Video/name

Korai Öröm - Interjú 2012.

Korai Öröm - Interjú

A kezdetektől a komplexitásra törekedett a szintén a partizenék és a hagyományos rock közötti hidat képező Korai Öröm, melynek pályája sokban hasonlatos, zenéje viszont számos ponton eltér tőle. Zenei gyökerei egyértelműen a hatvanas évek pszichedelikus világába nyúlnak vissza, azt színezik át világzenei elemekkel (arab, afrikai, tibeti folk) és modern ritmusképletekkel. A Másfél strukturáltabb és végig kontroll alatt tartott világával szemben náluk az elszállás vagy a buli, a lebegés vagy éppen a pörgés a lényeg. Ahogy ők határozták meg stílusukat: pszichedelikus etnovibráció.
A zenekar 1990-ben alakult, kezdettől fogva nagy létszámban voltak a színpadon és már első fellépéseiket is vetítés kísérte. Az 1993-as ötszáz példányban megjelent debütáló kazettát készítők közül mára Csányi Viktor (dob), Jócsik János (ütősök), Kilián Zoltán (basszusgitár), Nádasdi Zsolt (ütősök) és Vécsi Tibor (ének) maradt csapattag, de közöttük is csak ketten (Jócsik, Kilián) voltak ott az alapításnál. 1994 végén már tíz zenész tolongott a színpadon, négy VJ gondolkodott mellettük a kellő vizuális élményről. Főként a Fiatal Művészek Klubjában játszottak sokat, egészen annak 1995-ös bezárásáig. Az akkoriban megrendezett első uszodapartikon is a Korai Öröm szolgáltatta a zenét és a „fényeket”.
Az 1996-os második lemezüket a Katona József Színházban mutatták be, és ez később amolyan hagyomány lett náluk. Ebben az évben kérte fel őket Halász Péter, hogy a Sanyi pilóta című darabjához írjanak zenét, amit aztán minden alkalommal élőben játszottak el a Merlin Színházban. A következő években jutottak el talán népszerűségük csúcsára: 1997-ben és 1998-ban a Sziget nagyszínpadán léphettek fel, 1998-ban több médiumban (köztük a Magyar Narancs-ban) az év koncertzenekarának választották őket, többször mentek külföldi turnéra, két filmben (Cukorkékség, Észak, észak, mindkettő 1999) is hallani őket.
Aztán 2000 és 2004 között inkább csak koncerteztek, és részben kiadatlan felvételeket, részben remixeket jelentettek meg, majd, amikor már mindenki úgy gondolta, hogy vége, 2005-ben előrukkoltak egy kizárólag új anyagot tartalmazó, meglepően erős koronggal, melyen elsőként alkalmaztak szitárt és bolgár népdalénekesnőt. Azóta további három albumot (Korai Öröm 2009, Korai Öröm 2010, Korai Öröm 2013) jelentettek meg.
A Korai Öröm tagjai a kezdetektől fogva nem adtak címet albumaiknak (csupán a kiadás éve került a nevük mellé), ahogy a különböző „daloknak” sem, ezzel is hangsúlyozva, hogy ezek sokkal inkább hangulatok és improvizációk, mint tudatos komponálás eredményei.
JBSz
 
Forrás: 
JÁVORSZKY Béla Szilárd, SEBŐK János, A magyarock története 2. 80–90-es évek, Bp., Kossuth kiadó, 2019, p. 450–451.
Kapcsolat:
<a href="http://korai.hu/">http://korai.hu/ </a>
<a href="https://hu-hu.facebook.com/koraiorom/">https://hu-hu.facebook.com/koraiorom/</a>

