Publication/name

Anzix

Ilju - Makám

A mai negyvenes népdalénekesnő nemzedék legtehetségesebb és legsokoldalúbb képviselője Szalóki Ági (1978, Budapest). Számos gyereklemezt jelentetett meg, de alkalmanként jazzes és popos albumokat is készített. Rendszeresen hasonlítgatják Palya Beához, pedig nála lényegesen szofisztikáltabb és ösztönösebb művész. Vékony, törékeny alkat, teli élettel és energiával. Pályája első évtizedében kézről kézre adták a zenekarok egymásnak, az Ando Dromtól az Ökrösön át a Besh o droMig. Mígnem egyfelől a gyerekek felé fordult, másrészt Hallgató című lemezével elmozdult az etno jazz irányába. 
Tizenhat évesen énekelt először színpadon (az Ando Drom jubileumi műsorában). Mestereinek azokat a zenészeket tartja, akiket hallgatott, és akikkel együtt játszhatott: Sebestyén Mártát, Szakcsi Lakatos Bélát, Bodza Klárát, a Kalákát, és Dresch Mihályt, valamint erdélyi és moldvai énekeseket, például Eke Péterné Simon Marit, Jánó Annát és Lunka Erzsit. 1997-ben az Utolsó Óra munkatársaként több erdélyi énekes adatközlő repertoárját rögzítette. Az Ökrösben autentikus magyar népdalokat énekelt, a világzenei Besh o droMban pedig cigány népzenei tudását kamatoztathatta (anyai részről cigány származású). Velük járta be a világot a montreáli jazz fesztiváltól a Glastonbury fesztiválon át a párizsi Théâtre de la Ville-ig, New Yorktól Pekingig. 
Számos, díjakat nyert gyereklemezt (Téli-nyári laboda, 2004, Cipity Lőrinc, 2008, Gingalló, 2009) készített. A 2005-ben kiadott, Fonogram-díjas Hallgató-n a moldvai, gyimesi és cigány népdalokat jazzmuzsikusok ágyazták finom, jazzes szövetbe. 2007 az együtténeklés éve lett: Hercku Ágnessel, Bognár Szilviával és zenészbarátaival létrehozták a Szájról – szájra formációt, mellyel azonos című lemezük is megjelentették. 2008-ban némi meglepetésre Karády Katalin dalaiból szerkesztett albumot (A vágy muzsikál), 2010-ben pedig a Borlai Gergő dobos-zeneszerzővel jelentetett meg közös anyagot (Kishúg), melyen tőle szokatlan zenei műfajokba (elektropop, drum and bass) kalandozott el. Hogy aztán a következő évben ismét visszatérjen a magyar népzenei gyökereihez: a népzenei gyűjtőútjain frissen szerzett élményanyagból állt össze a Bárcsak ez az éjszaka című, az erdélyi Mezőség három falvának zenéjét és táncait bemutató műsora.
2012-ben karácsonyi albummal jelentkezett: Az öröme az égnek, ünnepe a földnek egyházi és magyar népi énekek gyűjteménye. A 2014-es zenés könyve, a Körforgás zenei anyagát kortárs magyar költők versei alkotják, melyet Szalóki Ági mellett Fenyvesi Márton zenésített meg. 2017-ben Fújnak a fellegek címmel magyar és cigány népdalokat énekelt lemezre. A következő évek intenzív koncertezéssel teltek, aztán negyvenkét évesen teherbe esett, és 2021 áprilisában kisfia született. De így sem ült sokat otthon, a 2022 augusztusában megjelent újabb gyereklemezén (Zümmögő idő) népmesék, archaikus népi imádságok, mondókák és tradicionális gyerekdalok, körjátékok egyaránt szerepeltek.
JBSz
 
Forrás:
JÁVORSZKY Béla Szilárd: A magyar folk története, Budapest, Kossuth Kiadó, 2013, p. 198–204.
Weblap: <a href="https://www.szalokiagi.hu/">https://www.szalokiagi.hu/</a> 
Facebook: <a href="https://www.facebook.com/agiszalokiofficial/?locale=hu_HU">https://www.facebook.com/agiszalokiofficial/?locale=hu_HU</a> 
Instagram: https://www.instagram.com/szalokiagi/?hl=hu
JBSz

