Publication/name

Deladela

Az 1990-es évek egyik legegyénibb zenei világát kétségkívül Kiss Erzsi (1961) jegyezte. Amit ő képviselt, az persze a rock peremvidéke volt, de abszolút unikum. Ahogy a sokféle hatásból egybegyúrta ezt a csak rá jellemző virtuális népzenét. Angol, francia, spanyol, arab és meghatározhatatlan szláv lüktetésű nyelven fantáziált, tette a hangokat, betűket, magán- és mássalhangzókat egymás után, kizárólag a ritmust és a zeneiséget szem előtt tartva. Több sávon dolgozott, ahogy több sávon élte az életét is, improvizációkra improvizálva építkezett, képeket, hangulatokat festett. Játékosan komoly és komolyan játékos, keretek közé a legnagyobb jóindulattal sem szoríthatók ezek az európaitól ugyancsak eltérő hangképzéseken alapuló zenei és nyelvi rögtönzések. Csak néhány cím ízelítőnek: Deladela, Peuee, Okatummate, Arő, Betna Bérun.
Kiss Erzsi 1984-ben a Jeles András-féle Monteverdi Birkózókörben kezdte, ami annyit tett: Monteverdi zenéjére birkóztak. Aztán egy-két évre rá a legendásnak számító Déja Vu Revue-ben mutatkozott be először énekesként, Kistamás László biztatására improvizált egy keveset angolul. Mégis, tíz évnek kellett eltelnie, mire ő is úgy érezte, érdemes erre lépnie. 1995 végén kereste meg a Kampec Dolores vezetőjét, Hajnóczy Csabát (1957, gitár, ének), beszélgettek, zenélgettek, szép lassan körbejárták egymást. Kenderesi Gabival (1963) kiegészült formációjuk, az Egy Kiss Erzsi Zene 1996 nyarán mutatkozott be, a debütáló nagylemez két évre rá jelent meg.
„Általában én hozom az ötletet, a szóló-dallamot, néha a basszus motívumait is – nyilatkozta anno a sajtóanyagban. – Érezhető, hogy ez mégis valamilyen nyelv, csak éppen nem értjük. De vagyunk így ezzel nap mint nap, és nem igazán zavar bennünket, ugye? Minden nyelvmásolat magával hozza a maga zenei világát, mint a valódiak, nem véletlen, hogy kialakultak a hozzájuk tartozó dallamok, ritmusok, temperamentumok, érzelmes vagy hűvösebb éneklési módok. Én ezeket idézem meg így, ismerős-idegenül.”
Az azóta eltelt idő persze ezt a virtuális népzenét, és az azt megszólaltató eleven formációt sem hagyta érintetlenül. A kezdetben alapvetően énekhangokra épülő dalok egyre jobban kiegészültek ritmushangszerekkel, egyre több lett bennük az erő, egyre dinamikusabb a megszólalás. A második lemez (Deladela, 2001) sokkal keményebb, sokkal húzósabb, mint az Kiss Erzsitől az előző alapján várható volt. Két igazán vokalista dal (Okatummate, Betna Bérun) van csak rajta, a többiekben a többiek dominálnak, jó kis alterockos hangulat és hozzáállás, amit kis túlzással csak ez a semmi máshoz nem fogható ének tesz egyedivé. Plusz végig ott van benne egy érdekes, érzékeny kettősség: a finomabb, nőiesebb jelleg és az ezzel sokszor szembefeszülő keményebb, férfiasabb vonal.
Bár egy ideje már lehetett érezni, de 2002 decemberére vált egyértelművé, hogy a két alapító kapcsolata megfáradt, átalakult a csapat, és Kiss Erzsi új, kivétel nélkül jazztanszakot végzettekből álló társulattal folytatta. Sütő Mártonban (1978, gitár) remek alkotótársra lelt, zenéje könnyedebb lett, a húzósabb, rockosabb hangvételen sokat oldott a jazzes megközelítés, miközben, miként az azóta született lemezt (Röné álma, 2003), úgy a produkciót is egyfajta hetvenes évek hangulat lengte be.
Aztán Kiss Erzsi mellől Sütő Márton, G. Szabó Hunor (dob) és Kovács Linda (ének) is eltűnt, 2008-ban Hámori Mátéval (gitár) és Mogyoró Kornéllal (ütőhangszerek) járták körbe egymást, a 2010-es világzenés, jazz-rockos Ugató-t viszont már új társakkal (Farkas Zoltán, gitár, Vajdovich Árpád, basszusgitár, Németh Csaba, dob) készítette. Az eddigi legutolsó albumon (Szabad a szív, 2014) pedig megint újabb alkotótárs, Bujdosó János gitározott.
JBSz–SJ
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János: A magyarock története 2 (1980–90-es évek), Budapest, Kossuth Kiadó, 2019, p. 451–453.
Kapcsolat:
<a href="https://www.facebook.com/EgyKissErzsiZene/?locale=hu_HU">https://www.facebook.com/EgyKissErzsiZene/?locale=hu_HU</a>

