Publication/name

Nem bújok én többé már a subába / Eltakarod a napot

Penczi Mária Ilona (1948, Budapest), vagy ahogy egy ország ismeri: Dolly. EMeRTon-díjas énekes, a „Magyar Rock And Roll Királynő”. Több mint 40 éves zenei pályafutás, 40 album, és több száz slágerlistás dal, amelynek nem csak előadója, hanem szerzője is. Ő az egyedüli olyan magyar énekesnő, aki együttesével 100 ezer néző előtt koncertezett az ország legnagyobb stadionjában. Együttesei a Hungaria és a Dolly Roll, amelyeknek frontembere és dalszerzője is volt.
Négyéves korában kezdett énekelni, majd zongorázni. 1967-től a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanult, amit aztán nem fejezett be. 1968-ban, 19 évesen a Hungaria együttes kislemezén énekelt, az Eltakarod a napot című dalban. Ezután 12 évet kellett várnia arra, hogy újra a zenével foglalkozzon. Az éppen újjáalakuló Hungaria énekesnőt keresett, és Fenyő Miklósnak eszébe jutott, hogy vagy 15 éve ismert egy csajt a Kossuth Zsuzsa gimiből. Dollynak hívták, és bitang jó hangja volt. Elhívták egy próbára. „Annál jobban azóta sem izgultam életemben” – emlékezett vissza Dolly pár éve egy interjúban – „Felvettem a legjobb kosztümöm, megérkeztem, és ott állt velem szemben öt hosszú hajú, napszemüveges, kockás öltönyös, laza fickó. Nagyon furcsán éreztem magam, de szerencsére gyorsan elkezdtem énekelni, és ettől mindenki nagyon megnyugodott.”
Dolly 1980-ban csatlakozott a Hungariához. Akkoriban az Országos Mentőszolgálatnál volt adminisztrátor. Nappal a hivatalba járt, délután és este próbált vagy fellépett. Csak 1980. december 31-én mondott fel munkahelyén, mikor a Hungaria már túl volt vagy százezer eladott lemezen. Mert beütött a rock and roll-revival! A <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-hungaria-6630">Hungaria</a> három éven át Magyarország csúcs-zenekarának számított, a legtöbb eladott lemezzel, Táncdalfesztivál-győzelemmel, és teltházas koncertek sokaságával. Dolly nevéhez fűződnek olyan Hungaria slágerek, mint az Isztambul, a Meghalok, hogyha rám nézel, és a Baby Doll.
A Hungaria 1983-as megszűnése után a volt tagokból alakult a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-dolly-roll-9641">Dolly Roll</a> zenekar, amely sikert-sikerre halmozott, arany-, gyémánt-, és platinalemezeket begyűjtve. Dollynak 1992-ben közös albuma jelent meg Wanda Jackson amerikai énekesnővel. Ugyanabban az évben, Novai Gábor kiválása után Dolly lett a zenekar zeneszerzője és szövegírója. 1995-ben, amikor egyetlen koncertre összeállt a Hungaria, 100 ezer néző előtt játszottak a budapesti Népstadionban. Dolly 1996-ban színészként is bemutatkozott a Ruttkai Éva Színház Hyppolit, a lakáj című darabjában. 2000-ben megjelent Dolly első önálló albuma (Könny és mosoly). 2001-ben Dollywood Story címmel könyv jelent meg az énekesnő életéről. 2003-ban rendezték Dolly Jubileumi Koncertjét, melyen 20 év kimagasló slágereit adta elő az énekesnő. A koncert anyaga lemezen is megjelent. 2005-ben jött az újabb önálló album: Plusssz...
Kékes Zoltán 2017-ben bekövetkezett halála után a Dolly Roll az eredeti nevén nem működött tovább, de még abban az évben Dolly bejelentette a Dolly Plusssz megalakulását. 2018-ban az ismert énekes, Palcsó Tamás is csatlakozott a zenekarhoz. A mai napig vannak fellépéseik. A jelszavaik: életöröm, vidámság, házibuli hangulat, és dögös rock' n' DOLL!
HZ
 
<a href="https://www.facebook.com/dollyhivatalosoldala">https://www.facebook.com/dollyhivatalosoldala</a>

