Publication/name

Tiger, Now!

Az utóbbi évtized egy legizgalmasabb és legsokoldalúbb hazai dalszerző-előadója, Jónás Vera (1987. június 20.) első nagylemeze (Game, 2013) kapcsán pályája kezdeteiről így nyilatkozott a Recorder-nek: „Nem zenész családból jövök, viszont a zene esszenciális tényezője volt az életünknek. Rendszeresen kopogtak a szomszédok a bulik miatt, komoly táncolások zajlottak nálunk. Aztán mivel nagy világjáró a családom, így az autóban állandóan zenét hallgattunk. Igazából apukámmal van meg egy szoros összetartás zenében, mert vele lehetett furcsa dolgokat (Frank Zappa, King Crimson, Steppenwolf) is hallgatni, magamban meg inkább a popvilág dalait hallgattam. Egyébként a Liszt Ferenc Zenei Általános Iskolában kezdtem Zuglóban és ott jártam zongorára is, de azt nem szerettem. Szorongtam a kották és a helyes ujjrend miatt. Ami engem igazán érdekelt a zenében, az az volt, hogy klimpírozhassak a billentyűkön. Azt, amit szeretnék.”
Ez a szabadságvágy hajtotta akkor is, amikor az ETLE társadalomtudományi szakának elvégzése után Nagy-Britanniába kötött ki, ahol a London Centre of Contemporary Music-ban 2012-ben vehette át az énekes-dalszerzői diplomáját. Ekkoriban már régóta írta azokat az angol nyelvű dalait, melyeket elsősorban a Pyjama Sessions zenekar élén szólaltatott meg. Jónás énekelt, gitározott és élő elektronikát használt, mögötte pedig igazi multikulti zenekar játszott: egy olasz zongorista, egy kolumbiai basszusgitáros és egy chilei dobos. A sokáig a brit és a magyar főváros között ingázó énekes-dalszerző aztán 2011-ben Budapesten megalapította a Jónás Vera Experimentet (Csizmás András, bőgő, Dés András, ütőhangszerek).
Ebben a felállásban vették fel a 2013 őszén publikált bemutatkozó nagylemezt (Game, producer: Moldvai Márk), mely kétségkívül az egyik legegyénibb és legeredetibb magyar debütalbum. Mégha voltaképpen bárhol készülhetett volna Európában, annyira univerzális a megszólalása és a mondanivalója. Vélhetően azért is, mert Jónás Vera már kamasz korában is sokkal inkább a nemzetközi produkciókat hallgatta és nem a magyarokat. Az angol nyelven való éneklés számára adta magát. Az albumot 2013 decemberében – a Bin-Jip társaságában – az A38 Hajón mutatták be, és ekkor már kész volt a címadó dalhoz készült klip is.
A formációt amúgy korábban beválogatták az Egyesült Államok Külügyminisztériuma által támogatott OneBeat programba is (Jónás Vera korábban rengeteget dolgozott emberjogi alapítványoknál, táboroztatott gyerekeket, meg uniós ifjúsági cseréket szervezett), melynek keretében kéthetes floridai workshopon vehettek részt, sőt, az Egyesült Államok keleti partvidékén turnéztak.
A jazzgitáros Fenyvesi Márton (aki amúgy már évek óta élénk alkotói kapcsolatban állt Jónással) a 2014-es Wanted EP-n lett a csapat tagja, melyben időközben G. Szabó Hunor (dob) váltotta Dés Andrást. Ebben a felállásban rögzítették a Jónás Vera Experiment következő albumát (Tiger, Now!, 2016), mely sokkalta dinamikusabb és harapósabb lett elődjénél. Miközben megmaradt rajta Jónás egyedi és eredeti hangja, Fenyvesi révén az elektromos gitár és rockosabb futamok is lényegesen hangsúlyosabbak lettek a produkcióban.
A Tiger, Now!-n hallható az első magyar nyelvű feldolgozás (Szél hozott, szél visz el), amivel Jónás Veránál áttört egyfajta gát. A következő gátszakadást talán a Dalfutár című televíziós műsorban való szereplése hozta, annak kapcsán ismerkedett meg Hegyi Györggyel, aki a 2018-as Borzongásaim című dalának szövegét írta. (Ekkor ugyan már évek óta játszotta koncerten a Grecsó Krisztiánnal közös Ne felejts el-t, de az azóta sem jelent meg hivatalosan.)
Az utóbbi években Jónás Vera pályája olyan szakaszába ért, amikor már kevésbé nagylemezben, sokkal inkább dalokban (Borzongásaim, Last Song, Evergreen [Ost X], Bring On, Mélyvíz) gondolkodik. Mondhatni, több időt és teret hagy az újabb szerzeményeknek. De azt is mondhatni, hogy az élete lett boldogabb és kiegyensúlyozottabb, minthogy a benne lévő feszültségeket feltétlenül dalok füzérébe öntse. Nem mellesleg számos más projektben (Soharóza, Bécsi Bence) is részt veszt.
Aztán 2022 áprilisában mégis elénk tárt egy újabb - immár fele-fele részben angol és magyar nyelven énekelt dalcsokrot (Hold). A két album között hat év telt el, és az általa csak nyunyurgázásnak nevezett időszakban alkotói szempontból sok mindent átértékelt. Miként a Lángoló-n nyilatkozta.: „Az elmúlt évek legnagyobb fejlődése, hogy jobban érdekel végre az, hogy mit mondok, mint az, hogy elég jó vagyok-e ahhoz, hogy megszólaljak. Ha egy szóval kéne summáznom, azt mondanám: átégtem. Már nem csak a magán jellegű témáim foglalkoztattak, észrevettem a körülöttünk egyre furábban csavarodó világot. Hogy valami egyre közeledik, ami nem lesz vidám. Engem a magyar popzenében kifejezetten zavar a sok semmitmondó szöveg, ami egyfajta álpozitív “feel good” hangulatot kíván erőltetni. Nekünk most üvöltenünk kéne és nyomni a csengőt, hogy ébresztő emberek, süllyed a hajó. Azért is lett Hold a lemez címe, mert tetszik, hogy két értelme van. Angolul azt jelenti megfogni, megtartani valamit, magyarul pedig, hogy most nem a napos oldal következik, jön egy árnyékolt világ, amibe bele kell mennünk és ha lehet, tudatosan kell látnunk."
JBSz
 
