Publication/name

A holnap fényei

Az 1987-ben alakult, de színpadra csak 1988 márciusában lépő, addigra számos tagcserén áteső No együttes – Szatai Gábor (ének), Slamovits István (gitár), Galló Sándor (basszusgitár), Ámon László (dob) – az 1990-es évek első felének egyik ígéretes, de az élvonalba soha be nem jutott popzenekara. Munkásságát az 1998 eleji feloszlásig három stúdiólemez, illetve egy kompiláció őrzi. Stílusára az első években erősen hatott a U2 és a Cult.
Miután a Magyar Rádióban felvették a Hallottalak sírni című dalt, Erdős Péter (MHV) lemezszerződést kötött velük. Az első nagylemez anyagát 1990 elején vették fel, de Erdős halála miatt az végül dobozban maradt, és csak 1992-ben jelentette meg Rózsa István időközben megalakult új kiadója. A Rózsa Records a következő két évben két újabb albumot (A holnap fényei, 1993, Titkos napló I.-II., 1994) adott ki tőlük, de Szatai és Slamó duójára épülő zenekar sosem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. 1995-ben No More címmel a legjobban sikerült dalaikból (többek között: Hallottalak sírni, A folyónál, Húsz évvel később) még összetettek egy válogatás CD-t, de aztán 1998 elején végképp pont került a pályájuk végére. A zenekarban az eltelt bő tíz év alatt a Slamovits-Szatai páros mellett olyan muzsikusok fordultak meg, mint Gallai Péter (billentyűsök), György Ákos (billentyűsök), Balogh Ferenc (ének), Barille Pasquale (dob), Dorozsmai Péter (ütősök) és Zsoldos Tamás (basszusgitár).
2005-ben Slamovits és Szatai Gábor rövid ideig ismét No néven koncerteztek, de az újbóli egymásra találásnak végül nem lett folytatása.
JBSz

Barille Pasquale

Szatai Gábor

Slamovits István (1953, Miskolc), becenevén Slamó, gitáros, énekes, dalszerző, aki 1977-1983 között az Edda tagja volt, és tevékeny részese a zenekar első sikerkorszakának.
Első együttese 1970-től a Luw volt, Slamó basszusgitározott, a bátyja, Slamovits Tibor (1950) pedig a szólógitáros. A Borsod megyei Sajószentpéteren, a Bányász Művelődési Házban pengették a húrokat, főként Deep Purple- és Uriah Heep-számokat játszottak. 1971 nyarán Tibor katonai behívója miatt kezdett el Slamó szólógitáron játszani. 1972-73-ban a Grogs nevű banda tagja volt.
Következő zenekara 1973-1975 között a Kőtörő volt, amely a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című musical Miskolci Nemzeti Színház által bemutatott adaptációjának élő zenei hátterét adta. A Kőtörő után a főleg heavy metal stílusban próbálkozó miskolci Wanderers következett (1976-77), mellyel azonban nem sikerült sikereket elérniük.
1977-ben Pataky Attila elhívta őt az Edda együttesbe. 1978-ra összeállt a „nagy ötös” és megtörtént a csoda. A „bakancsos” <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-edda-bakancsos-9380">Edda Művek</a> volt a debreceni Color együttest követően a második vidéki zenekar, akiknek sikerült az áttörés. A fővárosban és az egész országban pillanatok alatt futottak be, hatalmas sztárok lettek. Slamó alapvetően meghatározta a zenekar hangzásvilágát - gitározott, zenét szerzett és szövegeket írt. Öt sikeres év után a Pataky Attila és Slamovits között kialakuló, főleg zenei kérdésekkel kapcsolatos nézetkülönbség oda vezetett, hogy az Edda Művek akkori formációja 1983 decemberében megtartotta búcsúkoncertjét Miskolcon, majd feloszlott.
Slamovits ekkor egy időre elvonult a nyilvánosság elől. 1985-ben jelentkezett újra - jó nevekből álló zenészgárdával (Nagy Feró, Lugosi László, Trunkos András) kiadott egy nagylemezt Slamó címmel, ez azonban nem aratott számottevő sikert.
1987-ben Szatai Gábor énekessel megalapította a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-no-107549">No</a> együttest, amelyet a „magyar U2” néven emlegették, ám szélesebb körben nem voltak vevők a zenéjükre. A formáció - amelyben 1993-tól Barille Pasquale, az R-GO egykori dobosa is játszott - azért 1992 és 1994 között kiadott három nagylemezt. A dalokat Slamó írta, legismertebb ezek közül talán az első albumukon szereplő Hallottalak sírni volt.
Még 1988-ban, kissé feledve a korábbi nézeteltéréseket, elkészítette az Eddával a Pataky-Slamovits lemezt, és később is gyakori vendége volt a jubileumi Edda-koncerteknek.
1994-ben - ismét jeles közreműködőkkel - megjelent Slamó Unplugged című albuma. 1998-ban, tíz év után feloszlott a No együttes, ekkor Slamovits István Izraelbe költözött. 2005-ben aztán ismét hazatelepült és újfent megalapította a No együttest, mely felállás azonban nem volt tartós: 2007-ben ismét megszűnt. Ezután Slamó ismét Izraelbe költözött, ahonnan 2009-ben tért vissza.
2011-ben tervbe vették Som Lajossal a Storm együttes megalapítását, sajtótájékoztatón be is mutatkoztak, de a zenekar nem kezdte meg működését. Helyette 2011 végén egy televíziós tehetségkutatóból ismert énekessel, Mr. Joe-val Slamo Revans néven hoztak létre új együttest, amely egy év után feloszlott.
Slamovits István 2012 óta a családjával Németországban él, visszavonultan. 2023-ban, hetvenedik születésnapja alkalmából Miskolc díszpolgári címre szerette volna jelölni őt, azonban a megkeresésükre nem reagált a 70-es, 80-as évek egyik legfontosabb hazai dalszerző-gitárosa.
HZ
 
<a href="https://www.facebook.com/groups/428070969467473/">https://www.facebook.com/groups/428070969467473/</a>

Kapcsolatok

No

Barille Pasquale

Szatai Gábor

Slamovits István