Egy Kiss Erzsi Zene

G. Szabó Hunor (1979, Mezőtúr) dobos, énekes, gitáros, basszusgitáros és zeneszerző, aki több jazz-, rock-, és pszichedelikus rock zenekarban szerepelt eddigi karrierje során.
Először gitározni, majd dobolni kezdett. Miután leérettségizett, Budapestre költözött, ahol zeneelméletet és zongorát tanult. 1999-2004 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolára járt, ahol jazzdob szakon végzett. Közben játszott a Komisz kenyér és a Triton együttesekben, a Kardos Négyesben, a kétezres évek elejétől az <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-egy-kiss-erzsi-zene-12655">Egy Kiss Erzsi Zene</a> formációban, 2003-tól az Smárton Trió tagja volt, 2006-tól a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-dzsindzsa-zenekar-23348">Dzsindzsa zenekar</a>ban dobol.
2008-ban alapító tagja volt a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-the-qualitons-7306">Qualitons</a> együttesnek, amely úgy hozta vissza a hatvanas évek hangulatát a beat-soul zenéjével, hogy közben újításokat is hozzáadott ahhoz. Hunor 2012-ig dobosa és énekese volt a formációnak, ezután előlépett frontembernek, énekelt és gitározott. 2014-ben megjelent második albumukra (Tomorrow’s News) már kizárólag vokális, angol nyelven előadott dalok kerültek.
„Régi angol zenéken nőttem föl, tehát beivódott az agyamba ez a fajta éneklés. Hallgattam magyar dalokat is, de ez volt a fő csapásirány, és azt érzem, hogy ennek a zenének ez a nyelv áll igazán jól.” - nyilatkozta G. Szabó Hunor a KULTer.hu-nak.
Magyar előadók közül a Qualitonst hívták meg elsőként élőben fellépni a legendás seattle-i KEXP rádió műsorába, 2019-ben, ahol Hunorék a Zöld sárga című Kex-feldolgozást is eljátszották, magyarul. Azonban a külföldön is egyre ismertebb és sokat koncertező, az Echoes Calling (2018) és a Kexek (2019) lemezekkel zeneileg is csúcsra jutó The Qualitons 2022 tavaszán bejelentette a feloszlását.
"Hunor akkor már nem akart zenekarozni, elfáradt a sokévnyi munkában, illetve kicsit mindannyian elfáradtunk." - árulta el Boros Levente dobos egy idei interjúban.
2023 végén aztán újjáalakult a zenekar, de immár G. Szabó Hunor nélkül, aki a Qualitons mellett az évek során több más rock- és jazzformációban is zenélt. 2012-től Szabó Balázs Bandájának tagja, 2014-től a Jónás Vera Experiment, 2015-től a Trio Querbes, 2016-tól a Mongooz &amp; the Magnet dobosa volt. A mai napig rendszeresen együtt zenél Borbély Mihállyal, valamint Dresch Mihállyal, és Vörös Niki jazzénekessel is színpadra szokott lépni azok különböző formációiban.
2015-ben zenét írt a Tünet Együttes elnevezésű alkotói társulás Az éjszaka csodái - tánc, tüll, tablet című előadásához. Szerepel a W.H. formációban, amely egy supergroup Senával, Márkos Alberttel és Gryllus Samuval. Shakespeare-szövegeket adnak elő kortárs zenei bravúrokkal ötvözve. Játszott Lovasi András 2021-ben megjelent szólóalbumán, és dobolt a Kispál és a Borz 2023-as visszatérő nagylemezének két dalában. És van közös produkciója párjával, Németh Juci énekesnővel is, ahol sajátos felfogásban és hangszereléssel adják elő régi kedvenc dalaikat.
G. Szabó Hunor két másik dobos, Halmos András és Boros Levente társaságában 2021-ben Trigon, 2023-ban Lumen Improv Session címmel jelentkezett egy-egy kiadvánnyal, amelyeken három érzékeny zenész finom, részletgazdag, egymásba kapcsolódó játékát hallhatjuk. Dobosként szerepelt - a szintén mezőtúri származású - Lázár tesók 2023-as lemezének felvételén és az albumbemutató koncerteken is.
HZ
 
