Person/name

Csordás Ilona "Plexi"

Az időközben zenekar nélkül maradt, de örökké talpra álló Fenyő Miklós (1947) Bodnár Attilával (1952), a HIT énekesével és két énekesnővel, Fruttival (Jován Beatrix, 1963) és Plexivel (Csordás Ilona, 1963–2014) társulva vetette meg a Modern Hungaria alapjait. Korábban Fenyő még a breaket honosította meg Magyarországon – miután egy nyugat-berlini kirándulás során az utcán felfedezte a gettóblasteres breaktáncosokat, itthon létrehozta a Miki Teamet –, de miután nálunk is kitört a Modern Talking-láz, az amerikai minta helyett inkább a német slágergyáros Dieter Bohlen példáját követte.
Bodnár Attila visszaemlékezése szerint Fenyő hozta a Hungariát, ő pedig a Modernet a formációba. „Arra pontosan emlékszem, hogy ott álltak hárman, és egy olyan fiút akartak, akinek van elképzelése a dolgokról. Sokat számított a döntésemben, hogy a két lány jó fazon, Fenyő pedig szakember. Profi. Tulajdonképpen ők akkor ott álltak egy zenekarral, aminek volt háromnegyed dobosa, egy fél szólógitárosa és egytized billentyűse. Én eredetileg csak basszusgitárosnak kellettem volna. Azt nem vállaltam. A saját utamat akartam járni.”
A sikerreceptet profi módon adoptáló együttes 1986 és 1988 között három nagylemezzel (Szív, zene, szerelem, 1986, Csók x csók, 1987, Egyszer fenn, egyszer lenn, 1988) és számos slágerrel (Elfújja a szél, Szaturnusz, Nílusi lány, Tíz kicsi indián, Honolulu, Karácsony éjjelén, Száll a léghajó, Csók x csók, Egyszer fenn, egyszer lenn) jelentkezett, de a kapcsolat 1988-ban megszakadt, miután Bodnár megírta Pap Rita lemezanyagát, és azon csak egy Fenyő-Bodnár szerzemény (Holdfény és Árnyék) kapott helyet. A továbbiakban Fenyő szólóban, Bodnár Pap Ritával duóban (Modern System), Plexi és Frutti pedig duóban és egy albummal (Tűzforrás) folytatta pályáját.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 171–173.

