Video/name

Üres - Hiperkarma

Józan dalok a másnapos lemezen

Hogy az új évezred rockfronton milyen új tehetségeket dobott felszínre, a legjobb példa a hiperkarma. 1999 végén egyszemélyes projektnek indult, a 2000-es szigeti bemutatkozásra viszont hús-vér zenekarrá alakult át és azóta öt remek nagylemezt (hiperkarma, 2000; amondó, 2003; Konyharegény, 2014; Délibáb, 2017, A napsütötte rész, 2019) jegyez.
Vezetője, Bérczesi Róbert (1976, ének, gitár) generációja talán legtehetségesebb dalszerző-előadója. A gyulai születésű, de Komlón felnőtt muzsikus a kilencvenes évek második felét a Blabla zenekar élén töltötte, mely 2000 februárjában Tatabányán lépett fel utoljára. Bérczesi ekkor már hiperkarma néven készített demót, és ehhez megkérte társnak Dióssy D. Ákost, a Kispál és a Borz billentyűsét. Az augusztusi Szigetre összeállt egy csapat, ősszel pedig megjelent az első nagylemez (hiperkarma, 2000), mely az év egyik legerősebb hazai rockalbuma lett. Mutatja ezt az is, hogy a következő másfél évben három különböző maxit (Dob+basszus, Lidocain, hiperkarma) is kimásoltak róla. A lemezből körülbelül kétezer példány ment el, de hatása ennél sokkal nagyobb volt. Talán azért, mert szerencsésen ötvöződött rajta a rockos gitárhangzás, a dobgépes hiphop ritmusok és a rappes szövegelés. Vagy egyszerűen csak azért, mert végre egy huszonéves előadó szólt a huszonévesekhez, és sikerült jól megformált szövegekbe, jól megformált dalokba foglalnia generációja életérzéseit.
Az első, komoly szakmai visszhangot kiváltott nagylemez után Bérczesi Róbert egyáltalán nem kapkodta el a folytatást. Az időközben állandósult kíséretével – Bacsa Gyula FX (zongora), Kis Tibor Sztivi (gitár), Varga László Laca (basszusgitár), Zaják Péter Zacsi (perka), Torma Gábor Frenk (dob) – járta az országot, bulizgatott, és csak 2003-ban készült el a folytatással. Az amondó-n már egyetlen dobgéphang sincs, viszont a meglehetősen szövegcentrikus hiperkarmától meglepő módon három instrumentális dal is rákerült.
Aztán Bérczesi egyre mélyebbre merült a drogok világába, 2007-ben a hiperkarmát is feloszlatta, és bár 2011-ben újraindította, csak 2013 végén tette le végleg a szereket és elvonóra vonult. Miként 2014 októberében a Recordernek nyilatkozta: „Olyan mintha tizenkét éven keresztül lenyomtam volna a fejemet a víz alá, és a vízalatti világban éltem volna. Most meg újra a szabadban vagyok és nézelődök. Ez alatt a tizenkét év alatt, amit betépve töltöttem a víz alatt, nagyon sok szöveget és zenét írtam. Ezeknek az összegzése ez a tizenegy dal”
Az időközben kitisztult énekes-gitáros tehát 2014 őszére készítette el az újkori magyar rocktörténelem talán legjobban várt harmadik nagylemezét (Konyharegény), amelyet sokan a hiperkarma-trilógia pályaösszegző részének tekintenek. Régi társaival újra koncertezett, 2017-ben pedig jött a változatlanul erős, a kései Blabla és a korai hiperkarma világát idéző folytatás (Délibáb), amit két évre rá a boldogság témáját körbejáró, rádióbarátabb számokat tartalmazó, eddig utolsó albuma (A napsütötte rész, 2019) követett. A formáció változatlan népszerűségét jelezte, hogy 2020. február 7-én húszéves pályáját a Budapest Sportarénában adott koncertjén összegezhette.
Bérczesi Róbert 2021 végén Napidalok címmel új szólóanyagot jelentetett meg, melyen – életében először – más szerző szövegeit zenésítette meg és vette fel egy albumra.
Elmondása szerint ez a lemez volt az első, amelynek munkálatai során sikerült megtapasztalnia, hogy a dalszerzés folyamata józanul is működik. Két évvel később újabb Napidal-lemez született (Napidalok 2 – Képzeld magad!, 2023), többek között Leskovics Gábor, Frenk, Kirschner Péter és Bagossy-Bíró Barbara közreműködésével.
Az időközben újjászervezett – Bércesi Róbert mellett Kis Tibor gitáros, Hámori Benedek dobos és Szöllőssy Katalin basszusgitáros alkotta – Hiperkarma zenekar 2023 szeptemberében jelentette meg első angol nyelvű albumát Exits Exist címmel, amelynek dalait még az év novemberében Londonban is bemutatták.
JBSz

