Video/name

Officium IV. - Horváth Márton Levente

Zenélő fűrész - Kortárs zenei sorozat az A38 Hajón. Sorozatunk 2013. decemberi vendégei a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zeneszerzés és karmesterképző szakán végzett, számos versenyeredménnyel büszkélkedő Meskó Ilona, és az egyházi és kamarazene területén jelentős sikereket elérő Horváth Márton Levente, a Zeneakadémia doktorandusza voltak.

Meskó Ilona - Horváth Márton Levente szerzői estje

Klenyán Csaba

Rumy Balázs

Az 1983-ban Tapolcán született kortárs zeneszerző és orgonaművész számára már óvodás korában a zongora jelentette az igazi „játszóteret”. A Bartók Béla Konzervatóriumban zeneszerzés szakán tanult, ezzel párhuzamosan elvégezte a kántorképzőt, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen mindkét szakon lediplomázott (orgonából Lehotka Gábor, zeneszerzésből Vajda János növendéke volt). Elnyerte az Académie Musicale de Villecroze ösztöndíját, melynek segítségével 2005-ben a Hungaroton megjelentette szerzői lemezét, Till Now (Mostanáig) címmel.
Figyelme hamar az egyházzene felé fordult. Előbb a kőbányai Szent László-templom, majd a Batthyány téri Szent Anna-templom orgonistája lett. Zeneakadémista korában írta első miséjét (Missa omni tempore), majd az esküvőjére is maga komponálta a nászmisét, amelyet zenészbarátai adtak elő. DLA-disszertációját a II. világháború utáni Magyarország egyházzene-történetéből írta, és a doktori koncertjén is a saját miséje (Missa in omnem terram) szólalt meg.
Elsősorban kamara-, kórus- és orgonakompozíciókat ír. Ismertebb művei: Túl (vonóskvintett és csembaló), Officium három klarinétra, O salutaris hostia (kórusmű), Kötéltánc (hegedűverseny), Quartet, Missa in omnem terram (mise).
Miként az Új Ember-nek 2015-ben nyilatkozta: mást is szívesen hallgat, nem csak klasszikus zenét. „A hetvenes évek első felének rockzenéje az úgynevezett fúziós zene, a jazz-rock kikapcsol. Szeretem a funkyt is. Ezeket úgy hallgatom, mint bárki más. De vannak olyan zenék, amelyekre alapanyagként is tekintek. A nyolcvanas évek alternatív műfajait fontos táptalajnak tartom. Például figyelemre méltó, ahogyan a Sonic Youth a zajjal bánt. Az, ahogyan ők a gitárokhoz nyúltak, és ahogyan a zajt szervesen beépítették a zenéjükbe, lenyűgöző és tanítandó. A zenei kifejezés új lehetőségeit tárták fel, tükrözve a századvég emberének fájdalmait, szorongásait. Kilendítették a tonalitásból a zenét. Ez a hangzásvilág nagy hatást tett az elmúlt húsz év zeneszerzésére is.”
JBSz

Horváth Márton Levente

Szűcs Péter (klarinétos)

A nyolcvanas-kilencvenes évek undergroundjából kinövő A38 Hajó 2003-ban nyitotta meg kapuit a Petőfi-híd budai hídfőjénél. Magyarország technikailag egyik legjobban felszerelt koncerthelyszíne és független kulturális központja, amely évente hétszázötven előadóművészeti programot, koncertet szervez. Mindezek mellett hazánk egyik legtermékenyebb, egyik legnagyobb tradíciókkal bíró mozgóképgyártó műhelye, amely évente körülbelül kétszázötven (eddig összesen több mint kétezer) televíziós produkciót készít, valamint helyszínt ad a közszolgálati televízió naponta jelentkező élő magazinműsorának.
Fennállása során eddig több mint tízezer programot, koncertet, kiállítást, színházi előadást szervezett meg és bonyolított le, közel kétezer televíziós műsort, illetve dokumentumfilmet készített és több száz élő televíziós adást bonyolított le. Éves látogatószáma meghaladja a százötvenezer főt, az elmúlt húsz évben több millió látogatót fogadott. Számos elismert külföldi előadó/formáció (pl. az M83, a dEUS, King Krule, Tricky, a Veils, a Vienna Art Orchestra, Anna Calvi és a Gogol Bordello) lépett már fel a helyszínen, ahová azóta is szívesen visszajárnak. A hazai szólóprodukciók és zenekarok számára komoly presztízst jelent egy hajós koncert. A magyar könnyűzene minden műfaja képviselteti magát a nagyterem színpadán, így például az Ivan and the Parazol, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, Lajkó Félix, Jónás Vera, Barabás Lőrinc, Péterfy Bori, a Galaxisok és az Analog Balaton.
Az A38 Hajó jelenlegi tulajdonosi köre egykor a Bahia láncot és kiadót működtette. A klub maga egy egykori szovjet-ukrán nehézáru-szállító uszály átalakításával jött létre, amely 1999-ig látott el szállítási feladatokat a Dunán. Nemcsak klubként, hanem kiadóként, szervezőként, kortárs művészeti galériaként, étteremként és filmes képzőhelyként (A38 Akadémia) is működik.
A klub megnyitójára 2003. április 30-án került sor Maceo Parker szaxofonművész koncertjével. Az első évforduló egybeesett az Európai Uniós csatlakozás estéjével, ezt „titkos” Európa Kiadó-fellépésekkel ünnepelték. A dunai árvizek az évek során többször is akadályozták az A38 Hajó zavartalan működését, előfordult, hogy zárva kellett tartania néhány napig, amíg a folyó vízszintje le nem csökkent. 2010-ben az A38 Hajóhoz került a második ütem, a Dereglye. Eredeti funkciójában kiállítóterem volt, aztán kisebb koncerteket tartottak benne, jelenleg pedig már stúdióknak ad otthont, például a Petőfi Rádió is innen sugároz.
2015-ben újabb építészeti fejlesztés zajlott az A38-on. Ekkor készült el a hajó orrterasza fölött a látványos, 33 négyzetméteres panorámastúdió, amely egy modern felszereltségű televíziós stúdió. Innen jelentkeznek be a Petőfi TV műsorvezetői is. 2017-ben Bognár Attilát, az A38 Hajó vezetőjét a Forbes Urban különszáma beválasztotta a 100 legfontosabb közéleti szereplő közé, akik világvárossá tették Budapestet.
2020 nehéz év volt világviszonylatban és a Hajó életében egyaránt. A járványügyi korlátozások miatt hosszú ideig nem lehetett zenei eseményeket rendezni, így az A38-on sok előadó közönség nélkül állt színpadra; a fellépésekből koncertfilmek készültek, amelyeket a Petőfi TV sugárzott. A pandémia alatt a sor került a Tetőterasz átalakítására, és ott immáron koncertfelvételeket is lehet rögzíteni. 2023-ban, az A38 20. évfordulója alkalmából nagyszabású programsorozattal készültek a szervezők, emellett pedig Szirmai Márton rendezett egy közel egyórás dokumentumfilmet a Hajó múltjáról és jelenéről.
BB

Officium IV. - Horváth Márton Levente (2013. 12. 17.)

Kapcsolatok