Event/name

Erik Sumo Band feat Kiss Erzsi

Erik Sumo Band feat Kiss Erzsi koncertfotók 2011.11.25. // A38

Bár az Erik Sumo Band létrejöttét hivatalosan a 2005-ös szigetes koncerttől datálják, közvetlen előzménye az akkor már a gyártósoron lévő My Rocky Mountain című nagylemez, melynek felvételeit több mint egy évvel korábban kezdte el Tövisházi Ambrus. Az akkor még létező Amorf Ördögök énekes-dalszerző-billentyűse – akire főként Beck és a hozzá hasonló amerikai barkácspopzene-készítők voltak nagy hatással – régóta kísérletezgetett saját zenékkel. Nagyon szerette volna megmutatni, hogy a nagyközönség által megismert vicceskedő-jópofáskodó énje mellett van neki melankolikusabb arca is. Szólóprojektjéhez – utalva amerikai másodunokatestvérére és saját testalkata ellenkezője – felvette az Erik Sumo művésznevet, és 2004 tavaszán nekilátott első önálló lemezének. A mából visszatekintve tanulságos az azon közreműködők névsora: Kiss Erzsi (ének), Fábián Juli (ének), Dudás Zsombor (dob, gitár), Bujdosó János (gitár), Eichinger Tibor (gitár), Subitz Gábor (trombita), Balahoczky István (basszusgitár), Drapos Gergely (basszusgitár), Márkos Albert (cselló), Farkas Zoltán (gitár) és Pápai István (ütősök).
A végül kilenc saját szerzeményt és három feldolgozást (Summertime, Taxi, Csillag vagy fecske) tartalmazó anyag egy teljes esztendőn át formálódott, mire Ambrus is úgy érezte, minden hang, effekt, pörcenés a helyére került. Zeneileg nem túl könnyen körbehatárolható akusztikus fantáziavilág ez, középpontjában két különleges orgánumú, egymást remekül kiegészítő énekesnővel. Alapvetően nyugodt, downtempós – ahogy ő definiálta: „dunatempós” –, helyenként kifejezetten lebegős, merengős, „filmszerű”, atmoszferikus zene. Nem csoda, ha a My Rocky Mountain a 2005-ös év egyik legjobb és legszerethetőbb hazai elektronikus zenei albuma lett.
Persze már a lemezkészítés közben felmerült, hogy a dalokat élőben is meg kellene mutatni. Erik Sumo néven 2004 végén adtak először koncerteket, a stúdióban virtuálisan összerakott együttes azonban nehezen lényegült át élő zenekarrá. Lett hát jövés-menés. Ezért is van, hogy Tövisházi Ambrus az Erik Sumo Band igazi debütálásának a 2005-ös, már Harcsa Veronikával közös szigetes fellépést tekinti.
Nemcsak a zenekar alakult át folyamatosan, hanem maguk a dalok is más és más ruhákat kaptak, bulisabbak, energikusabbak lettek. Csak épp nehezen születtek mellettük újak. Hiába nőtt évről évre a rajongótábor, hiába lett a zenekar egyre felszabadultabb és magabiztosabb, hiába adott emlékezetesebbnél elementárisabb koncerteket, az alkotás, a dalírás nyögvenyelősen vagy egyáltalán nem ment. Miközben tény, hogy Tövisházi Ambrus sajátos, azonnal felismerhető világa talán az Erik Sumo-projektben kristályosodott ki leginkább. Aztán 2009-ben mégiscsak megérkezett a várva várt második nagylemez (The Trouble Soup), melyről különösen a Disco In My Head lett emlékezetes sláger.
2010 októberében aztán Harcsa Veronika bejelentette, hogy a továbbiakban kizárólag a saját munkáira koncentrál, alig egy évre rá Császári Gergely (ének) csatlakozott a csapathoz, és már vele készült a rajongók részéről mérsékelt lelkesedéssel fogadott újabb album (The Ice Tower, 2011). Tövisházi Ambrus le is vonta a következtetés, és az Erik Sumo Band 2012 februárjában átmeneti időre felfüggesztette működését.
Ennek ellenére a következő években még több alkalommal adtak koncerteket a klasszikus felállásban (időnként olyan fantázianeveken, mint Erik Sumo Ice Cream Band), aztán 2019-ben Kutzora Edina vette át Harcsa Veronika helyét. A zenekar felállása az eddigi utolsó albumon (Mount Fuji, 2019): Tövisházi Ambrus (billentyűsök, ének), Kutzora Edina (ének), Kiss Erzsi (ének), Mészáros Ádám (gitár), Drapos Gergely (basszusgitár), Gáspár Gergely (dob), Pápai István (ütőhangszerek).
JBSz 
Kapcsolat: <a href="https://www.facebook.com/eriksumo/">https://www.facebook.com/eriksumo/</a> <a href="https://www.instagram.com/tovishaziambrus/">https://www.instagram.com/tovishaziambrus/</a> <a href="https://eriksumo.hu/">https://eriksumo.hu/</a> Cikkeink: <a href="https://index.hu/kultur/popkult/2023/01/01/reisz-gabor-van-valami-furcsa-es-megmagyarazhatatlan-ujj-meszaros-karoly-liza-a-rokatunder-zene-film/">https://index.hu/kultur/popkult/2023/01/01/reisz-gabor-van-valami-furcsa-es-megmagyarazhatatlan-ujj-meszaros-karoly-liza-a-rokatunder-zene-film/</a>

