Event/name

Sena és kísérő zenekara az A38 tetőteraszán lépett fel. HipHop, funk, soul és blues inspirálta műsor, ezúttal a nagybőgős Nagy Illés vendégszereplésével.

Sena (live band)

Sena (live band) koncertfotók 2016. 08.05

Ghánában fehérnek, Magyarországon feketének számít, ott Veronikának hívják, itt Senának, Accra és Budapest között utazva mégis mindig ugyanazt mondja: hazamegyek. Miközben angolul számol és angolul ír szöveget, a nemrég a tizenötödik születésnapját ünneplő Irie Maffiában pedig jamaicai gyökerű ska/reggae-t énekel.
Az immár kétgyerekes családanya, Dagadu Veronika Sena (1983) ugyanolyan spontánul éli az életét, amilyen természetesen árad belőle a zene. Amit amúgy sosem tanult, vérbeli autodidakta muzsikus, csak megy a füle és a szíve után. Talán ezért is közelít mindenhez kicsit másként, mint a képzett zenészek, ami adott helyzetben kétségtelen frissítően tud hatni, mégha esetenként érzi is az ebből fakadó korlátokat.
A zene szeretetét otthonról hozta: édesapja főként bluest és jazzt, édesanyja klasszikusokat és világzenét hallgatott. A hiphoppal a nővérén keresztül ismerkedett meg, ahogy Magyarországra is utána jött 2001-ben, és szintén őrajta keresztül találkozott DJ Bosival és Mangóval. Általuk került be az underground hiphop Love Allience és Gimmeshot körbe, azzal együtt pedig a budapesti földalatti zenei életbe.
Az első, akkori énjének megfelelően kellőképp sokszínű szólólemezét (First One, 2003) szintén ebben a közegben készítette, aztán inkább különböző formációkban tesztelgette a képességeit, lehetőségeit. Így lett az Irie Maffia és a Barabás Lőrinc Eklektric énekesnője, később a francia Refactory szólistája, dolgozott együtt DJ Vadimmal, illetve Márkos Albert W.H.-projektjében Shakespeare szonettjeit olvasta/rappelte/énekelte kortárs improvizativ zenei alapokra.
Az Irie Maffia mellett 2013-ra látta elérkezettnek a második – az előzőhöz képest sokkalta poposabb megszólalású – szólóanyaga (Lots Of Trees) megjelentetését, amit két évvel később egy DJ Vadimmal közös korong (Grow Slow) követett. Eddigi legutolsó, a saját neve alatt megjelent soulos-afrobeates nagylemeze (Feathers, 2017) igazi élő hangzású anyag, merthogy rá a dalokat döntően egyben vették fel. Miközben a 2021 decemberében a Művészetek Palotája Külterén adott koncertjén a trió felállású Sena DagaDub projektben a ghánai-magyar énekesnő újabb, meditatív, spirituális oldalát mutatta meg.
2022 októberétől heti rendszerességgel tette közzé Ghana Live Sessions! videóit.
JBSz
 
Az előadó Facebook-oldala: <a href="https://hu-hu.facebook.com/senadagadu/">https://hu-hu.facebook.com/senadagadu/</a>
Az előadó Instagram-oldala: https://www.instagram.com/senadagadu/?hl=hu

Sena Dagadu

Nem is kérdés, hogy sikerül-e megőriznem magam // Sena Dagadu
 
Sena Dagadut mindenki ismeri, aki egyszer is kitette a lábát a budapesti éjszakába, vagy járt valamelyik fesztiválon az elmúlt tizenöt évben. Az Irie Maffiától a Gimmeshot Crewig számtalan felállásban és stílusban kipróbálta már magát, augusztus ötödikén pedig szólóban lép majd fel az A38 Hajó Tetőteraszán. Ennek kapcsán beszélgettünk vele.
 
Tavaly kiadtatok egy albumot az Irie Maffiával (10) és megjelent a DJ Vadimmal közös lemezed (Grow Slow) is, plusz benne vagy még számos egyéb projektben is. Hogyan lehet bírni ezt a tempót?
 
Fogalmam sincs. Igazából Vadimmal már évekkel ezelőtt elkezdtünk dolgozni a közös lemezünkön, még akkoriban, mikor először találkoztunk. Aztán elkezdtünk oda-vissza utazgatni egymáshoz – illetve leginkább én repültem hozzá – és a pincéjében összeraktunk egy-két számot, majd elköszöntünk, aztán két-három év múlva megint összeraktunk pár számot és így állt össze az album; nem az volt, hogy bementünk a stúdióba és két-három hónapig csak ezzel foglalkozunk. Szép lassú tempóban dolgoztunk rajta, illetve a végén volt egy hajrá, akkor viszonylag sok új dalt vettünk fel és kiesett néhány régebbi. De az egész procedúra nem volt olyan intenzív meg fájdalmas, nem kis időn belül kellett nagy munkát elvégezni, ezért sikerülhetett. A Maffiával meg, mivel ott is sokan vagyunk és nem én producereltem azt a lemezt, csak verzéket írtam, refréneket meg pár felvételt, így abba sem haltam bele. Sokan voltunk a munkára, szóval nem volt egy akkora logisztikai őrület. Valahogy így összejött.
 