Korai Öröm

Kilián Zoltán

Borosi Gábor

Jónik János

A nyolcvanas-kilencvenes évek undergroundjából kinövő A38 Hajó 2003-ban nyitotta meg kapuit a Petőfi-híd budai hídfőjénél. Magyarország technikailag egyik legjobban felszerelt koncerthelyszíne és független kulturális központja, amely évente hétszázötven előadóművészeti programot, koncertet szervez. Mindezek mellett hazánk egyik legtermékenyebb, egyik legnagyobb tradíciókkal bíró mozgóképgyártó műhelye, amely évente körülbelül kétszázötven (eddig összesen több mint kétezer) televíziós produkciót készít, valamint helyszínt ad a közszolgálati televízió naponta jelentkező élő magazinműsorának.
Fennállása során eddig több mint tízezer programot, koncertet, kiállítást, színházi előadást szervezett meg és bonyolított le, közel kétezer televíziós műsort, illetve dokumentumfilmet készített és több száz élő televíziós adást bonyolított le. Éves látogatószáma meghaladja a százötvenezer főt, az elmúlt húsz évben több millió látogatót fogadott. Számos elismert külföldi előadó/formáció (pl. az M83, a dEUS, King Krule, Tricky, a Veils, a Vienna Art Orchestra, Anna Calvi és a Gogol Bordello) lépett már fel a helyszínen, ahová azóta is szívesen visszajárnak. A hazai szólóprodukciók és zenekarok számára komoly presztízst jelent egy hajós koncert. A magyar könnyűzene minden műfaja képviselteti magát a nagyterem színpadán, így például az Ivan and the Parazol, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, Lajkó Félix, Jónás Vera, Barabás Lőrinc, Péterfy Bori, a Galaxisok és az Analog Balaton.
Az A38 Hajó jelenlegi tulajdonosi köre egykor a Bahia láncot és kiadót működtette. A klub maga egy egykori szovjet-ukrán nehézáru-szállító uszály átalakításával jött létre, amely 1999-ig látott el szállítási feladatokat a Dunán. Nemcsak klubként, hanem kiadóként, szervezőként, kortárs művészeti galériaként, étteremként és filmes képzőhelyként (A38 Akadémia) is működik.
A klub megnyitójára 2003. április 30-án került sor Maceo Parker szaxofonművész koncertjével. Az első évforduló egybeesett az Európai Uniós csatlakozás estéjével, ezt „titkos” Európa Kiadó-fellépésekkel ünnepelték. A dunai árvizek az évek során többször is akadályozták az A38 Hajó zavartalan működését, előfordult, hogy zárva kellett tartania néhány napig, amíg a folyó vízszintje le nem csökkent. 2010-ben az A38 Hajóhoz került a második ütem, a Dereglye. Eredeti funkciójában kiállítóterem volt, aztán kisebb koncerteket tartottak benne, jelenleg pedig már stúdióknak ad otthont, például a Petőfi Rádió is innen sugároz.
2015-ben újabb építészeti fejlesztés zajlott az A38-on. Ekkor készült el a hajó orrterasza fölött a látványos, 33 négyzetméteres panorámastúdió, amely egy modern felszereltségű televíziós stúdió. Innen jelentkeznek be a Petőfi TV műsorvezetői is. 2017-ben Bognár Attilát, az A38 Hajó vezetőjét a Forbes Urban különszáma beválasztotta a 100 legfontosabb közéleti szereplő közé, akik világvárossá tették Budapestet.
2020 nehéz év volt világviszonylatban és a Hajó életében egyaránt. A járványügyi korlátozások miatt hosszú ideig nem lehetett zenei eseményeket rendezni, így az A38-on sok előadó közönség nélkül állt színpadra; a fellépésekből koncertfilmek készültek, amelyeket a Petőfi TV sugárzott. A pandémia alatt a sor került a Tetőterasz átalakítására, és ott immáron koncertfelvételeket is lehet rögzíteni. 2023-ban, az A38 20. évfordulója alkalmából nagyszabású programsorozattal készültek a szervezők, emellett pedig Szirmai Márton rendezett egy közel egyórás dokumentumfilmet a Hajó múltjáról és jelenéről.
BB

Korai Öröm - Interjú 2012. (2012. 04. 30.)

Kapcsolatok

Korai Öröm - Interjú

Korai Öröm

Kilián Zoltán

Borosi Gábor

Jónik János

A38 Hajó