<a href="https://verajonas.com/">https://verajonas.com/</a>
<a href="https://www.facebook.com/verajonasmusic/">https://www.facebook.com/verajonasmusic/</a>
<a href="https://www.instagram.com/verajonas_/">https://www.instagram.com/verajonas_/</a>

Jónás Vera

Nagy kiabálás és törékenység // Jónás Vera Experiment

Új lemeze, a Tiger, Now! anyagával koncertezik június 18-án az A38 Hajó Koncerttermében a Jónás Vera Experiment. Interjúnk Jónás Verával.

Új lemezed a korábbi akusztikus-folkos megszólaláshoz képes határozottan ellépett a rock felé. Tudatos döntés volt ez, vagy ösztönösen sodródtál, sodródtatok, formálódtatok ebbe az irányba?

Jónás Vera: Egy kicsit mindkettő. Azt hiszem a zenekar indulásától kezdve belül valami ilyesmi hangzásról álmodoztam, de erre fokozatosan jöttem rá. Először ütőhangszer helyett dob, majd akusztikus helyett elektromos gitár szólt és igen, ehhez már a dalokban is mertem riffesebb, elszállósabb témákat írni. Nem volt olyan pont, ahol kijelentettem, hogy rock lemezt szeretnék, a sok kis lépés hozott minket ide.

Most, hogy már eltelt egy kis idő az új lemez megjelenéséhez képest, és talán képes vagy némi rálátással szemlélni a dalokat, mennyire volt könnyű vagy nehéz ez az album a sikeres debütáló album után?

JV: Szerencsére egyáltalán nem éreztem nyomást az első lemez sikere miatt. Korszakokat látok a két anyagban, és úgy tudom őket elfogadni. A Tiger, Now! nem volt könnyű szülés, sokkal csupaszabbnak érzem magam ezekben a dalokban, konkrétabb sztorikat hozok bennük és úgy érzem a fiúk is sokkal többet fejtettek hangzásban, mint a Game esetében. A demókat, az editálás nagy részét és előkeverést gitárosunk, Fenyvesi Marci rakta össze, a teljes lemezt pedig Csizmás Andris bőgős, basszusgitáros keverte Maczkó Róbert hangmérnök segítségével. Az utolsó nagy hajrában együtt ültünk az anyag fölött és fejtettük halálra a szólást. Van benne a nagy kiabálás mellett egy olyan törékenység számomra, amire nagyon büszke vagyok, de bevallom, vágyom még egy kis távolságra, hetek óta nem hallgattam meg a lemezt.

Mennyire lett más koncertzenekar a Jónás Vera Experiment a kezdetekhez képest?

JV: Azt hiszem rock zenekar lettünk, a szó harapós értelmében. Ami eddig áradó és kedves volt, azt most inkább asztalracsapós és csupasz lett. Emellett továbbra is játszunk a dinamikákkal. Nagyobb amplitúdóval dolgozunk, számonként ki van találva a szólás, nőtt a pedálpark, de egyszerűbben folyik a zene.

Hogy fest a nyaratok, és mik a tervek 2016 második felére?

JV: Szerencsére minden évben egy kicsit több helyre jutunk el nyáron. Idén először végre a Fishing on Orfűre is megyünk, leszünk párszor Pesten, játszunk a Parkban, jópár vidéki fesztiválon és többször Erdélyben. Ősszel szeretnénk egy remix lemezt kihozni, Szeptemberben egy különleges koncertet adunk a Rumbach Zsinagógában és az évet a zenekar ötödik szülinapi koncertjével zárjuk a Trafóban.

Tiger, Now!

Kapcsolatok

Jónás Vera

Jónás Vera interjú, A38 Magazin, 2016