Van egyébként még olyan zenész, akivel nem kollaboráltál, de mindenképp szeretnél még?
 
Persze, hihetetlen sok. De mostanában nem annyira gondolkodom azon, hogy kikkel dolgoznék együtt, inkább rajta vagyok a harmadik szólólemezemen – már elkezdtem gyűjtögetni az anyagot hozzá, megvan a gerince.
 
Milyennek írnád le a már meglévő gerincet?
 
Ez most egy kicsit másmilyen lesz, mert én kezdtem el Logicban (az egyik legnépszerűbb zenekészítő szoftver) csinálni a zenét, meg a szöveget is. Azt szeretném, hogy ez most teljesen az én zenei világomat tükrözze, ami egy egészen tudatalatti dolog nálam. Nem szoktam azon gondolkodni, hogy ezt így kéne, azt meg úgy, hanem csak leülök a gép elé és ami kijön az kijön. Emiatt pedig teljesen más lesz, mint az eddigi lemezeim, mert ehhez nem nyúl majd más producer, csak én; holott régebben mindig mástól kértem alapokat, amire aztán megírtam a szövegeket. Sokkal inkább hallani majd most, hogy én csináltam.
 
Szövegek tekintetében mik most a fő témáid?
 
Szerintem érezni rajtuk, hogy idősebb és tapasztaltabb vagyok az élet sok területén. Számomra nehéz a szövegeimről beszélni, néha egy dalon órákig-hetekig dolgozom, nehéz ezek után pár szóban összefoglalni őket, hogy miről beszélek bennük. De ha úgy nézem, hogy mik foglalkoztatnak mostanában, a következők: szabadság, önmegvalósítás, erő, család, barátok, szeretet, ilyenek.
 
Mennyire nehéz ennyi különböző projekt és kollaboráció között megőrizni a saját hangodat?
 
Hát, nem csinálok belőle ügyet. Dolgozom, amikor van min, szívesen együtt dolgozom azokkal, akik felkérnek, és jó anyagot kínálnak, vagy csak úgy érzem, hogy izgalmas lenne együtt zenélni velük, de mindig csak azt csinálom, amit én tudok és amit a képességeim engednek. Úgyhogy igazából nem is kérdés, hogy sikerül-e megőriznem magam. Persze, én én vagyok.
 
Hogy érzed, mennyire más mostanában – akár ebben az életkorban, akár ebben a szénában – zenésznek lenni, mint mikor megérkeztél?
 
A legfontosabb különbség a sok tapasztalat. Egyrészt a hangomban, hiszen sokat használtam, többféleképpen, úgyhogy teljesen másképp működik, mint például tizenkilenc évesen. Ez egy óriási dolog, amit nem lehet másképp megszerezni, csak úgy, hogy mész és énekelsz. Ennek például nagyon örülök. Meg hát iksz év alatt sokkal több zenét hallgatsz, sokkal több zenésszel találkozol, sokkal több zenei stílust szívsz magadba. Ettől pedig, hogy úgy mondjam, a menü is nagyobb lesz.
 
Ghánában egyébként mennyire vagy jelen, mennyire ismernek?
 
Körülbelül az utóbbi öt évben, mióta visszajárok, mindig egy kicsit többet próbálok tenni, hogy jelen legyek a ghánai zenei életben. Tavaly sikerült egy kicsit nagyobb ugrást csinálni, mert összeraktunk egy számot a haverjaimmal, ami aztán szép lassan országos slágerré nőtte ki magát. De olyan mértékben, hogy amikor legutóbb voltam Ghánában, már a repülőtéren odajött az egyik biztonsági őr, hogy én vagyok-e a Sena Dagadu és énekelte a dalszöveget. Én meg csak néztem, hogy mi a fene. Ez jót is tett a hírnevemnek,  több koncertem is volt, hívtak különböző adásokba és rádiókba, szóval most jól alakul minden, tervezem is, hogy visszamegyek.
 
Mennyire más a ghánai zenei színtér, mint például a hazai?
 
