Audio/name

Ő még csak 14 - Kaukázus

Kardos-Horváth János (1981. augusztus 27., Budapest) a 2000 utáni magyar könnyűzenei élet egyik meghatározó figurája, számos zenekar frontembere, politikai aktivista és harcos környezetvédő. Nincs formációja, amelyben a határozott zöldpárti mondanivaló ne jelenne meg, nincs olyan zenekara, amelyben jellegzetes, gúnyos, kifacsart, gyakran rezignált humora ne lenne meghatározó.
2000-ben jelentkezett első bandájával (Zuzmó), majd 2002-ben Fürész Gáborral megalakította a Kaukázus, melynek 2004-ben jelent meg a debütalbuma: a Majdnem Kína zeneileg az elektronika (főleg a drum’n’bass) és a gitárzene határán egyensúlyozott, de látszott, hogy a mondanivaló sokkal meghatározóbb a zeneiségnél. A duó 2004 decemberében a Gödör Klubban játszott a Pál Utcai Fiúk egyik előzenekaraként (a PUF frontembere, Lecsó a honlapjukon személyesen ajánlotta őket a rajongók figyelmébe). A folytatás (MIR, 2005) hasonló hangvételű lett, némileg kevésbé emlékezetes dalokkal, ám a 2006-os Amerika nem hazudik meghozta az áttörést, olyan emlékezetes slágerekkel, mint a Teszkó, a Szexuális élet, a Lift vagy a Rézcső. 2008-ban tovább folytatódott az emelkedés, a Szalai Éva nagylemez címadó dala generációs slágerré vált, maga a zenekar is sokat küzdött az általuk nem igazán kedvelt dal szinte irreális népszerűségével.
Úgy tűnt, a Kaukázus generációs szócső lesz, a klasszikus felállásban – Kardos-Horváth János (ének, gitár), Fürész Gábor (gitár), Fodor Máriusz (billentyűs hangszerek), Demeter Zoltán (basszusgitár), Toldi Miklós (dob), Prommer Patrik (dob) – egyre szélesebb körben lettek ismertek, egyre nagyobb közönség előtt játszottak. Aztán a frontember 2009 őszén váratlanul bejelentette a zenekar feloszlását: az utolsó koncertjüket 2010 januárjában tartották a dugig tömött Akvárium Nagyteremben.
Kardos-Horváth slágerérzékenysége később is szinte mindenhol átütött: a gyerekzenét játszó Hahó zenekarral 2011-ben az év egyik legnagyobb slágerét hozták (Földlakó), majd a K2 formációt megalakítva jelentkeztek tökéletes rádióslágerrel (Dugjál el engem).
Aztán 2013-ben jött a hír, hogy újjáalakul a Kaukázus („Hát pénzért“ – nyilatkozta kesernyésen Kardos-Horváth). A visszatérő dal, az Édes Anna hamar feledésbe merült, de a 2014-ben online kijött új nagylemezen (KU.S [Kérni Ugyanazt Semmi] már olyan slágerek hallhatók, mint a Ciprus, a Fotocella, a Bostoni galamb, vagy a Bazmeg. Még ugyanebben az évben jött egy újabb dal és klip (Hatból a három), aztán csendesebb évek után 2018-ban teljesen új felállással – a gitárról basszusgitárra váltó Kardos-Horváth mellett Kis Tibor „Sztivi” (gitár), Domokos Tibor (billentyűsök) és Simonyi Zádor (dob) – a korábbiaknál elektronikusabb, poposabb formában folytatták. Noha a politikusabb hangvételű nagylemez (KpOp) két kevésbé emlékezetes dalához (Ledomain, Egypontegy) készült klip, róla a Kalifornia és a Honvéd lett közönségkedvenc.
2019-ben ismét meglepő folytatás jött, a háromszámos psytrance-hatású Hajnalifény EP, majd néhány tradicionálisabb hangszerelésű dalt (Görögország, Ez a Te Magyarországod) érkezett az Egyetlen szó, amellyel megnyerték a Dal 2021 című tehetségkutatót. De sem ez a dal, sem a következő sláger (Álmodjunk élettel) nem szerepelt a következő nagylemezen, a korábbiaknál szelídebb hangzású, 2021-ben megjelent Lux-on.
SzL
 
<a href="https://www.facebook.com/KaukazusKaukazus">https://www.facebook.com/KaukazusKaukazus</a>
<a href="http://kaukazus.hu/">http://kaukazus.hu/</a>

