Publication/name

Júlia nem akar a földön járni

Az 1980-as évek második felének egyik sikeres popzenekara.
Előzménye, hogy 1985 őszén a Solaris együttes tagjai, amikor a Hanglemezgyár nem adta ki második nagylemezüket, két utódzenekar létrehozását fontolgatták. Az egyik Spartacus néven fantomformáció lett volna, az előre felvett zenét négy kigyúrt testű táncos adta volna el a színpadon. A másik együttesből lett a Napoleon Boulevard – Cziglán István (1959, gitár), Kollár Attila (fuvola), Erdész Róbert (1958, billentyűs), Pócs Tamás (basszusgitár), Gömör László dob –, miután 1985 novemberében a KEK-en egy rajongójuk, Vincze Lilla (1961, ének) azzal kereste meg őket, hogy velük szeretne énekelni. Cserébe próbatermet ígért, és a fiúk ráálltak az alkura. Mivel Vincze hangjához nem illett a korábbi stílus, a többiek zeneileg (dinamikusabb megszólalású modern popra) és külsőségekben is váltottak (a harmincas évek világára, atmoszférájára).
A visszaemlékezések szerint az első dalok megszületése idején a Napoleon Boulevard és a Solaris párhuzamosan létezett, az előbbi az utóbbi előzenekaraként lépett fel. Úgyhogy miután a Napoleon Boulevard blokk véget ért, Vincze Lilla elhagyta a színpadot, a többiek pedig – átöltözés után – Solarisként folytatták. Ez az átmeneti állapot 1986-ig tartott, onnantól kezdve a Solaris megszűnt létezni.
Az együttes a Napoleon-demot elsőként a Bravo márkamenedzsmentjének mutatta meg, majd Erdős Péternél is jártak, aki benevezte őket az 1986-os siófoki Interpop Fesztiválra. Ahol aztán a Kérlek, ne félj című dallal – nem mindennapi hercehurcák után – nyertek is. Gát György, a televízió akkori könnyűzenei osztályvezetője ugyanis nem akarta engedni a Napoleon Boulevard nevet, Erdős viszont az „Ugye eljönnek majd a repülők” sort akarta „Ugye nem jönnek majd a repülők”-re változtatni. A zenekar azonban egyikben sem engedett. Végül a közönségdíj és a nagydíj is az övék lett, és ez nagyban hozzájárult az első album megjelenéséhez.
A bemutatkozó – cím nélküli – nagylemez aztán több hónapot késett, mert a Hazafias Népfront letiltotta a fesztiválnyertes dalt, amit viszont a kulturális minisztérium mégis engedélyezett. Az album a megjelenése után két héttel már elérte a százezres példányszámot (azaz aranylemez lett), egy hónap alatt pedig 150 ezer fogyott belőle. Rajta olyan slágerekkel, mint a Szállj velem vagy a már említett fesztiválgyőztes dal, a Kérlek, ne félj. A második korong (Napoleon Boulevard 2., 1987) szintén aranylemez lett, míg a harmadikból (Júlia nem akar a földön járni, 1988) kétszázhatvanezret adtak el, köszönhetően olyan slágereknek, mint a címadó szám, a Mylord vagy az Európa visszavár.
A negyedik album (Mennyből az angyal) azonban már „muszáj munka” volt. Ezt követően Vincze Lilla és Cziglán István kivált, és kiadott egy közös nagylemezt (Lilla – Czigi). Az eredeti felállás utoljára 1990-ben a Pop-Meccs-gálán lépett fel (Lilla négy évig volt az év énekesnője), aztán Erdész Róbert is távozott (előbb a Darányi zenekar, majd a Cabaret tagja – Ullmann Zsuzsával –, nagylemeze 1992-ben jelent meg). Ezt követően készült a Legyetek jók, ha tudtok, ami után Kollár is kivált. Gömör László és Pócs Tamás 1993-ig zenéltek együtt, utolsó lemezük címe: Jó lenne, ha jó lenne. Ekkor már magyarosan is írják – Napoleon Bulvár – a zenekar nevét, amelyben előbb Barcsik Vali, majd Könczöl Szilvia és Lastofka Bea volt az énekes.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 168–170.

