Video/name

Révbe ér - 30Y

Az új évezred egyik legnépszerűbb és legjelentősebb pécsi rockzenekara, jóllehet legalább annyi kötődik a baranyai megyeszékhelyhez, mint a Veszprém megyei lepusztult iparvároshoz, Ajkához, ahol az együttes alapítói közül hárman – Beck Zoltán (gitár ének), Beck László (dob, vokál), Sárközy Zoltán „Papa” (billentyűsök, vokál) – felnőttek. Ők amúgy már a helyi kisugárzású Körökben is együtt játszottak, aztán 2000-ben a Pécsi Tudományegyetem találkoztak Varga Ádám basszusgitárossal, aki hozta magával a lokálisan akkortájt népszerű Játszótér gitárosát, Gradvolt Endrét. A kvintettet az első évben vokalista és hegedűs lányok egészítettek ki, később pedig állandó vendégként csatlakozott hozzájuk Bóra Áron (ütőhangszereken).
A zenekar nevét a szombathelyi Minerva lakópark és az Olad autóbusz-forduló között közlekedő autóbusz ihlette (Beck László az ottani főiskoláról iratkozott át Pécsre), ezt a három karaktert a világ minden nyelvén ugyanúgy írják, nem beszélve arról, hogy lévén szám, minden alfabetikus felsorolásban az élre kerül. Ráadásul semmit sem jelent.
Zenéjükre saját bevallásuk szerint főként az 1990-es évek kísérletező kedvű angolszász zenekarai (Nirvana, Pearl Jam, Radiohead, Blur) hatottak. Meg hát persze a szintén pécsi Kispál és a Borz, melytől pályájuk elején jelentős szakmai támogatást is kaptak. Mindezt abban az útkeresőnek nevezhető időszakban, amelyet országos turnék, változó síinvonalú demóanyagok és egy pop-rock-jazz tehetségkutató verseny megnyerése fémjelzett.
Debütáló CD-jük (Egy perccel tovább) 2004-ben jelent meg, a 2006-os Csészényi tér című anyagukat már a budapesti Gödör Klubban mutatták be, a 2007-es Semmi szédítő magasság a MAHASZ Top20-ba is bejutott (bemutató koncert: A38 Hajó) , sőt, az egy évvel későbbi No. 4. egészen a 3. helyig jutott rajta. Ebben az időszakban számos dalukhoz (Bogozd ki, Dadog, Respekt, Felhő, 6milliárd) készült videoklip, ahogy a következő években kiadott, de mérsékeltebb sikerű albumokhoz (Városember, 2010, Szentimentálé, 2012) is (Városember, Egypár, Világlepedője, Szentimentálom, Csak most ne). Ezt követően évekig nem adtak fesztiválkoncerteket és nem jelentettek meg albumokat, ehelyette nem sokra rá a Beck-fivérek kigurítottak egy egyszerű és egyenes duókorongot Bezzeg a kurva Beckek [„A Beck testvérek terápiája”] címmel. Plusz ugyanebben az évben kihozták az Y-Triász RMX remixalbumot, amely az együttes aktuális munkájának hangsávjaiból, a Hortobágyi Nemzeti Park hangarchívumából és a Fürge Diák Iskolaszövetkezet hangmintáiból készült, pályázat útján beküldött zenei anyagokat tartalmazta.
Az eredeti kvintett Gradvolt Endre kiválásával 2014-ben kvartettre olvadt, már így jelentették meg 2016-ban a Dicsőség CD-t, melyet három évvel a Ki az, akit még megölelnél követett.
A zenekar motorja, frontembere és elsődleges dalszerzője, Beck Zoltán (Devecser, 1971. szeptember 1.) a zenélés mellett a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának adjunktusaként többek között megvalósította a Zenélő Egyetem projektet. 2015-ben a szintén 30Y-tag Sárközy Zoltánnal ő írta a különböző korosztályokat megszólító A kis herceg és A kis herceg és a planéták című táncmesék zenéjét (Pécsi Balett). 2010 óta Háy János íróval Háy come Beck címmel rendszeresen fellép. Emellett alapító tagja a dalszerzők-előadók és kortárs írók közös projektjének, a Rájátszásnak.
JBSz
 Kapcsolat: <a href="https://30y.hu/">https://30y.hu/</a> <a href="https://www.facebook.com/30yzenekar">https://www.facebook.com/30yzenekar</a> <a href="https://www.instagram.com/30yzenekar/">https://www.instagram.com/30yzenekar/</a> Cikkeink: <a href="https://index.hu/kultur/popkult/2023/01/08/cseh-tamas-kern-andras-csik-zenekar-demjen-ferenc-wellhello-zene/">https://index.hu/kultur/popkult/2023/01/08/cseh-tamas-kern-andras-csik-zenekar-demjen-ferenc-wellhello-zene/</a>