Szalóki Ági

A zeneszerző, zenekarvezető kamaszként költői és festőművészi ambíciókkal kacérkodott, és miközben a klasszikus polgári nevelés részeként a szülei zongoratanárt fogadtak mellé, az egyházi rítusok zenéje varázsolta el. Majd magával sodorta a beat, főleg az után, hogy a meghallotta az Illés Légy jó kicsit hozzám című dalát. Nyolcadikos korában kapta meg élete első gitárját, amit eleinte jobbkezesként használt, csak később húrozta át a neki megfelelő balkezesre.
1966-tól Pannonhalmára járt gimnáziumba, ahol négy éven át gregoriánt énekelt az iskola kórusában. Majd érettségi után a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola gyengeáramú karán folytatta, ott találkozott először Sebő- és Kaláka-versmegzenésítésekkel. Ravi Shankar hatására (akit egy filmben látott) áttért a szitárra, de rendszeresen járt Cseh Tamás koncertjeire, majd jött a Kolinda és a Gépfolklór, amelyek éppúgy hatással voltak rá, mint a Syrius jazz-rocja, vagy a 180-as Csoport és az Amadinda repetitív kortárs zenéi. 
Aztán a hetvenes évek közepén – két gitár, oboa, nagybőgő és tabla felállásban – megalapította az újító-kísérletező C.S.Ö.-t (Creativ Studio Öt), melynek instrumentális és improvizatív zenéje tele volt merész motívumokkal, szokatlan harmóniai és ritmusszerkezetekkel. 1980-ban a kolindás Dabasi Péter 1980-ban létrehozta a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-makam-es-kolinda-6939">Makám &amp; Kolinda</a> formációt, ahová Krulik a maga zenekarából a basszusgitáros Kőszegi Pétert és az oboista Juhász Endrét vitte Majd amikor 1984-ben a Makám &amp; Kolinda szétment, a C.S.Ö. három tagjaival – Bencze László nagybőgőssel, Szalai Peti tablással és Juhász Endrével –, valamint Szőke Szabolcs gadulkással létrehozta a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-makam-11528">Makám</a>ot.
A zenekar mellett 1995-ben a Fonó Budai Zeneház művészeti vezetője lett, ahol a kétezres évek végéig dolgozott. Az utóbbi időben három, önéletrajzi ihletésű regényt is megjelentetett (A legolcsóbb mozi, 2011, Az utolsó papírrepülő, 2017, Anyakönyv, 2021)
JBSz

