát, mint a valódiak, nem véletlen, hogy kialakultak a hozzájuk tartozó dallamok, ritmusok, temperamentumok, érzelmes vagy hűvösebb éneklési módok. Én ezeket idézem meg így, ismerős-idegenül.”
Az azóta eltelt idő persze ezt a virtuális népzenét, és az azt megszólaltató eleven formációt sem hagyta érintetlenül. A kezdetben alapvetően énekhangokra épülő dalok egyre jobban kiegészültek ritmushangszerekkel, egyre több lett bennük az erő, egyre dinamikusabb a megszólalás. A második lemez (Deladela, 2001) sokkal keményebb, sokkal húzósabb, mint az Kiss Erzsitől az előző alapján várható volt. Két igazán vokalista dal (Okatummate, Betna Bérun) van csak rajta, a többiekben a többiek dominálnak, jó kis alterockos hangulat és hozzáállás, amit kis túlzással csak ez a semmi máshoz nem fogható ének tesz egyedivé. Plusz végig ott van benne egy érdekes, érzékeny kettősség: a finomabb, nőiesebb jelleg és az ezzel sokszor szembefeszülő keményebb, férfiasabb vonal.
Bár egy ideje már lehetett érezni, de 2002 decemberére vált egyértelművé, hogy a két alapító kapcsolata megfáradt, átalakult a csapat, és Kiss Erzsi új, kivétel nélkül jazztanszakot végzettekből álló társulattal folytatta. Sütő Mártonban (1978, gitár) remek alkotótársra lelt, zenéje könnyedebb lett, a húzósabb, rockosabb hangvételen sokat oldott a jazzes megközelítés, miközben, miként az azóta született lemezt (Röné álma, 2003), úgy a produkciót is egyfajta hetvenes évek hangulat lengte be.
Aztán Kiss Erzsi mellől Sütő Márton, G. Szabó Hunor (dob) és Kovács Linda (ének) is eltűnt, 2008-ban Hámori Mátéval (gitár) és Mogyoró Kornéllal (ütőhangszerek) járták körbe egymást, a 2010-es világzenés, jazz-rockos Ugató-t viszont már új társakkal (Farkas Zoltán, gitár, Vajdovich Árpád, basszusgitár, Németh Csaba, dob) készítette. Az eddigi legutolsó albumon (Szabad a szív, 2014) pedig megint újabb alkotótárs, Bujdosó János gitározott.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 451–453.
Kapcsolat:
<a href="https://www.facebook.com/EgyKissErzsiZene/?locale=hu_HU">https://www.facebook.com/EgyKissErzsiZene/?locale=hu_HU</a>

Hámori Máté

Zenész - gitáros

Kapcsolatok

UP!

Egy Kiss Erzsi Zene