Beck László

Varga Ádám

Sárközy Zoltán

Beck Zoltán

A személyes történetek izgatnak // Beck Zoltán, 30Y

A 30Y 2014-ben egy három EP-ből álló sorozattal tért vissza, 2015-ben egy Best Offal összegzett, tavaly pedig egy kiváló új lemezzel erősítette meg pozícióját, mint az egyik legegyedibb hangú és megszólalású együttes a hazai gitárzenei színtéren. A négy pécsi „testvér” 2017-ben először az A38 Hajón játssza majd a Dicsőség dalait, ennek kapcsán beszélgettünk velük értelmezői pozícióról, saját stúdióról, hiányérzetről és pulóverekről.
 
A Dicsőség talán az eddigi legkísérletezőbb, legbátrabb 30Y lemez, mind a zenei megoldások, mind a hangszerelés terén. Tudatosan akartátok ilyennek, vagy a dalok kikövetelték ezt?
 
Erre haladtunk most, ha kicsit értékelő akarattal gondolkodom az új lemez felől. A Beckek lemez bátorsága, amit Zazával játszunk, de a felvételi folyamatban mind a négyen együtt voltunk, szóval annak az attitűdje jól mutatta már, hogy merrefelé is tartunk. Aztán a 2014-es EP sorozat – amit már a saját stúdiónkban tudtunk rögzíteni – is ide dolgozott, talán néha egyenetlenül, mert egy-egy dalt elkapkodtunk. Mindenesetre én nem látom váratlannak az új lemezt, legalábbis azt, ahogyan a világot megfogalmazza, és úgy tűnik, sikerült praktikusan is összerakni az ügyeinket: időt, technikai hátteret. A megszólalásban meg fontos Ligeti Gyuri és Szebi, akik tényleg nagyon meg akarták és meg tudták érteni, hogy mit is csinálunk.
 
Milyen hatással volt a dalszerzési metódusotokra az, hogy most már a saját stúdiótokban dolgoztatok az albumon?
 
A stúdiómunka alkotó folyamat. De ez nem megy úgy, hogy a próbateremben megcsinálod a dalokat, aztán néhány nap alatt feljátszod szólamonként, sávonként egy stúdióban, és várod, hogy a keverést követően megszólaljon. Nem azt a dalt fogod hallani, ami a fejedben van. Inkább azt képzelem, hogy a stúdiómunka, a dalokkal való foglalkozás itt kezdődik, az első felvételek után, amin keresztül egyre mélyebben ismered meg a dalt, amit írtál, megpróbálod értelmezni, megérteni annak a dalnak a beszédmódját. Ehhez idő kell, sok nap, olykor nagyon távolra kell ellépni egy daltól, meg állatira benne lenni hetekig.
 
„Az eddigi lemezeink inkább dokumentálni akartak, sem mint alkotó módon fogalmazni meg valamit”, nyilatkoztad egy interjúban. Mesélj erről!
 