Kaukázus

A krisztusi korban, harminchárom évesen meghalt Barta Tamás (Budapest, 1948. július 7.) a magyar rocktörténet egyik korszakos legendája. Nemcsak kitűnő rhythm &amp; blues gitárosként tartják számon, hanem szerzőként is – rövid pályafutása során mintegy huszonöt LGT-, Zalatnay- vagy Kovács Kati-számnak írta a zenéjét. A Gyere, gyere ki a hegyoldalba vagy az Ő még csak tizennégy máig a Locomotiv GT legnépszerűbb dalai közé tartoznak. Huszonhat évesen, 1974 nyarán maradt kint az Egyesült Államokban (akkori szóval élve, disszidált), ahol zenei szempontból már nem alkotott maradandót, alapvetően telemarketingből élt, amikor 1982. február 16-án – máig tisztázatlan körülmények között – lelőtték Los Angelesben. Munkássága végképp torzó maradt. 
Barta Tamás gyerekkorában hegedült, gitározni autodidakta módon tanult meg. A Landler Jenő Villamosipari Technikumban Fenyő Miklós osztálytársa volt, renitens viselkedésük miatt 1964-ben mindkettőjüket kirúgták, majd 1965-ben, 17 évesen belépett Fenyő akkori zenekarába, a Syconorba. Két évig gitározott ott, mígnem 1967-ben behívták katonának. Leszerelése után, 1969-ben Fenyő ismét hívta, ezúttal a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-hungaria-6630">Hungariá</a>ba, gitárjátéka a zenekar első két albumán (Koncert a Marson, 1970, Hungaria, 1971) hallgató.
1971 áprilisában az Omegából távozó Presser Gábor új zenekara, a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-locomotiv-gt-113">Locomotiv GT</a> tagja lett, mellyel a következő három évben három remek nagylemezt (Locomotiv GT, 1971, Ringasd el magad, 1972, Bummm!, 1973) és öt kislemezt (Boldog vagyok, 1971, Érints meg, 1971, Szeress nagyon, 1972), Hej, gyere velem, 1973, Segíts elaludni, 1973) készített. A LGT zenészeként játszott a Déry Tibor kisregénye alapján készült Presser-Adamis rockmusical, a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról felvételein, mely 1973-ban nagylemezen is megjelent. Emellett játszott Zalatnay Sarolta és Kovács Kati egy-egy albumán (Álmodj velem…, 1972, Kovács Kati és a Locomotiv GT, 1974).
Miután a Locomotiv GT 1974-es amerikai turnéjáról nem tért vissza, Magyarországon a dalait – mint akkoriban minden disszidens előadóét – azonnal letiltották, nemcsak a rádió nem játszotta őket, de a Bummm! című LGT-albumot is bevonták a boltokból, és (igaz, technikailag korszerűsített változatban) csak 1982-ben jelentette meg újra az MHV.
Barta Los Angelesben előbb stúdiózenészként dolgozott, a folkos, bluesos gitárossal, Johnny Riversszel turnézott, majd a zenélés mellett beletanult a telemarketingbe. Hétfőtől péntekig üzletkötőként dolgozott, hétvégén klubokban gitározott, miközben Los Angeles-ben a Terra Bella Streeten vett magának medencés házat (ahogy a barátai ugratták: az Izabella utcából átköltözött a Terra Bella utcába). Aztán jött a szomorú hír: 1982. február 16-án holtan találták otthonában.
Legismertebb dalaiból halálának tizedik évfordulóján Adamis Anna és Herskovits Iván szerkesztésében a Hungaroton készített válogatás nagylemezt, In memoriam Barta Tamás 1948–1982 címmel. 2010. szeptember 23-án egykori lakóháza (Budapest, Izabella utca 39/b.) falán felavatták az emléktábláját, Hajdu Eszter pedig 2019-ben Siess haza, vár a mama! címmel dokumentumfilmben dolgozta fel életét, különösen az édesanyjával folytatott kazettalevelezésre és halálának körülményeire fókuszálva.
Életéről egyetlen alkalommal adott interjút, az ennek alapján készült újságcikk a Daily News című budapesti angolnyelvű napilapban jelent meg, 1979 júniusában. Szerzője Herskovits Iván, akinek fia, a rádiós szerkesztő Herskovits Iván Barta Tamás munkásságáról könyvet tervez megjelentetni.
JBSz