Krulik Zoltán

Bognár Szilvia (1977, Szombathely) kvalitásai régóta egyértelműek: hangban, technikában, zeneiségben, belső rezgésben lazán versenyre kel a népzenei/világzenei színtér ünnepelt sztárjaival. A zajos sikerhez gyakorta szükséges szerepjátszás, magabiztosság-többlet és megfelelési kényszer azonban neki nem megy. Mindenekelőtt alkatilag. 
A szombathelyi Bartók Béla Zeneiskolában tanult furulyázni, majd fuvolázni, tizenhat évesen csatlakozott Vasi Népdalstúdióhoz, még gimnazista volt, mikor Vas megyei Boglya együttes énekese lett. Érettségi után három évig a folkot elektronikus tánczenével ötvöző <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-anima-sound-system-11570">Anima Sound System</a>ben énekelt, de figyelmét inkább a néphagyomány komplex megismerésére fordította. 1998 és 2004 között az ELTE néprajz szakára járt, szakdolgozatában az énekes néphagyomány átalakulását, „továbbélési” lehetőségeit kutatta.
1998 és 2005 között a Vándor Vokál együttesben balkáni és kárpát-medencei (magyar, bolgár, szerb, horvát, szlovák, rutén, görög és korzikai) többszólamú dalokat énekelt, általában zenekari kíséret nélkül. Emellett öt éven át tagja volt a sokféle hatásból építkező <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-makam-11528">Makám</a> együttesnek, mellyel számos albumot készített. 
Emellett számtalan album és együttes szólistája, legyen az népzene, énekelt vers, régi zene, vagy világzene. A Magyar Állami Népi Együttes és a Duna Művészegyüttes meghívott előadója, a Szeret énekese, a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-sebo-egyuttes-6889">Sebő együttes</a> és Nikola Parov vendége, szerepelt Rost Andrea Pannon dalok című lemezén. Nem utolsósorban a kétezres évek végén Herczku Ágnessel és Szalóki Ágival a nagy sikerű Szájról szájra produkció oszlopos tagja. 
Miközben Lovasi Andrással a Sator Quartetben középkori himnuszokat énekelt, jelenleg Kónya István lantművésszel van közös régizenei felállása, és állandó énekese az Esszencia produkciónak.
Mégis 2006 óta létező világzenei csapatában érzi jól magát, amellyel ezidáig négy albumot jegyez, valamint a gyermekeknek szóló Csintekerintő műsorát. Az időközben formáció az utóbbi években Bognár Szilvia Sextet néven lép fel. 2011-ben újabb világzenei produkciót hozott létre (Bognár Szilvia és az etNoé), s bár továbbra sem lépett ki a különféle etnikumok népzenéinek bűvköréből, új csapata határozottan progresszívebb hangzásvilágot képvisel. 
JBSz
Kapcsolat:
<a href="http://bognarszilvia.hu/">http://bognarszilvia.hu/</a>
<a href="https://www.facebook.com/BognarSzilvia/?locale=hu_HU">https://www.facebook.com/BognarSzilvia/?locale=hu_HU</a>

Bognár Szilvia

Szokolay Dongó Balázs (1965, Tótkomlós) népzenét, valamint népzenei ihletésű improvizatív zenét játszik dudán, furulyán és szaxofonon.
Mezőgazdasági majd rajzpedagógiai tanulmányok után autodidakta módon kezdett a zenével foglalkozni. Kezdetben bluest, később népzenét, megint később free jazzt játszott „csöveken” – elsősorban dudán, furulyán és szaxofonon. Népzenészként többek között a Kündü, a Magyar Dudazenekar, a Békés Banda és a Vasmalom zenekarokban fújt, megfordult a Makámban és a Csík zenekarban, turnézott a Tékával és a Vujicsics együttessel, később <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-palya-bea-8114">Palya Bea</a> és <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-sebestyen-marta-6894">Sebestyén Márta</a> zenekarainak meghatározó tagja volt. 
Zenei pályafutása során a kezdetektől napjainkig tartó fontos műhelymunka a jazz és népzene határmezsgyéjén alkotó zenekar, a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-del-alfoldi-szaxofonegyuttes-41134">Dél-alföldi Szaxofonegyüttes.</a> Saját együttese a Dongó és Barátai zenekar. A formáció eredetileg a Dunaújvárosi Táncszínház kíséretére jött létre, mára önálló koncertező zenekarrá vált. 1999-tól dolgozott együtt egykori elmaradhatatlan társával, Bolya Mátyással (koboz, citera).
A szólómunkái mellett az elmúlt években főként a Corpus Harsona Quartettel, Fábri Gézával, Kónya Istvánnak, Fassang Árpáddal, Fabulya Andreával és Geröly Tamással (valamennyi előadóval duóban), valamint a Rustico és a Fohász formációval lép fel.
2003-tól az Óbudai Népzenei Iskola dudatanára. Hangszerei: furulyák (somogyi hosszúfurulya, kis magyarországi pásztorfurulya, erdélyi furulya, román kaval, szlovák fujara, (tilinkó), dudák (magyar duda, dráva-menti horvát duda, mohácsi duda, bánáti szerb duda), szopránszaxofon, tárogató, dorombének.
Szokolay sosem azt nézte, hogyan kell szabályosan megszólaltatni egy hangszert, hanem arra törekedett, hogy abból lehetőleg az és úgy szólaljon meg, ahogy ő elképzelte. Pályafutása során kapott is érte hideget-meleget mind a népzenészektől, mind a jazzisták részéről. Mire rendre csak megvonta a vállát és annyit válaszolt: „Mondhatnám azt, hogy amit csinálok, az free folk, de ezt sokan vagy nem értik, vagy félremagyarázzák. Persze, a szó hagyományos értelmében nem játszom se jazzt, se autentikus népzenét, és nem is törekszem rá. Amúgy sem kell mindig mindent kategóriákba tuszkolni. Külföldön érdekes módon sosem kérik számon ezt rajtam.”
Ahogy a honlapján hozzáteszi. „A népdal nem porosodó múzeumi kottafejek gyűjteménye, hanem elevenség és élet. Mindig újra éljük, mindig újra improvizáljuk, nem csak memorizáljuk. Az én tanulmányaim nem álltak másból, mint sok-sok népdal bemagolásából. De aztán, amikor játszom a dalokat, elindul a zenei fantázia. Meghallok hangokat, s megyek utánuk. Ma megyek utánuk, nem tegnap. Tehát kortárs.”
JBSz
 