Dolly

A legismertebb és legsikeresebb rock and roll-együttes, mely kétségkívül az 1980-as évek elején futotta legjobb köreit. 
A Hungaria 1967 augusztusában alakult, amikor egy balatonfüredi bálra a rendezőknek sürgősen szükségük volt egy zenekarra. Erre a haknira alapította a Syconorból kivált Fenyő Miklós: „Annak idején eljártam a Horizont tánciskolába, ahol a Helikon játszott. Velük társultam. Ők saját számokban gondolkoztak, nekem pedig már voltak kész dalaim. A szövegek írója, S. Nagy István elintézte a hanglemezgyárban, hogy készíthessünk kislemezt. Közben megváltoztattuk a zenekar nevét Hungariára, és már így neveztünk be a Ki mit tud?-ra, ahol elsők lettünk”.
A Fenyő Miklós (1947, orgona, ének), Csomós Péter (1944–2013, ritmusgitár, ének), Klein László (1947–2009, basszusgitár), Matlaszkovszky Miklós (1945, szólógitár), Láng Péter (szaxofon, trombita), Tóth József (dob) felállású együttes októberben már elkészíthette első kislemezét (Ne vedd el az időm / Percekre eláll a szavam). Az 1968-as Ki mi tud?-ot egy tőlük szokatlan stílusú, „magyarosch beatdallal” (Nem bújok én többé már a subába) megnyerték, és ezzel beindult az évtized végén páratlanul gyorsnak mondható karrierjük. Nagy slágereiket 1968 áprilisától a Qualiton sorra kiadja kislemezeken (Csavard fel a szőnyeget / Rémlátomás, Nem bújok én többé már a subába / Eltakarod a napot, Egyszer vagy fiatal / Balatoni nyár, Repül a varázsszőnyeg / Húzd rá a vizes lepedőt, Csepeg az eső / Ha szól a rock and roll, Utazni jó / Elvarázsolt lélek titka). Az 1969-es Táncdalfesztivál-on ismét közönségkedvencek voltak (Egyszer vagy fiatal), ami tovább erősítette a szakemberek hitét, hogy a Hungaria lehet az új sztárzenekar. Az év végi közönségszavazáson az Illés és az Omega mögött a harmadik helyen végeztek.
A hetvenes évek hajnalán kiadott újabb kislemezeik (Csim-bumm cirkusz / Ha hív a fény, Eredeti rubin / Ítéletnap, 1970, Rohanok hozzád / Hol van az a mennyország, Egy régimódi bál / Ha sejtettem volna, 1971) szintén jól fogytak, akárcsak a gyors egymásutánban megjelent két albumuk (Koncert a Marson, 1970, Hungaria (Tűzveszélyes), 1971). Utóbbi LP három különböző borítóval került a boltokba, ezek ma becses ritkaságoknak számítanak. Viszont nem sokkal a második korong után a Hungaria szétesett. Barta Tamás (1948–1982, gitár) az akkor induló Locomotiv GT-hez csatlakozott, Csomós Péter, Sipos Péter és Tóth József a Juventus együttesbe igazoltak, Fenyő Miklós pedig új tagokkal – Fekete Gyula (ritmusgitár), Szűcs Antal Gábor (gitár) és Fekete Gábor (dob) – folytatta. És ezzel megkezdődtek a mellőzöttség évei, melyek egészen az 1980-as nagy rock and roll revivalig tartottak.
Amikor is Fenyő Miklós megteremtette a magyar Rockandrolliát, sosem volt aranykorunk világát a maga zenéivel, öltözékeivel, utcaképeivel, bulijaival, amelyek majdnem olyanok, mintha eredetiek volnának, miközben azok a pálmafák mégis valahol itt Budapesten a Vasas-pálya környékén, Angyalföldön nőttek.
A Hungaria 1980 tavaszán robbant be a köztudatba. Az új felállás - Fenyő Miklós (ének, zongora), Dolly (ének), Novai Gábor (basszusgitár, ének), Kékes Zoltán (gitár, ének), Fekete Gyula (szaxofon, gitár, ének), Szikora Róbert (dob, ének) – márciusban mutatkozott be az E-Klubban, májusban már a Pesti Műsor tehetségkutató versenyének sztárzenekaraként léptek fel a Budai Ifjúsági Parkban. A Hungaria műsora igazi revelációként hatott, pályája a továbbiakban diadalmenetben folytatódott. Előbb a nagy egyetemi klubokban koncertezett, aztán országjáró turnéra indult, majd következett az első nagylemez (Rock ‘N Roll Party), közben slágerbemutatók és kislemezek (Multimilliomos dzsesszdobos, Szexbomba rumba).
1981 nyarán indultak az újra életre keltett Pop- és Táncdalfesztivál-on, és lazán nyertek a Limbo-hintó-val (a kislemezből 250 ezer fogyott).  Három évig ők lettek aztán a csúcs-zenekar. Ezt bizonyították a lemezeladási adatok (Hotel Menthol, 1981, Aréna, 1982), a megnyert népszerűségi szavazások, az év kis- és nagylemezéért járó díjak. 1982 márciusában a Budapest Sportcsarnokban adtak koncertet 15 ezer néző előtt.
1982-ben kivált Szikora Róbert  és megalapította az R-GO-t (helyére Flipper Öcsi gitár, ének és Zsoldos Gábor (Dedy) dob érkezett), de a zenekar szekere egészen 1983 nyaráig szaladt. Amikor is Fenyő Miklós lényegében kirúgta a teljes zenekart, és ezzel hivatalosan is feloszlott a Hungaria. A még tavasszal elkészült felvéleteket pedig a Hanglemezgyár Finálé? címmel megjelentette.
1995-ben Fenyő a legsikeresebb felállással újra koncerteket adott (többek között a Népstadionban koncerteztek), illetve új dalokat írt, melyek Ébredj fel Rockandrollia címmel CD-n is megjelentek.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 1 (1960–70-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 146–147.
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 14–17.

Kapcsolatok

Dolly

Hungaria