Modern Hungaria

A legismertebb és legsikeresebb rock and roll-együttes, mely kétségkívül az 1980-as évek elején futotta legjobb köreit. 
A Hungaria 1967 augusztusában alakult, amikor egy balatonfüredi bálra a rendezőknek sürgősen szükségük volt egy zenekarra. Erre a haknira alapította a Syconorból kivált Fenyő Miklós: „Annak idején eljártam a Horizont tánciskolába, ahol a Helikon játszott. Velük társultam. Ők saját számokban gondolkoztak, nekem pedig már voltak kész dalaim. A szövegek írója, S. Nagy István elintézte a hanglemezgyárban, hogy készíthessünk kislemezt. Közben megváltoztattuk a zenekar nevét Hungariára, és már így neveztünk be a Ki mit tud?-ra, ahol elsők lettünk”.
A Fenyő Miklós (1947, orgona, ének), Csomós Péter (1944–2013, ritmusgitár, ének), Klein László (1947–2009, basszusgitár), Matlaszkovszky Miklós (1945, szólógitár), Láng Péter (szaxofon, trombita), Tóth József (dob) felállású együttes októberben már elkészíthette első kislemezét (Ne vedd el az időm / Percekre eláll a szavam). Az 1968-as Ki mi tud?-ot egy tőlük szokatlan stílusú, „magyarosch beatdallal” (Nem bújok én többé már a subába) megnyerték, és ezzel beindult az évtized végén páratlanul gyorsnak mondható karrierjük. Nagy slágereiket 1968 áprilisától a Qualiton sorra kiadja kislemezeken (Csavard fel a szőnyeget / Rémlátomás, Nem bújok én többé már a subába / Eltakarod a napot, Egyszer vagy fiatal / Balatoni nyár, Repül a varázsszőnyeg / Húzd rá a vizes lepedőt, Csepeg az eső / Ha szól a rock and roll, Utazni jó / Elvarázsolt lélek titka). Az 1969-es Táncdalfesztivál-on ismét közönségkedvencek voltak (Egyszer vagy fiatal), ami tovább erősítette a szakemberek hitét, hogy a Hungaria lehet az új sztárzenekar. Az év végi közönségszavazáson az Illés és az Omega mögött a harmadik helyen végeztek.
A hetvenes évek hajnalán kiadott újabb kislemezeik (Csim-bumm cirkusz / Ha hív a fény, Eredeti rubin / Ítéletnap, 1970, Rohanok hozzád / Hol van az a mennyország, Egy régimódi bál / Ha sejtettem volna, 1971) szintén jól fogytak, akárcsak a gyors egymásutánban megjelent két albumuk (Koncert a Marson, 1970, Hungaria (Tűzveszélyes), 1971). Utóbbi LP három különböző borítóval került a boltokba, ezek ma becses ritkaságoknak számítanak. Viszont nem sokkal a második korong után a Hungaria szétesett. Barta Tamás (1948–1982, gitár) az akkor induló Locomotiv GT-hez csatlakozott, Csomós Péter, Sipos Péter és Tóth József a Juventus együttesbe igazoltak, Fenyő Miklós pedig új tagokkal – Fekete Gyula (ritmusgitár), Szűcs Antal Gábor (gitár) és Fekete Gábor (dob) – folytatta. És ezzel megkezdődtek a mellőzöttség évei, melyek egészen az 1980-as nagy rock and roll revivalig tartottak.
Amikor is Fenyő Miklós megteremtette a magyar Rockandrolliát, sosem volt aranykorunk világát a maga zenéivel, öltözékeivel, utcaképeivel, bulijaival, amelyek majdnem olyanok, mintha eredetiek volnának, miközben azok a pálmafák mégis valahol itt Budapesten a Vasas-pálya környékén, Angyalföldön nőttek.
A Hungaria 1980 tavaszán robbant be a köztudatba. Az új felállás - Fenyő Miklós (ének, zongora), Dolly (ének), Novai Gábor (basszusgitár, ének), Kékes Zoltán (gitár, ének), Fekete Gyula (szaxofon, gitár, ének), Szikora Róbert (dob, ének) – márciusban mutatkozott be az E-Klubban, májusban már a Pesti Műsor tehetségkutató versenyének sztárzenekaraként léptek fel a Budai Ifjúsági Parkban. A Hungaria műsora igazi revelációként hatott, pályája a továbbiakban diadalmenetben folytatódott. Előbb a nagy egyetemi klubokban koncertezett, aztán országjáró turnéra indult, majd következett az első nagylemez (Rock ‘N Roll Party), közben slágerbemutatók és kislemezek (Multimilliomos dzsesszdobos, Szexbomba rumba).
1981 nyarán indultak az újra életre keltett Pop- és Táncdalfesztivál-on, és lazán nyertek a Limbo-hintó-val (a kislemezből 250 ezer fogyott).  Három évig ők lettek aztán a csúcs-zenekar. Ezt bizonyították a lemezeladási adatok (Hotel Menthol, 1981, Aréna, 1982), a megnyert népszerűségi szavazások, az év kis- és nagylemezéért járó díjak. 1982 márciusában a Budapest Sportcsarnokban adtak koncertet 15 ezer néző előtt.
1982-ben kivált Szikora Róbert  és megalapította az R-GO-t (helyére Flipper Öcsi gitár, ének és Zsoldos Gábor (Dedy) dob érkezett), de a zenekar szekere egészen 1983 nyaráig szaladt. Amikor is Fenyő Miklós lényegében kirúgta a teljes zenekart, és ezzel hivatalosan is feloszlott a Hungaria. A még tavasszal elkészült felvéleteket pedig a Hanglemezgyár Finálé? címmel megjelentette.
1995-ben Fenyő a legsikeresebb felállással újra koncerteket adott (többek között a Népstadionban koncerteztek), illetve új dalokat írt, melyek Ébredj fel Rockandrollia címmel CD-n is megjelentek.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 1 (1960–70-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 146–147.
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 14–17.