Kapcsolat:
<a href="https://www.facebook.com/people/Szokolay-Dong%C3%B3-Bal%C3%A1zs-Official/100063683824394/">https://www.facebook.com/people/Szokolay-Dong%C3%B3-Bal%C3%A1zs-Official/100063683824394/</a>

Szokolay Dongó Balázs

A fiatalabb folkgenerációból a legnagyobb reményekkel kecsegtető – és a mai negyvenesek nemzedékéből a legnagyobb sikereket elérő – énekesnő kétségkívül a Makón született, Bagon nevelkedett Palya Bea (1976-11-11).
Lovász Irénhez és Szvorák Katalinhoz hasonlóan Palya – a bagi néptánccsoportban – szintén gyerekkora óta táncol és énekel. Tizenhat évesen a moldvai népzenét játszó budapesti Zurgó együttes énekese és tánctanára lett, majd igen sok sávon élte az életét. Egyrészt tudományos alapossággal foglalkozott a magyar énekes népzenével (2002-ben az ELTE Néprajz Szakán diplomázott), másrészt a magyar mellett a bolgár, a cigány, a török és a szefárd zsidó folkba, illetve az indiai klasszikus zenébe is megmerítkezett, harmadrészt az autentikus vonalból folyamatosan és sokfelé elkalandozott. Énekelt a jazz-folkos Laokoón csoportban, a világzenés Folkestrában, a hagyományőrző Kárpátiában, az elmúlt évtizedekben az énekelt vers műfajában mozgó Sebő együttesben, a balkáni népzenét játszó Daradunában, a Szőke Szabolcs-féle Hólyagcirkuszban, és még ki tudja hol.
2005-ben alapította meg saját együttesét, a Palya Bea Quintetet. A Hangzó Helikon sorozatban Weöres Sándor Psyché című művét adta elő. 2008 tavaszán látott napvilágot első külföldi kiadású lemeze, az Adieu les complexes, mely Magyarországon háromszoros platina minősítést kapott. Miként akkor a Népszabadságban nyilatkozta: „Nem tudatosan kalandozgatok, egyszerűen ilyen vagyok, keresem azokat a formákat, zenéket, szavakat, amelyek a leginkább alkalmasak arra, hogy az érzéseimet kifejezhessem. Hogy a szólisztikusabb megoldásokat miként tudom keverni azzal a zenekari hangzással, amit igazán szeretek. Ráadásul ebben a műfajban a zene és szöveg színvonala viszonylag ritkán találkozik olyan ideális harmóniában, mint mondjuk Patricia Barbernél vagy Joni Mitchellnél. Persze mindezt tovább keverem etnikus színekkel. Nem azért, mert ez divat, hanem mert ebből nőttem ki.”
2009-ben az Extremely Hungary magyar kulturális évad keretében a New York-i Carnegie Hall-ban, majd Washingtonban, a Kennedy Centerben adott nagy sikerű koncerteket. A 2009 tavaszán megjelent, dupla platina Egyszálének-en saját dalokat és népdalokat énekelt, majd hatvanas évekbeli táncdalokat adott elő (Én leszek a játékszered, 2010). Az elmúlt bő tíz esztendő pedig egyrészt a megállapodásáról, gyermekei születéséről és cseperedéséről szólt, másrészt az elválásról, melyeket rendre nagylemezekben (Nő, 2014, Tovább nő, 2016, Hazatalálok, 2018, Élet, 2020, LéleKzet, 2022) dolgozott fel.
Önéletrajzi esszékötete Ribizliálom címmel 2011 októberében jelent meg. Két lánya van: Lili 2012 októberében, Panni, 2017 januárjában született.
JBSz
 