hiperkarma

Bérczesi Róbert (1976-) énekes-gitáros, a hiperkarma együttes vezetője, akit az ezredforduló táján feltűnt hazai zenészgeneráció legtehetségesebb dalszerző-előadójának tartanak.
A Békés megyei Gyulán született, Baranyában nőtt fel, 15 évig élt Komlón. Ott alakította meg zenekarát 1993-ban, ez volt a Later. Az első demót immár <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-blabla-12784">BlaBla</a> néven 1996-ban rögzítették egy orsós magnó segítségével. Bérczesi - aki korábban trombitán tanult meg játszani - autodidakta módon képezte magát, így lett belőle egy különleges pengetési technikával rendelkező balkezes gitáros. Az együttes főleg környékbeli településeken lépett fel, és több tehetségkutatón is indult. Bérczesi 1996-ban költözött Budapestre, az alternatív rockot játszó BlaBla pedig 1997-ben megnyerte a Generation Next tehetségkutatót, melynek fődíjasaként elkészíthették első stúdiólemezüket (Kétségbeejtően átlagos, 1998). Az igazi áttörés azonban elmaradt, az együttes 2000-ben adta utolsó koncertjét, majd feloszlott.
Bérczesi Róbert 1999-től már egyszemélyes projektként is készített dalokat, <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-hiperkarma-23372">hiperkarma</a> néven. Ezek a számok nem titkoltan Lovasi András hatására születtek. Szövegíróként pedig Bródy Jánost említi meg még példaképként. Egy évre rá már zenekart is szervezett maga köré, de az első kiadványának anyagát szinte egyedül játszotta fel. Ez volt a 2000-ben megjelent hiperkarma című lemez, amely a magyar alternatív zene történetének egyik legkiválóbb, maradandó alkotása. Nemzedékének ezredfordulós életérzését fogalmazta meg olyan dalokkal, mint a Dob+basszus, vagy a Lidocain. Tette mindezt rockos hangzással és olykor rappelve előadott szövegekkel.
A második hiperkarma nagylemezt, a 2003-as amondót már nem csak egyedül Bérczesi rögzítette, hanem az összes zenekari tag munkája benne van, ami a hangzásnak is jót tett. Az album szövegvilága jóval sűrűbb, mint az elsőé, de instrumentális számok is helyet kaptak rajta.
Bérczesi Róbert zenei pályafutásának nagyrészét végigkísérték a drogproblémái. 20 éven keresztül élt különböző szerekkel, hatásukra többször is súlyos állapotba került. 2007-ben emiatt oszlatta fe a hiperkarmát, a zenekar csak 2011-ben indult újra, de még abban az évben újra leálltak. 2014-től kezdtek ismét koncertezni - miután Bérczesi visszatért az elvonóról. A harmadik hiperkarma nagylemez megjelenése így 2014-ig váratott magára. A Konyharegény egy igazán erős anyag lett, mint ahogy a 2017-ben kiadott - a korai hiperkarma világát idéző - Délibáb is.
Közben 2009-ben Bérczesi a Pluto együttesből ismert énekes-gitáros Nemes Andrással megalakította a BioRoBoT nevű formációt. Keveset koncerteztek, de az interneten közzétett néhány számukkal komoly rajongótábort szereztek maguknak. A megalakulás lendületével elkezdett lemezük 2011-ben félbemaradt, Bérczesi csupán a dalok éneksávjait és a dalszövegeket hagyta maga után, ezeket aztán Nemes András rendezte végleges formába és adta ki albumon 2013-ban. Az együttes 2016-ban újra összeállt.
Bérczesi szólóprojektje az Én meg az Ének, amelyben versmegzenésítéseket, népdalokat szokott előadni, ezen kívül még BlaBla-, BioRoBoT- és hiperkarma-számokat akusztikus formában. 2011-ben jelentette meg első lemezét Emléxel? címen. Feldolgozások szerepelnek rajta, többek között Balaton-, Beatrice- és Bizottság-dalok. Ezt követte 2017-ben az Emléxel még? - újabb feldolgozásokkal, népdaloktól kezdve az LGT-n át egy Kispál mixig. A 2020 végén megjelent KaRaNTéNLeMeZ-en már nem feldolgozások, hanem 10 pörgős dal szerepel, amelyek 9 vendégzenész közreműködésével készültek el. 2021-ben Napidalok címmel <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-muller-peter-sziami-4433">Müller Péter Sziámi</a> dalszövegeire írt zenéket. Elmondása szerint ez a lemez volt az első, amelynek munkálatai során sikerült megtapasztalnia, hogy a dalszerzés folyamata józanul is működik. 2023-ban pedig már a második Napidal-lemezük született meg Sziámival, amelynek minden számába duett-partnert hívott maga mellé Bérczesi (Napidalok 2 - Képzeld magad!).
A hiperkarmának 2019-ben jelent meg legutóbbi stúdióalbuma, A napsütötte rész, amelyen inkább az egyszerűbb dalforma kapott főszerepet, és nem a zenei kísérletezés. 2020-ban a hiperkarma 20. születésnapját egy nagykoncerttel ünnepelték a Budapest Sportarénában - majd az együttes tagjai elköszöntek egymástól. 2021-ben Bérczesi újjáalakította a hiperkarmát, a régi társak közül Kis "Sztivi" Tibor gitáros maradt vele. Jelenleg négyfős a zenekar, a formáció tagja még Hámori Benedek dobos - aki 2016-2020 között zenélt már a hiperkarmában - és Szöllőssy Katalin basszusgitáros, akivel annak idején Bérczesi a BioRoBoT-ban is együtt játszott. 2023 szeptemberében megjelent a hiperkarma első - korábbi dalait feldolgozó - angol nyelvű kiadványa, az Exits Exist, amelyet a tervek szerint Londonban is bemutatnak majd. Emellett Bérczesi olykor szólókoncertekkel is megörvendezteti rajongóit. Elmondása szerint, bár sok kreatív zenésszel játszott már együtt, de a mai napig ő maga írja minden hiperkarma-dal zenéjét és szövegét.
A dalszerző, akinek minden új megjelenése esemény a zenész szakmában és a közönség számára egyaránt, 2019-ben Artisjus-díjat kapott, mint Az év könnyűzenei szövegírója, a Napsütötte rész című dalért. Ugyanebben az évben egy sokkolóan őszinte könyvet írt pályafutásának emlékeiből, Én meg az ének. Behúzott szárnyú felfelé zuhanás címmel (társszerző: Kiss László). Bérczesi mély tartalmú és modern megfogalmazású dalszövegeit 2021-ben könyv alakban is kiadták.
HZ

