Video/name

L' Homme - Váczi Dániel Glissonic Trió

Váczi Dániel (1972, Budapest) zeneszerző, szaxofonos, zeneelméletíró, hangszer- és zenegéptervező, az Urobo nevezetű logikai játék feltalálója. A kőszegi Hangzó Városkút hangszereinek tervezője és építője. 
Sokoldalúságat mi sem bizonyítja jobban, mint a Terebessy Tóbiással közösen kifejlesztett fúvós hangszer a Glissonic tárogató, másik nevén a glissotar. Váczi három évtizednyi szaxofonozás és hegedülés után azon gondolkodott, hogyan lehetne olyan hangszert készíteni, amely alkalmas a hangmagasságok közötti fokozatok nélküli átmenetre. A 2010-es évek elején egy utazás során fogant meg benne az ötlet, amellyel Terebessy-hez fordult, aki ipari formatervező, de a munkába több embert is bevontak: „A tárogató oldalról Tóth József hangszerkészítő mester jött, Pásztor Endre furulya- és kobozkészítőként segített, de több rézfúvós hangszerész is részt vett a folyamatban, például Botlik Tibor hangszerkészítő mester. Az oktávváltót és a nyakat Andréka Gábor fafúvós hangszerész szerelte be, és Faragó-Thököly Márton hegedűkészítő ragasztotta össze két félből a facsövet.” A hangszertest így hanglyukak helyett egy hosszanti rés, valamint egy felette elhelyezkedő mágneses szalagból áll. A glissotar a Guthman Musical Instrument Competition hangszerkészítőknek szóló nemzetközi versenyen is bemutatkozott, ahol a készítők nem csak az első helyet, de a közönségdíjat is magáénak tudhatták.
Az innovatív hangszer köré épülő trió tagjai Váczi melett Pozsár Máté (zongora, szintetizátor, Rhodes) valamint Kovács Sárvári Zsolt (dob). A repertoárba Váczi saját szerzeményei mellett klasszikus zenei darabokat is találunk, ám a legtöbb dal – ahogy Váczi fogalmaz – „végleges karaktert és formát improvizáció révén nyer.” Trió formációja mellett más projektekben is feltűnik: Váczi Dániel Multet,Trio Squelini, Ektár, Kada ad Libitum.
BBB
 
<a href="http://danielvaczi.hu/">http://danielvaczi.hu</a>

Váczi Dániel Glissonic Trió

Lukács Richárd

Westsik Luca

Kondor Péter

Váczi Dániel

Pozsár Máté

Sárvári Kovács Zsolt

A nyolcvanas-kilencvenes évek undergroundjából kinövő A38 Hajó 2003-ban nyitotta meg kapuit a Petőfi-híd budai hídfőjénél. Magyarország technikailag egyik legjobban felszerelt koncerthelyszíne és független kulturális központja, amely évente hétszázötven előadóművészeti programot, koncertet szervez. Mindezek mellett hazánk egyik legtermékenyebb, egyik legnagyobb tradíciókkal bíró mozgóképgyártó műhelye, amely évente körülbelül kétszázötven (eddig összesen több mint kétezer) televíziós produkciót készít, valamint helyszínt ad a közszolgálati televízió naponta jelentkező élő magazinműsorának.
Fennállása során eddig több mint tízezer programot, koncertet, kiállítást, színházi előadást szervezett meg és bonyolított le, közel kétezer televíziós műsort, illetve dokumentumfilmet készített és több száz élő televíziós adást bonyolított le. Éves látogatószáma meghaladja a százötvenezer főt, az elmúlt húsz évben több millió látogatót fogadott. Számos elismert külföldi előadó/formáció (pl. az M83, a dEUS, King Krule, Tricky, a Veils, a Vienna Art Orchestra, Anna Calvi és a Gogol Bordello) lépett már fel a helyszínen, ahová azóta is szívesen visszajárnak. A hazai szólóprodukciók és zenekarok számára komoly presztízst jelent egy hajós koncert. A magyar könnyűzene minden műfaja képviselteti magát a nagyterem színpadán, így például az Ivan and the Parazol, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, Lajkó Félix, Jónás Vera, Barabás Lőrinc, Péterfy Bori, a Galaxisok és az Analog Balaton.
Az A38 Hajó jelenlegi tulajdonosi köre egykor a Bahia láncot és kiadót működtette. A klub maga egy egykori szovjet-ukrán nehézáru-szállító uszály átalakításával jött létre, amely 1999-ig látott el szállítási feladatokat a Dunán. Nemcsak klubként, hanem kiadóként, szervezőként, kortárs művészeti galériaként, étteremként és filmes képzőhelyként (A38 Akadémia) is működik.
A klub megnyitójára 2003. április 30-án került sor Maceo Parker szaxofonművész koncertjével. Az első évforduló egybeesett az Európai Uniós csatlakozás estéjével, ezt „titkos” Európa Kiadó-fellépésekkel ünnepelték. A dunai árvizek az évek során többször is akadályozták az A38 Hajó zavartalan működését, előfordult, hogy zárva kellett tartania néhány napig, amíg a folyó vízszintje le nem csökkent. 2010-ben az A38 Hajóhoz került a második ütem, a Dereglye. Eredeti funkciójában kiállítóterem volt, aztán kisebb koncerteket tartottak benne, jelenleg pedig már stúdióknak ad otthont, például a Petőfi Rádió is innen sugároz.
2015-ben újabb építészeti fejlesztés zajlott az A38-on. Ekkor készült el a hajó orrterasza fölött a látványos, 33 négyzetméteres panorámastúdió, amely egy modern felszereltségű televíziós stúdió. Innen jelentkeznek be a Petőfi TV műsorvezetői is. 2017-ben Bognár Attilát, az A38 Hajó vezetőjét a Forbes Urban különszáma beválasztotta a 100 legfontosabb közéleti szereplő közé, akik világvárossá tették Budapestet.
2020 nehéz év volt világviszonylatban és a Hajó életében egyaránt. A járványügyi korlátozások miatt hosszú ideig nem lehetett zenei eseményeket rendezni, így az A38-on sok előadó közönség nélkül állt színpadra; a fellépésekből koncertfilmek készültek, amelyeket a Petőfi TV sugárzott. A pandémia alatt a sor került a Tetőterasz átalakítására, és ott immáron koncertfelvételeket is lehet rögzíteni. 2023-ban, az A38 20. évfordulója alkalmából nagyszabású programsorozattal készültek a szervezők, emellett pedig Szirmai Márton rendezett egy közel egyórás dokumentumfilmet a Hajó múltjáról és jelenéről.
BB

A38 Hajó

L' Homme - Váczi Dániel Glissonic Trió (2020. 06. 28.)

Kapcsolatok