Az előadó weboldala: <a href="https://palyabea.hu/">https://palyabea.hu/ </a>
Az előadó Facebook-oldala: <a href="https://hu-hu.facebook.com/PalyaBea/">https://hu-hu.facebook.com/PalyaBea/ </a>
Az előadó Instagram-oldala: <a href="https://www.instagram.com/palyabea/">https://www.instagram.com/palyabea/</a>

Palya Bea

A gitáros, zeneszerző Krulik Zoltán (1951) vezette, 1984-ben alakult, kezdetben kísérleti kortárs zenét játszó zenekar az új évezredben a hazai etnojazz, folkjazz, világzenei színtér megkerülhetetlen és lemezeken jól dokumentált formációja.
Közvetlen előzménye az 1975 és 1980 között működő C.S.Ö. (Creatív Stúdió Öt) együttes, melyben Krulik Zoltán mellett Juhász Endre (oboa), Bencze László (bőgő) és Szalai Péter (tabla) is együtt zenélt. Az 1980 és 1984 között létezett Makám és Kolinda szétválása után Juhász Endre és Krulik Zoltán mellett Szőke Szabolcs (gadulka) vitték tovább a Makám nevet. A formációhoz 1985-ben csatlakozott Thurnay Balázs (marimba,  kaval). 
A Makám kezdetben a C.S.Ö. irányvonalát folytatta: Krulik alapvetően improvizatív kompozícióban többféle etnikus hatás keveredett a kortárs zene elemeivel. Ennek a korszaknak a zenei lenyomata az első LP (Közelítések, 1988), ennek anyagával jutottak el Olaszországba, Franciaországba, Németországba és Csehországba. Számos kiemelt hazai koncertjükön fellépett velük az amerikai Steven James (sarod), aki Ravi Shankar egyik tanítványa volt.
A zenekar pályáján komoly változást jelentett az avantgárd jazzista Grencsó István (szaxofon, fuvola) kilencvenes évek eleji csatlakozása, mellyel nagyjából egyidőben került a csapatba – Szalai Péter helyére – a dobos Borlai Gergő. A velük készült anyagon (Divert Time Into, 1994) Krulik kompozícióiban egyre erőteljesebben jelentek meg az improvizatív jazzes kísérletek, és még inkább ez jellemezte a – más és más felállásban rögzített – további két CD-t (Café Bábel, 1997, A Part, 1998).
1999-ben ismét váltás jött, a német Erdenklang kiadó, majd a Fonó Records felkérésére Krulik Zoltán vokális darabokat készített Lovász Irén számára, és ezzel felfedezte magának a magyar népzene archaikus formáit és a dalt mint műfajt. Az 1999-es Skanzen, a két évvel későbbi 9 colinda, majd a Szindbád tökéletesen illeszkedtek ebbe a sorba, ahol Krulik különböző korok és tájak (nép)dalai köré vont finom, jazzes, etnós zenei szövetet.
A 2003-as Anzix a balkáni háborúra reflektált, a nők szemszögéből (énekesek: Bognár Szilvia, Palya Bea, Szalóki Ági), majd az ezt követő években Bognár Szilvia lett a Makám állandó énekese, vele készült a külföldön is sikert arató családi hangos-képeskönyv, az Almanach. 
2006-ban viszont gyökeresen átalakult az együttes, és bár továbbra is koncerteztek és időnként jelentetett meg újabb anyagokat, a Makám ettől kezdve fokozatosan vesztett népszerűségéből.
JBSz
Kapcsolat: <a href="https://makam.hu/2/">https://makam.hu/</a>
<a href="https://www.facebook.com/makamzenekar/?locale=hu_HU">https://www.facebook.com/makamzenekar/?</a>
Cikkeink:
<a href="https://blog.popkulturalis.hu/makam-40-jubileumi-koncert-kortars-koltok-verseivel/">https://blog.popkulturalis.hu/makam-40-jubileumi-koncert-kortars-koltok-verseivel/</a>