Teljesen más. A hazai zenék mindig nagyon pörögnek, az azonto, a hiplife, ilyenek – amik saját nyelvet használnak. A világi trendek, a különféle modern trapek, rapek persze hatással vannak a ghánai zenékre is, de attól még egy tök jó erős, saját világ van ott és abszolút az pörög az összes klubban meg mindenhol. A ghánaiak mindig is imádták a zenét, meg zenélni, mindig is erős volt a helyi zenei világ – most is az.

Sena interjú, A38 Magazin, 2016

A nyolcvanas-kilencvenes évek undergroundjából kinövő A38 Hajó 2003-ban nyitotta meg kapuit a Petőfi-híd budai hídfőjénél. Magyarország technikailag egyik legjobban felszerelt koncerthelyszíne és független kulturális központja, amely évente hétszázötven előadóművészeti programot, koncertet szervez. Mindezek mellett hazánk egyik legtermékenyebb, egyik legnagyobb tradíciókkal bíró mozgóképgyártó műhelye, amely évente körülbelül kétszázötven (eddig összesen több mint kétezer) televíziós produkciót készít, valamint helyszínt ad a közszolgálati televízió naponta jelentkező élő magazinműsorának.
Fennállása során eddig több mint tízezer programot, koncertet, kiállítást, színházi előadást szervezett meg és bonyolított le, közel kétezer televíziós műsort, illetve dokumentumfilmet készített és több száz élő televíziós adást bonyolított le. Éves látogatószáma meghaladja a százötvenezer főt, az elmúlt húsz évben több millió látogatót fogadott. Számos elismert külföldi előadó/formáció (pl. az M83, a dEUS, King Krule, Tricky, a Veils, a Vienna Art Orchestra, Anna Calvi és a Gogol Bordello) lépett már fel a helyszínen, ahová azóta is szívesen visszajárnak. A hazai szólóprodukciók és zenekarok számára komoly presztízst jelent egy hajós koncert. A magyar könnyűzene minden műfaja képviselteti magát a nagyterem színpadán, így például az Ivan and the Parazol, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, Lajkó Félix, Jónás Vera, Barabás Lőrinc, Péterfy Bori, a Galaxisok és az Analog Balaton.
Az A38 Hajó jelenlegi tulajdonosi köre egykor a Bahia láncot és kiadót működtette. A klub maga egy egykori szovjet-ukrán nehézáru-szállító uszály átalakításával jött létre, amely 1999-ig látott el szállítási feladatokat a Dunán. Nemcsak klubként, hanem kiadóként, szervezőként, kortárs művészeti galériaként, étteremként és filmes képzőhelyként (A38 Akadémia) is működik.
A klub megnyitójára 2003. április 30-án került sor Maceo Parker szaxofonművész koncertjével. Az első évforduló egybeesett az Európai Uniós csatlakozás estéjével, ezt „titkos” Európa Kiadó-fellépésekkel ünnepelték. A dunai árvizek az évek során többször is akadályozták az A38 Hajó zavartalan működését, előfordult, hogy zárva kellett tartania néhány napig, amíg a folyó vízszintje le nem csökkent. 2010-ben az A38 Hajóhoz került a második ütem, a Dereglye. Eredeti funkciójában kiállítóterem volt, aztán kisebb koncerteket tartottak benne, jelenleg pedig már stúdióknak ad otthont, például a Petőfi Rádió is innen sugároz.
2015-ben újabb építészeti fejlesztés zajlott az A38-on. Ekkor készült el a hajó orrterasza fölött a látványos, 33 négyzetméteres panorámastúdió, amely egy modern felszereltségű televíziós stúdió. Innen jelentkeznek be a Petőfi TV műsorvezetői is. 2017-ben Bognár Attilát, az A38 Hajó vezetőjét a Forbes Urban különszáma beválasztotta a 100 legfontosabb közéleti szereplő közé, akik világvárossá tették Budapestet.
2020 nehéz év volt világviszonylatban és a Hajó életében egyaránt. A járványügyi korlátozások miatt hosszú ideig nem lehetett zenei eseményeket rendezni, így az A38-on sok előadó közönség nélkül állt színpadra; a fellépésekből koncertfilmek készültek, amelyeket a Petőfi TV sugárzott. A pandémia alatt a sor került a Tetőterasz átalakítására, és ott immáron koncertfelvételeket is lehet rögzíteni. 2023-ban, az A38 20. évfordulója alkalmából nagyszabású programsorozattal készültek a szervezők, emellett pedig Szirmai Márton rendezett egy közel egyórás dokumentumfilmet a Hajó múltjáról és jelenéről.
BB

Kapcsolatok

Sena (live band) koncertfotók 2016. 08.05

Sena Dagadu

Sena interjú, A38 Magazin, 2016

A38 Hajó