Valószínűleg egyfajta dalt tudok írni // Tövisházi Ambrus

Mount Fuji című tavaly ősszel megjelent lemezét mutatja be a Hajón az Erik Sumo Band. Magával Erik Sumóval, azaz Tövisházi Ambrussal beszélgettünk a lemezről, 2020-ról, de még a Péterfy Bori & Love Band is szóba került. 

Mondtad, hogy ne kérdezzem tőled, hogy mit jelent neked a Covid, és nem is kérdezem – azt viszont igen, hogyan élted meg a tavaszt, mennyire viselt meg vagy nem a bezártság.

Óriási szerencsével pont csomó alkalmazott zenei feladatom lett tavaszra, és egy percig sem unatkoztam. Én csak a jó oldalát tapasztaltam meg az egész felfordulásnak, Zuglóban olyan tiszta lett a levegő, mint amilyen nagyjából száz éve lehetett. A legfontosabb dolog, amit megtanultam az egésszel kapcsolatban az az, hogy ha majd nem lesz Covid, egy alkotó embernek akkor se baj, ha belül Covid van. Nem a betegségre gondolok, hanem a kizökkent világra. Az mindig jól jön. 

Tavaly új Erik Sumo-album lemez jelent meg, de előtte nagyon régen jött ki Erik Sumo-lemez. Miért?

Vannak az aktív zenekarok és a nyugdíjas zenekarok. Egyik sem korfüggő, ismerek olyan nyugdíjas zenekart, amelyben fiatal emberek tevékenykednek. Jelenleg aktív zenekarom a Péterfy Bori & Love Band, és a nyugdíjas zenekarom az Erik Sumo Band. Utóbbival azért tudunk egyáltalán koncertezni, mert mindkettőben ugyanaz az alaplé. Bori zenekara egy összeszokott csapat, és nagyon gyorsan meg tudunk tanulni egy teljesen másik műsort. Ezzel kapcsolatban mondtam is Borinak egy pár hete, hogy valójában ő is kellene, hogy kapjon egy részt az Erik Sumo Band-gázsikból. Most ez így van, aztán majd lehet, hogy később mások lesznek az arányok, de a ritka lemezkészítés valószínűleg annak is köszönhető, hogy ha kevesebb a koncert, akkor a motiváció is kisebb nálam a dalírásra. Ettől függetlenül nem szeretnék túl sokat várni se a következő Bori-lemezig, se a következő Erik Sumo-cuccig. Most nagyon sokat ülök a gép előtt, és én úgy működöm, mint a pálma a teher alatt: ha sok a dolgom, akkor tudok a legtermékenyebb lenni. 

Volt valamilyen alapelképzelés, indító motívum, irány a Mount Fuji esetében, vagy csak elkezdted és hagytad, hogy vigyen a fantáziád, amerre visz? Egyáltalán, 
amikor általában elkezdesz egy új lemezt, van valami briefed a magad számára?

Van egy olyan gondolat e mögött a kérdés mögött, hogy neked is fontosak az albumok, és őszintén szólva nekem is nagyon fontosak az albumok, ami egyáltalán nem evidencia egy mai zenefogyasztónál. Én a Mount Fujival azt akartam elmondani, hogy piszkosul nehéz az alkotás folyamata, de azt hiszem, ez a cél, vagy üzenet, teljesen elveszett közben. De szomorkodni nem fogok, egyedül amiatt, hogy mivel egy minden szempontból átmeneti élethelyzetben és helyszínen fejeztem be azt a lemezt, sajnos elég szarul szól. Úgyhogy most újból elővettem a sávokat, és készül egy újramasterelt verzió, ami valamikor október folyamán fog megjelenni digitálisan, egybecsomagolva a Run Into The Wild 12” maxilemez anyagával, amely a Budabeats gondozásában jelent meg egy pár napja.  

