Video/name

Zeneszerző: népdal átdolgozás
Szövegíró: népdal átdolgozás

Walking home - Magashegyi Underground

Bár a Magashegyi Underground története – Kardos-Horváth János és Fodor Máriusz duójaként – 2004-ben indult egy tatabányai főiskolán, ám a szintén ekkor startoló Kaukázus miatt (ahol Kardos-Horváth volt a frontember, Fodor pedig a billentyűs) hamar parkolópályára került a projekt. A két zenész 2006-ban mégis megkereste Bocskor Bíborkát, a Megasztár 3. szezonjában 6. helyet elért énekesnőt, és a vele rögzített Szeplős váll című daluk a következő esztendő egyik nagy sláger lett (nem kis részben a megújult Petőfi Rádiónak és a frissen alapult magyar MTV-nek köszönhetően).
A Kaukázus és a Magashegyi Underground története rövid időre eléggé összefonódott; az Anglia klipjében még együtt szerepelt Kardos-Horváth János és Bocskor Bíborka (a dal végül a Magashegyi Underground koncertjein lett sláger), a Hőemelkedés című akusztikus Kaukázus-dalból később ugyancsak a Magashegyi csinált bulislágert, míg a Kaukázus a koncertjein rendszeresen előadta a Szeplős váll-at.
Nagyjából a Kaukázus 2009-es feloszlásában egy időben indult újra a Magashegyi Underground, ezúttal már Kardos nélkül. A Bocskor Bíborka (ének), Fürész Gábor (basszusgitár), Szabó Imre (basszusgitár), Fodor Máriusz (billentyűk), Toldi Miklós (dob), Szalai Anesz (billentyű), Demeter Zoltán (gitár) felállású zenekar hamar népszerű lett jókedvű, tempós, enyhén lakodalmas jellegű koncertjei révén. A 2010-es bemutatkozó lemezen (Ezer erdő) viszont már igyekeztek távolodni ettől a zenei világtól, azt inkább egy slágeres, erősen akusztikus alapokon nyugvó, bukolikus zenei világ jellemezte. A szövegeket nagyrészt Tariska Szabolcs jegyezte, és az albumról a Szívtakarítás, a Szerelemtabletta és a Metróhuzat lett sláger.
A Magashegyi Underground titokzatosságához mindig is hozzátartoztak a korábban kizárólag koncerteken hallható „B oldalas” dalok. Ezek egy részét – plusz megjelent számok remixeit – publikálták a 2011 januárjában kiadott, ingyen letölthető kiadványukon (Ezer város). A két hónappal későbbi újabb kislemezhez (Ragyogás) egy négyszámos (szintén ingyen letölthető) maxi dukált. Ezt követően viszont távozott Demeter Zoltán és Szalai Anesz (megalapították az Anez formációt), ekkoriban érkezett a csapatba a gitáros Szepesi Mátyás. A következő dal (Rázz fel) csak 2012 elején jelent meg, a második nagylemezre pedig egészen 2013 végéig kellett várni.
A Tegnapután újabb elmozdulást jelentett a korai vidám, tempós zenei világtól: kifejezetten borongós, gyakran időjárási képeket használó szövegvilág és zene jellemezte. Róla a Rázz fel mellett szintén nagy sláger lett a Beck Zolival (30Y) közös Árnyék, az Álmatlanság és az Esőnap. Az artisztikusságra törekvést mutatja, hogy két dal (Csend, Szinopszis) szövegét Závada Péter (Akkezdet Phiai) jegyzi, aki az előbbiben vendégként is szerepel.
A viszonylag sikeres albumot 2015-ben a tempós Vágta című dal követte, ám az újabb nagylemezen (Talált tenger, 2016) a zenekar ismét visszavett a tempóból, és tökéletesre csiszolt, gyakran szomorú popdalokkal próbálta a lassan apadó rajongótábort megtartani (slágerek: Szemszavak, Végtelen kékség, Holdfényváros). Az ezt követő néhány mérsékelt sláger (Itt leszel, Egytől hétig, A legszebb tévedésünk, Beszélek, Viszlát szomorúság) mellett a 2020 végén megjelenő nyolcszámos meglepetéslemez (Titkos életem) okozott kisebb feltűnést.
A Magashegyi Underground a kiváló kezdés, a számos jó dal és az énekesnő, Bocskor Bíborka egyszerre esetlen, egyszerre igéző színpadi jelenléte ellenére nem igazán futotta ki a formáját – ráadásul mostanában Bíborkát anyai örömök kötik le.
SzL
 Kapcsolat:
<a href="https://www.magashegyi.com/">https://www.magashegyi.com/ </a>
<a href="https://www.facebook.com/MagashegyiUnderground">https://www.facebook.com/MagashegyiUnderground</a> <a href="https://www.instagram.com/MagashegyiUnderground/">https://www.instagram.com/MagashegyiUnderground/</a>