Makám

Az 1970–1980-as évek egyik legtehetségesebb dalszerzője volt. Nevéhez fűződik például a Bikini által sikerre vitt Közeli helyeken és az Adj helyet magad mellett című dalok.
Dévényi Ádám az akkoriban alakuló folkos dalos vonulat tagjaként tűnt fel, alig húszévesen szerepelt az 1977-es Ki mit tud? televíziós tehetségkutató vetélkedőn, miközben olyan zenekarokkal fellépve adta elő dalait, mint a Vízöntő, a Vasmalom vagy a Tabula. De igazából azt követően lett ismert, hogy barátja, Trunkos András D. Nagy Lajossal megalakította <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-rolls-frakcio-10510">Rolls</a>t, és azzal feldolgozták az Adj helyet magad mellett című dalát, amellyel még a slágerlistát is vezették. A Rolls feloszlása után D. Nagy Lajos átment a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-bikini-10606">Bikini</a>be, magával vitte ezt a számot és az rákerült a zenekar 1987-es Mondd el LP-jére. A következő Bikini-albumon (Ha volna még időm, 1988) újabb két Dévényi-szerzemény hallható (Ne legyek áruló, Hazudtunk egymásnak), az 1989-es Közeli helyeken-en pedig már – a címadó dalon túl – további hat (Amerika, Bátyuska, Repülők, A férfi megy, a nő marad, Ne ébressz fel, Elfogytak szavaim).
„Eleinte nem teljesen voltam boldog a Bikini-feldolgozásokkal. De aztán rájöttem, hogy azok a dalok, amiket maximum száz embernek éneklek el egy akusztikus koncerten, nem hangoznak túl jól egy rockzenei előadáson, tehát végül is megértettem, hogy át kell írni őket.” – nyilatkozta nem sokkal a halála előtt a MTA Zenetudományi Intézet számára készült életút-interjúban.
Mindeközben a nyolcvanas évek derekén a Postásy Júliával közös albumán (Nincs kegyelem, 1986) Dévényi a két világháború közt született szerelmes sanzonokat adott el. Mint mesélte, szeretett volna hátat fordítani addigi énjének, és egy bárműsort összeállítani ezekből a régi dalokból. Mikor a tervébe beavatta Trunkos Andrást, az elintézte, hogy legyen belőle lemez. Pedig Bors Jenő, az MHV vezetője állítólag azt mondta, amíg ő itt van, „addig a Dévényi nem fog énekelgetni”. Aztán mégiscsak megjelent.
1990-ben – ugyancsak Trunkosnak köszönhető, akivel közös zenekara is létezett Átmeneti Kabát néven – már végre saját dalait énekelhette kazettára (Adj helyet). Az 1994-es Mindennapi éjek-en Soós Balázs és Börcsök Enikő működött közre. A folytatásban még jó néhány kazetta és CD felvételén zenélt, de ezek már jobbára magánkiadásban jelentek meg.
Miközben Dévényi Ádám két Szőke András filmhez (Európa Kemping, 1992, Citromdisznó, 1993) és számos színházi darabhoz írt zenét. A kilencvenes években főként a Kaposvári Csiky Gergely Színházba, a Katona Kamrába és a Stúdió K-ba hívták, később színházi zeneszerzőként mesejátékokban és színdarabokban egyaránt dolgozott.
Hosszas betegség után 2016. december 4-én hunyt el. 
JBSz

Anzix

Kapcsolatok

Ilju - Makám

Szalóki Ági

Krulik Zoltán

Bognár Szilvia

Szokolay Dongó Balázs

Palya Bea

Makám

Dévényi Ádám

Orczi Géza

Mizsei Zoltán