Barta Tamás

Fűrész Gábor

Fodor Máriusz

Toldi Miklós

Demeter Zoltán

Az 1970–1980-as évek egyik legjelentősebb szövegírója. Különösen Presser Gáborral alakított ki gyümölcsöző munkakapcsolatot, akivel közösen az Omega és a korai Locomotiv GT legjelentősebb dalait jegyzik. Miközben olyan előadók számára is írt dalszövegeket, mint – időrendi sorrendben haladva – Zalatnay Sarolta, Kovács Kati, Bontovics Kati, Ruttkai Éva, Darvas Iván, Bács Ferenc, Szörényi Örs, Keresztes Ildikó és Varga Miklós. Zárkózott ember, egyszer így jellemezte magát: „Olyan vagyok, mint a parázsló tűz – aki közelebbről néz, többet érez belőlem.”
1943. augusztus 30-án az akkoriban Magyarországhoz tartozó Gútán (ma Kolárovo, Szlovákia) született, orvos apja négy gyermeke közül a legfiatalabbként. Az 1946-os csehszlovák–magyar lakosságcsere-egyezmény alapján a családnak menekülnie kellett, Szentendrére költöztek, ott is nőtt fel. Gyermekkorában olvasott, zongorázott, nyelveket tanult, az irodalom és a színház vonzotta, s bár az ELTE jogi karán diplomázott, 1961 és 1967 között az Egyetemi Színpad tagja volt, és már hallgatóként különféle lapokban publikált. Az Omega dobosa, Laux József feleségeként ismerkedett meg Presser Gáborral, és onnantól csak úgy ontották a dalokat. Ő írta például a Trombitás Frédi, a Ha én szél lehetnék, a Halott virágok, a Petróleum lámpa, a Tízezer lépés és hát persze a Gyöngyhajú lány szövegét. 
Az Éjszakai országút című 1970-es Omega LP után azonban Laux és Presser kivált, és létrehozta a Locomotiv GT-t, Adamis Anna pedig velük tartott. Ő jegyzi az LGT első öt nagylemezén a dalok többségének szövegét, hozzá kötődik többek között az Ezüst nyár, a Kotta nélkül, a Miénk itt a tér, az Ő még csak most tizennégy, a Szólj rám, ha hangosan énekelek, A Kicsi, a Nagy, az Arthur és az Indián, az Álomarcú lány vagy a Ha a csend beszélni tudna. Emellett ő írta az LGT első két angol nyelvű albumát. Nem mellesleg pedig az 1973 márciusában bemutatott, több mint négyszáz előadást megért Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című rockmusical dalszövegeit (köztük a Vinnélek, a Menni kéne, a Ringasd el magad és az Arra születtem) is.
Laux József 1976-os disszidálása után Adamis Anna itthon maradt (később el is váltak), de ezzel Presserrel a munkakapcsolata is megszakadt. Két évvel később Szörényi Leventével közösen Kovács Katinak írt albumot (Életem lemeze, 1978), majd Jakab Györggyel és Másik Jánossal egy másikat Bontovics Katinak (Ártatlan bűn, 1979). Gross Arnold grafikusművésszel közös könyvet adott ki (Versek és képek, 1979). A nyolcvanas-kilencvenes években pedig főként színészalbumok dalszövegeit jegyezte (Ruttkai Éva: Ruttkai, 1982; Darvas Iván: Összegyűrt szavak, 1983, Bács Ferenc: Tolvajlásaim, 1991, Szörényi Örs: Percemberek, 1996), illetve publikált egy gyermeklemezt (Tintás ujjak, 1993). 1998-ban a Szent István körút 14. című zenés darab szövegeinek egy részét jegyzi, 1999-ben pedig Vukán György Black Advent című operának a librettóját írta.
1987-ben jelent meg címnélküli szerzői lemeze.
1995-ben Artisjus életmű-díjat, 1997-ben Huszka Jenő-életműdíjat kapott. 1996-ban művészeti munkájának elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét vehette át, 2011-ben a V. kerület díszpolgárává avatták, 2013-ban szülővárosa Pro Urbe Díját vehette át. Életpályája elismeréseként pedig 2023-ban a Petőfi Zenei Díj Életműdíjat kapta meg.
JBSz

Ő még csak 14 - Kaukázus

Kapcsolatok

Kaukázus

Barta Tamás

Fűrész Gábor

Fodor Máriusz

Toldi Miklós

Demeter Zoltán

Adamis Anna

Kardos-Horváth János

Ő még csak 14 - Kaukázus