Magashegyi Underground

Bocskor Bíborka

Fodor Máriusz

Toldi Miklós

Fűrész Gábor

Váradi Elek

Seres Jenő

Várnagy Mihály

Demeter Zoltán

Szalai Anesz

Szakál Tamás

Meggyes Ádám

A nyolcvanas-kilencvenes évek undergroundjából kinövő A38 Hajó 2003-ban nyitotta meg kapuit a Petőfi-híd budai hídfőjénél. Magyarország technikailag egyik legjobban felszerelt koncerthelyszíne és független kulturális központja, amely évente hétszázötven előadóművészeti programot, koncertet szervez. Mindezek mellett hazánk egyik legtermékenyebb, egyik legnagyobb tradíciókkal bíró mozgóképgyártó műhelye, amely évente körülbelül kétszázötven (eddig összesen több mint kétezer) televíziós produkciót készít, valamint helyszínt ad a közszolgálati televízió naponta jelentkező élő magazinműsorának.
Fennállása során eddig több mint tízezer programot, koncertet, kiállítást, színházi előadást szervezett meg és bonyolított le, közel kétezer televíziós műsort, illetve dokumentumfilmet készített és több száz élő televíziós adást bonyolított le. Éves látogatószáma meghaladja a százötvenezer főt, az elmúlt húsz évben több millió látogatót fogadott. Számos elismert külföldi előadó/formáció (pl. az M83, a dEUS, King Krule, Tricky, a Veils, a Vienna Art Orchestra, Anna Calvi és a Gogol Bordello) lépett már fel a helyszínen, ahová azóta is szívesen visszajárnak. A hazai szólóprodukciók és zenekarok számára komoly presztízst jelent egy hajós koncert. A magyar könnyűzene minden műfaja képviselteti magát a nagyterem színpadán, így például az Ivan and the Parazol, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, Lajkó Félix, Jónás Vera, Barabás Lőrinc, Péterfy Bori, a Galaxisok és az Analog Balaton.
Az A38 Hajó jelenlegi tulajdonosi köre egykor a Bahia láncot és kiadót működtette. A klub maga egy egykori szovjet-ukrán nehézáru-szállító uszály átalakításával jött létre, amely 1999-ig látott el szállítási feladatokat a Dunán. Nemcsak klubként, hanem kiadóként, szervezőként, kortárs művészeti galériaként, étteremként és filmes képzőhelyként (A38 Akadémia) is működik.
A klub megnyitójára 2003. április 30-án került sor Maceo Parker szaxofonművész koncertjével. Az első évforduló egybeesett az Európai Uniós csatlakozás estéjével, ezt „titkos” Európa Kiadó-fellépésekkel ünnepelték. A dunai árvizek az évek során többször is akadályozták az A38 Hajó zavartalan működését, előfordult, hogy zárva kellett tartania néhány napig, amíg a folyó vízszintje le nem csökkent. 2010-ben az A38 Hajóhoz került a második ütem, a Dereglye. Eredeti funkciójában kiállítóterem volt, aztán kisebb koncerteket tartottak benne, jelenleg pedig már stúdióknak ad otthont, például a Petőfi Rádió is innen sugároz.
2015-ben újabb építészeti fejlesztés zajlott az A38-on. Ekkor készült el a hajó orrterasza fölött a látványos, 33 négyzetméteres panorámastúdió, amely egy modern felszereltségű televíziós stúdió. Innen jelentkeznek be a Petőfi TV műsorvezetői is. 2017-ben Bognár Attilát, az A38 Hajó vezetőjét a Forbes Urban különszáma beválasztotta a 100 legfontosabb közéleti szereplő közé, akik világvárossá tették Budapestet.
2020 nehéz év volt világviszonylatban és a Hajó életében egyaránt. A járványügyi korlátozások miatt hosszú ideig nem lehetett zenei eseményeket rendezni, így az A38-on sok előadó közönség nélkül állt színpadra; a fellépésekből koncertfilmek készültek, amelyeket a Petőfi TV sugárzott. A pandémia alatt a sor került a Tetőterasz átalakítására, és ott immáron koncertfelvételeket is lehet rögzíteni. 2023-ban, az A38 20. évfordulója alkalmából nagyszabású programsorozattal készültek a szervezők, emellett pedig Szirmai Márton rendezett egy közel egyórás dokumentumfilmet a Hajó múltjáról és jelenéről.
BB

A38 Hajó

Walking home - Magashegyi Underground (2010. 10. 29.)

Kapcsolatok