Hungaria

Az egyik legtovább működő és a legváltozatosabb pályát befutó zenekar.
.A Bergendy testvérek 1958-ban a Közgazdasági Egyetem Ifjúsági Jazz Együtteseként alapították. A változó felállású formáció tradicionális dixielandet, big band slágereket és esztrádzenét játszott, majd a hatvanas évektől fokozatosan áttért a modernebb stílusokra. 1962-től 1966-ig a Budai Ifjúsági Park házi zenekara volt. Kísértek táncdalénekeseket, beatsztárokat, készítettek saját felvételeket, de a jazzisták számára kommersznek, a luxemburgi stílust játszók számára pedig túl jazzesnek számítottak. Számos tagcsere után (1963-ban Tomsits Rudolf trombitás, 1964-ben Oroszlán György gitáros, 1967-ben Hajdú Sándor trombitás érkezett) a Bergendy 1967 januárjában két és fél évre a külföldi vendéglátóiparba szerződött. 1969-ben tértek haza, és a dalszerző Latzin Norberttel (1946–1984, orgona) néhány figyelemre méltó slágert (Szavak, szavak, Zimmezum, Csúnya fekete lány, Te vagy a lexebb) jelentettek meg.
Aztán 1970-ben Debreczeni Csaba (dob) és Demjén Ferenc (1946, basszusgitár, ének) csatlakozásával alakult ki a „nagy Bergendy”, amely a következő években az egyik legsikeresebb zenekar volt Magyarországon. A zenekar talán a legszerencsésebb pillanatban érkezett. A közönség éppen új hangokat, új bálványokat keresett, a listákra új sikerek kellettek, és a Bergendy mindezt szállította. Demjén Rózsi személyében ismert frontembere volt, a profi zenészek levették a trendet, és a két szerzővel (Latzin, Demjén) ugyanolyan gazdagsággal ontották a slágereket, mint egykor az Illés vagy az Omega (Jöjj vissza vándor, Jelszó: LOVE, Úgy szeretném, Sajtból van a Hold, Iskolatáska). Ráadásul a hagyományos slágervilágot igényes jazz-rockkal, fúvósokkal, többszólamú vokállal és közönségnek kedves ideológiával (jelszó: szeretet) fűszerezték.
1971-ben angol nyelvű dalok feldolgozásait készíthették el – hat különböző borítóval megjelent – bemutatkozó nagylemezüket (Beat ablak), 1972-ben második díjat kaptak a Táncdalfesztiválon (Úgy szeretném). 1973-ban elkészítették az első dupla nagylemezt (Hétfő [Hét fő]). Az Ötödik sebesség LP (1974) után Latzin Norbert távozott – helyére Tóth János Rudolf (1948, gitár) érkezett, majd több mérsékelt sikerű album (Fagypont fölött miénk a világ, 1976, Jazz, 1976) után Demjén Ferenc is kilépett.
A hetvenes évek első fele vitathatatlanul a Bergendynek jött be leginkább. 1971–75 között a zenekar sikereit zengte a rádió, a televízió, a hanglemezgyár. Az Omega után játszottak az E-klubban, a balatoni zenés hajókon, bejutni mindkét helyre igazi bűvészmutatványnak számított. Ám ahogy bekövetkezett a nemzedék- és stílusváltás (csövesek, kemény rock), úgy a Bergendynek is bealkonyult. Több felállás és próbálkozás után 1980-tól Új Bergendy néven játszottak Balogh Ferenc énekessel, majd 1983-ben megalakult a Bergendy Koncert-, Tánc-, Jazz- és Szalonzenekar, amely ismét a régi idők tánczenéjét játszotta. A zenekar szolgáltatta az Én táncolnék veled című tévéműsorhoz a zenét. Ezt követően számos filmhez, tévéműsorhoz, gyerekműsorhoz (Süsü, a sárkány) komponáltak kísérőzenét, Ólomkatona címmel pedig rockoperát is írtak.
1992-től előbb Demeter György, majd Zareczky Miklós volt az énekesük, s a zenekar továbbra is a rock and roll előtti évtizedek muzsikáját – szving, dixie, boogie, szalonzene, húszas-harmincas évek tánczenéje – játssza. Az új évezredben pedig a zenekar működése kizárólag báli, privát rendezvényekre, valamint utcabálokon, szabadtéri fesztiválokon való részvételekre korlátozódott.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 1 (1960–70-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 226–227. Cikkeink: <a href="https://index.hu/kultur/popkult/2023/01/08/cseh-tamas-kern-andras-csik-zenekar-demjen-ferenc-wellhello-zene/">https://index.hu/kultur/popkult/2023/01/08/cseh-tamas-kern-andras-csik-zenekar-demjen-ferenc-wellhello-zene/</a>

Kapcsolatok

Modern Hungaria

Hungaria

Bergendy