Bérczesi Róbert

Zaják Péter

Varga László "Laca" (basszusgitáros)

Bacsa Gyula (1963, Kazincbarcika) billentyűs, aki az 1980-as évek végén a Palermo Boogie Gang soraiban szerzett nevet magának, majd hosszú időn át a hiperkarma tagja volt. Őt tartják az egyik legképzettebb hazai boogie-woogie és blues zongoristának.
1988-ban lett az autentikus chicagói bluest játszó <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-palermo-boogie-gang-11403">Palermo Boogie Gang</a> zongoristája. A budapesti klubokban nagy népszerűségnek örvendő zenekar bejárta Európa nagy fesztiváljait is. 1993-ban megkapták az eMeRton-díjat, az év felfedezettje kategóriájában. Öt nagylemezt adtak ki, ezek mindegyikén Bacsa Gyula zongorázott, illetve tangóharmonikázott. A formáció 1997-ben feloszlott, ám azóta is időnként összeállnak egy-egy koncertre.
Bacsa vendégzenészként szerepelt a Quimby zenekar első kiadványán, az 1993-ban megjelent A Sip Of Story című kazettán. 1995-ben ő is színpadra lépett a Hungaria zenekar óriáskoncertjén a budapesti Népstadionban.
2001-ben Bérczesi Róbert hívására lett a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-hiperkarma-23372">hiperkarma</a> billentyűse. Immár az FX nevet használva a zenekar négy nagylemezén is hallhatjuk játékát. Mivel a hiperkarma néha éveken át szüneteket tartott, Bacsa 2003-2010 között a <a href="https://popkulturalis.hu/eloado-kistehen-7967">Kistehén Tánczenekar</a>ban is játszott. A hiperkarma 2020 elején jubileumi koncertet adott a Budapest Sportarénában, és ez egyben az addigi formáció utolsó fellépése volt, többedmagával FX is távozott a zenekarból.
Bacsa Gyula alapító tagja a "Zongorista Találkozó" elnevezésű - három zongoristából és egy dobosból álló - különleges alkalmi formációnak, akikkel immár 20 éve vannak fellépései, a boogie-woogie és a New Orleans blues nyomdokain haladva.
Ebben az évben hallhattuk őt az ismét koncertező Palermo Boogie Gang-ben, és rendszeresen szerepel a zenekar gitáros-énekese, Fekete Jenő önálló fellépésein. A pontos, nyugodt játékáról ismert billentyűs tagja a Stoned nevű Rolling Stones tribute zenekarnak is, akikkel az immár több mint 60 éve létező legendás együttes minden korszakából játszanak dalokat.
HZ
Kapcsolat:
<a href="https://www.facebook.com/bacsa.gyula/?locale=hu_HU">https://www.facebook.com/bacsa.gyula/?locale=hu_HU</a>

