Publication/name

Együtt a szerelemért

A diszkókirálynő
Az 1969-ben az Aludj, édes című népdallal debütált Szűcs Judithot (1953) a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat és a diszkóhullám emelte a magasba. A hatvanas években beatzenekarok női szólistájaként kezdte pályáját, testvérével, Szűcs Antal Gáborral több amatőregyüttesben énekelt, indult az 1972-es Ki mit tud?-on, sőt ugyanabban az évben a Táncdalfesztivál-on is szerepelt (Szólj már vagy kiabálj). A hetvenes években a Magyar Rádió állandó szerzőinek dalait énekelte, fesztivál-énekesnőként pedig szocialista relációban haknizott.
Aztán a Metronóm ’77 fesztiválon a Táncolj még! című diszkódallal a seregszemle egyik nagy felfedezettje lett, szokatlanul szexis megjelenésével némi fülledt erotikát csempészett a színpadra, a képernyőkre. Az új hang meglepte a szakmai közvéleményt is: a „beatlányok” után ő volt az első női szólista, akiben benne volt a sztárrá válás lehetősége. Az első, diszkó jegyében – a Color együttessel – készült nagylemezét (Táncolj még!, 1978) valósággal elkapkodták (végül platinalemez lett), a kritikusok azonban nem kímélték. Miközben a Magyar Televízió elkészítette az énekesnő első show-műsorát, és Szűcs Judith népszerűségét jelzi, hogy a Pop-Meccs című vetélkedőben a közönségszavazatok alapján ő lett az év énekesnője.
A bíráló hangokkal ekkor még senki sem törődött, az 1980-ban megjelenő új nagylemezért (Meleg éjszaka) azonban már a közönség sem kapkodott annyira. Miközben Szűcs Judith külföldön (az NDK-ban, a Szovjetunióban, Csehszlovákiában vagy Kubában) folyamatosan turnézott (bátyja, Szűcs Antal Gábor zenekara, az „őszinte kőkemény” Dinamit kísérte – amúgy a további nagylemezeit is velük készítette), a divat múltával Szűcs Judith körül kihűlt a levegő. Újabb albumaival (Ilyen ma egy lány, 1981, Kihajolni veszélyes, 1982) már hiába próbált meg széles közönségnek énekelni, karrierje a nyolcvanas évek derekára végképp leáldozott.
A rendszerváltozás után is aktív maradt, rendszeresen fellépett és adott ki albumokat. 
JBSz–SJ
<a href="http://www.szucsjudith.hu/">http://www.szucsjudith.hu/</a>
<a href="https://www.facebook.com/szucsjudithofficial/?locale=hu_HU">https://www.facebook.com/szucsjudithofficial/?locale=hu_HU</a>
 
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 1 (1960–70-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 437–438.

Szűcs Judith

Miklós Tibor (szövegíró)

Menyhárt János (1952, Budapest) gitáros, zeneszerző, a V’Moto-Rock együttes alapító tagja.
Zenei tanulmányai után egyénileg is képezte magát. Pályafutását a rövid életű Talizmán együttesben kezdte, majd 1971-ben a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-ferm-6741">Ferm</a> zenekar gitárosa lett. A formáció igényes slágerzenét játszott, azonban lemezük nem jelenhetett meg. Menyhárt János rövid ideig játszott a Korál együttesben is, amely 1974-76 között Koncz Zsuzsa kísérőzenekara volt.
1977-ben alapító tagja lett a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-vmoto-rock-9332">V’Moto-Rock</a>nak, velük tizenegy éven át aratott nagy sikereket, mint a zenekar gitárosa és egyik zeneszerzője. Ebben az időszakban ő volt az egyik legjobbnak tartott hazai szólógitáros. A csapat feloszlása után 1989-ben Vikidál Gyulával és Homonyik Sándorral megalapította az MHV zenekart, amely - arany- és paltinalemezeket begyűjtve - 1995-ig működött. Az MHV mindhárom megjelent albumának Menyhárt János a zeneszerzője és gitárosa. Közreműködött a két MHV-énekes szólóalbumainak megszületésében is. Az ő szerzeménye a legnagyobb Homonyik-sláger, az Álmodj, királylány (1989) zenéje.
Számtalan hazai előadóval dolgozott együtt - mint dalszerző, illetve zenei rendező - azok kiadványain, néhányan közülük: Cserháti Zsuzsa, Kovács Kati, Koncz Zsuzsa, Szűcs Judith.
Több mint 40 éve alkotótársa <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-demjen-ferenc-330">Demjén Ferenc</a>nek. Az énekes nem egy híres dalának Menyhárt János a zeneszerzője, néhány ezek közül: Szabadság vándorai, Szerelemvonat, Hogyan tudnék élni nélküled. A mai napig ő Demjén kísérőzenekarának gitárosa, és albumainak zenei rendezője.
Zenei munkásságát 1990-ben eMeRTon-díjjal, 2016-ban a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével, 2021-ben pedig Máté Péter-díjjal jutalmazták. 2023-ban Artisjus Életműdíjat adományoztak Menyhárt Jánosnak, és ekképpen méltatták őt: „Egyedi hangzása és kreatív zenei gondolatai által meghatározó szerepet játszott a hetvenes-nyolcvanas évek zenei világában”.
HZ

Kapcsolatok

Szűcs Judith

Miklós Tibor (szövegíró)

Menyhárt János