Kapcsolat:
<a href="https://www.facebook.com/g.szabo.hunor">https://www.facebook.com/g.szabo.hunor</a>
<a href="https://www.facebook.com/jucihunorofficial/">https://www.facebook.com/jucihunorofficial/</a>

G. Szabó Hunor

Gitáros, zeneszerző, az 1980-as évek budapesti undergroundjának emblematikus alakja, a Kontroll Csoport és a Kampec Dolores alapítója, meghatározó muzsikusa. Ma a MOME-n zenei alapismeretekről tanít nem zenész művészeket, és főleg akusztikus ökológiával foglalkozik. 
Miközben a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-kontroll-csoport-756">Kontroll Csoport</a>tal koncertezett, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolára járt zenetudományi tanszakra, ahol klasszikus zenetörténettel, zenekritikával, zeneelmélettel foglalkozott. Az egyik legmagasabb pontszámmal vették fel, később azonban fokozatosan kicsúszott a szakmai körből, és miután a popzenekutatás akkoriban (is) kurrens területnek számított a világban, a középkori madrigálok világa helyett 1983-ban A rock and roll története és eszköztára címmel írhatta meg a diplomamunkáját. Emellett publikált a Magyar Zene című szaklapban is, az egyik tanulmányában a korábbi mainstream magyar pop- és rockszámok eszköztárát vetette össze saját generációja, az alternatív vonal produkcióival.
Közben 1984-ben sokadmagával megalapította a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-kampec-dolores-8322">Kampec Dolores</a>t, amely persze felállásában és stílusában is rengeteget változott az évtizedek alatt – többek között volt egy hosszú korszaka a jazzszaxofonos Grencsó Istvánnal. Ahogy Hajnóczy egy <a href="https://www.szabadeuropa.hu/a/nem-gondoltam-akkor-hogy-ilyen-elsivarosodas-jon-hajnoczy-csaba/32273799.html">2023-as interjúban</a> meghatározta: „Születését tekintve alternatív rockzenekar. Nagyon sok úgynevezett kortárs zenei hatás olvadt bele, a nyomai ott vannak. Improvizációs jazz és más szabad improvizációs dolgok is vannak benne, elektronikus zenei ötletek is. Egy időben dolgoztam samplerrel, egy ideje már nem, de azért az is jelen volt, és különböző népzenék hatásai.”
Emellett 1998 és 2003 között az <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-egy-kiss-erzsi-zene-12655">Egy Kiss Erzsi Zene</a> meghatározó muzsikusa, alkotója. 2008 és 2011 között Szokolay Dongó Balázzsal és Kondor Péter Párizzsal eFU néven elektronizált népzenei projektet vitt. 
Az utóbbi évtizedekben a rock and roll mint életforma folyamatosan átalakult az életében, 2019-ben a MOME-n a doktori disszertációját Akusztikai ökológia, soundscape, akusztikai kommunikáció és ökológiai hangművészet, a hangról való gondolkodás új aspektusai címmel írta.
Miként az említett 2023-as interjúban rámutatott: „Ami pillanatnyilag érdekel, az a Szigetköz hangökológiája. Benne vagyok egy projektben. Évtizedek óta napirenden van, hogy mit lehet kezdeni a Szigetköz helyzetével, ami a Duna eltereléséből következett. Egy ösztöndíjra pályáztam azzal, hogy vonjuk be a hangökológiát a kutatási területek közé. Vannak ott zenészek, Mizsei Zoltán és Váczi Dániel, akik zenészként és bizonyos értelemben hangkutatóként részt vesznek ebben. Én pedig kifejezetten a hang mint a természetben és a lakott környezetekben jelen lévő jelenség felől közeledtem.”
JBSz
Kapcsolat: <a href="https://csabahajnoczy.com/">https://csabahajnoczy.com/</a>

Deladela

Kapcsolatok

Egy Kiss Erzsi Zene

G. Szabó Hunor

Hajnóczy Csaba