Bacsa Gyula FX

Hámori Benedek

Kis Tibor "Sztivi"

Kőszállító uszályból lett a város megkerülhetetlen koncerthelyszíne

Ha zúzós zene szól, a közönség talpa alatt imbolyog a hajó

Több mint negyven gyermeket fogadott örökbe a Grammy-díjra jelölt énekesnő

Jön a cigány Rómeó és Júlia

A nyolcvanas-kilencvenes évek undergroundjából kinövő A38 Hajó 2003-ban nyitotta meg kapuit a Petőfi-híd budai hídfőjénél. Magyarország technikailag egyik legjobban felszerelt koncerthelyszíne és független kulturális központja, amely évente hétszázötven előadóművészeti programot, koncertet szervez. Mindezek mellett hazánk egyik legtermékenyebb, egyik legnagyobb tradíciókkal bíró mozgóképgyártó műhelye, amely évente körülbelül kétszázötven (eddig összesen több mint kétezer) televíziós produkciót készít, valamint helyszínt ad a közszolgálati televízió naponta jelentkező élő magazinműsorának.
Fennállása során eddig több mint tízezer programot, koncertet, kiállítást, színházi előadást szervezett meg és bonyolított le, közel kétezer televíziós műsort, illetve dokumentumfilmet készített és több száz élő televíziós adást bonyolított le. Éves látogatószáma meghaladja a százötvenezer főt, az elmúlt húsz évben több millió látogatót fogadott. Számos elismert külföldi előadó/formáció (pl. az M83, a dEUS, King Krule, Tricky, a Veils, a Vienna Art Orchestra, Anna Calvi és a Gogol Bordello) lépett már fel a helyszínen, ahová azóta is szívesen visszajárnak. A hazai szólóprodukciók és zenekarok számára komoly presztízst jelent egy hajós koncert. A magyar könnyűzene minden műfaja képviselteti magát a nagyterem színpadán, így például az Ivan and the Parazol, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, Lajkó Félix, Jónás Vera, Barabás Lőrinc, Péterfy Bori, a Galaxisok és az Analog Balaton.
Az A38 Hajó jelenlegi tulajdonosi köre egykor a Bahia láncot és kiadót működtette. A klub maga egy egykori szovjet-ukrán nehézáru-szállító uszály átalakításával jött létre, amely 1999-ig látott el szállítási feladatokat a Dunán. Nemcsak klubként, hanem kiadóként, szervezőként, kortárs művészeti galériaként, étteremként és filmes képzőhelyként (A38 Akadémia) is működik.
A klub megnyitójára 2003. április 30-án került sor Maceo Parker szaxofonművész koncertjével. Az első évforduló egybeesett az Európai Uniós csatlakozás estéjével, ezt „titkos” Európa Kiadó-fellépésekkel ünnepelték. A dunai árvizek az évek során többször is akadályozták az A38 Hajó zavartalan működését, előfordult, hogy zárva kellett tartania néhány napig, amíg a folyó vízszintje le nem csökkent. 2010-ben az A38 Hajóhoz került a második ütem, a Dereglye. Eredeti funkciójában kiállítóterem volt, aztán kisebb koncerteket tartottak benne, jelenleg pedig már stúdióknak ad otthont, például a Petőfi Rádió is innen sugároz.
2015-ben újabb építészeti fejlesztés zajlott az A38-on. Ekkor készült el a hajó orrterasza fölött a látványos, 33 négyzetméteres panorámastúdió, amely egy modern felszereltségű televíziós stúdió. Innen jelentkeznek be a Petőfi TV műsorvezetői is. 2017-ben Bognár Attilát, az A38 Hajó vezetőjét a Forbes Urban különszáma beválasztotta a 100 legfontosabb közéleti szereplő közé, akik világvárossá tették Budapestet.
2020 nehéz év volt világviszonylatban és a Hajó életében egyaránt. A járványügyi korlátozások miatt hosszú ideig nem lehetett zenei eseményeket rendezni, így az A38-on sok előadó közönség nélkül állt színpadra; a fellépésekből koncertfilmek készültek, amelyeket a Petőfi TV sugárzott. A pandémia alatt a sor került a Tetőterasz átalakítására, és ott immáron koncertfelvételeket is lehet rögzíteni. 2023-ban, az A38 20. évfordulója alkalmából nagyszabású programsorozattal készültek a szervezők, emellett pedig Szirmai Márton rendezett egy közel egyórás dokumentumfilmet a Hajó múltjáról és jelenéről.
BB

Üres - Hiperkarma (2016. 10. 31.)

Kapcsolatok