Az előző kérdésed kapcsán felvetettekből adódik ez: a korábbi lemezek esetében megírtuk a dalt, hangszereltük, és az akkori állapotában feljátszottuk azokat. Szóval a dalok aktuális állapotát rögzítettük, tulajdonképpen egyfajta demót csináltunk, stúdiókörülmények között. Ez egyébként általában a magyarországi gyakorlat, mert nyilván állati költséges és rengeteg időt emészt fel minden más út. És persze szerencsénk volt; azért, mert nagyszerű hangmérnökökkel és producerekkel dolgoztunk, akik ezt a dokumentációt az aktuálisan legjobb formájában tudták megmutatni.
 
A szövegek leginkább egy elemi hiányérzetet próbálnak körbetapogatni. Mennyire inspirált téged ebben az aktuális közhangulat?
 
A személyes történetek izgatnak, és persze, azoknak van valami általánossága, különben az egyediségükben ragadnának benne. Egy nő története mondjuk lehet általános életérzés is, engem mégis annak az egynek a sorsa érdekel, aki abban a dalban létezik. Vagy az A.J.K.A. támolygó bácsija mindenki számára ismerős lehet, aki járt valaha kocsmában műszakváltás környékén, de ezt nem lehet úgy általában elmesélni, hanem éppen a konkrét sztori hívja életre mindannyiunk számára a ráismerést. Egy szerelmes dal sem tud általánosságban valódi érzéseket megragadni, az akkor közhelyek tára lesz.
 
A Révbe ér című szám kapcsán elmesélted, hogy bár a lemezen úgy jó ahogy van, élőben másképp kell játszani, máshol van a húzása. Megváltoztatja a dalaitokhoz való kapcsolódást ez a folyamatos értelmezői pozíció?
 
A legtöbbször ez alapvetően praktikus kérdés. A tempója egy dalnak egészen más élmény a lemezen, mint a koncerten, ahogyan a hangszerelésben is változtatnunk kell néha, mondjuk éppen a Révbe ér esetében: a lemezre ezt egy régi nylonhúros klassszikus gitárral játszottam fel. De koncerten valahogy nem volt jelenléte az akusztikus gitárnak ebben a számban, úgyhogy elektromos gitárral játszom, ráadásul transzponáltuk is, hogy az énekszólamok segítsék a dal dinamikáját. Ezekkel a változtatásokkal jutottunk el oda, hogy a dal azt mondja a koncerten, amit a lemezen.
 
Tavaly volt tizenöt éves a 30Y – mi teszi ennyi idő után is izgalmassá számodra a zenélést, a zenekart?
 
Zenekart csinálni állati jó dolog. Amikor nem jó csinálni, akkor is jó tudni, hogy csinálod. Egyébként persze, van rutinja, sőt megszokottsága egy koncertnek, mint eseménynek: megkapjuk a timetable-t, megcsináljuk a hangbeállást. A legtöbb klubban, koncerthelyszínen azt is észreveszed, hogy mittudomén, új a színpadi lépcső, vagy lecserélték a monitorokat. De ezt inkább mondanám ismerősségnek, akár olykor otthonosságnak, amiben még inkább izgat az, hogy mi történik a koncerten. Éppen ezért van az – és bizonyos értelemben ez is régi rutinja a zenekarnak -, hogy koncert előtt, ott helyben írjuk meg az aznapi setlistet. Képzeld el, 2007-ben játszottunk először a Hajón, és azóta nem is tudom, hányszor; éppenséggel unhatnánk is – mi meg mégis életünk legfontosabb koncertjeként húzzuk rá magunkat. Ha nem így volna, minek játszanánk?