Napoleon Boulevard

Vincze Lilla (1961, Siófok) énekes, szövegíró, aki a Napoleon Boulevard zenekarral szerzett országos ismertséget.
1983-84-ben az újhullámos <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-spenot-10545">Spenót</a> zenekar vokalistájaként szerepelt, majd 1986 és 1990 között a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-napoleon-boulevard-10680">Napoleon Boulevard</a> énekese volt, és a közönségszavazatok alapján minden évben ő lett Az év énekesnője. Az 1986-os Interpop Fesztiválon a Napoleon Boulevard frontembereként tűnt fel, ahol a Kérlek, ne félj című dalukkal elnyerték a fesztivál nagydíját.
Vincze Lilla énekhangjával a popzenekar sorra adta ki slágerekkel zsúfolt albumait, amelyek százezres példányszámokban keltek el. A Napoleon Boulevard eredeti felállásban 1990-ig létezett, ezután az énekesnő előbb Cziglán István (1959-1998) gitárossal duóban dolgozott, majd szólókarriert kezdett.
A nyolcvanas évek végétől nyolc crossover stílusú lemeze jelent meg, különösebb átütő siker nélkül. 1997-től a Ruttkai Éva Színház tagja lett, ahol Edith Piaf szerepében is színpadra lépett. A tanári diplomával rendelkező előadóművész 2000 óta saját énekiskolát működtet. Utolsó nagylemeze (Angyalnak, madárnak) 2008-ban került a boltokba. A mai napig szerepel: templomi koncerteket ad, kamarazenekarral lép fel, és a Rajkó Zenekarral is dolgozott együtt.
2010-ben újra összeállt a Napoleon Boulevard, az év elején Budapesten volt egy nagyszabású fellépésük. A következő években - részben más felállásban - de koncerteztek tovább. 2018 óta Vincze Lilla és Zenekara néven lépnek fel, az énekesnő szólóalbumainak dalaival és klasszikus Napoleon Boulevard-slágerekkel állnak színpadra.
2017-ben szerepelt A nagy duett című műsorban, duettpartnere Apáti Bence volt. 2019-ben A Dal 2019 eurovíziós nemzeti dalválasztó show, majd 2020-ban és 2021-ben A Dal című tehetségkutató műsor zsűritagja volt.
2023-ban is folyamatosan közönség elé áll, különböző formációk élén szerepel idehaza és Erdélyben, olyan zenészek társaságában, mint Popper Péter (billentyűs), Kardos-Horváth János (ének, gitár), Fekete Tibor Samu (basszusgitár) és Pálmai Zoltán (dob).
Az 1986-1990 között öt alkalommal is Az év énekesnőjének választott Vincze Lilla 1988-ban eMeRTon-díjas lett, Erdélyben pedig 2013-ban neki ítélték a Transilvanian Music Awards különdíját.
JBSz–SJ, HZ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 383.
 
Kapcsolat:
<a href="https://www.facebook.com/vinczelillaofficial/?locale=hu_HU">https://www.facebook.com/vinczelillaofficial/?locale=hu_HU</a>
<a href="https://www.instagram.com/lillymadar/">https://www.instagram.com/lillymadar/</a>
<a href="https://www.vinczelilla.com/">https://www.vinczelilla.com/</a>

Vincze Lilla

Cziglán István (1959-1998) gitáros, zeneszerző, aki alapító tagja volt az instrumentális progresszív rockot játszó Solaris zenekarnak, majd a Napoleon Boulevard elnevezésű sikeres popegyüttesnek.
1976-ban a Monokli együttesben kezdte zenei pályafutását, majd 1979-ben már a Dr. Túró Rudolf zenekarban gitározott. Ezekben a formációkban már együtt játszott a fuvolás Kollár Attilával és a basszusgitáros Seres Attilával. Velük, valamint Erdész Róbert billentyűssel és Tóth Vilmos dobossal 1980-ban megalakították a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-solaris-10572">Solaris</a> zenekart, a korszak egyik legigényesebb instrumentális zenét játszó formációját. Albumaik és egyes számaik szinte kivétel nélkül science fiction ihletésűek voltak. Cziglán István mint zeneszerző, gitáros és szintetizátoros vette ki részét az alkotó munkából.
De mivel az ilyen progresszív zenére nem volt túl nagy igény akkoriban, a zenekar tagjai - Vincze Lilla énekesnővel kiegészülve - 1986-ban "átalakultak", felvették a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-napoleon-boulevard-10680">Napoleon Boulevard</a> nevet és divatos popzenéjükkel végre sikert arattak, országos népszerűségre tettek szert. Cziglán István - bizonyítva, hogy egy tehetséges zeneszerző többféle stílusban is képes maradandót alkotni - olyan slágerek létrehozásában vett részt, mint a Szállj velem, vagy az Európa visszavár.
Miután 1990-ben elhagyták a zenekart, Vincze Lilla és Cziglán István még évekig közösen zenéltek. Ebben az időszakban három lemez készült: Lilla-Czigi, 1990; Mámor, 1992; Szállj velem! 1993. A korszak talán legkiforrottabb albuma a Mámor, melynek címadó dala József Attila megzenésített verse. A korong legnagyobb slágere, a Maradunk a Duna partján zenéjét Cziglán István szerezte.
1995-ben újra "felfedezték" a Solaris zenéjét - az amerikai kontinensen. Egy producer meghívta a kilenc éve megszűnt zenekart egy koncertre, Los Angelesbe. A fellépésről koncertlemez is készült, amelynek élő bemutatójára 1996-ban Rio de Janeiróban került sor, de már Cziglán István nélkül. A zenésznél akkoriban diagnosztizáltak egy súlyos betegséget.
1998-ban még Mindenki karácsonyfája címen készített egy karácsonyi albumot, ezen többek között Rainer Maria Rilke, Pilinszky János, Kányádi Sándor, Juhász Gyula, József Attila és Babits Mihály megzenésített versei, valamint Bibliai idézetek hangzanak el. Aztán 1998 karácsonya után egy nappal a betegség legyőzte őt, december 27-én elhunyt.
Barátai és egykori zenésztársai: a Solaris és a Napoleon Boulevard tagjai 1999-ben a hagyatékából előkerült kazettákon talált, Czigi által írt, és gitáron, valamint szintetizátoron feljátszott zenei alapokból készítettek egy albumot Alhambra kapui címmel, ezzel tisztelegve a 39 évet élt kitűnő gitáros-zeneszerző emléke előtt.
HZ
 
Kapcsolat:
<a href="https://www.facebook.com/solarisegyuttes.hu/?locale=hu_HU">https://www.facebook.com/solarisegyuttes.hu/?locale=hu_HU</a>

Kapcsolatok

Napoleon Boulevard

Vincze Lilla

Cziglán István