Publication/name

Nekem nem kell más

Pataky Attila (1951) az Edda 1983-as feloszlása után egy darabig eljátszott a szólópálya lehetőségével, de aztán mégis úgy döntött, nem hagyja veszni az egyszer már bejáratott nevet, és 1985 májusában újraindította a csapatot. Ekkor már Budapesten élt, a miskolci mítosz veszített erejéből, de közben figyelmesen járta a nyolcvanas évek második felében zajló tehetségkutató versenyeket. Három kitartó évbe telt, mire a nála jórészt nemzedékkel fiatalabb (szintén fővárosi) társakkal sikerült stabilizálni a felállást: Alapi István (gitár), Pethő Gábor (basszusgitár), Gömöry Zsolt (billentyűsök), Donászy Tibor (dob). Rajongóik szerint az ekkor, 1988-ban készült Változó idők az egyik legerősebb Edda-album.
1991-ben Pethő és Alapi Kanadába mentek szerencsét próbálni, helyükre Kicska László (basszusgitár) és Kun Péter (gitár) érkezett, de utóbbit – akit generációja egyik legígéretesebb rockgitárosaként tartottak számon – 1993-ban máig tisztázatlan körülmények között halálra gázolták. Ekkor lett újra csapattag a tengerentúlról visszatért Alapi István, s azóta egyetlen poszton történt változás: 1997-ben Donászy helyett Hetényi Zoltán ült a dobok mögé.
Pataky kitartó munkával, meg-megújuló nyomulással, kiváló üzleti érzékkel és morális szempontokkal nemigen törődő rámenősséggel elérte, hogy az elmúlt húsz évben ez a nem igazán megújuló zenei és szövegvilágú csapat végig a felszínen tudott maradni. Rendszeresen megjelenő albumaikra mindig akadt elég számú vevő, és több mint húsz éve változatlan összeállítású kísérőcsapattal az ország szinte minden pontján szívesen látott vendég. És mennek is mindenhová, ahol csak kíváncsiak rájuk. Közben pedig 2-3-4 évente kigurítanak egy újabb albumot (a 2018-as Dalok a testnek, dalok a léleknek már a 33. volt a sorban).
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 271–272.
<a href="https://www.facebook.com/patakyattilaofficial/">https://www.facebook.com/patakyattilaofficial/</a>

Pataky Attila

Lemezeladásait tekintve kétségkívül az egyik legsikeresebb hazai rockbanda. Szinte valamennyi albumuk bearanyozódott, közülük kettő gyémánt-, kettő platinalemez lett. A vidék és a főváros közti válaszfalat ilyen elementáris erővel korábban senkinek sem sikerült ledöntenie.
1974-ben alapították miskolci egyetemisták, később csatlakozott hozzájuk Pataky Attila (1951, ének), aki 1978-ban teljesen átalakította a csapatot. Ekkor jött létre a híres „bakancsos” Edda: Slamovits István (1953, szólógitár), Barta Alfonz (1957, billentyűsök), Zselencz László (1953, basszusgitár) és Csapó György (1955, dob).
Romantikus, populáris rockzenéjük révén hamar népszerűvé váltak, ők játszhatták a Ballagás című film betétdalát is. Első nagylemezük 1980 májusában jelent meg (több mint negyedmillió példányban kelt el), és szintén jól fogyott a következő két albumuk is. Időközben a gerincsérv miatt a dobolástól eltiltott Csapót Fortuna László (1954), az íngyulladástól szenvedő Zselenczet pedig Róna György (1953) váltotta fel. Aztán a Pataky és Slamovits között egyre mélyülő ellentét miatt 1983. december 17-én adta a „bakancsos” Edda a hivatalos búcsúkoncertjét. (Szervezői malőrből amúgy két nap múlva még volt egy lekötött fellépésük Gyöngyösön, ahonnan hazafelé ráadásul a mikrobusszal beborultak az árokba.)
1985 májusában azonban Pataky újraindította a csapatot. Ekkor már Budapesten élt, a miskolci mítosz veszített erejéből. Három kitartó évbe telt, mire a nála legalább egy nemzedékkel fiatalabb (szintén fővárosi) társakkal sikerült stabilizálni a felállást: Alapi István (1962, gitár), Pethő Gábor (1964, basszusgitár), Gömöry Zsolt (1962, billentyűsök), Donászy Tibor (1955, dob). Rajongóik szerint az ekkor készült Változó idők az egyik legerősebb Edda-album. Ekkoriban több szokatlan helyszínen – Lenin Kohászati Művek acélszerkezeti csarnoka, márianosztrai börtön – adtak koncertet.
1991-ben Pethő és Alapi Kanadába ment szerencsét próbálni. Helyükre Kicska László (1966, basszusgitár) és Kun Péter (1967–1993, gitár) érkezett. A generációja egyik legígéretesebb rockgitárosaként számon tartott Kunt az agárdi Edda-tábor idején máig tisztázatlan körülmények között halálra gázolták (az ő emlékét őrzi az Unplugged album), ekkor lett újra csapattag a tengerentúlról visszatért Alapi István. Azóta gyakorlatilag csak egyetlen poszton történt változás – 1997-ben Donászy helyett Hetényi Zoltán (1970) ült a dobok mögé.
1996-ban Elvarázsolt Edda-dalok címmel egész albumnyi számukat dolgozták fel ismert popelőadók, többek között Ákos, Demjén Ferenc, Somló Tamás, Keresztes Ildikó, az Animal Cannibals és az Alvajárók.
1998-ban egy angol nyelvű lemezt (Fire And Rain) is megjelentettek, különösebb nemzetközi visszhang nélkül maradt. Eddigi utolsó – amúgy 35. – albumukat (A hírvivő) 2021-ben dobták piacra.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 1 (1960–70-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 396–397.
Kapcsolat:
<a href="https://edda.hu/">https://edda.hu/</a>
<a href="https://www.facebook.com/eddamuvek/?locale=hu_HU">https://www.facebook.com/eddamuvek/?locale=hu_HU</a>

Edda

Az Edda billentyűseként közismert Gömöry Zsolt „Göme” (Budapest, 1962) hatévesen kezdett el zenélni, zeneiskolában és édesapjától is tanult. A középiskolát a Budapesti Piarista Gimnáziumban végezte. Első együttese a Pók volt, majd a Derbyben játszott. 1982-ben a Piramis koncertjein volt állandó közreműködő, majd az Edda Művek Platina-turnéján csatlakozott a bandához.
1985-ben részt vett az <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-edda-9400">Edda</a> újjáalakításában - kezdetben vendégzenészként, majd az 5. album megjelenése után Pataky Attila és Fortuna László előléptették állandó taggá. Az 1999-es Népstadionban tartott koncerttől kezdve az Omega „tiszteletbeli tagja”, 2005-ig vett rész az együttes fellépésein. 2001 óta az általa írt szignállal kezdődik az RTL Klub Híradója, de további műsorokhoz is készített főcímzenét.
Több produkcióban is részt vett zeneszerzőként, producerként (Baby Sisters, Blow Up, Vad Angyalok). A kétezres években a Keresztes Ildikó Bandben játszott, Keresztes Ildikó három nagylemezén billentyűzött. Első szólólemeze (X-változat) 1997-ben jelent meg, Lebegés (2022) című legutóbbi albumán pedig tízéves kislánya, Anna is énekel. 
Zenei munkásságáért számos díjban részesült: az Edda Művek tagjaként eMeRTon-díjat, Artisjus-díjat, Viva TV életmű díjat és Arany Zsiráf díjat is kapott.
BB

Kapcsolatok

Pataky Attila

Edda

Gömöry Zsolt