Beck Zoli (30Y) interjú, A38 Magazin, 2017

A nyolcvanas-kilencvenes évek undergroundjából kinövő A38 Hajó 2003-ban nyitotta meg kapuit a Petőfi-híd budai hídfőjénél. Magyarország technikailag egyik legjobban felszerelt koncerthelyszíne és független kulturális központja, amely évente hétszázötven előadóművészeti programot, koncertet szervez. Mindezek mellett hazánk egyik legtermékenyebb, egyik legnagyobb tradíciókkal bíró mozgóképgyártó műhelye, amely évente körülbelül kétszázötven (eddig összesen több mint kétezer) televíziós produkciót készít, valamint helyszínt ad a közszolgálati televízió naponta jelentkező élő magazinműsorának.
Fennállása során eddig több mint tízezer programot, koncertet, kiállítást, színházi előadást szervezett meg és bonyolított le, közel kétezer televíziós műsort, illetve dokumentumfilmet készített és több száz élő televíziós adást bonyolított le. Éves látogatószáma meghaladja a százötvenezer főt, az elmúlt húsz évben több millió látogatót fogadott. Számos elismert külföldi előadó/formáció (pl. az M83, a dEUS, King Krule, Tricky, a Veils, a Vienna Art Orchestra, Anna Calvi és a Gogol Bordello) lépett már fel a helyszínen, ahová azóta is szívesen visszajárnak. A hazai szólóprodukciók és zenekarok számára komoly presztízst jelent egy hajós koncert. A magyar könnyűzene minden műfaja képviselteti magát a nagyterem színpadán, így például az Ivan and the Parazol, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, Lajkó Félix, Jónás Vera, Barabás Lőrinc, Péterfy Bori, a Galaxisok és az Analog Balaton.
Az A38 Hajó jelenlegi tulajdonosi köre egykor a Bahia láncot és kiadót működtette. A klub maga egy egykori szovjet-ukrán nehézáru-szállító uszály átalakításával jött létre, amely 1999-ig látott el szállítási feladatokat a Dunán. Nemcsak klubként, hanem kiadóként, szervezőként, kortárs művészeti galériaként, étteremként és filmes képzőhelyként (A38 Akadémia) is működik.
A klub megnyitójára 2003. április 30-án került sor Maceo Parker szaxofonművész koncertjével. Az első évforduló egybeesett az Európai Uniós csatlakozás estéjével, ezt „titkos” Európa Kiadó-fellépésekkel ünnepelték. A dunai árvizek az évek során többször is akadályozták az A38 Hajó zavartalan működését, előfordult, hogy zárva kellett tartania néhány napig, amíg a folyó vízszintje le nem csökkent. 2010-ben az A38 Hajóhoz került a második ütem, a Dereglye. Eredeti funkciójában kiállítóterem volt, aztán kisebb koncerteket tartottak benne, jelenleg pedig már stúdióknak ad otthont, például a Petőfi Rádió is innen sugároz.
2015-ben újabb építészeti fejlesztés zajlott az A38-on. Ekkor készült el a hajó orrterasza fölött a látványos, 33 négyzetméteres panorámastúdió, amely egy modern felszereltségű televíziós stúdió. Innen jelentkeznek be a Petőfi TV műsorvezetői is. 2017-ben Bognár Attilát, az A38 Hajó vezetőjét a Forbes Urban különszáma beválasztotta a 100 legfontosabb közéleti szereplő közé, akik világvárossá tették Budapestet.
2020 nehéz év volt világviszonylatban és a Hajó életében egyaránt. A járványügyi korlátozások miatt hosszú ideig nem lehetett zenei eseményeket rendezni, így az A38-on sok előadó közönség nélkül állt színpadra; a fellépésekből koncertfilmek készültek, amelyeket a Petőfi TV sugárzott. A pandémia alatt a sor került a Tetőterasz átalakítására, és ott immáron koncertfelvételeket is lehet rögzíteni. 2023-ban, az A38 20. évfordulója alkalmából nagyszabású programsorozattal készültek a szervezők, emellett pedig Szirmai Márton rendezett egy közel egyórás dokumentumfilmet a Hajó múltjáról és jelenéről.
BB

Révbe ér - 30Y (2017. 02. 25.)

Kapcsolatok