Hogyan készült a lemez? Milyen munkametódussal? Mennyi idő alatt? Idén jelent meg Péterfy Bori új lemeze is. Mennyire interferált a két album elkészítése?

 A Mount Fuji tavaly októberben jelent meg és egy hosszabb szünet után írtam, Bori lemeze pedig most nyár közepén jött ki. A fő különbség nekem az, hogy másnak sokkal gyorsabban és hatékonyabban tudok lemezt írni, mint saját magamnak; gondolom azért, mert inkább iparművész vagyok, mint képző-. A saját lemezembe sokkal jobban belecsavarodtam, Borié meg egy sétagalopp volt. 

Volt valami, amit most egészen másképp csináltál/csináltatok a Sumo-lemezen, mint máskor? 

Erre azért nehéz felelni, mert az a bizonyos hét év, miközben kicserélődnek a sejtjeink, már bőven eltelt a legutolsó, 2011-es stúdióalbum óta, és őszintén szólva egyáltalán nem emlékszem, hogy akkor mit hogyan csináltam. A technikákra és a stúdiócuccokra persze emlékszem, de az, hogy a dalírásban mi volt más, azt egyáltalán nem tudom. Valószínűleg egyfajta dalt tudok írni én is, és azt variálom én is életem végéig.

Ami biztos, hogy lőttünk magunknak egy kiváló új énekesnőt, aki csak abból a szempontból új, hogy az Erik Sumo Band-ben még nem énekelt, de régről ismerem és nagyon jó emlékek fűznek hozzá. Kutzora Edina volt az egyik vokalista a Love Band első olyan korszakában 2007 környékén, amelyben még két énekesnő volt Bori mellett a színpadon. És persze a sokat emlegetett, masszív alaplé mellett Kiss Erzsi is szerepel a lemezen, aki ugyanolyan klasszikusan zseniális, mint bármikor. 

Közmondásosan intenzív zenei nagyfogyasztó vagy. Miket hallgattál mostanában?

Nem tudom, én ezt nem érzem, hullámokban fogyasztok. Most, amikor ilyen sok feladatom van: filmzenék, zenekarátalakítás, hangjáték és egyebek, akkor viszonylag keveset. Az a helyzet, hogy legtöbbet a nagyközönség számára totálisan érdektelen zenei oktatóvideókat szoktam nézni és hallgatni. Ha lehet egy felfedezést választani az utóbbi időből, akkor az legyen mondjuk Louis Cole. Nem is tudom pontosan megmondani, hogy miért tetszik ennyire, de nagyon-nagyon tetszik. Lehet, hogy azért, mert én is a számítógép bűvölő zenélés korai korszakában nőttem fel, C64-es és korai PC-s trackerprogramok közelében, és bírom ezt a bespeedezett, Amiga hangzású funkot, amit csinál a pali. A másik meg az, hogy az ilyen szintű hangszeres virtuózság, amit Louis Cole művel, általában szörnyen lapos zenei gondolatokkal szokott párosulni, és ő egy kiváló példa arra, hogy lehetséges olyan is, hogy valaki több hangszeren tud paganiniskedni, és mégis van mondanivalója a világról.  

Álmaid, rémálmaid, titkos terveid?

Van egy barátom, akivel szeretnék csinálni egy zenés spoken word lemezt; talán ez a legtitkosabb és legérdekesebb vágyam. Filmzenéken dolgozom épp, párhuzamosan több is fut, most, hogy a zenekarozás ilyen bizonytalanná vált a járvány miatt; főleg ez adja meg a biztos megélhetést. De nagyon jó dolog koncertezni, ez most valahogy fel is értékelődött az utóbbi időben nálam. Csináltunk egy új felállást a Love Banddel, mivel elváltak útjaink Nagy István gitáros-énekessel, és most öten leszünk, nem lesz gitár, és lubickolunk az újrahangszerelés örömében. Új Erik Sumo-cucc is lesz, és nem kell rá annyit várni, mint az előzőre!

Tövisházi Ambrus interjú, A38 Magazin, 2020

A nyolcvanas-kilencvenes évek undergroundjából kinövő A38 Hajó 2003-ban nyitotta meg kapuit a Petőfi-híd budai hídfőjénél. Magyarország technikailag egyik legjobban felszerelt koncerthelyszíne és független kulturális központja, amely évente hétszázötven előadóművészeti programot, koncertet szervez. Mindezek mellett hazánk egyik legtermékenyebb, egyik legnagyobb tradíciókkal bíró mozgóképgyártó műhelye, amely évente körülbelül kétszázötven (eddig összesen több mint kétezer) televíziós produkciót készít, valamint helyszínt ad a közszolgálati televízió naponta jelentkező élő magazinműsorának.
Fennállása során eddig több mint tízezer programot, koncertet, kiállítást, színházi előadást szervezett meg és bonyolított le, közel kétezer televíziós műsort, illetve dokumentumfilmet készített és több száz élő televíziós adást bonyolított le. Éves látogatószáma meghaladja a százötvenezer főt, az elmúlt húsz évben több millió látogatót fogadott. Számos elismert külföldi előadó/formáció (pl. az M83, a dEUS, King Krule, Tricky, a Veils, a Vienna Art Orchestra, Anna Calvi és a Gogol Bordello) lépett már fel a helyszínen, ahová azóta is szívesen visszajárnak. A hazai szólóprodukciók és zenekarok számára komoly presztízst jelent egy hajós koncert. A magyar könnyűzene minden műfaja képviselteti magát a nagyterem színpadán, így például az Ivan and the Parazol, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, Lajkó Félix, Jónás Vera, Barabás Lőrinc, Péterfy Bori, a Galaxisok és az Analog Balaton.
Az A38 Hajó jelenlegi tulajdonosi köre egykor a Bahia láncot és kiadót működtette. A klub maga egy egykori szovjet-ukrán nehézáru-szállító uszály átalakításával jött létre, amely 1999-ig látott el szállítási feladatokat a Dunán. Nemcsak klubként, hanem kiadóként, szervezőként, kortárs művészeti galériaként, étteremként és filmes képzőhelyként (A38 Akadémia) is működik.
A klub megnyitójára 2003. április 30-án került sor Maceo Parker szaxofonművész koncertjével. Az első évforduló egybeesett az Európai Uniós csatlakozás estéjével, ezt „titkos” Európa Kiadó-fellépésekkel ünnepelték. A dunai árvizek az évek során többször is akadályozták az A38 Hajó zavartalan működését, előfordult, hogy zárva kellett tartania néhány napig, amíg a folyó vízszintje le nem csökkent. 2010-ben az A38 Hajóhoz került a második ütem, a Dereglye. Eredeti funkciójában kiállítóterem volt, aztán kisebb koncerteket tartottak benne, jelenleg pedig már stúdióknak ad otthont, például a Petőfi Rádió is innen sugároz.
2015-ben újabb építészeti fejlesztés zajlott az A38-on. Ekkor készült el a hajó orrterasza fölött a látványos, 33 négyzetméteres panorámastúdió, amely egy modern felszereltségű televíziós stúdió. Innen jelentkeznek be a Petőfi TV műsorvezetői is. 2017-ben Bognár Attilát, az A38 Hajó vezetőjét a Forbes Urban különszáma beválasztotta a 100 legfontosabb közéleti szereplő közé, akik világvárossá tették Budapestet.
2020 nehéz év volt világviszonylatban és a Hajó életében egyaránt. A járványügyi korlátozások miatt hosszú ideig nem lehetett zenei eseményeket rendezni, így az A38-on sok előadó közönség nélkül állt színpadra; a fellépésekből koncertfilmek készültek, amelyeket a Petőfi TV sugárzott. A pandémia alatt a sor került a Tetőterasz átalakítására, és ott immáron koncertfelvételeket is lehet rögzíteni. 2023-ban, az A38 20. évfordulója alkalmából nagyszabású programsorozattal készültek a szervezők, emellett pedig Szirmai Márton rendezett egy közel egyórás dokumentumfilmet a Hajó múltjáról és jelenéről.
BB

Kapcsolatok

Erik Sumo Band feat Kiss Erzsi koncertfotók 2011.11.25. // A38

Erik Sumo Band feat Kiss Erzsi

Tövisházi Ambrus interjú, A38 Magazin, 2020

A38 Hajó